Fejér Megyei Hírlap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

Szombat, 1970. augusztus 1. Magyar búza nyerte a versenyt Hosszabb idő óta évente rendez kisparcellás és nagyüzemi nemzetközi „búzavetélkedőt” az orosházi Új Élet Tsz. Így választja ki a magyar, a szovjet, az olasz, a francia és más fajták közül a környék talaj- és éghajlati viszonyainak a legmegfelelőbbet. Az idén a rendkívül szeszélyes időjárás különösen jó alkalmat kínált a választékra. Figyelemre méltó, hogy a rendkívüli körülmények között, az igen „nehéz mezőnyben” a magyar kiszombori búza bizonyult a legjobbnak. Holdankénti hozama a kedvezőtlen időjárás ellenére elérte a 22 mázsát, a hetolitersúlya pedig 76 kg volt. Mennyiségre hasonló termést hozott a szovjet Mirenovszkaja is. A szovjet Rannája és az olasz Leonardo 20 mázsa felett fizetett holdanként. (MTI) „Szürke1r vállalások Rövid ideig beszélgettem e napokban a SZIM székesfehérvári Köszörűgépgyár pártbizottságának titkárával. A téma a közelgő X. kongresszus, s az ezt előkészítő mozgalmi és gazdasági munka. Vámos Ferencnek is, mint a párttitkároknak általában, van tennivalója mostanában, több is a soknál. S a szó szoros értelmében vett pártmunka mellett, de inkább attól elszakíthatatlanul ott van a kibontakozóban levő kongresszusi munkaverseny ügye is. Erről beszélgettünk ezúttal, s a pártbizottság titkára szerénykedve jegyezte meg: Ebben a kongresszusi versenyben nem tudunk látványos dolgokat felmutatni, sem a vállalások megszövegezésénél, sem később, a megvalósítás során. Csak annyit tudunk vállalni, ami erőnkből futja, s ez egészen egyszerűen megfogalmazva annyi, hogy becsülettel teljesíteni akarjuk azt, amit a népgazdaság kollektívánktól elvár. S ezt sem lesz könnyű, hiszen tervcéljaink egy bizonyos létszámhoz kötődnek, a létszámmal pedig baj van. Kevesen vagyunk, sokkal kevesebben, mint amire terveztünk. A létszámgond nem egyedi jelenség A mértékek azonban változnak, s amíg a városok és a megye átlagában 0,5 és 2 százalék között van a hiányzó létszám, addig a Köszörűgépgyárban ez egyes üzemekben eléri a 10 százalékot is. Sőt, egyik legexponáltabb üzemünkben, az öntödében az állományi létszámból 16 százalék hiányzik, s persze betegek is vannak, szabadságon is. A terv pedig egyenletes termelésre épült. Itt tehát a helyzet az öntödében, s nem sokkal jobb a többi üzemben sem. S hogy mindezt leírjuk, nem a létszámhiány elemzésének szándékával tesszük, csupán megmutatására annak, hogy ha a fentebb megfogalmazottakat valóra tudják váltani, tehát azt a „szürke” célkitűzést, hogy annyit adnak, amennyit a népgazdaság elvár az üzemitől, máris többet adtak, mint amit el lehet tőlük várni. „Alaposan egyeztettük a kongresszusi verseny előkészítését, annak leghasznosabb irányba való terelését, s általában a szocialista munkaverseny hatékonyságát segítő ellenőrző és irányító munkát” — mondja Vámos elvtárs. S részletezi, hogy nagyvállalati szinten pártbizottsági ülés foglalkozott a kongresszusi verseny ügyével, s javaslatukra gyári és vállalati szocialista brigádvezetői tanácskozásokon készítették elő a versenyt Az Esztergomban megrendezett vállalati tanácskozáson a legjobb szocialista munkabrigádok vezetői mellett ott voltak a gyárak gazdasági és mozgalmi vezetői is. Itt született meg a közös elhatározás: a kongresszusi munkaversenyt vállalati szinten a gazdaságosság fokozására, ezen belül a selejt csökkentésére, a készletgazdálkodás további, az ésszerűség határain belüli szigorítására, s általában a minőség javítására irányítják. Nem adnak 10 vagy 25 gépet terven felül. Nem fognak külön vasúti szerelvényeket indítani, fellobogózva, többlettermékeiket szállítva. De ettől még nem szürke a vállalásuk. Sőt, éppen a minden látványosság nélkülisége jelzi: igen szívós munkát kell végeznie a kollektívának ahhoz, hogy sikerre vigyék ezt a vállalásukat , a nemzeti jövedelem legalább egyszázalékos túlteljesítéséhez sokféleképpen hozzá lehet járulni. Úgy is, hogy “láthatatlan aprómunkával f eladhatóbbá tesszük termékeinket, úgy is, hogy a tervezettnél lényegesen kisebb létszámmal termeljük meg a tervezett értéket és árumenynyiséget s többek között úgy is — de ez már egyáltalán nem vonatkozik a SZIM-re —, hogy kevesebbet gyártunk az egyébként is nehezen értékesíthető, s emellett még állami dotációra is szoruló termékből. Csak a népgazdasági hasznosság mértékegységével felszerelt mérlegen derül ki, hogy mennyire „fényes” a fényes, s mennyire „szürke” a szürke. Mert e mérlegen a legszürkébb s a legkisebb vállalások is kifényesednek, ha céljuk és értelmük a közösség javát szolgálja. Kátay Antal Vigyázz, méreg! Sokan ismerik e két szóból álló mondatot. Olyan növényvédőszerekre nyomtatják, amelyek erős mérget, tartalmaznak, vigyázni kell tehát alkalmazásánál. Szórványkerteknél, gyümölcsösöknél még csak vigyáz az egyéni termelő, a tsz-tag, aki háztáji termését permetezi. Nem kérik tőle számon a szakképesítést, nagyüzemi vonatkozásban azonban másként áll a helyzet. Nemrégen voltam egy tanácskozáson, ahol a megye vezető szakemberei az időszerű mezőgazdasági munkákról beszéltek. Szóba került többek között a növényvédelem, a kártevők, a gombaölők elleni teendők. Itt hallottam, hogy a nagykereskedelmi vállalat néhány termelőszövetkezetnek nem adhatja ki a megrendelt növényvédőszert, mert a rendelkezés ellenére nem alkalmaznak növényvédő szakmérnököt, vagy technikust. Hogy melyek ezek a gazdaságok? A névsor: Csapdi, Szár, Martonvásár, Igar, Beloiannisz, Nagyveleg, Bakonycsernye, Csókakő Sárszentágota, Jenő, Nádasdladány, Pettend és a Mezőföldi Állami Erdőgazdaság. A felsorolásból is látható, hogy akad ezek között „módos” közösgazdaság is. Érthetetlen, hogy e termelőszövetkezetekben miért nem dolgozik már növényvédő szakember? A rendelkezés egyébként arra is lehetőséget ad, hogy két egymás mellett lévő termelőszövetkezet alkalmazzon egy növényvédő szakmérnököt, vagy technikust. Miért nem élnek a lehetőséggel? Önmaguknak ártanak, mert így nem kaphatják meg azokat a növényvédő szereket, amelyek feltétlenül szükségesek a korszerű és biztonságos növénytermeléshez. Ha arra gondolnak, hogy „sokba kerül” egy szakember beállítása, akkor azt se felejtsék el: tízezrek, százezrek úszhatnak el amiatt, hogy nem végzik el hatásos méreggel a rovarkártevők ellen előírt munkálatokat HÍRLAP Televízió — két hanggal A villamoskészülékeket előállító japán gyárak gyors ütemben dolgozzák ki a különböző Multiplex televízió vevőkészülékeket. Néhány ilyen készülék már megjelent a piacon. A Multiplex televízió azt jelenti, hogy az adó a kép kisugárzásával egyidejűleg két kisérő hangot közvetít. A külföldi filmek közvetítésekor például a japán néző tetszés szerint vagy az eredeti hangot, vagy a japán fordítást hallgatja. A zenekedvelők örömére ez a rendszer lehetővé teszi az opera előadások és más zenei műsorok sztereó-adását is. A gyárak bejelentették: többféle adaptert is kifejlesztenek, hogy eddigi televízió vevőkészülékeiket is alkalmassá lehessen tenni a Multiplex vételre. (MTI) CSOMAGOLÁS ELŐTT A kincsesbányai bélfeldolgozó üzemben Garacs Ilona a kitisztított lesózott sertés- és marhabeleket felrakja a „csorgatóra”, hogy csomagolás előtt lecsoroghasson a felesleges víz. Kabáczy Szilárd felvétele Négy meteorraj „csillaghullása” Szokatlanul sok, számunkra is látható esemény zajlik le az égbolton augusztusban. Az első a hónap harmadik napján. Ekkor lesz ugyanis az Aquaridák meteorrajának „gyakorisági maximuma” vagyis földünk ekkor úszik keresztül ennek a meteorseregnek a legsűrűbb részén. Ha derült lesz az éjszaka, az álmát feláldozni hajlandó és türelmes meteorvadász tanúja lehet néhány „csillaghullásnak”. Ez a gyakorisági maximum azonban lényegesen kisebb a Perseidákénál, amit a nagy augusztusi csillaghullásként ismerünk. Ez az utóbbi meteortömeg tulajdonképpen már július 25-e óta itt száguld körülöttünk és egészen augusztus 17-ig köztük halad a Föld de ..hullócsillagai” a leggazdagabb látványosságot augusztus 11-én hozzák el számunkra. Utána a Föld még két meteorral jól találkozik: 18-án a Cepheidák, 20-án pedig a Cygnidák magván törünk át. (MTI) 3 ■ Savanyú a tej Ha a hűtőlánc A Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat rengeteg tejterméket készít. Az új, modern üzem kapacitását nem a máról-holnapra történő igények kielégítésére méretezték. A két megye ellátásán kívül nyáridőben segítenek a Balaton déli partja, és Budapest ellátásának javításában is. A kereskedelemmel történő szoros együttműködés szempontjából már nem minden olyan „jaj, de rózsás”. A tejellátásra két időszakban panaszkodnak a legtöbbet — télen és nyáron. Most az utóbbi az időszerű. A hűtőlánc — A kánikula a tejtermékek örök ellensége — mondja az áruforgalmi osztály vezetője, dr. Foltényi Tibor. — Talán tudja is azonnal, mire gondolok. A megfelelő hűtőlánc kialakítása a gyártól a fogyasztóig Ennek a feladatnak a megoldása nem megy máról-holnapra. A gyárban megvan a megfelelő hűtés, mert különben az üzemelés lehetetlen. A szakadás a kereskedelemben kezdődik, és folytatódik. A panaszok egyértelműek a kánikulában: savanyodás, romlás, stb. A boltokban még kevés a hűtőgép. Vidéken szinte minimális. A jól felszerelt boltokban is egy fontossági sorrendet tartanak: ha árulnak csirkeaprólékot, vagy más drága mirelit árut, kétszer is meggondolják a boltosok, hogy tejet vagy a csirkét hűtsék. A tej olcsó cikk, a csirke drága. A fontossági sorrend már el is dőlt. A hűtőkapacitás hiánya olyan kockázattal is jár, hogy a meglevő igények kielégítetlenek maradnak. A kereskedelem ehhez igazítja igényeit. „Annyit rendelek, amennyit biztonságosan tárolni tudok”. Víz és minőség Technikai, sőt a termelési alapfeltétel. A több tízezer üveget palackozó gép nem ismer alkut Üveget, megfe-lelő mosás nélkül, nem enged ki magából. A mosás maga sok és a mgfelelő víz kérdése. A műanyag csomagolások bevezetése tömegméretekben még semmit nem old meg. A tisztasághoz jelenleg víz szükségeltetik, ha a termelési folyamatból fejlett technika alkalmazásával ki is küszöbölik a vízigényt, a gépeket akkor is tisztítani kell, és újból csak vízzel. — Hétszáz köbméter a vízszükségletünk — mondja Csonka Jenő főmérnök. — Kánikulában mindenütt van vízhiány, nálunk is. A hétszázból megkapunk 400-at, és kritikus időben le kell állnunk. A termelési kiesést a lakosság is megérzi. Távlatokban Ha tejivó nemzetnek nem is vallhatjuk magunkat, a tejfogyasztás az életszínvonal emelkedésével növekszik. Erről hivatalos statisztikák tanúskodnak. A tsz-ek nagy kié ... segítséget nyújtanak a vidéki, ezen belül a falusi tejellátás javításához. Az igaz, hogy pasztőrözött tejet még nem tudnak előállítani a lakosság részére, de ennek megoldására is vannak tervek. Tárgyalások folynak jelenleg tsz-ekkel, hogy bizonyos körzetekben építsenek ki pasztőröző üzemeket. A tsz-ek önálló vállakozásainak elszaporodása, sokat javíthat az ellátásban. (Csató) Zöldség és konzerv Két héttel ezelőtt a megyei és a városi tanács néhány vezetőjével ellátogattunk a fehérvári piacra, s néhány, a MÉK által üzemeltetett zöldség-gyümölcs boltba is elmentünk. Amikor a piacon jártunk, a városi tanács egyik vezetője ezt mondta: — Nem tudom, hogy a termelőszövetkezetek standjain a zöldségen és gyümölcsön kívül miért árusítanak különböző tartósított ételalapanyagokat, konzerveket? — Erre a megyei tanács osztályvezetője így válaszolt: — Miért ne árusítanának ilyesmit is? Gondold csak el, te vagy a vásárló, odaállsz, leérsz valami zöldségfélét. Aztán eszedbe jut, hogy jó lenne ehhez egy kis hús is, amit gyorsan elkészíthet a feleséged. A konzerv olyan, hogy kinyitod, felaprítod, egy kis hagymás paprikás zsírba beleteszed, összeforr, kész az ebéd vagy a vacsora. Ahol a zöldséget vetted, kérhetsz ilyen húskonzervet is. Vagy kényelmesebb elmenni ezért az élelmiszerboltba? Sorolhatnánk a cikklistát sokáig: ételízesítő, sűrített paradicsom, paprika és egyéb konzervipari termék is megtalálható a fehérvári piac standjain, üzleteiben. Egyesek azt mondják, a zöldséges foglalkozzon csak a zöldséggel, a gyömölcsös meg értékesítsen almát, barackot és így tovább. De vajon gondoltak-e már arra azok, akik ilyen álláspontot foglalnak el, hogy többek között burgonyát, vöröshagymát, vagy éppen gyümölcsöt nem valami kényelmes dolog fönt, a magasban tárolni. Emelgetni a nehéz ládákat — nem könynyű dolog A zöldség és gyümölcs legfeljebb derékmagasságig tárolható. Amikor az eladó lehajolva éri azt el De vajon mi legyen a szabadon hagyott légtérrel? A felső polcok üresen álljanak? Ebből a meggondolásból is árusítanak ezeken a helyeken hús- és egyéb konzerveket, tartósított élelmiszert. Mindenütt a kevés helyre, a szűkreszabott eladótérre panaszkodnak. Hát akkor miért nem lehet terjeszkedni felfelé? Sárga fedelű füzet Figyelemreméltó kiadványnyal lepte meg megyénk nagyüzemi gazdaságait a Fejér megyei AGROKER. Úgy gondoljuk, ez is az újszellemű kereskedelem egyik tartozéka. Illés Laps, az AGROKER igazgatója ezeket mondja a sárga fedőlapos, fűzött kiadványról, melynek címe: Növényvédőszer igény 1971. évre. — Elsőrendű és legfontosabb célunk, hogy piackutatás nyomán mérjük fel a mezőgazdasági nagyüzemek igényeinek teljesítése céljából, milyen mennyiségű növényvédőszert készletezzünk. Az elmúlt évben már bevált az a módszer és minden különösebb gond nélkül teljesíthettük vásárlóink igényeit. — Növekszik a következő évben a választék? — Feltétlenül. Tavaly 97 féle, idén 149, jövőre 191 fajta növényvédőszert ajánlunk vevőinknek. A sárga fedelű kiadvány kilenc cikkcsoportot sorol fel és van ott egy tizedik is, az úgynevezett cikklistában nem szereplő szerek csoportja. Ebbe a közös gazdaságok vezetői olyan növényvédőszerek nevét írják majd be, amelyeket — a 191 fajtán kívül — a jövő évben vásárol- ni kívánnak. Az igazgató megjegyezte: a vállalat mindent megtesz azért, hogy e kívánságokat is teljesítse. Új szellemű kereskedelem ez az AGROKER-nél is. Kíváncsiak arra, mit kérnek a fogyasztók, s ők elkövetnek mindent, hogy teljes egészében kielégítsék az igényeket A kereskedelem egyéb ágazataiban nem lehetne megvalósítani ezt a közvéleménykutatást?