Fejér Megyei Hírlap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

(fejér m r~—--------------------- ■, Kedd, 1971. március 8. XXVII. évfolyam, 51. sz. Ara­­ti miét V- -J Hírlap AZ Mft/VIP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA acsian! !T­­ársadalmu­nkban ter-­­mészetes igény, hogy termeljünk többet, jobban, olcsóbban. Ez­ olykor sike­rül is, s a sikert szívesen tesszük közhírré, „nyilatkoz­ván” hogy „az önköltséget si­került X ezrelékkel a tervezett szint alá szorítani”. Az esz­köz és időarányos önköltsé­get. Arról, hogy ez a siker miért nem fejlődik ki az ár­ban is , már ritkábban cik­kezünk, hiszen a nyereség­­képzés vulgárisan megfogal­mazott feltétele, hogy kap­junk ma többet a termékért,, mint tegnap. Az eszköz és időtényezőben azonban nemcsak egyszerűen anyag és percek vannak. Sőt, e kettő mindegyikében „va­lahol” ott van az ember is. Az ember, aki döntően befo­­­­lyásolja az önköltséget, aki­vel „gazdálkodni” kell, s e gazdálkodással már több gondunk van, mint sokszor hinnénk. Ez derült ki az el­múlt napokban — helyi vo­natkozásban — a Szakszerve­zetek Fejér megyei Tanács elnökségi ülésén, ahol az Ikarus gondjait tárgyalták, s ez derült ki a kormány és a SZOT Elnöksége együttes ülé­séről kiadott közleményből is. Sok a túlóra — állapítot­ták meg itt is, ott is. Sőt, túl­sok a túlóra, s ezen belül is sok az indokolatlan túlóráz­tatás. Több pénzt kaptak — vall­juk be őszintén — nem a vi­lág legrosszabb dolgai közé tartozik. Sok pénzt kapna meg egyenesen jó, hiszen az embernek a jövedelméhez vi­szonyítva emelkednek az igé­nyei, s ezeket jó lenne mind­ pontosabban megközelíteni. Jó dolog tehát a havi két­­háromezer forint helyett öt­ezret, kilencezret kapni. De miként személyes sérelemként fogjuk fel, ha a kétezer fo­rint helyett csak 1900-at ka­punk, legalább annyira a megbecsülés hiányánál­ fogja fel az ember, ha az ötezrek vagy kilencezrek helyett egy­­szercsak ismét két - háromezer forintot kap a hó végi elszá­molásnál. A túlóráztatás veszélye eb­ben rejlik. Abban, hogy az ember utólag már nem mér­legeli, hogy mennyivel adott többet — esetleg éveiből és életéből is! — a kétszer any­­nyi fizetésért. Nem mérlegeli azt sem, hogy a kétszáz óra helyett négyet vagy ötöt dol­gozott. Egyszerűen megálla­pítja a tényt: csökkent vagy egyenesen zuhant a fizetése. S amikor idáig elér, már elé­gedetlen is. Elégedetlen em­bertől pedig a havi kétszáz munkaóra alatt nem lehet annyit kapni — még elvárni sem —, mint attól, a­ki a ha­vi kétezerjére éppen most kapott 150 forint javítást. Túlóráztatással, ideiglenes személyi jövedelemtöbblettel lehet egyik napról a másikra emelni a termelés mértékét. Lehet több televíziót, autó­buszt vagy gyermekcipőt gyártani. De tartósan növelni a termékek minőségi színvo­nalát, rövidíteni a ráfordí­tott időt, önköltség­ét javíta­ni, magyarán olcsóbbá tenni a termelést — azt már nem. Mert minden túlórázásnak egyszer határt szab a rend, a tökéletesedő szervezés, irányí­tómunka, a javuló kooperáció , a fejlődés. •Ö­nmagunk ellen dolgo­­­­zunk tehát, ha tűrjük a mértéktelen túlóráztatást. Ezért volt indokoltan szigorú a SZOT Elnökségének állás­­foglalása, e kérdésben. Azért rögzítették­­­kategorikusan, hogy a szakszervezetek nem fogják tűrni a kapkodást, ve­zetési hibákat álcázó túlóráz­tatásokat. Mert pártos har­cossággal meg akarják aka­dályozni, hogy mi gyártsuk a világ legdrágább olcsó ter­űtekéit. Kátay Antal VTLAG PROLETÁRJA!, EGY CSULJETETY A SZOT Elnökségének ülése Mozgalom a lakásépítési terv teljesítésére A SZOT Elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen a dol­gozókat érintő kérdésekről tárgyalt. A szocialista munkaver­seny idei főbb céljairól szó­ló napirendben az elnökség megállapította, hogy az üze­­mekből, s mindenekelőtt a szocialista brigádoktól szá­mos kezdeményezésről kap­tak tájékoztatást. Ezeknek célja, hogy növekedjék a termelés, javuljon a gaz­dálkodás hatékonysága, a termelés szervezettsége. E kezdeményezésekkel a SZOJ Elnöksége egyetért. Felhívja a szakszervezeteket, hogy szorgalmazzák és támogas­sák a korszerű munka- és üzemszervezési, valamint technológiai módszerek el­terjesztését, a vezetők és a dolgozók­­ hibájából eredő veszteségidők, túlórázások csökkentését, a nehéz fizi­kai munkát könnyítő kisgé­pesí­test, a vállalatok közöt­ti tervszerű együttműködés kiépítését, s minél gyorsabb ütemben teremtsék meg a biztonságos munka feltéte­leit. A szakszervezetek szor­galmazzák, hogy bővüljenek országos­­mozgalommá a la­kásépítési terv pontos és jó minőségű teljesítésével kap­csolatos kezdeményezések. E mozgalomba kapcsolódjanak be az építő, az­ építőipari, a szerelő és mindazok a vál­lalatok, amelyek a program végrehajtásában részt vesz­nek. Sok egyéb feladat el­végzését, például a közszük­ségleti cikkek gyártásának, s­­inőségének javítását, a la­kosság színvonalas és kul­turált ellátását is hatéko­nyan segítheti az 1971. évi szocialista mun­ka­verseny A SZOT Elnöksége továb­bi napirendként azzal fog­lal­kozott, hogy a lakásügyi rendeletek helyes végrehaj­tásába hogyan kapcsolód­hatnak be a szakszerveze­tek. A szakszervezetek me­gyei tanácsai és a szakszer­vezetek budapesti tanácsa például feladatának megfe­lelően jár el. ha véleményt nyilvánít az adott terület la­­kásfejlesztési tervének jóvá­hagyása, a­ lakáselosztási terveik kialakítása, a lakás­használatba vételi díjból ad­ható engedmények megsza­bása előtt A vállalati szak­­szervezeti szervek feladatai közé tartozik, hogy fejtsék ki véleményüket a lakásépí­tés vállalati támogatására szolgáló alap képzéséről és felhasználásáról, a vállalati lakások elosztásának időren­di sorolásáról, stb. A SZOT Elnöksége megvi­tatta a szakszervezeti alap­­szervi választások tapaszta­latairól szóló jelentést is (MTI) Befejeződött a választókerületek kialakítása 2931 községi, 191 városi, 13 országgyűlési választókerület megyénkben Hétfőn sor került megyénk választókerületeinek területi meghatározására is, s ezzel az aktussal lényegében befeje­ződött a választókerületek kialakítása Fejér megyében. A területi meghatározás magában foglalja egy-egy választókerület pontos leírá­sát, tehát — példaként — egy székesfehérvári városi választókerület esetében azt, hogy melyik utca, melyik tér lakói, hol választanak majd városi tanácstagot. A választókerületek szá­mának meghatározása is megtörtént már. Székesfe­hérvár lakosai 103 városi ta­nácstagot választanak, a du­naújvárosi választópolgárok pedig 88 tanácstagot delegál­hatnak városuk irányító testületébe. Majdnem háromezer lesz a választások után megyénk községi tanácstagjainak szá­ma. A megye 11 nagyközsé­gében összesen 577 községi tanácstagot választanak majd. Legnépesebb járás a fe­hérvári járás lévén, az ide tartozó községekben 989 köz­ségi tanácstagot választanak A sárbogárdi járás falvaiban 594, a dunaújvárosi járás falvaiban 583 községi tanács­tagot választanak a választó­­polgárok, míg a bicskei já­rásban 397, a móri járásban pedig 368 községi tanácstag megválasztására kerül sor. Az Elnöki Tanács a koráb­bi választási ciklushoz vi­szonyítva változatlanul hagy­ta Fejér megye országgyűlési választókerületeinek számít, m­lyen módon 13 országgyűlési választókerület van me­gyénkben. Érdekesség: ebből a megyeszékhelyre három or­szággyűlési képviselő meg­választása jut. Jó ütemben folynak az összeírások is, a választási előkészületek e fontos esemé­nyei. A legutóbbi jelentések szerint két községben már teljesen befejeződtek az ösz­­szeírások. Szombaton és va­sárnap újabb jelentős előre­haladás történt az összeírás­ban megyeszerte, az állampol­gárok számbavétele több mint 50 százalékban befeje­ződött már a megye terüle­tén, így március 6-ig me­gyénk minden lakóterületén befejeződhet az összeírás. Öt és félmilliót keresett a tsz-eknek Egy vállalkozás sikeres vizsgája — Mi a termelőszövetke­zetben biztonsági szelepnek tekintjük ezt a vállalkozást a beszerző és értékesítő csa­tornám. Nem is bántuk meg, hogy alapító tagok lettünk, jól jártunk a vállalkozással. A főkönyvelő vallomána­ i megállapítás hétfőn dél­előtt hangzott el a Fejér me­gyei Termelőszövetkezetek Termelő Értékesítő és Be­szerző Közös Vállalkozásának évzáró ülésén. Ez a társulás a múl­t évben azzal a céllal alakult, hogy bizonyos áru­kat beszerezzen a tsz-eknek, ugyanakkor terményfelesle­geiket értékesítse, azokra ve­vőt keressen, találjon. Mér az 1970. év is igazolta e vál­lalkozás — mint általában valamennyi társulás — lét­­jogosultságát. Gyakorlatilag augusztus 1 -én kezdte meg működését, és mintegy 30 millió forint értékű árut, ter­ményt továbbított, értékesí­tett a termelőszövetkezetek­ből. És mindezt a fáradozást a résztvevő közös gazdasá­goknak csupán egyszázalé­kos jutalékkal kell honorál­niuk. A szabadbattyáni tsz fő­könyvelője ismerte el, hogy tavaly igen sok fölösleges ku­koricával rendelkeztek. Há­zalni, piacaimi nem so­k ér­telme van, a FATÉV-hez for­dultak, s a­z eredmény meg­lepő: közel egymillió forint hasznot hozott a vállalkozás a tsz kasszájába, terven fe­lül. Más vállalatok ugyanis sokkal kevesebbet adtak vol­na az abraktak ármányért. Az évzárón megtudtuk azonban, hogy nemcsak a szabadibattyániak jártak jól. A vállalkozás nagy mennyi­ségű kukoricát exportált ta­valy Ausztriába, Svájcba, az NSZK-ba, Lengyel­országb­a és ily módon — más terménye­ket is ideértve — a 30 mil­liós forgalom után öt és fél millió forint tiszta hasznot hajtott a tsz-eknek. Sorolták is, hogy ebből a pénzből a lovasberényieknek 526. a la­­joskomáromiaknak 350. a nagykarrácsonyiakniak 360.. a károziakimaik 320. a bak­acsiak­­nak, a dunaújvárosiaknak, a nagyrók­­áiknak 200—200 ezer forint plusz árbevételt jut­tattak. De más tsz-ek is meg­találták számításukat. Holland gép Kislángon Ugyancsak az egyik félszól­­alót idézi az újságíró, ami­kor leírja, hogy a vállalkozás nagy jövő előtt áll. Végre egyes mezőgazdasági áruk felvásárlásában, illetve for­galmazásában megszűnik a monopolhelyzet, vitaképes tárgyalópartnerré vált a FA­(Folytatás a 3. oldalon) . 1 kérdés — válasz Mit épít a falu? Négy község — Gárdony, Szabadegyháza,­­Velence és Seregélyes — tanácsi vezetőit kerestük fel ezzel a kérdés­sel. Eredményeikről, tervekről adnak számot ezek a rövid nyilatkozatok. S összességük­ben, minden gond, probléma mellett, igen kedvező képet festenék a négy községről: isemeiakarásról, leleményről, előrelátó tervezésről. „Áttoljuk a faluközpontot“ mondja beszélgetésünk kez­detén Mohácsi László, a Ve­lencei Tanács elnökhelyette­se. „ Negyedik ötéves ter­vünk egyik legérdekesebb munkáját fogjuk ezzel elvé­gezni. Miután közigazgatási­­­lag Nadap és Kápolmásnyé­k ide tartozik, új, modernebb falusközpontot szeretnénk ki­alakítani. Valószínű, hogy az új központ Kápolnásnyék és Velence határára kerül. Ter­vezzük egyébként, hogy a centrum közelében állami tá­mogatással felépítünk egy modern, háromszintes lakó­házat, 12 lakással. — Mikorra épül, készül el ez a lakóház? — Még igencsak a tervez­­getés stádiumában van. Most szeretnénk pontosan megha­tározni a leendő épület he­lyét, s elkészíteni a tervraj­zokat. Az új faluközpo­ot ki­alakítása mellett van még egy nagyszabású munkánk. A lakosság segítségével tíz év ala­tt fogjuk kiépíteni a re­gionális vízmű teljes hálóza­tát. A lakosság fejenként há­romezer forinttal járul hoz­zá E­zt az összeget tíz év alatt kell kifizetni. — Milyen terveket készí­tettelő 1971-re? — Elsősorban a szolgálta­tást szeretnénk javítani. Bő­vítjük a sütőüzemet, és a GELKA kirendeltségét., Mi­helyt az időjárás engedi, megkezdjük az új ABC-áru­ház építését, am­elynek a táp­területe meghaladja a két­száz négyzetmétert. Az új áruházat még ebben az évben szeretnénk átadni rendelteté­sének. Rossz a víz — Tudvalevő, hogy rossz, egészségtelen a víz Seregé­lyesen, s így a fő gond a víz­ellátás javítása — kezdi a beszélgetést Csapó József, vb-elnök. — Éppen ezért a negyedik ötéves terv ideje alatt szeretnénk bővíteni a vízhálózatot, úgy, hogy a falu nagyobb részét közművesít­­jük. Egy év múlva tö­lpevíz­­mű építését kezdjük el, az idén még csak a terve ké­szül, s ez is közel 200 ezer forintba kerül. Az­­egész épít­kezés — durván számítva — úgy nyolcmillió forintos beruházás lesz. — A „vizes terveken” kí­vül van valami más is? ■ — Itt van mindjárt egy másik nagy beruházás terve: nyolc lakásos, kétszintes ház tervét készítjük, amely álla­mi támogatással épül majd fel, 1972-ben bővítjük az óvodánkéit. Az öt év alatt 1 millió egyszázezer forintot fordítunk útjaink javítására, illetve új utak építésére. Ter­veink között szerepel még egy új utca villamos hálózatának kiépítése, s általában a vil­lanyhálózat bővítése és kor­szerűsítése. Az idei felada­tainkról csak annyit: elég nagy része még az elmúlt évről húzódott át. Ilyen pél­dául az állatorvosi lakás épí­tése. Az alapjait az ősszel le­raktuk, de nem számítottunk a szép őszre, a rendkívül hosszú ideig tartó jó időre, s nem kezdtük meg a falak fól­(Folytatás a 3. oldalon) Havas hét vége (Riportunk, a 1. oldalon) .A TARTALOMRÓL: Gyorslista a lottó-jutalomsorsolásról Randevú a szigetországgal Pártmunkát magasabb szinten

Next