Fejér Megyei Hírlap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-13 / 189. szám

-6 - N­MU mégsem |[|] A­mikor a történetet felje­­gyeztem, ezt írtam a sorok végére: főkönyvelő­sors. De lássuk csak, miről van szó? Ott, abban a gazdaságban volt három traktoros. Fiatal­emberek, nemrég kerültek hozzájuk. Előírják többek között, hogy az ilyen munka­kört betöltők részére — el­lensúlyozva a tél hidegét — meleg bundát kell vásárolni. A kihordási idő öt év. Mind­hárman bementek a főköny­velőhöz. — Süldőt akarok venni, nem lehetne pénzben meg­kapni a bunda árát? — így az egyik. — Én házat építek — szólt s má­sik, — jól jönne az a két­­ezerhatszáz forint. — Nekem meg bútort kel­lene cserélni, éppen ez a pénz hiányzik. Mit tegyünk, fők* nyvelő kortárs? I­ l­át igen, mit tehet ilyen *IJL helyzetben a főköny­velő? A rendelet szigorúan előírja, hogy meg kell vá­sárolni a bundát és azt elis­mervény ellenében kiadni. De mindhárom fiatalember­nek volt bundája — koráb­bi munkahelyükről hozták magukkal, törvényes úton váltották meg a még hátra­lévő idő árát. Ha most meg­vesszük — morfondírozott tovább a főkönyvelő, — ak­kor biztos, hogy eladják. Ezt viszont nem akadályozhatom meg. De az is biztos, hogy nem kapnak érte 2600 forin­tot. Esetleg kettőt. A döntés gyorsan megtör­tént: — Nézzék fiúk, rendben van. De ha én meglátom ma­gukat télen bunda nélkül, akkor arra nagyon ráfizet­nek. [V­­osolyogtak ők hárman. *L’-1 Miért járnának a trak­toron bunda nélkül? Hiszen megvenné őket az isten hi­dege. És magkapták a­­pénzt. Az egyik beállította az ólba a süldőt, a másik téglát vá­sárolt, a harmadik pedig már a kényelmes, új bútort hasz­nálja. De vannak ám éber em­berek, akik felderítik az ilyesmit. Revizor revizort kö­vetett a gazdaságban, szinte egymásnak adták át a kilin­cset. Végül is vagy hatvan esetben kapott ez ügyben el­lenőrzést a főkönyvelő, aki még ma sem tudja, helye­sen cselekedett-e? e történet végére bigo­­k"­ gyesztettem oda, a jegyzetfüzetbe: főkönyvelő­ n­­uttu Lent átírt... Hetek óta nagy gondot okoz nekem, kedves Szer­kesztő Úr, hogy mitől megy össze a tej. Mind a kannás, mind a pasztőrözött tej. A minap már úgy tűnt, hogy megoldódott a rejtély, mert olvastam, hogy a tej néhány napig azért ment össze, mert nem volt elegendő víz a tej­üzemben, meg aztán a ke­reskedelem nem tartotta be a hűtőlánc folyamatosságára vonatkozó szabályokat. Ez így igaz, kedves Szer­kesztő Úr! S hogy nemcsak általánosságban mondom én ezt, azt a következőkkel tá­masztom alá: Az elmúlt öt napban háromszor mentem haza éjfél után. Végig a vá­roson. S mit tetszik gondolni kivel, akarom mondani mivel találkoztam háromnegyed egykor az utcán? A mi reg­geli fejünkkel. Ott álltak ka­tonás palacksorokban, kék fó­liasapkájukat a rekkenő hő­séget árasztó augusztusi ég­re meresztették. Várták a boltosokat, akik pizsamában, hálósapkával a fejükön, fut­va érkezhettek volna, de nem érkeztek, így a hűtőlánc meg­szakadt, s a tej bosszúból fel­melegedett 18—22 Celsius fokra, mivelhogy éppen eny­­nyit mértek a hőmérők ak­koriban hajnalonta is. Bosszantó ez kérem, hi­szen a pasztőrözött tejtől el­várja az ember, hogy a sza­vatossági nap hajnalán friss legyen, iható legyen, már­­csak a vásárlók 3 forint 60 fillérje miatt is. S azzal alig­ha oldjuk meg a friss tejellá­tás kérdését, ha a hűtőláncra panaszkodunk. Természete­sen csak addig nem, amíg nem tudunk felállítani az ut­cára, a tej­ és csemege­boltok elé nagyméretű hűtőpulto­kat, amelyekbe akár éjfélkor is elhelyezhetik a másnapi tejet. Kiállítások Augusztus 22-én jelenik meg az iniciálékat ábrázoló blokk és 4 értékű sor a Bé­lyegnap alkalmából. Elsőnapi boríték, emlékbélyegző és carte maximum. Augusztus 23-án délelőtt 10 órakor Horn Dezső a köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter első helyettese nyitja meg az országos bélyegkiállítást. A kiállítás egy hétig tart nyitva és díjtalanul tekinthe­tő meg a Budapesti Nemzet­közi Vásár 43. sz. pavilonjá­ban. Augusztus 30-tól szeptem­ber 6-ig Rudabánya ad ott­hont Aschersleben—Halle— Miskolc legszebb gyűjtemé­nyeinek. Az anyagot szep­tember 9—14 között Miskol­con is bemutatják. Hírek Az 1971-es nemzetközi ka­talógusok rövidesen megje­lennek. A Zumstein és a Michel katalógus előrelátha­tólag szeptember második felében kerül Magyarorszá­gon forgalomba. A kiadók közlése szerint mindkét ka­talógus számos áremelkedést hoz, mert a nemzetközi pia­con a kereslet élénkebb.­­ A londoni nemzetközi kiállítás­ra Anglia 3 bélyeget ad ki. A sorozat a különböző nyom­dai eljárással készült bélye­geket mutatja be: az első metszetmélynyomással (a világ első bélyege), dombor­nyomással, és magasnyomás­sal készült kiadványok má­solata díszíti a most mély­nyomással készülő emlék­sort. — a Német Demokra­tikus Köztársaság kedves rajzú, összefüggően nyomta­tott bélyegsorral köszönti a 6. Úttörő Találkozót. Mind­két bélyeg vidám pionírt ábrázol, akik fejük fölött tartják a két bélyeg találko­zásánál csomóban egyesülő nyakkendőjüket. S. T. Bélyeggyűjtőknek _____ A megyei pártbizottsSg £.1» JL"-! HSTH 5 » ■ *» * megyei tanár* lapja -mr twjl V m PA»*erke*ttft: f i * ** benkO karokt. “ k m 1 Kiadja: a Fejér megyei I* am PtBuhI Lapkiadó Vállalat. !■■■■■* ■ ■■ Feleld» kiadó: SÓGORKA BÉLA. Szerkesztőség: Székesfehérvár, Ciózsa György tér 10. Telefonok: Szerkesztőbizottság: 85—35? Sz­erkesztőség» titkárság, panaszfelvétel: 15—84 Belpolitika! rovat: 15—85 85—«1 Főmunkatársak: II— «5 Közgazd rovat: »—53. 4 S­o* c­ellék. Fotó és sport: 85—10 Kiadóhivatal: Székesfehérvár. Március 15 útra. Velins­ky László útra *arok Telefon: 25—21. 25-24 Terjeszti a Mag­yar Posta Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint Kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza Index: 25.054* Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat, Székesfehérvár. HÍRLAP ■Csütörtök, 1970. augusztus 13. TUDOMÁNY -­TECHNIKA Sálitól Barbadosig A Ra II. kalandos útja az Atlanti-óceánon­ ­Ötvenhét napon át rekedt hang érkezett rendszeresen az éterből: „Itt LI II B, itt LT II B, — kérem jelentkezni!” A hang a Rá papiruszhajóról érkezett, amely nyolc ember­rel a fedélzetén haladt az Atlanti-óceánon. Második kísérlet öt nappal a Nyugat-Afri­kai Safi-ból történt start után adták Heyerdahlék az első helyzetjelentést: ,,Min­den rendben. Naponta 170 ki­lométert haladunk. Mintha állatkertben lennénk.” Miért, mi történt? Egy madárraj pillantotta meg a nyílt tengeren a kő­­korszakbeli hajót. Az úszó nádsziget vendégszerető pi­henőhelynek bizonyult. A madarak barátságot kötöttek Sindbad IX-vel, a fedélzeti kacsával és Safi majommal. Ez utóbbit a marokkói start­helyről nevezték el és már Heyerdahl első útján is részt vett. Mert ez az út a második kísérlet. Pontosan egy év­vel ezelőtt már elindult egy­szer Thor Heyerdahl egy má­sik Ra-val Amerika irányá­ból­. Hat főnyi legénységével 4300 kilométert vitorlázott, és 800 kilométerrel a cél előtt egy vihar tönkretette a ha­jóját. Az utolsó pillanatban érkezett meg a ,,Shenan­doah”, a mentőhajó. A Ra vizes zsákként süllyedt el. Alig érzett Heyerdahl száraz talajt a lába alatt, ezt mond­ta: „És jövőre újra megpró­bálom”. Így is történt. Az 55 éves Thor Heyerdahl, akit 23 év­vel ezelőtt egy csapásra vi­lághírűvé tett útja a „Kon- Tiki” nevű tutajon, amellyel Peruból a Csendes-óceánon keresztül Tahitiba hajózott, így akarta bizonyítani, hogy Polinézia Dél-Amerikából népesült be. A Ra nevű papirusz-csó­nakkal egy másik elméletet akar alátámasztani Heyer­dahl. Azt ugyanis, hogy a régi egyiptomiak már Ko­lumbusz előtt jártak Ameri­kában. Az egyiptomiak 4000 évvel ezelőtt ugyanilyen csó­nakokkal közlekedtek, mint a Ra. Az út első tizenöt napja zavartalan volt. Június 2-án kacsahápogás érkezett az éterből. Norman Baker je­lentkezett : „Sindbad kacsa jól van, a legénység szintén. Három napja szélcsend van.” Viharban Mindenki végezte napi te­endőjét, amikor egyszeresük feltámadt a szél. A hullámok egyre emelkedtek: négy-öt­hat métert. A Ra mélyen me­rült a vízbe. Cápáik, cethalak és óriási tintahalak bukkan­tak elő. „Őrült utunk van” — jelentette Baker, a rádiós. A Ra II. most kellett, hogy bi­zonyítson. A Ra I-et 24 nád­­kötegből kötözték, a Ra II csupán két hatalmas nádkö­­tegből állt. De a legnagyobb hullámok közepette is szilárd maradt. A szél egyre erősö­dött. Június 13-a és 16-a között 560 kilométert tett meg a Ra. Június 19-én Heyerdahl nagy izgalommal jelenti: „A bal kormányrudunk eltörött. A hullámok 12 méteresek, mint játékszert dobálnak bennün­ket. A kormány gyufaszál­ként tört össze”. Három napig semmi hír nem érkezett a veszélyben forgó hajóról. A negyedik napon végre jelentkezett He­yerdahl: „Megjavítottuk a kormányt. Reméljük kitart. A szelünk ismét jó.” Vasárnap július 12-én fel­tűnik a szárazföld. 5200 ki­lométert hagyott a Ra II maga mögött. A „Culpeper” motoros fedélzetén megérke­zik Yvonne, Heyerdahl fele­sége. Átkarolják egymást, s a vakmerő hajós csak ennyit mond: „Szép volt!” 8- i. Mikor fényezzük a kocsit? A kocsi ápolásánál fontos kérdés, hogy mikor is kell, vagy ajánlatos hozzáfogni. A fényezés alaposabb ápolásá­nak szükségessége a víz­­csepp-próbával is megállapít­ható, például esős időben, vagy a kocsi mosása közben. Ha a víz cseppekben vagy kisebb foltokban megmarad a fényezett felületen, ez azt jelenti, hogy a fényezés álla­pota még jó, mert a víz a pó­rusokban nem marad meg, tehát a felületvédelem taszít­ja a vizet. Amikor azonban a víz simán eloszlik a felüle­teken, ez már azt jelenti, hogy behatol a fényezés pó­rusaiba, és bár parányi he­lyeken, de megindul a korró­zió. Ekkor elérkezik az ideje a polírvizes átdörzsölésnek és az autóbalzsam használatá­nak. Politúrral csak akkor kell átdörzsölni a karosszéri­át, ha a fényezés már matt, mert a lakk felülete eloxidá­lódott, megöregedett. Ekkor a lakkfelületről polírvízzel, vagy polírpasztával ledör­zsöljük a matt oxidréteget és a kocsi újból eredeti fényé­ben ragyog. Apróságok, érdekességek Műanyag ébresztőóra. Cseh­szlovákiában műanyagból kí­sérelnek meg ébresztőórát készíteni. Az alkalmazott „Delfin” elnevezésű műanyag hatszorta könnyebb az acél­nál és jól megmunkálható. Amennyiben az anyag bevá­lik, az ébresztőórák előállítási költsége 30—50 százalékkal csökkenthető lesz. Mészkő — rozsdásodás ellen. Több, szakember azt ja­vasolja, hogy a földbe ásott benzintartályokat mészkővel kell védeni a rozsdásodástól. Kísérletek során egy tar­tályt zúzott mészkővel vettek körül. A reakció eredménye­ként vékony hártya képző­dött, amely megakadályozta a korróziót. A módszer egysze­rű és megbízható. A láthatatlan burok. A szintetikus láthatatlan hártya a bútoriparban helyettesíti a festést és a polírozást, 160 C fokos hőséget is elbír, nem nedvesedik át, nem karcoló­dik, nem vetemedik meg. Ezen kívül átlátszó, s így a faanyag eredeti rajza tökéle­tesen érvényesül. Az új kikészítő anyagot moszkvai tudósok állították elő. A szintetikus hártyával bevont bútorok tömeges gyártását elsőként az Üzbe­gisztán­­jangiljulszkajai bú­torgyárban kezdték meg. Időjárás a Marson. A Mar­son az időjárás naponta egy­szer változik és a szél sebes­sége eléri a másodpercen­kénti 40 métert — állapítja meg Georgij Golicin profesz­­szor, a Szovjet Tudományos Akadémia atmoszferológiai intézetének munkatársa. Ki­számította, hogy a Vénuszon a szélsebesség másodpercen­ként 3—5 méter között inga­dozik, és az időjárás havonta egyszer változik. E bolygók időjárásának változását és a szél sebességét meg lehet határozni, ha ismerjük a fe­lületeket érő napenergia nagyságát, a bolygók töme­gét, valamint a legforróbb és leghidegebb övezeteik hő­mérsékletét. A robot­ember ma már nem csupán a tudo­mányos-fantasztikus regé­nyek „hőse”, hanem megva­lósult technikai vívmány. „Szinkronizált rabszolgák” címmel a Delta legújabb szá­ma egyrészt a távolból irá­nyítható, másrészt a kom­puterrel „önállóan gondolko­dó” robotokról közöl részle­tes beszámolót. Ír a lap a budai Vár alatt feltárt jég­korszakbeli településről, a maja-írás megfejtéséről, az optikai csalódások kutatá­sával kapcsolatos élettani felismerésekről, az új típusú törpe terepjárókról, a mes­.­­terséges villámokkal vég­zett kísérletekről, a lepkék színváltoztatásáról és a virá­gok sajátos „mechanizmusá­ról”, beszámol a komputerek emléktárában alkalmazott új alkatrészekről, a papír kar­tonból készült bútorokról, az osztankinói tv-toronyban működő „Hetedik mennyor­szág” panoráma-étteremről és sok egyéb érdekes témá­ról. Számos hír, információ, találmány és ötlet, száznál több — jelentős részében több színű — fotó, Delta-lexi­kon és humor, tudományos érdekesség egészíti ki a nép­szerű lap legújabb számát, amely ezúttal díszes kivitel­ben, 148 oldal terjedelemben kerül az olvasók kezébe. Indul a libegő Az alkotmány ünnepén, augusztus 20-án indul a li­begő — jelentette­­be szerdai sajtótájékoztatóján Takács Jenő, a XII. kerületi tanács vb-elnöke. A libegő völgy, állomását a Zugligeti út és a Csiga utca sarkán, hegy­állomását pedig a János-hegyi kilátónál alakították ki. ­ A komputer vízcső­­hálózatot tervez Lengyelországban kompu­ter segítségével kidolgozták a vízcsőhálózatok tervezésé­nek és elemzésének rendsze­rét. A számítógép többek kö­zött kiszámítja a vízcsőháló­zat egyes szakaszainak nyo­­­másveszteségét, áramlási se­­bességét, átmérőjét, hosszát és ún. érdekességi együttha­tóit, a hálózati csomópontok­ban érvényesülő nyomást és az egyes szakaszok építési költségeit. A komputer számításai, az­az az SPO 1 rendszer kalku­lációja alapján építik ki, il­letve modernizálják több lengyel város vízcsőhálóza­tát. A bemenő adatok és az eredmények pontos ellenőr­zése jóvoltából a több száz kidolgozott variáns egyetlen hibát sem tartalmazott, ami­nek különösen nagy gyakor­lati jelentősége van. Az SPS 1 rendszer nagy előnye, hogy viszonylag kis átalakítással felhasználható a távfűtés- és gázcsőhálózat­tal kapcsolatos számítások­hoz is. A számításokat a lengyel ZAM—2 típusú komputer végzi. Naponta 9200 új Volkswagen A wolfsburgi Voltswagen Művek évi kétmillió gépko­csitermeléssel ma, Európának a legnagyobb és három ameri­kai autókonszern után a világnak negyedik legnagyobb autógyára. A múlt esztendőben szinte 14 milliárd márkás forgalmat bonyolított le a konszern és ezzel az NSZK gaz­dasági életének első helyére került. A VW-kínálatot az idén még 1,5 milliárd márkás beruházással bővítik ki. A Volks­wagen Művek legfontosabb exportpiacára, az USA-ba irá­nyuló kereskedelmet az „Audi 100”, a „Porsche”, és „VW­­Porsche”­modellek terén a „Volkswagen of America” új osztályán, a Porsche-Audi-Division keresztül bonyolítják le. Az USA-ba természetesen a VW 411 típust is exportálják. 1970 első negyedében naponta 9200 kocsi hagyta el a VW- konszern futószalagjait

Next