Fejér Megyei Hírlap, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

CsflfSrtSk, 1971. április 8. K I t I A P 3 (Folytatás as első oldalról) amelyek révén biztosítható az igényekhez igazodó szén­­termelés. A bányászokat pe­dig ezután is megkülönbözte­tett erkölcsi és anyagi meg­becsülésben kell részesíteni. A »»én­­bányá»»atnak van jövője — A kormány a bányász­létszám stabilizálására és a többlettermelés ösztönzésére jelentős — mintegy 260 millió forint összegű — bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Rendezték a föld alatt dol­gozók pótszabadságát, & hosz­­szabb ideje ilyen szolgálatot ellátók évi fizetett szabadsá­ga 24 napnál is több lehet. A termelő dolgozók évi összes szabadsága — az engedélye­zett pótszabadságokkal — el­érheti a 36, a kiszolgáló dol­gozóké a 30 napot. Egyszóval a szénbányászatnak orszá­gunkban van jövője, bányá­szainknak van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek. Foglalkozott a kormány el­nöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével. Rá­mutatott: — Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhasználás irá­nyát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. A munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel és egyetértés­ben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét. Így pél­dául a következő 5 esztendő­ben a nemzeti jövedelemnek hozzávetőlegesen 23—25 szá­zalékát akarjuk felhalmozás­ra és 75—77 százalékát fo­gyasztásra fordítani. Ismere­tes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást alapve­tően meghatározó kormány­zati szintű döntéseknél van­nak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem fel­osztásában. Az életszínvonal egyik leg­fontosabb jellemzőjeként em­lítette a miniszterelnök a la­kosság anyagi javakkal tör­ténő ellátását. Megállapítot­ta, hogy az elmúlt esztendő­ben a lakosság áruellátása Fock lenő választási beszéde Tatabányán sokat javult: a hazai termelés és a fogyasztási cikkek im­portja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban az azonos rendeltetésű olcsóbb és drágább termékekből egy­aránt folyamatos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azon­ban mindennel elégedettek az árakkal, s termékeink mi­nőségével kapcsolatban gyak­ran hangzanak el jogos bírá­ló megjegyzések és észrevé­telek. A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúb­ban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. — Árhatóságaink — az Or­szágos Anyag- és Árhivatal, a minisztériumok, a tanácsok — és a népi ellenőrzés társa­dalmi munkásai tavaly több mint 30 ezer árellenőrzést tartottak és a szükséges in­tézkedések mellett — mint például árkiegyenlítések, ár­korrekciók — 14 vállalatra szabtak ki jelentős gazdasági bírságot jogtalan áremelés miatt. — örvendetes, hogy a fej­lődés olyan fokára értünk el, amikor a termelést meghala­dó ütemben növekszenek a szolgáltatások — folytatta. A szolgáltatás azonban nem szívesség, hanem kötelesség, nem valamiféle kegy gyakor­lása, a szolgáltatásra hiva­tott vállalatok, intézmények ne játszanak hatóságot, ha­nem a szolgáltatóhoz illő módon megbecsüléssel és tisztelettel kezeljék a dolgo­zó embert. Jövedelempolitikánk kér­déséről szólva a kormány el­nöke nyomatékosan aláhúz­ta, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a keresetek növekedése az eddiginél még következetesebben kapcsoló­dik majd & végzett munka tényleges eredményéhez. A munkások és az alkalmazot­tak reálbére öt év alatt vár­hatóan 16—18 százalékkal, az egv főre számított reáljöve­delem 25—27 százalékkal emelkedik. zönként központi bérintéz­kedések is szükségesek. Ezt szem előtt tartva a kormány, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az MSZMP Központi Bizott­ságának korábbi állásfogla­lása alapján — néhány terü­leten béremelésekre hozott határozatot. Fontos megbízatásnak te­szek eleget, amikor most tá­jékoztatom önöket és egyút­tal az ország közvéleményét arról, hogy 1971. június 1-én — összhangban a negyedik ötéves terv életszínvonal emelési előirányzatával — a következő központi bérintéz­kedéseket hajtjuk végre; A júniu» 1-i béremelés 400 ever dolgosát érint — Felemeljük az alsó- és a középfokú oktatási intéz­mények és az óvodák peda­gógusainak illetményét 20 százalékkal. Ez az intézkedés mintegy 110 ezer pedagógust érint. — Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szin­tén 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáderek (ápolók, laboránsok, asszisz­' tensek, műtősök, stb.) bérét 5—10 százalékkal; az alsó- és középfokú oktatási és egész­ségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bérét 10 százalékkal. — Emeljük a fegyveres erők és testületek köteléké­ben szolgálatot teljesítő hiva­tásos állományú tisztek, tiszt­­helyettesek illetményét 10 százalékkal. — A béremelésre hozott határozat végrehajtása során egy évben 1 milliárd 520 millió forintot fordítunk az érintett kategóriák életszín­vonalának javítására. A bér­intézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli. — Ar végrehajtás kimun­kálása az érintett miniszté­riumok és szakszervezetek közös és feielősségtelejes fel­adata. Ehhez a párt és a kor­mány csak elvi szempontokat ad. Nem lenne helyes a bér­emelésnél az egyéíilősdi. Pl. a pedagógusoknál a béreme­lést fel kell egyben arra is használni, hogy a természet­­tudományos szakokon végzők az oktatás területén marad­janak és ne az ipar és keres­kedelem területén helyezked­jenek el egy-két évi nevelői tevékenység után. — Ezeket az intézkedése­ket olyan körülmények között hoztuk meg, amikor számiba kellett vennünk a költségve­tésben mutatkozó ismeretes hiányokat. Mégis így határoz­tunk, mert a népgazdasá­gunk adott lehetőségeinek keretében elhatározott bér­emelés társadalmi hatását na­gyon jelentősnek tartjuk és mert tudjuk, hogy ez az in­tézkedés az érintettek gond­jait enyhíti. Márpedig, ha egy pedagógus, vagy egy ápo­lónő, érezve a fokozottabb megbecsülést nagyobb kedv­vel, jobb közérzettel végzi munkáját, annak a szülő, vagy az ápolásra szoruló be­teg, s közvetve egy-egv csa­lád érzi majd kedvező követ­kezményeit. — Hazánk védelme, bizton­sága megköveteli, hogy foko­zottabban elismerjük a fegy­veres erőinknél és testülete­­inknél — néphadseregünk­ben, a Belügyminisztérium szerveinél és másutt — szol­gálatot teljesítők kitartó és áldozatos munkáját, példaadó helytállását. — Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel koránt­sem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a most lezajlott szakszervezeti kongresszusok jelezték, hogy akadnak még más területe­ken is bőven tennivalónk. A problémákat az ország anyagi erejéhez mérten sorra­­rendre megoldjuk mint ezt egész dolgozó népünk tanúsít­hatja. A mostani bérpolitikai intézkedések azokat érintet­ték, akiknek a bérét a legré­gebben rendeztük, akik a leg­jelentősebben maradtak el mások bérszínvonalától. A szónok a továbbiakban a KGST-országok gazdasági integrációjának és munka­megosztásának fontosságáról, a népgazdaságokban, kialakult nem kívánatos párhuzamos­ságok kiküszöböléséről be­szélt Mi, magyarok, különö­sen nagy jelentőséget tulaj­donítunk a tüzelőanyag, az energetika, a fontosabb nyers­anyagok biztosítását célzó szoros együttműködésnek — fűzte hozzá. A szocialista testvérorszá­gok között a gazdaságpoli­tika említett összehangolása lehetővé teszi a tudomány és technika élenjáró eredmé­nyeinek gyorsabb meghono­sítását, hasznosítását a ter­melésben, versenyképessé­günk növelését. Ezután a nemzetközi poli­tika időszerű kérdéséivé! fog­lalkozott Fock Jenő. Hangoz­tatta, hogy tevékenyen részt veszünk minden olyan akció­ban, amely a nemzetközi helyzet javítását, a béke és a biztonság megszilárd; fását, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés együtt­működését szolgálja. A» európai bistouság megteremte»e nemcsak a ssacialista országok ügye Emlékeztetett az elmúlt időszak egyik legjelentősebb külpolitikai jellegű kezdemé­nyezésére a Varsói Szerződés tagállamai „budapesti felhí­vására”, s leszögezte: kormá­nyunk álláspontja szerint el­érkezett az idő, hogy a bi­zonytalan európai viszonyok rendezettebb alapokra ke­rüljenek; minden ország is­merje el a második világhá­ború után Európában kiala­kult realitásokat, s fokozato­san megszűnjenek azok a körülmények, amelyek bizal­matlansághoz, esetleg fegy­veres konfliktusokhoz vezet­hetnek. Űgv véljük, elérke­zett az ideje annak, hogy kontinensünk országai áttér­jenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének ak­tívabb szakaszára, a tanács­kozás sokoldalú előkészíté­sére. — Szeretném nagyon hatá­rozottan leszögezni: tévednek, akik azt hiszik, hogy az euró­pai biztonság ügye csak a szo­cialista országoknak sürgős, a kapitalista országoknak nem. — A világpolitika másik gyű j topon t jába n. Indokéi na ­ban az utóbbi időben nem javult a helyzet, ellenkezőleg, tovább bonyolódott. A világ közvéleményét — beleértve az Egyesült Álla­mok széles néprétegedt is — mély felháborodással tölti el, hogy az amerikai imperia­lizmus nem hagy fel agresz­­szív akcióival, ellenkezőleg Kambodzsára és Laoszra is kiterjesztette barbár háború­ját — A Magyar Népköztársa­ság — szoros egységben a többi szocializmust építő or­szággal *— erejéhez mérten segíti, támogatja az indokí­nai népek igazságos sza­­szadságharcát. Szolidárisak vagyunk osztálytestvéreink­kel, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság népével, ve­lük vagyunk az amerikai im­perializmus ellen, szocialista hazájuk megvédéséért ős fel­virágoztatásáért vívott har­cukban. — Álláspontunk szerint a délkelet-ázsiai problémák hamarább megoldódnának ha javulna az együttműködés a Kínai Népköztársasággal, ha szorosabbra zárulnának a so­rok a Kínai Népköztársaság s a világ kommunista és munkásmozgalmai között. Ez­ért munkálkodunk mi magya­rok céltudatosan és követke­zetesen az egység megterem­tésén. A szocialista közösség más országaival együtt, a Magyar Népköztársaság is számos konkrét erőfeszítést tett az­ért, hogy a világ békéjét is fenyegető izraeli agresszió következményeit — minden e térségben élő nép jogos érdekeinek figyelembevételé­vel, politikai eszközökéi fel­számolják. Támogattuk és tá­mogatjuk a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-d ha­tározatának végrehajtását, amelyet Izrael konokul elle­nez és végrehajtását mindez­­ideig elszabotálta, örömmel üdvözöltük az Egyesült Nem­zetek főtitkárának és megbí­zottjának, Guonar Jarring nagykövetnek a békés rende­zésre irányuló erőfeszítéseit. Nagyra értékeljük az Egyesült Arab Köztársaság kormányának a konfliktus békés megoldására tett pozitív javaslatait. Mértéktartó és bölcs az az elhatározás, hogy Izrael provokatív magatartá­sa és a tűzszünet lejárta elle­nére, tartózkodik a harci cse­lekményektől. — Az elmúlt időszakban to­vább növekedett a Magyar Népköztársaság tekintélye a világban. — Egyik fő törekvésünk volt, hogy erősítsük szövetsé­günket a Varsói Szerződéshez es a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsához tartozó szo­cialista országokkal, minde­nekelőtt a Szovjetunióval. E feladatot is sikerrel teljesítet­tük. Fejlődtek kapcsolataink a többi szocialista országgal is, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, a Kubai Köz­társasággal, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­sággal, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársasággal. Meg­elégedéssel konstatáltuk, hogy az utóbbi időben a Kínai Népköztársaság vezetői részé­ről is mutatkozik bizonyos készség államközi kapcsola­taink normalizálására. Mély ideológiai ellentéte­ink a kínai tel merev maga­tartása következtében sajnos, továbbra is fennállnak, s amíg a kínai vezetés nem tér vissza a marxizmus—leni­­nizmus helyes útjára, a párt­jaink közötti ellentétek to­vábbra is fennmaradnak. Mert együttműködésre ké­szek vagyunk, de szilárd el­veinket, melyek helyességéről megvagyunk győződve, nem adhatjuk fel. — Fejlesztettük együttmű­ködésünket Attika, Ázsia és Latin-Amerika független or­szágaival is. Erőnkhöz mér­ten támogattuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat. A tőkés országok vonatkozásá­ban a békés egymás mellett élés megvalósítására, a nor­­malizált viszonyok, á kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok ki­alakítására törekedtünk. 1966. december 31-én 3 Ma­gyar Népköztársaság 72 or­szággal állt, jelenleg 88 or­szággal áll diplomáciai kap­csolatban. A nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő eseményé­ről, az SZKP XXIV. kong­resszusáról szólva a kormány elnöke rámutatott: Ez a nagyszabású tanács­kozás, a kommunistáik mun­kaértekezlete mérföldkő a szovjet nép történelmd útján, egyben kimagasló eseménye a szocializmust építő országok életének, a világ kommunista mozgalmának, az egész nem­zetköri életnek. A kongresz­­szust, az egész világhoz ha­sonlóan nagy figyelemmel kísérjük mi, magyarok is. „Kiemelkedő jelentőségű­nek értékeljük Brezsnyev elv­társ mélyenszántó helyzetelem­zését a Szovjetunió belső ' helyzetéről, s mindazokat a tennivalókat, amelyek tovább erősítik a Szovjetunió Kom­munista Pártjának vezető szerepét a kommunizmus . építésében; a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének megszilárdításáért folyó küzdelmet, s a külpoli­tikai kezdeményezéseket, amelyek jelentősen megja­vítják a világbéke biztosítá­sának feltételeit. Nagy fi­gyelemmel tanulmányozzuk Koszigin elvtárs beszámoló­ját a szovjet népgazdaság el­következő fejlődéséről, a kommunizmust építő szovjet nép élet- és munkakörülmé­nyeinek pozitív változásai­ról”. Az SZKP kongresszusán megfogalmazott, értékelések­kel a legteljesebb mértékben egyetértünk, és lelkesedéssel töltenek el azok a célok, amelyek az SZKP XXIV. kongresszusának tanácskozá­sain megfogalmazódnak. Beszéde végén Fock Jenő a következőket mondotta: — Kipróbált, igaz bará­tunkhoz, a Szovjetunióhoz hasonlóan mi is céltudatosan, lépésről-lépésre, szorgalmas és fegyelmezett munkával tu­dunk csak tovább haladni gazdasági és társadalmi fejlő­désünknek útján. Sikereink, — mint eddig is — a szocia­lizmust építő népeknek, a szocializmus és a világ haladó erői gyarapodásának szerveá részét képezik. Munkásosz­tályunk, dolgozó népünk ha­tékony támogatását kérjük ahhoz, hogy politikánkat kö­vetkezetesen valóra tudjuk váltani. Kérem, szavazatuk­kal, bizalmukkal és minden­napi munkájukkal támogas­sák igazán nemes és vonzó nagy társadalmi célkditűzé­­seinik megvalósítását. (MTI) Választási gyftlés Dunaújvárosban és Fehérváron Magasabb szinten, a megkezdett úton Dunaújvárosban, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem Ko­hó- és Fémipari Főiskolai Karának aulájában a hallga­tók köszöntötték a választási gyűlés előadóját, dr. Tapol­­czai Jenőt, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnökét, vala­mint Sudár Ivánt, a városi pártbizottság titkárát, Sófal­vi Istvánt, a városi tanács vb-elnökét, Molnár Lászlót, a főiskolai kar igazgatóját, Engler Ibolyát, a Hazafias Népfront Városi Bizottságá­nak titkárát és a város képvi­selője jelöltjeit. Az emelvény mögötti fa­lon egyetlen jelmondat állt: „Magasabb szinten, a meg­kezdett úton”. Ezen a választási gyűlésen már csak azért is felfigyelt a krónikás erre, mert nemcsak az előadó által felsorakozta­tott adatok, de maga a főis­kolai kar, illetve elődjeinek története is ezt jelképezi. A középfokú technikumot, melyet az első, szocialista vá­ros életének első éveiben lé­tesítettek, 1300-an végezték el — nappali és levelező sza­kon. Akkor a kohászat, illet­ve az épülő, fejlődő Vasmű alapvető szakemberszükség­letét adták, később a felsőfo­kú technikumban már egy lépcsővel előre lépett a kép­zés. Ebben a szakaszban 900- an szereztek diplomát. Az idén mint üzemmérnökök mintegy 200-an hagyják el megyénk első főiskoláját, s kezdenek munkába. Magasabb szinten, hirdette a jelszó, s erről beszélt a gyű­lés szónoka, dr. Tapolczai Je­nő. A lakásépítésben ez többek között azt jelenti, hogy a har­madik ötéves terv alatt 2400 lakás épült, a negyedik öt­éves terv előirányzata pedig 4500 lakás. — Elért eredményeink for­rása az, hogy nemzeti jöve­delmünk 31 százalékkal emel­kedett, és mert a harmadik ötéves tervet túlteljesítettük, a lakosság reáljövedelme — a tervezett 14—16 százalékkal helyett — 34 százalékkal nőtt, állapította meg a választási gyűlés előadója. Ismertette azokat a szociális intézkedé­seket, melyek az elmúlt 4 év­(Folytatás a 4. oldalon.) Am elvégmett munka »»érint váltosmanak a jövedelmek — Foglalkoznunk kell olyan emberi problémákkal is, ame­lyek csak társadalmi gondos­kodással oldhatók meg. A nyugdíjban és járadékban ré­szesülők száma 1970. végén 1 millió 453 ezer —, tehát 300 ezerrel több volt, mint 5 évvel korábban. Statiszti­kai adataink szerint a nyug­díjas korúak mintegy 30 szá­zalékának nincs közvetlen hozzátartozója. Érdekükben teszem szóvá és hívom fel e helyről is az üzemek, válla­latok, intézmények és a terme­lőszövetkezetek figyelmét; tö­rődjenek jobban az idős egyedülálló, nyugdíjasaikkal. Ez természetes emberi köte­lességük. — Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a la­káshelyzet alakulása. A ne­gyedik ötéves terv során to­vábbi 400 ezer új lakást épí­tünk fel. Ennek nyomán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egymillió 200 ezer ember köl­tözik majd új otthonba. Közvéleményünk időszerű­nek és szükségesnek tartotta a lakásgazdálkodás probléma­körének átfogó rendezését is. A nemrég hozott határo­zatok megvalósításától a la­kásviszonyok további javulá­sát, a jobb lakáselosztást és a terhek igazságosabb meg­oszlását várjuk. — Amint pártunk X. kong­resszusa is rámutatott, az or­­szág'építő célok elérésének fontos feltétele és követel­ménye, hogy a nemzeti jöve­delem emelkedésével össz­hangban növeljük a nép élet­­színvonalát — mondotta a to­vábbiakban. Emellett egyes társadalmi rétegek, csopor­tok jövedelmében az évek folyamán indokolatlan kü­lönbségek alakulnak ki. Ezek megszüntetésére időkö­Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint vál­tozzanak a jövedelmek. A családi körülmények azon­ban ma még nagymértékben befolyásolják a jövedelmi kü­lönbségeket. A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltar­tottak számával arányosan növekvő többletkiadásokból. A sokgyermekes családokra a gyermeknevelés költségei aránytalanul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel összhangban rendszeresen emelnünk kell majd a családi pótlékot úgy. hogy 10—15 éven belül a gyermekek nevelésével kap­csolatos anyagi terhek jelen­tős hányadát az állam köz­vetlenül vállalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok gondjain. Ezenkívül fejlesztjük bölcső­dei, óvodai és kollégiumi há­lózatunkat. A negyedik öt­éves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új diák­otthoni helyet létesítünk. Ez is hatékony segítség lesz a fizikai dolgozók gyermekei­nek továbbtanulásához. Egész­ségű svi ellátásunk is tovább fejlődik. — Büszkék lehetünk szo­ciálpolitikai eredményeinkre is. Az eltelt fél évtized alatt a, családi pótlékban részesülő családok száma 600 ezerről 700 ezerre, a kifizetett ösz­­szes családi pótlék pedig az 1985. évi 1 600 millió forint­ról tavaly 2800 millió forint­ra emelkedett. A gyermekgondozási se­gélyre az elmúlt esztendőben 1200 millió forintot fizettek ki. A nyugdíjra folyósított összeg 5 év alatt 69 százalék­kal nőtt, és 1970-ben 13 100 millió forint volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék