Fejér Megyei Hírlap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-12 / 214. szám
bomben,1970. szeptemert. fi Hazafias Népfront az irányelvek tükrében NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT „jól értesült” közéleti berkekben azt vélték egyesek, hogy a népfront politikai szerepe rövid időn belül háttérbe szorul, nem lesz szüksség erre a hatalmas tömegmozgalmi gépezetre. A XX. pártkongresszus világosan, élénken rácáfolt erre a véleményre. A szövetségi politikával foglalkozva többek között a következőket mondta Kádár elvtárs 1966. november 28-i beszámolójában: „Társadalmunk minden nagy feladatának megoldásában cselekvően részt vett és részt vesz a Hazafias Népfront Sikerrel valósítja meg a kommunisták és pártonkívüliek politikai együttműködését és tömöríti mindazokat a hazaiakat, akik készek tettekkel szolgálni a szocializmus felépítésének nagy nemzeti célját.” Azóta elég gyakran találkozhatott az országos és helyi közvélemény a népfront mozgalom munkájának különböző vetületeivel, a párt illetékes szervei gyakran mérték fel és értékelték ezt a tevékenységet. A tömegmozgalmi feladatcsokor, amelynek gondozását a párt erre az egész társadalmat magába ölelő, jogosan a legnagyobbnak minősített közösségre rábízott, talán a választások időszakában bontakozik ki legszínesebben, de a helyi népfront bzottságok — ha jól teljesítik feladatukat — ott vannak a közélet minden területén, jórészt az ő soraikból kerülnek ki a tanácstagok, képviselők, részt vesznek az alkotmányos tevékenység fejlesztésében, ismertetésében, népszerűsítésében, segítik a községfejlesztés feladatainak végrehajtását, részt vállaltak és vállalnak a mezőgazdaság fejlesztése, a művelődéspolitika,, a béke, illetve a népek, barátságos megmozdulások társadalmijellegű tennivalóiban. A NÉPFRONT tehát helyibizottságain, elnökségein keresztül mindenütt ott van, ahol a párt iránymutatása mellett szót kell érteni a tömegekkel, ahol államigazgatási, közművelődési koncepciókat kell megértetni és megszerettetni, egyszerűbb fogalmazásban, ahol szorosan kezet kell fogni az emberekkel a szocializmus minden rendű és rangú építőkockáinak felrakásához. A fejlődés menetében nem egyszer úgy tűnt, hogy a feladatok sokrétűsége elernyeszti a népfront erőit. Feladata azonban akkor sok volt mindenkinek: pártnak, az államigazgatási apparátusnak, a szakszervezeteknek egyaránt. S amint a többiek megbirkóztak feladataikkal, a népfront is lépést tartott a fejlődéssel. A követelményekhez igazodva át-áthelyezte a súlypontokat, amikor például közművelődési feladat került előtérbe, arra összpontosította társadalmi erőit, amikor a mezőgazdaság fejlesztésének problémái ugrottak elő, akkor hozzálátott azok megoldásának segítéséhez. Nyugodtan megállapíthatjuk tehát, hogy a népfront a két pártkongresszus közötti időben mindig megállta a helyét. Ennek feltételeit a különböző szintű népfront bizottságokban és elnökségekben tevékenykedő párttagok s a tömegek sűrűjéből előkerült, közéleti érdeklődésű pártonkívüliek nagy közössége biztosította. AZ IRÁNYELVEKBŐL világosan kitűnik, hogy erre az összeforrott közösségre, a szocialista alkotó erők összefogására, akciókészségére a jövőben is nagy súlyt helyez a párt. Azt mondja a 43. szakasz: „a IX. kongresszus óta jelentősen javult a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak munkája. A Hazafias Népfrontban a szocializmus építésének menetében a dolgozó osztályok, a kommunisták és a pártonkívüliek politikai szövetsége fejeződik ki. Tovább kell növelni aktivitását, közreműködését a társadalmi és a politikai életben. Munkájában változatlanul fordítson nagy gondot a dolgozókat, a lakosságot közvetlenül érintő helyi község és várospolitikai kérdésekre. A tanácsok önállóságának növekedésével a népfront bizottságok munkája is szélesebben kibontakozhat. Erősödjön a tanács és a népfront szervei közötti kapcsolat. A következő években egyik fontos feladat a munkások fokozottabb bevonása a mozgalom vezetésébe.” A lakosságot közvetlenül érintő helyi, község és várospolitikai kérdések eddig is fontos szerepet töltöttek be a népfront tevékenységében, a falu és város nagyiramú fejlődése, főként a paraszti rétegek életformájának, a fahi külső és belső képének változásai az eddiginél is rugalmasabb, lendületesebb munkatempót diktálnak majd. FONTOS IRÁNYMUTATÁS az, hogy a munkásokat fokozatosan vonjuk be a mozgalom vezetésébe. Falud, városon az volt korábban a szemlélet, hogy a munkásság megtalálja közéleti helyét a pártban, a szakszervezetben, a népfront legyen inkább a parasztság, az értelmiség, a kisiparosság, az alkalmazotti réteg összefogó mozgalma — napjainkban, s a jövőben egyre több munkás él faluhelyen, egyre több munkás képződik a parasztság soraiból, fontos tehát, hogy a népfront vezetésében is egyre többen kapjanak szerepet. Ormos Derő — Nem értem... — mondta döbbenten az alezredes, amikor a sötétben megérezte az izmos kar ellenállását, s ráeszmélt az elhárító tiszt manőverére. „Csak nem engem gyanúsít?” — gondolta megbántottam — De kérem, őrnagy elvtárs!... Beke a páncélszekrény tetején parázsló pontra meredt, a kis, ragyogó fénypontra, a fekete cica szemére, amelynek nem volt párja!Ha élő, valódi szem lenne, a másik épp úgy világítana, mint ez! — villant át rajta. Igen, az előbb is ezt érezte furcsának, „felemásnak”. Mert a fekete macska csak a sötétben látszott félszeműnek, világosságban mindkét szeme valódinak tűnt. Embernél hamarabb észrevenni az ilyesmit, a macskák tekintete azonban merev és rejtélyes. Az ismeretlen, aki az állatot „megoperálta”, nyilván nem egyszerű üvegszemet szerzett számára, hiszen nem a cica szépsége érdekelte, s nem is egérlyukat akart megfigyeltetni vele... Az üvegszem aligha rögzítette volna az iratokat, amiket Zalay alezredes esténként, zárt ajtó mögött, tanulmányozni szokott! Az, amit a sötétben nem lehet felfedezni, ami most vaknak látszik, igazából egy parányi fényképezőgép lencséje. / •SÖfIŐZKŐ'f ~• AFP·FT£ V/K2A TÉR — 34 — Szeptember 11—I. Házinyúl kiállítás Szombaton, 12-én délelőtt nyitják meg a fehérvári Piac téren a negyedik megyei házinyúl kiállítást. Bemutatják az érdeklődőknek a megyében található fajtákat, és azokat a hústípusokat, melyeket tenyésztésre ajánlanak. A kiállítás betekintést enged a megyében 1962-től szervezetten kialakult nyúltenyésztés eredményeibe, a társulások munkájába. Néhány adat: 1963-ban 8800, 1969-ben már 88 ezer nyulat vásároltak fel az fmszek. Az idei felvásárlási terv: 100 ezer. A társulások közül eredményesnek tartják a négy székesfehérvárit, melyek 20 ezer nyulat értékesítenek az idén. A kiállítást a Fogyasztási Szövetkezetek Fejér megyei Szövetsége rendezi, és a legjobb tenyészpéldányokat értékes díjakkal jutalmazza. ***** * 650 osztályban Világnézetünk alapjai A világnézetünk alapjai című tantárgy oktatását — kísérletképpen — öt esztendővel ezelőtt kezdték el a középiskolákban, azóta fokozatosan szélesítették, s a múlt tanévben, már 400 osztályban tanították. Szélesebb körű bevezetésére most újabb lépés történt: az új oktatási évben a gimnáziumok és az új típusú szakközépiskolái mintegy 650 negyedik osztályában 350 pedagógus munkálkodik azon, hogy az erre a célra szánt tanítási órákon formálja, alakítsa a diákok világnézetét. A Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályán elmondották, hogy a világnézetünk alapjainak oktatása figyelemre méltó eredményeket hozott. A világnézeti órákon a tanulók önálló tevékenysége, önként vállalt kutatómunkája, az olvasmányaikról való beszámolás, a kérdések feltevése és azok megválaszolása jelentősebb szerepet kap, mint más tantárgyaknál. Egy másik fontos jellemző: a tapasztalatok szerint a világnézetünk alapjainak oktatása a nevelőtestületeket arra készteti, hogy tudatosabban keressék az iskolai munka és a gyakorlati élet kapcsolatát, ismertessék meg a fiatalokkal a valóságos életet, fejlesszék a tanulók értékelő képességét. Ugyancsak hasznos tapasztalat, hogy a szülői házban is foglalkoznak a tantárgy oktatásával kapcsolatban felmerülő világnézeti kérdésekkel. Jelzi ezt az is, hogy a szülők rendszeresen tanácsokat kérnek az iskolákban a világnézeti neveléssel kapcsolatban. (MTI) Beke tétovázott, s végül is rosszul döntött. Nem tudta, hogy felkattintsa-e a villanyt, vagy sötétben közelítse meg a páncélszekrényen gubbasztó macskát. Ha megnyomta volna a kapcsológombot, talán jobban jár, így, amikor a sötétségben lassan a cica közelébe óvakodott, az állat felállt, s mire az őrnagy utána nyúlt, az íróasztalra ugrott. — Segítsen! — sziszegte Beke. De Zalay sokkal idegesebb és zavartabb volt, semhogy feltalálta volna magát. Beke megkísérelte elérni az ablakpárkányra szökkenő macskát, a mozdulat azonban elkésett: a fekete cica egy pillanatra visszanézett rá, félszeme még egyszer felragyogott, aztán egy ugrással az ablak előtti pázsiton termett. Beke előkapta a revolverét, a cica azonban már átbújt a kerítés rácsán, s kint volt az utcán. Az őrnagy felindultságában kishíján utánalőtt, de végül is uralkodott magán, belenyugodott a kudarcba. Az utcán emberek jártak, és Beke nem akart kockáztatni. Zalay felgyújtotta a villanyt. — Mi történt? — kérdezte sápadtan. — Az ön „hadtörténésze” egyáltalán nem gazdátlan! — Hogy érti ezt? — Úgy, hogy a gazdái tányérjába alighanem kémek töltögetik a tejecskét... Zalay végre megértette a helyzetet. — Holnap vissza fog térni, s akkor elkapjuk! — Nem hinném — rázta a fejét Beke. — Ha eszük van, egyelőre felfüggesztik a szolgálatát. Felkutatni pedig!... Hány fekete macska van ebben a városban?... Nem, kézzelfogható bizonyítékot így már aligha szerzünk. Egyet azonban tudunk: a löveget, amely a turis— 35 — s A méretek hatalmasak. De nemcsak építkezésekben. Kedves vendéglátóink, a Nova-Osernai G. Dimitrov Termelőszövetkezet vezetői mondták el, hogy náluk négy község tartozik egy közösséghez, a Georgi Dimitrovhoz. A területen volt egy állami gazdaság, az is csatlakozott az egyesítéshez. Így aztán a majdnem kilencezer lakos közül 3800 munkaképes osztagot tartanak nyilván Nova- Csernán. És hogyan dolgoznak? Erre talán az elnök, Mihail Sztankov adja a legmegfelelőbb, legjellemzőbb választ: — Két évvel ezelőtt búzatermesztésben elnyertük a Georgi Dimitrov Díjat. Nagy kitüntetés ez nálunk. Annál is inkább, mert ettől csak egy nagyobb elismerés van: a Szocialista Munka Hőse kitüntetés. Tízezer hektár szántófölddel rendelkeznek és van kétezer hektár erdejük. A szántóföldi növénytermesztést nem aprózzák el: búzát, kukoricát, napraforgót, cukorrépát, burgonyát termesztenek. Nagy mennyiségű dohányt adnak el az államnak évente, s jelentős a kertészetük, gyümölcsösük is. Fejlett az állattenyésztésük: 1200 tehenük van, 5000 anyajuhot tartanak, évi 18 ezer hízottsertést értékesítenek, 45 ezer csirkét nevelnek. Hosszú volna felsorolni, mennyi terményt adnak a népgazdaságnak, de minket elsősorban a kertészet érdekelt. Íme: 5000 tonna paradicsom, 500 tonna paprika, 1000 tonna őszibarack, alma és szilva, 400 tonna szamóca hagyja el a kertészetet tavasztól őszig. Ilyen méretek mellett nem is csodálkoztunk azon, amikor az elnök elmondta, hogy majd minden növény termesztését gépesítették: 170 traktor, 19 gabonakombájn, hét kukorica arató-, cséplő-, valamint sok egyéb erő- és munkagép szolgálja a könynyebb munkavégzést, a magas termelékenységet, alacsony önköltséget. A szállítást 62 tehergépkocsival bonyolítják le. Kimentünk az egyik kertészeti telepre, amely az enyhén lejtős dombok alján, széles völgyben terült el. Velünk jött a pártbizottság titkára, Petranka Jakimova aszszony is. Itt kezdte ő is a munkát a termelőszövetkezetben, kombájnos volt. Kivételes szervezőkészségére már korábban felfigyeltek, sokat tanult a nehéz munka mellett. És most az egyesített termelőszövetkezet pártbizottságának élén áll. Mondják: olyan titkár, amilyen kiváló volt kombájnodnak. Mitev Dimitev agrármérnök, termelési elnökhelyettestől sok érdekes dolgot tudtunk meg. Az ott levő tszelnökök, szakvezetők csak néztek, amikor azt hallották, hogy a Dimitrovban idén 150 hektáron termesztenek, magról vetett paradicsomot, ezt elsősorban konzervipari feldolgozásra. Egy-egy hektárról 350 mázsát takarítanak be. A karózott, palántázott területről viszont a hektáronkénti 500 mázsát is leszedik az asszonyok. Ez utóbbi került étkezésre, közfogyasztásra. Sok-sok kérdés hangzott el. — Mikor vetik el a magot? — Amikor tíz Celsius fok fölé emelkedik a hőmérséklet. Április elején. — Milyen a sortávolság? — A sortávolság 80, a tőtávolság pedig 15 centiméter. Az első kapáláskor ritkítjuk az állományt és csak annyit hagyunk meg, amennyi szükséges. Később a két sort öszszeborítjuk, hogy közlekedni lehessen a sorok között. — Szedéskor mennyit kapnak a tagok? — Háromszáz kiló után 21 levát. Sokan vannak, amikor egy nap alatt az öt mázsát is megszedik. A láda fó kihordásáért külön fizetünk. — Mennyi itt az évi csapadék? — Hatszáz milliméter. Ez nem sok. Ha kevés a nedvesség, öntözünk. Már régen kiépítettük a föld feletti és alatti öntözőrendszert. Egyszeri „fürdőztetés” alkalmával 120 milliméter csapadékot kap a növényzet. Különben is, ez a fajta bírja a szárazságot. Mindenki jegyzetel, aki a mezőgazdasági méltók tájékoztatóját hallgatja. Valaki megkérdi: — Gazdaságos a paradicsomtermesztés? — Természetesen. A magról vetett paradicsom hektáronként 500 leva tiszta hasznot hoz. A mezőfalvi termelőszövetkezet elnöke — ők is szép kertészettel rendelkeznek — gyorsan számolni kezd. Aztán mondja is: — Nyolcezer-ötszáz forint tiszta haszon egy hektáron. Nálunk csak álom az ilyen jövedelem paradicsomból. Termi kell, tanulni kell, másként kell csinálni, hogy az álomból egyszer —, de mielőbb — valóság legyen! Orsóvai Tibor Utazás Bulgáriában Négy község — egy termelőszövetkezet Mihail Sztankov, a Dimitrov Tsz elnöke. 284 tehén számára építenek éj istállót a termelőszövetkezetben. A teljesen gépesített tehenészetben egy gondozóra 28 jószág jut. taházat szétlőtte, ennek a fekete macskának a szeme irányította! S a gyakorlat terve, amelyet együtt „tanulmányoztak”, nyilván abban a házban is megvan, ahová most sikerült hazatérnie. Beke az ablakhoz lépett s kitekintett a sötét kisvárosi utcára, a televízió-ernyő fényétől derengő ablakokra. — Ha tudnám, hogy melyik ház!.. . Zalay, reszkető kézzel, egy hosszú, bolgár cigarettára gyújtott. A három elhárító tiszt a város szállodájában lakott; bejelentő lapjuk szerint az Állami Könyvterjesztő Vállalat alkalmazottai voltak, s jövetelük célja a boltok ellenőrzése. Napközben viszont Násfán dolgoztak. A fekete macska látogatását követő reggelen csak Béke maradt a városban, munkatársai az első busszal útnak indultak Násfára. A MÁVAUT megállónál Béke még egyszer meghagyta nekik a napot kihallgatásokkal, a tisztektől szerzett adatok ellenőrzésével töltsék. A tíz katonáról fényképet is be kellett szerezniük. Az őrnagy első útja Hubert igazgatóhoz vezetett, aki azzal fogadta, hogy éppen a rendőrségre készült. — Eszerint megtudott valamit? — Csak annyit, hogy a gyerekek fecsegtek, s az eset híre már Pestre, a filmgyárba is eljutott valahogyan. Tegnap beállított egy rendező meg egy író, hogy anyagot gyűjtsenek, mert játékfilmet akarnak készíteni az ügyről. Kérték, hogy lefényképezhessék az osztályt, állítólag teljes hitelességre törekszenek. Az eredeti színhelyen forgatnának... (Folytatjuk) — 36 —