Fejér Megyei Hírlap, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 84. szám
Kosxigin zárszavával befejeződött az ötéves terv vitája A kongresszus indokínai felhívása és közel-keleti nyilatkozata (2. oldal) "?«a résuté tervünk ozzákezdtünk a negyedik ötéves terv megvalósításához. Az üzemekben, gazdaságokban, intézményeknél kimunkálták a teendőket és már az eddig eltelt nem egész három és fél hónap is biztató kezdetről beszél. Napjainkban ismételten szóba kerülnek a teendők, s természetesen több szó esik a jövendő célkitűzéseiről, mint most a választási jelölő gyűléseken, nagygyűléseken, ahol ismételten felvázolják a jövendő tetteit. Biztos jövőbe nézünk, megalapozott a tervünk, alkalmas arra, hogy növekedjen a termelés és ennek következtében a nemzeti jövedelem, az életszínvonal. Az elkövetkezendő öt év alatt várhatóan a munkások és az alkalmazottak reálbére 16-18 százalékkal, az egy főre számított reáljövedelem 25-27 százalékkal növekedik. Ennek és javuló munkánknak alapján tűzhettük ki célul a 400 ezer lakás építését, további szociális és más problémák megvalósítását. A feladatokról és a jövőről szólva az MSZMP X. kongreszszusa megállapította, hogy néhány területen gyorsabban kell előrelépni. Beleértette ebbe az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését, ez utóbbiban pedig éppen az állattenyésztés, a húsárutermelés jelentősebb fokozását és néhány területen a bérek emelését is. Szerdai beszédében Tatabányán a Minisztertanács elnöke, amikor az ötéves tervet ismertette és arról szólott, hogy a szocializmust építő ember boldogulását szolgáljuk, bejelentette, hogy az alsó- és középfokú oktatási intézmények és az óvodák pedagógusainak illetményét 20 százalékkal emelik, ugyancsak 20 százalékkal növekszik az orvosok, a gyógyszerészek bére. Az oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bére is tíz százalékkal nő. A miniszterelnök által bejelentett intézkedés 400 ezer ember jövedelmét emeli és az érintett kategóriáknál egy milliárd 520 millió forintot jelent évente. Ezeket az intézkedéseket az olyan körülmények között hoztuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségvetésben mutatkozó ismeretes hiányokat — mondotta, — mégis így határoztunk, mert a népgazdaságunk adott lehetőségeinek keretében elhatározott béremelés társadalmi hatását nagyon jelentősnek tartjuk. örömmel üdvözölték az érintettek ezt az intézkedést, elismeréssel, becsüléssel szól erről az ország társadalma is. A rendezéssel együtt megnyugtató az a hangnem, ahogy ezzel kapcsolatban a miniszterelnök vélekedett. Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel korántsem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a most lezajló szakszervezeti kongreszszusok jelezték, hogy akadnak még más területeken is bőven tennivalók. A problémákat az ország anyagi erejéhez mérten sorra-rendre megoldjuk, mindezt egész dolgozó népünk tanúsíthatja. IS - igaz, egy emberként tanúsítjuk, hogy nagy dolgok történtek az elmúlt időszakban is, a szocializmust építő ember érdekében, és terveink is ezért a még eredményesebb előrehaladásért szólítanak munkába. © FEJÉR MEGYEI□=] A 1 Péntek, IBy A J 1971. április 9. , XXVII. évfolyam, WLW ..... iT iel%ggpB^ 84. szám AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára: 80 fiter Tervegyeztetés a KÉST tagországokkal, 30 százalékos forgónövekedés A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács Titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány munkaprogramot fogadott el azokról a központi állami feladatokról, amelyek az MSZMP X. kongresszusának határozatából, a kongresszuson elhangzott referátumból és hozzászólásokból adódnak. A kormány felkérte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az elfogadott munkaprogramban szereplő feladatok kidolgozásáról, a javaslatok benyújtásáról folyamatosan gondoskodjanak, s a kongresszus anyagait irányító munkájuk során tartsák szem előtt. A kormány évente áttekinti a munkaprogamban szereplő feladatok végrehajtását. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság IX. ülésszakáról, amelyet március 29—31. között Bukarestben tartottak. A bizottság az országaink közötti barátság és a kölcsönös érdekek alapján az együttműködés továbbikiterjesztésében állapodott meg a gépipar, a vegyipar, a kőolajipar, az energiaipar, az építő- és építőanyagipar, az öntözéses gazdálkodás és más ágazatok terén. Ugyancsak megállapodás született a termelési kooperációs és szakosítási kapcsolatok fejlesztésére. A kormány a jelentést és a tárgyalásokról készített jegyzőkönyvben foglaltakat jóváhagyólag tudomásul vette, egyben utasította az illetékes minisztereket, hogy gondoskodjanak a kooperációs és szállítási lehetőségek maradéktalan valóra váltásáról. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese a vállalati felügyelő bizottságok munkájának értékeléséről nyújtott be előterjesztést. A kormány megállapíttotta, hogy a felügyelő bizottságok működése is hozzájárult az irányítási és ellenőrzési tevékenység javításához. A külügyminiszter beszámolt Ivan Basev, bolgár külügyminiszter március 22. és 26. között Magyarországon tett hivatalos látogatásáról és a vele folytatott tárgyalásokról. A baráti légkörben lefolytatott megbeszéléseken — amelyek a kétoldalú kapcsolatokon kívül felölelték a szocialista országok együttműködésével, a Varsói Szerződés erősítésével, a KGST- országok gazdasági integrációjának továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, továbbá a legfontosabb nemzetközi problémákat is — a felek álláspontját az érintett (Folytatás a 2. oldalon) Az űrrepülés tizedik évfordulóján Csütörtökön ifjúsági nagygyűlés volt az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában az ember első űrrepülésének 10. évfordulója tiszteletére. Részt vett az ünnepségen számos ismert közéleti személyiség, s ott volt Sz. Sz. Szatucsin, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa, I. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője, V. K. Gvozd, altábornagy, szovjet katonai és légügyi attasé, valamint A. V. Filipcsenko űrhajós ezredes, a szovjetunió hőse és B. N. Rogyionov professzor, a hazánkban tartózkodó szovjet űrhajós és tudós küldöttség tagjai. Csillik András, a KISZ budapesti bizottságának első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kelemen Győző, az MHSZ budapesti vezetőségének titkára ünnepi beszédet mondott. Országos találkozó A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ez évi szakpropaganda terve szerint az év második negyedében Velencén rendezi meg a Magyar Tudományos Akadémia Kutató Intézete a kukorica növényvédelmével kapcsolatos tanácskozását. Az időpont még nem ismeretes előttünk, de minden valószínűség szerint még a vetés megkezdése előtt találkoznak megyei agrárszakembereink a kutatókkal. A téma időszerűségét indokolja megyénk kukoricatermesztésének jó híre is. A szakpropaganda tervben szerepel még egy Fejér megyei program is, amikor bemutatják a zöldbab betakarító és feldolgozó gépsort. Kádár János a Csillagvárosban Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az SZKP XXIV. kongresszusa alkalmából a Szovjetunióban tartózkodó magyar küldöttség vezetője megtekintette a szovjet űrhajósok életéről és munkájáról készített kiállítást. Jobboldalt P. Popovics űrhajós magyaráz a magyar vendégeknek. Kádár és Popovics között P. Kutakov szovjet légügyi marsall. (Telefoto — KS) Hetvenöt millió A Fejér megyei mezőgazdasági nagyüzemek ötéves talajvédelmi költségvetése az elmúlt 5 évben felhasznált összegnek a hétszerese. A tervidőszakban 75 millió forintot terveztek felhasználni az úgynevezett meliorációs program végrehajtására. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán kialakított és az érdekelt gazdaságokkal egyeztetett program szerint zajlik majd a munka. Kézben van az a tudományos szakinformáció is, amelyet a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem készített. A tanácsi szakosztályon kialakult vélemények szerint ez lesz az első jelentősebb talajvédelmi akció a Bakony—Vértes Fejér megyei területein. Gyümölcsprognózis A negyedik ötéves terv időszakában 17 ezer hektárnyi gyümölcsöst telepítenek, ebből 14 ezer hektár nagyüzemekben. Ennek ellenére a gyümölcsösök összterülete nem nő — 1975-ben is 170 ezer hold körül lesz — mert sok helyen kell pótolni az elöregedett, kipusztuló félben levő fákat. Az 1990. évi 85,4-ről 90 kilóra nő a tervidőszak végére az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás. Az ipar 150 ezer helyett 260 ezer tonna gyümölcsöt dolgoz majd fel évente, az export mintegy százezer tonnával nő és 1975-ben eléri az 560 ezer tonnát. Könnyebb, gazdaságosabb legyen Fejlesztés Ercsiben Az Ercsi Cukorgyárnak az 1970-es évet megelőző időszakban lényegében csak a termelés szinten tartására volt lehetősége. Az államosítástól napjainkig szinte csak az állagfenntartás keretében történhetett a technikai, technológiai gépek, berendezések korszerűsítése, cseréje. A változások kedvezően befolyásolták a gyár termelésének minőségi mutatóit, csökkentették és számos területen kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát. A negyedik ötéves terv időszakára elkészült a gyár fejlesztési terve, amelyben összesen 119 millió forintos beruházást irányoztak elő. Ennek megvalósulásával előreláthatólag továbbra sem változik a feldolgozási kapacitás, hacsak az utolsó tervévben, 1975-ben, jelentős hitel igénybevételével nem sikerül a diffúziós berendezés kapacitását növelniük. Azonban még ebben az évben befejeződik az erőmű folyamatban lévő konstrukciójának egyik újabb szakasza. Az elavult széntüzeléses kazánokat automatikus olajtüzelésesre alakítják át, jó hatásfokú gőzkazánokkal cserélik fel. Megépítik az ehhez kapcsolódó új tápvízállomást és a vízlágyító berendezést, valamint üzembe lép a gyár villamosenergiáját biztosító 4 megawattos turbógépcsoport és az új, korszerű villamos erőátviteli berendezés. A már tavaly korszerűsített bepárlóállomáshoz kapcsolódik a vákuumállomás teljes átrendezése nagyteljesítményű, gazdaságosabb üzemű vákuumfőzőkészülékek beépítésével. Ugyancsak korszerűsítik a centrifuga állomást, s négy 1000 kilogramm teljesítményű automatikus centrifugát helyeznek üzembe. Vízgondjaikat oldja meg a Duna-parton 1973-ra megépülő regionális vízmű. Ez kettős célt szolgál, kampány után, nyári időszakban a Velencei-tó környékének jobb ívóvíz-ellátását biztosítja majd. Megépítésének költsége, mintegy 11 millió forintot tenne ki, amelyet hitelből szeretnének fedezni. Fontos célnak tekintik általában a rakodás, de főként a cukorrépa rakodásának további gépesítését. Erre a célra újabb gépeket akarnak beszerezni, amelyeknek üzembe állítása nagymértékben megkönnyítené a nehéz fizikai munkát, s termelékenyebbé tenné ezt a munkafolyamatot. A vénatermelés fokozása céljából a negyedik ötéves tervidőszakban mintegy két millió forinttal támogatni fogják a termelőket. Segítenek a termesztéshez szükséges korszerű berendezések — vető-, szedő-, fejelő-, begyűjtő gépek, traktorok, utánfutók stb. — beszerzéséhez szükséges hitelek előteremtésében, átvállalják a kamatterheket, bankgaranciákat. A tervidőszakban a műszaki fejlesztés elsősorban a gyártástechnológia korszerűsítésére, gépesítésére irányul, amelyek csökkentik a fizikai munkát, s növelik a minőséget, termelékenységet. Ugyanakkor új feltételek egy részének biztosításával elősegítik a cukorrépa-termelés növekedését a mezőgazdasági nagyüzemekben. Figyelemre méltóak a szociális jellegű beruházási elképzelések is. Negyvennyolc Mint ismeretes, a földtörvénnyel kapcsolatos kormányintézkedés alapján, megyénkben is folyamatosan zajlik a zártkertrendezés nagy munkája. A Megyei Földhivatal és járási kirendeltségeinek munkatársai napjainkig huszonnyolc községben készítették el az új méterrendszernek megfelelő földnyilvántartást. Ez azt jelenti, hogy eddig 4673 hold zártkertet 2686 hektár területben összesítettek. A zártkertrendezés nagyobbik része azonban még hátra van. Számok szerint az 1972. év végéig negyvennyolc községben kell elvégezniük a zártkerti földterületek felülvizsgálatát és rendezését. Ez utóbbi 12 168 hold, illetve 7000 hektár új nyilvántartását jelenti. Primőrök A Székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezet piaci standjairól nem távoznak üres szatyorral a háziaszszonyok. Hetek óta kapható a termelőszövetkezet elárusító helyein spenót, sóska, zöldhagyma, retekás korai, hajtatott kelkáposzta. Lauschmann Ottó a tsz főkertésze tavaly azt mondta: 1971 húsvétján vásárolhatnak már fejessalátát is. Betartják az ígéretet? — Igen. Egy héttel ezelőtt kezdtük el az árusítást. Akkor még négy forintba került egy fej saláta. Április 7-től már három forintra „mentünk” le. Mintegy ötvenezer palántát ültettünk a fóliák alá. A kertészetben egyébként már megkezdték a paradicsompalánták kiültetését.