Fejér Megyei Hírlap, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
Csütörtök, 1971. április 8. I Az üzemi demokrácia szélesítése a mezőgazdaságban BEFEJEZŐDTEK az alap- és középszervi szakszervezeti választások. Ezekben a hetekben, napokban már — a többi szakmákhoz hasonlóan — a MEDOSZ megyei bizottsága is az újonnan megválasztott alapszervi vezetőségi tagok felkészítésén fáradozik. Sok bonyolult témával találják magukat szemben, főleg az új aktívák. Ilyenek: az 1SW19—70. évi kollektív szerződések értékelése; az új öt évre szóló kollektív szerződés elkészítése; a nő- és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásának megszervezése, segítése, ellenőrzése, a vállalati tervek ismertetése, a végrehajtásukra való mozgósítás, és így tovább. Minden rendezvényen sokan szóltak az üzemi demokrácia növelésének, javításának szükségességéről. Már a Politikai Bizottság 1966. május 10. határozata és a X. pártkongresszus is behatóan foglalkozott ezzel, és sürgette az üzemi demokrácia kiszélesítését, továbbfejlesztését. Azóta történt is néhány intézkedés. Már az új elvek■ nek megfelelően folynak üzemeinkben is a vállalati szakszervezeti bizottsági ülések, ahol véleményezik a vállalati vezetők értékelését az 1969— 70-es kollektív szerződés végrehajtásának tapasztalatairól. Ezután kerül a termelési tanácskozás elé, majd az ott összegyűjtött tapasztalatokat felhasználják az új ötéves kollektív szerződések készítéséhez. Az üzemi demokrácia fejlesztésének igénye nagyon időszerű, mert az egyszemélyi vezetés elvének erősítésével, a szakszervezeti szervek jogos hatáskörének rendezésével szabályozták a különböző munkakapcsolatot. Ezzel sok helyen „letudták” az üzemi demokratizmussal kapcsolatos teendőket is. Viszonylag sok elintézendő feladatot különböző jogkörrel, az illetékes szakszervezeti szerv hatáskörébe utaltak. A viszonylag széles alapszervezeti jog- és hatáskör is hord magában néhány ellentmondást, illetve vitatható álláspontot. Ilyen például a munkahelyi taggyűlési rendszer jogköre. Véleményünk szerint — és azt sok helyen elmondták — a feladatok nagyságával, komolyságával együtt esetleg növelni kell a döntésiben részt vevő tagok számarányát is. NEM BIZTOS, hogy egy fontos feladattal kapcsolatosan sikerül ezres nagyságrendű tagság véleményét helyesen, egyöntetűen befolyásolva, ha azt 15—20 résztaggyűlésre szétbontjuk. Biztosabban érjük el céljainkat, ha csak 4—5 résztaggyűlésre koncentrálunk. Ugyanis helytelen volna 4—5 helyre összpontosítani a tagságot olyan kérdések megtárgyalásánál, ahol a döntő dolog a tagsággal való feladatközlés, annak részletes megértetése, megbeszélése, de nem kell határozatot hozni. Nagyon nehéz ilyen szűk lehetőségek között az üzemi demokráciáról véleményt nyilvánítani. Szinte ahány üzemünk van, annyiféle sajátosságot kellene megemlíteni annak pozitív és negatív következményeivel együtt. Mindössze egyetlen — szerintem — fontos követelményt emelnék ki a sok közül, ami különösen a párt nő- és ifjúságpolitikai határozatai után feltétlenül időszerű. Ez a réteg politikai követelmény. Napjainkban egyre több üzemünkben találkozunk hasonlóval. Például az Agárdi Állami Gazdaságban a nagy tavaszimunkák előtt külön hívták össze a traktorosokat. A nőpolitikai határozat sikeres végrehajtása céljából külön tárgyaltak a nőkkel. Hasonló jó példákat említhetnénk más üzemeinkből is. EGYES ÜZEMEINKBEN meghonosodtak a fórumok, ahol a dolgozóik minden kérdéssel bátran fordulhatnak a vállalat vezetőihez, abban a reményben, hogy még a legkényesebb kérdésükre is választ kapnak. Ezen túl az üzemi demokratizmus fejlesztése céljából mozgalmait indítottak a szocialista brigádok rendszeres képzésére. A megyei küldöttértekezlet beszámolójában ezt úgy fogalmaztuk meg, hogy a dolgozók egyharmadát kitevő szocialista brigádok segítsenek az üzemi demokrácia gyakorlatában. Ne csak igényeljék a velük való törődést és a szükséges ismeretek elsajátításának lehetőségét, hanem a nagyobb eredmények reményében saját hatáskörükön belül, a közvetlen vezetőikkel együtttt mutassanak példát, hogyan lehet közösen, egymást segítve, nagy eredményeket elérni. Alakuljanak ki őszinte kapcsolatok a szocialista brigádok és a vezetők között. Honosodjon meg a bírálatnak, az önbírálatnak olyan természetes légköre, ahol a cél érdekében mindenki bátran közölheti véleményét, javaslatát. Ezt hallgassák meg, fogadják el, de az utasításokat, a feladatokat is maradéktalanul hajtsák végre, hisz ezek is a közös érdekeket szolgálják. Nász István, a MEDOSZ megyei titkára Asszonyok, lányok a közéletben 2. Amit elbír az ember Amikor László Zsófiával beszélgettem, minden mondat után azt éreztem, szégyen az, ha valaki az adottságok birtokában vonakodik a közélettől. Így fogalmaz: van az embernek szülőhelye, lakóterülete, amelyért érdemes és kell is dolgozni. ■— Gimnazista koromban sokat hallgattam azért, mert a seregélyes KISZ-szervezethez tartoztam. Akkor még hivatalosan nem volt arra lehetőség, hogy az illető fiatal maga döntse el, alapszervezetileg hova akar tartozni. Már akkor úgy éreztem, hogy a bejárás mellett inkább itthon tudok részt venni a közös munkába. Azóta az idő, a felsőbb szervek elhatározása is engem igazolt. " Hogy akkor mennyit vállalt, arról most kevés szó esik. Inkább a mostani munkabírás adja beszélgetésünk témáját. Ő a nagyközség ifjúsági szervezetének csúcstitkára. Néhány nappal ezelőtt, azon a párttaggyűlésen adott számot a Zalka Máté KISZ-szervezet akcióprogramjairól, amelyen átvette tagsági könyvét. — Sok mindent csináltunk a múlt évben. Eredményeink között tartjuk számon a Lenin-centenárium ünnepségét, amelyet a község három ifjúsági szervezete együtt rendezett. A kommunista vasárnapon parkosítottunk, így van ez minden évben. A felső autóbuszmegálló környéke a mi területünk. Ránk vár a művelődési ház nagytermének súrolása. Nincs külön KTSZ-községünk, de héttőink van a művelődési ház életében. Károly György pedagógus vezetésével próbál esőnként az irodalmi színpad, amelynek többsége KTSZ-fiatal. Van tánccsoportunk is.Túl sikerült március 26-án a KTSZ-bál, amelyhez a felnőttek is segítséget nyújtottak — sorolt néhány eseményt, munkát a párttaggyűlésen. Nagy részt vállalt a tervek teljesítéséből. Pedig napközben eléggé elfoglalt. A gyógyszertári munka külön is nagy felelősséggel jár. Asszisztens, Budai Rozáliával együtt dolgozik. Vezetője, Károly Györgyné szívesen segít társadalmi megbízatásának végrehajtásában. Eljár pártközépiskolába, szorgalmasan tanulja a marxizmus—leninizmus elméletét. Az áfész KISZ-szervezeténél (ide tartozik a falu ifjúsága, nincs külön községi alapszerv) nincs oktatás. Ezt nem sikerült megszervezni. Pedig a hívó szóra összejönnek a fiatalok. :— Én szinte naponta hasznát veszem a pártközépiskolán tanultaknak. Minden fiatalnak elkelne a továbbképzés. Terveink között szerepel még az úttörők patronálása, de még nem elég erős a kapcsolat. Jó lenne, ha a fiatal pedagógusok is keresnék az együttműködés lehetőségeit — említi. Tanácstagnak jelölték. Nem rettent vissza, pedig „nehéz” körzet lesz, megválasztása után. Bízik erejében, azt mondja, csak arra vállalkozik, amit el is bír. Úgy érzi, ezt most már elbírja, mert lesznek és vannak is segítői. Egy község ifjúsága áll mellette, akiket támogatnak szüleik, a felnőttek is. N. E. hírlap Épül hazánk — épül megyénk Kincsesbánya Az 1962. november 15-én megkötött szovjet—magyar tórnföld-alumínium egyezményben közvetve érdekelt hazánk két bauxitbányája, a Bakonyi és a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat. A szerződés távlati tervei jelentős növekedést irányoztak elő a timföldgyártásban, ami megkövetelte a bauxit, mint alapanyag termelésének fokozását is. A bauxittermelés felfutását a terveknek megfelelően kellett biztosítani, ami a műszaki fejlesztés és üzemszervesés fokozása mellett, új bányák feltárását is igényelte. A Bakonyban megindult a halimbai, Kincsesbányán pedig a József III. bányaüzem feltárása, ami 1967 végére elérte a 200 vagonos éves kapacitást. A kincsesbányái üzemek tavaly 688,5 ezer tonna bauxitot termettek, s idén is 680 tonnát irányoztak elő. A távlati tervek szerint pedig a negyedik ötéves terv végére, 1975-re már 900 ezer tonna bauxitot küldenek a kincsesi bányászok a felszínre. Ennek megvalósítása érdekében még 1968 tavaszán megkezdték a kapcsolódó beruházásokkal együtt 680 millió forintos fejlesztési költséggel előirányzott Rákhegy II. bányaüzem egyedi nagyberuházás munkálatait. A szállító- és légaknát és a két víztelenítő aknát már lemélyítették, jelentősen előrehaladtak a fettárovagatok kihajlásának munkála- tabban is. A feltárás József III. akna felőli besegítése révén lehetővé válik, hogy , erről a területről még az idén, 50 ezer tonna bauxitot kitermeljenek. 1973 elejére már az új akna is üzembe , lép, azonban évi 350 ezer tonnás teljes kapacitását csak 1974 elejére éri el. Az Iszka II. aknában egy nagy rekonstrukciót hajtanának végre. A 30—40 milliós , saját beruházás még az el- múlt év nyarán megkezdő- dött. A bányaüzem szállító- és légaknapárja ugyanis nagy ércmezőt köt le, ami- k nek kitermelésére egy válgazpárt méhetenek, s jövő- re itt is megkezdik a terme- lést A rekonstrukciós munká-latok és a Rákhegy II. bá- nyaüzem teljes feltárása le- ' hetővé teszi a termelés to-vábbi fokozását, s így 1975- re a Fejér megyei Bauxit- I bányák Vállalat az ország mintegy 3 millió tonnás ba- uxittermelésének közel egy- , harmadát adja majd. , — ács — Fotó: Kabáczy Az épülő Rákhegy II. bányaüzem szállító- és légaknapárja. Közös érdek Nem kevés azoknak a szakmunkástanulóknak a száma akik a szakiskola elvégzése után gimnáziumiban szeretnék tovább folytatni tanulmányaikat. Akik az emelt szintű oktatásban vesznek részt, könnyebben juthatnak a gimnázium harmadik osztályába. Hogy a gimnázium a továbbtanulni szándékozók helyzetét megkönnyítse, előkészítő tanfolyamokat indít. A tanfolyamok anyagát a fiatalok a gimnáziumi tankönyvek segítségével sajátítják el. Ilyenkor azonban — az előkészítő tanfolyamok indítása idején — a tankönyveket szinte lehetetlen beszerezni. Ezért a székesfehérvári Dolgozók Gimnáziumának igazgatósága életrevaló javaslatot készített, erről beszélgettem Kardos Antal igazgatóhelyettessel. — Nagyon hasznos volna — mondja az igazgatóhelyettes — ha a továbbtanulni szándékozó fiatalok már szeptemberben — amikor még minden tankönyv kapható — beszereznék a tankönyveket. Igen ám, csakhogy legtöbbjük nem rendelkezik akkora összeggel, hogy a könyvek árát megfizethesse. Célszerű volna, ha az üzemek szakmunkástanulójuk részére szociális, vagy tanulmányi segély címén megtérítenék a könyvek árát, továbbá azt a szerény hozzájárulást, ami az előkészítő tanfolyam óradíjait és egyéb költségeit fedezi. Ez — 30 tanulóból álló létszám esetén — tanulónként 50 forint. Az így idején beszerzett tankönyvek segítségével, alkalmas időben és kellő felszereltséggel megindulhatnak az előkészítő tanfolyamok. Még egy figyelemre méltó javaslatot mondott el Kardos Antal igazgatóhelyettes. A továbbtanulásra jelentkező legtöbb tanuló hátrányos helyzetű, gyengébb felkészültségű. Ezért igen hasznos volna, a MüM-intézetekben a magyarból és matematikából hetente egy-egy korrepetációs órát tartanának számukra az intézet tanárai. Mivel azonban erre a MüM- intézeteknek nincs fedezete, ismét csak a tanulók munkaadói nyúlhatnának a zsebükbe egy-két száz forint erejéig, fedezve a korrepetálást végző tanárok túlóradíját. Természetesen kérdés: az üzemek mennyire viselik szívükön ifjú szakmunkásaik továbbtanulását? Aki tovább tanul, annak nyilván távolabbi céljai is vannak. Ám, hogy az üzem törzsgárdájának tagja legyen, vagy maradjon a magasabb iskolát is elvégzett szakmunkás, ahhoz magának az üzemnek kell megteremtenie a feltételt, jó közérzetet. Balogh József - 5 • Mit mond az új lakásügyi jogszabály ? Válaszolunk olvasóinknak Nagy László Székesfehérvár, Zsolt u. olvasónk házában 2 bérlő lakik. Az egyik bérlő az egy szoba-konyhás összkomfortos lakást kétszobásnak rendezte be, úgy, hogy a konyhát szobának, a fürdőszoba első részét pedig konyhának használja. Mint tulajdonos a lakásfelmérésnél és a lakbérmegállapításnál a valóságnak megfelelően egy szoba-konyhás lakást vett figyelembe, de a bérlő ezt elutasította. Kérdezi, mi a teendő, ki orvosolja sérelmét igazságosan? A bérlethez gyümölcsös, udvar és kert is tartozik, amit addig a bérlők ingyen használtak. Most a jelenlegi új lakbérkivetéshez még 10 n%pos emelést alkalmazott, azon a címen, hogy a kerthasználattal külön szolgáltatást ad részükre. Kérdezi, jogos-e a 10 %-os lakbéremelés? A lakásbérletről szóló új jogszabályok értelmében a bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területeket, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket térítés nélkül jogosult használni. Ilyen területnek minősül az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része. A kerthasználat tehát nem minősül külön szolgáltatásnak, ezért az új lakbérrendelet alapján megállapítható lakbérösszegen felül — ami összkomfortos lakás esetében négyzetméterenként 6 Ft, komfortos lakás esetében pedig 5,40 Ft — további lakbéremelésnek nincs helye. Itt tartjuk szükségesnek megemlíteni, hogy összkomfortosnak csak akár minősül a lakás, amennyiben abban központi fűtés is van. Olvasónk egyébként helyesen tette, hogy a szoba számát és a mellékhelyiségeket rendeltetésüknek megfelelően vette figyelembe. A lakbér új öszszegének megállapításánál annak nincs jelentősége, hogy a bérlő a szobát konyhának használja, mert a lakbér összegének megállapítása a lakás alapterülete és a komfortfokozat alapján történik. Vita tehát a komfortfokozat kérdésében állhat fenn a lakbérkivetésnél a tulajdonos és a bérlő között. Amennyiben állampolgár tulajdonában álló lakóházban lévő lakás bérlője és tulajdonosa között vita merül fel a lakbérközléssel kapcsolatosan, úgy a bérlőnek kell kérni annak felülvizsgálatát a lakbér közlésétől számított nyolc napon belül. E határidő elmulasztása jogvesztő. A felülvizsgálati kérelmet a bérlőnek a Városi Tanács építésügyi szakigazgatási szervéhez kell benyújtani, amely a vitában 30 napon belül határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Özv. Pellion Lászlóné Székesfehérvár, Gáztelep u. 33. Olvasónk nyugdíjas pedagógus, magántulajdonban lévő kétszobás lakásban lakik jelenleg egyedül, mert férje 1969-ben elhalt. Korábban jogosult volt 2 szoba használatra, mert férje tüdőbeteg volt. Attól tart, hogy a tulajdonos az igényét meghaladó — egyébként nem fűthető — egyik szobát elveszi és akkor a saját előszobáján és konyháján keresztül fog közlekedni, mert a szoba nem külön bejáratú. Tanácsot kér, hogy mitévő legyen? Olvasónknak nem kell attól tartania, hogy a tulajdonos a külön bejárattal nem rendelkező igényét meghaladó szobát igénybe veheti. Erre a korábbi és az új lakásügyi jogszabályok sem adnak lehetőséget. Amennyiben a tulajdonos maga vagy közeli hozzátartozója számára a lakásra igényt tart, úgy legfeljebb az egész lakás bérleti jogviszonyát mondhatja fel, mivel a szobák nem külön bejáratúak. A felmondás azonban a jövőben is csak akkor érvényes, ha a tulajdonos egyidejűleg ugyanabban a városban, vagy községben levő másik, igényjogosultságának megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel. Amennyiben a bérlő a felajánlott cserelakást nem tartja megfelelőnek és emiatt a felmondást nem fogadja el, a tulajdonos a felmondás érvényességének kimondását a bíróságtól kérheti, aki a felajánlott cserelakás megfelelősége kérdésében dönt.