Fejér Megyei Hírlap, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
Csillörtök, 1971. április 8. Az elvégzett munka szerint változsanak a jövedelmek Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint változzanak a jövedelmek. A családi körülmények azonban ma még nagymértékben befolyásolják a jövedelmi különbségeket. A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltartottak számával arányosan növekvő többletkiadásokból. A sokgyermekes családokra a gyermeknevelés költségei aránytalanul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel összhangban rendszeresen emelnünk kell majd a családi pótlékot úgy, hogy 10—15 éven belül a gyermekek nevelésével kapcsolatos anyagi terhek jelentős hányadát az állam közvetlenül vállalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok gondjain. Ezenkívül fejlesztjük bölcsődei, óvodai és kollégiumi hálózatunkat. A negyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új diákotthoni helyet létesítünk. Ez is hatékony segítség lesz a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához. Egészségügyi ellátásunk is tovább fejlődik. Büszkék lehetünk szociálpolitikai eredményeinkre is. Az eltelt fél évtized alatt a családi pótlékban részesülő családok száma 600 ezerről 700 ezerre, a kifizetett öszszes családi pótlék pedig az 1985. évi 1600 millió forintról tavaly 2800 millió forintra emelkedett. A gyermekgondozási segélyre az elmúlt esztendőben 1200 millió forintot fizettek ki. A nyugdíjra folyósított összeg 5 év alatt 69 százalékkal nőtt, és 1970-ben 13 100 millió forint volt. Foglalkoznunk kell olyan emberi problémákkal is, amelyek csak társadalmi gondoskodással oldhatók meg. A nyugdíjban és járadékban részesülők száma 1970. végén 1 millió 453 ezer —, tehát 300 ezerrel több volt, mint 5 évvel korábban. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjas korúak mintegy 30 százalékának nincs közvetlen hozzátartozója. Érdekükben teszem szóvá és hívom fel e helyről is az üzemek, vállalatok, intézmények és a termelőszövetkezetek figyelmét, törődjenek jobban az idős egyedülálló, nyugdíjasaikkal. Ez természetes emberi kötelességük. Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakáshelyzet alakulása. A negyedik ötéves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. Ennek nyomán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egymillió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. Közvéleményünk időszerűnek és szükségesnek tartotta a lakásgazdálkodás problémakörének átfogó rendezését is. A nemrég hozott határozatok megvalósításától a lakásviszonyok további javulását, a jobb lakáselosztást és a terhek igazságosabb megoszlását várjuk. Amint pártunk X. kongresszusa is rámutatott, az országépítő célok elérésének fontos feltétele és követelménye, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban növeljük a nép életszínvonalát — mondotta a továbbiakban. Emellett egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek folyamán indokolatlan különbségek alakulnak ki. Ezek megszüntetésére időkeEmlékeztetett az elmúlt időszak egyik legjelentősebb külpolitikai jellegű kezdeményezésére a Varsói Szerződés tagállamai „budapesti felhívására”, s leszögezte: kormányunk álláspontja szerint elérkezett az idő, hogy a bizonytalan európai viszonyok rendezettebb alapokra kerüljenek; minden ország ismerje el a második világháború után Európában kialakult realitásokat, s fokozatosan megszűnjenek azok a körülmények, amelyek bizalmatlansághoz, esetleg fegyveres konfliktusokhoz vezethetnek. Úgy véljük, elérkezett az ideje annak, hogy kontinensünk országai áttérjenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének aktívabb szakaszára, a tanácskozás sokoldalú előkészítésére. — Szeretném nagyon határozottan leszögezni: tévednek, akik azt hiszik, hogy az európai biztonság ügye csak a szocialista országoknak sürgős, a kapitalista országoknak nem. — A világpolitika másik gyűjtőpontjában. Indokéina -ban az utóbbi időben nem javult a helyzet, ellenkezőleg, tovább bonyolódott. A világ közvéleményét — beleértve az Egyesült Államok széles néprétegeit is — mély felháborodással tölti el, hogy az amerikai imperializmus nem hagy fel agreszszív akcióival, ellenkezőleg Kambodzsára és Laoszra is kiterjesztette barbár háborúját — A Magyar Népköztársaság — szoros egységben a többi szocializmust építő országgal *— erejéhez mérten segíti, támogatja az indokínai népek igazságos szazadságharcát. Szolidárisak vagyunk osztálytestvéreinkkel, a Vietnami Demokratikus Köztársaság népével, velük vagyunk az amerikai imperializmus ellen, szocialista hazájuk megvédéséért és felvirágoztatásáért vívott harcukban. Álláspontunk szerint a délkelet-ázsiai problémák hamarább megoldódnának ha javulna az együttműködés a Kínai Népköztársasággal, ha szorosabbra zárulnának a sorok a Kínai Népköztársaság s a világ kommunista és munkásmozgalmai között. Ezért munkálkodunk mi magyarok céltudatosan és következetesen az egység megteremtésén. Az európai biztonság megteremtése nemcsak a szocialista országok ügye KICIAP 3 (Folytatás az első oldalról) amelyek révén biztosítható az igényekhez igazodó széntermelés. A bányászokat pedig ezután is megkülönböztetett erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesíteni. A »»énbányá»»atnak van jövője . A kormány a bányászlétszám stabilizálására és a többlettermelés ösztönzésére jelentős — mintegy 260 millió forint összegű — bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Rendezték a föld alatt dolgozók pótszabadságát, a hoszszabb ideje ilyen szolgálatot ellátók évi fizetett szabadsága 24 napnál is több lehet. A termelő dolgozók évi összes szabadsága — az engedélyezett pótszabadságokkal — elérheti a 36, a kiszolgáló dolgozóké a 30 napot. Egyszóval a szénbányászatnak országunkban van jövője, bányászainknak van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek. Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével. Rámutatott: a Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhasználás irányát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. A munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel és egyetértésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét. Így például a következő 5 esztendőben a nemzeti jövedelemnek hozzávetőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75—77 százalékát fogyasztásra fordítani. Ismeretes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást alapvetően meghatározó kormányzati szintű döntéseknél vannak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem felosztásában. Az életszínvonal egyik legfontosabb jellemzőjeként említette a miniszterelnök a lakosság anyagi javakkal történő ellátását. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat javult: a hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban az azonos rendeltetésű olcsóbb és drágább termékekből egyaránt folyamatos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azonban mindennel elégedettek az árakkal, s termékeink minőségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos bíráló megjegyzések és észrevételek. A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúbban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. — Árhatóságaink — az Országos Anyag- és Árhivatal, a minisztériumok, a tanácsok — és a népi ellenőrzés társadalmi munkásai tavaly több mint 30 ezer árellenőrzést tartottak és a szükséges intézkedések mellett — mint például árkiegyenlítések, árkorrekciók — 14 vállalatra szabtak ki jelentős gazdasági bírságot jogtalan áremelés miatt. — Örvendetes, hogy a fejlődés olyan fokára értünk el, amikor a termelést meghaladó ütemben növekszenek a szolgáltatások — folytatta. A szolgáltatás azonban nem szívesség, hanem kötelesség, nem valamiféle kegy gyakorlása, a szolgáltatásra hivatott vállalatok, intézmények ne játszanak hatóságot, hanem a szolgáltatóhoz illő módon megbecsüléssel és tisztelettel kezeljék a dolgozó embert. Jövedelempolitikánk kérdéséről szólva a kormány elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a keresetek növekedése az eddiginél még következetesebben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munkások és az alkalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16—18 százalékkal, az egy főre számított reáljövedelem 25—27 százalékkal emelkedik. zenként központi bérintézkedések is szükségesek. Ezt szem előtt tartva a kormány, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az MSZMP Központi Bizottságának korábbi állásfoglalása alapján — néhány területen béremelésekre hozott határozatot. — Felemeljük az alsó- és a középfokú oktatási intézmények és az óvodák pedagógusainak illetményét 20 százalékkal. Ez az intézkedés mintegy 110 ezer pedagógust érint. Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szintén 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáderek (ápolók, laboránsok, asszisztensek, műtősök, stb.) bérét 5—10 százalékkal, az alsó- és középfokú oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bérét 10 százalékkal. — Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelékében szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tisztek, tiszthelyettesek illetményét 10 százalékkal. — A béremelésre hozott határozat végrehajtása során egy évben 1 milliárd 520 millió forintot fordítunk az érintett kategóriák életszínvonalának javítására. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli. A végrehajtás kimunkálása az érintett minisztériumok és szakszervezetek közös és felelősségtelejes feladata. Ehhez a párt és a kormány csak elvi szempontokat ad. Nem lenne helyes a béremelésnél az egyénitősdi. Pl. a pedagógusoknál a béremelést fel kell egyben arra is használni, hogy a természettudományos szakokon végzők az oktatás területén maradjanak és ne az ipar és kereskedelem területén helyezkedjenek el egy-két évi nevelői tevékenység után. Ezeket az intézkedéseket olyan körülmények között hoztuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségvetésben mutatkozó ismeretes hiányokat. Mégis így határoztunk, mert a népgazdaságunk adott lehetőségeinek keretében elhatározott béremelés társadalmi hatását nagyon jelentősnek tartjuk és mert tudjuk, hogy ez az intézkedés az érintettek gondjait enyhíti. Márpedig, ha egy pedagógus, vagy egy ápolónő, érezve a fokozottabb megbecsülést nagyobb kedvvel, jobb közérzettel végzi Fontos megbízatásnak teszek eleget, amikor most tájékoztatom önöket és egyúttal az ország közvéleményét arról, hogy 1971. június 1-én — összhangban a negyedik ötéves terv életszínvonal emelési előirányzatával — a következő központi bérintézkedéseket hajtjuk végre: munkáját, annak a szülő, vagy az ápolásra szoruló beteg, s közvetve egy-egy család érzi majd kedvező következményeit. — Hazánk védelme, biztonsága megköveteli, hogy fokozottabban elismerjük a fegyveres erőinknél és testületeinknél — néphadseregünkben, a Belügyminisztérium szerveinél és másutt — szolgálatot teljesítők kitartó és áldozatos munkáját, példaadó helytállását. — Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel korántsem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a most lezajlott szakszervezeti kongresszusok jelezték, hogy akadnak még más területeken is bőven tennivalónk. A problémákat az ország anyagi erejéhez mérten sorrarendre megoldjuk mint ezt egész dolgozó népünk tanúsíthatja. A mostani bérpolitikai intézkedések azokat érintették, akiknek a bérét a legrégebben rendeztük, akik a legjelentősebben maradtak el mások bérszínvonalától. A szónok a továbbiakban a KGST-országok gazdasági integrációjának és munkamegosztásának fontosságáról, a népgazdaságokban, kialakult nem kívánatos párhuzamosságok kiküszöböléséről beszélt Mi, magyarok, különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a tüzelőanyag, az energetika, a fontosabb nyersanyagok biztosítását célzó szoros együttműködésnek — fűzte hozzá. A szocialista testvérországok között a gazdaságpolitika említett összehangolása lehetővé teszi a tudomány és technika élenjáró eredményeinek gyorsabb meghonosítását, hasznosítását a termelésben, versenyképességünk növelését. Ezután a nemzetközi politika időszerű kérdéseivel foglalkozott Fock Jenő. Hangoztatta, hogy tevékenyen részt veszünk minden olyan akcióban, amely a nemzetközi helyzet javítását, a béke és a biztonság megszilárdílását, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködését szolgálja. A szocialista közösség más országaival együtt, a Magyar Népköztársaság is számos konkrét erőfeszítést tett azért, hogy a világ békéjét is fenyegető izraeli agresszió következményeit — minden e térségben élő nép jogos érdekeinek figyelembevételével, politikai eszközöket felszámolják. Támogattuk és támogatjuk a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtását, amelyet Izrael konokul ellenez és végrehajtását mindezideig elszabotálta, örömmel üdvözöltük az Egyesült Nemzetek főtitkárának és megbízottjának, Guanar Jarring nagykövetnek a békés rendezésre irányuló erőfeszítéseit. Nagyra értékeljük az Egyesült Arab Köztársaság kormányának a konfliktus békés megoldására tett pozitív javaslatait. Mértéktartó és bölcs az az elhatározás, hogy Izrael provokatív magatartása és a tűzszünet lejárta ellenére, tartózkodik a harci cselekményektől. Az elmúlt időszakban tovább növekedett a Magyar Népköztársaság tekintélye a világban. Egyik fő törekvésünk volt, hogy erősítsük szövetségünket a Varsói Szerződéshez és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. E feladatot is sikerrel teljesítettük. Fejlődtek kapcsolataink a többi szocialista országgal is, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, a Kubai Köztársasággal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Megelégedéssel konstatáltuk, hogy az utóbbi időben a Kínai Népköztársaság vezetői részéről is mutatkozik bizonyos készség államközi kapcsolataink normalizálására. Mély ideológiai ellentéteink a kínai tél merev magatartása következtében sajnos, továbbra is fennállnak, s amíg a kínai vezetés nem tér vissza a marxizmus—leninizmus helyes útjára, a pártjaink közötti ellentétek továbbra is fennmaradnak. Mert együttműködésre készek vagyunk, de szilárd elveinket, melyek helyességéről meg vagyunk győződve, nem adhatjuk fel. — Fejlesztettük együttműködésünket Attika, Ázsia és Latin-Amerika független országaival is. Erőnkhöz mérten támogattuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat. A tőkés országok vonatkozásában a békés egymás mellett élés megvalósítására, a normalizált viszonyok, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítására törekedtünk. 1966. december 31-én a Magyar Népköztársaság 72 országgal állt, jelenleg 88 országgal áll diplomáciai kapcsolatban. A nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő eseményéről, az SZKP XXIV. kongresszusáról szólva a kormány elnöke rámutatott: Ez a nagyszabású tanácskozás, a kommunistáik munkaértekezlete mérföldkő a szovjet nép történelme útján, egyben kimagasló eseménye a szocializmust építő országok életének, a világ kommunista mozgalmának, az egész nemzetközi életnek. A kongreszszust, az egész világhoz hasonlóan nagy figyelemmel kísérjük mi, magyarok is. „Kiemelkedő jelentőségűnek értékeljük Brezsnyev elvtárs mélyenszántó helyzetelemzését a Szovjetunió belső helyzetéről, s mindazokat a tennivalókat, amelyek tovább erősítik a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezető szerepét a kommunizmus építésében; a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért folyó küzdelmet, s a külpolitikai kezdeményezéseket, amelyek jelentősen megjavítják a világbéke biztosításának feltételeit. Nagy figyelemmel tanulmányozzuk Koszigin elvtárs beszámolóját a szovjet népgazdaság elkövetkező fejlődéséről, a kommunizmust építő szovjet nép élet- és munkakörülményeinek pozitív változásairól”. Az SZKP kongresszusán megfogalmazott, értékelésekkel a legteljesebb mértékben egyetértünk, és lelkesedéssel töltenek el azok a célok, amelyek az SZKP XXIV. kongresszusának tanácskozásain megfogalmazódnak. Beszéde végén Fock Jenő a következőket mondotta: — Kipróbált, igaz barátunkhoz, a Szovjetunióhoz hasonlóan mi is céltudatosan, lépésről-lépésre, szorgalmas és fegyelmezett munkával tudunk csak tovább haladni gazdasági és társadalmi fejlődésünknek útján. Sikereink, — mint eddig is — a szocializmust építő népeknek, a szocializmus és a világ haladó erői gyarapodásának szerves részét képezik. Munkásosztályunk, dolgozó népünk hatékony támogatását kérjük ahhoz, hogy politikánkat következetesen valóra tudjuk váltani. Kérem, szavazatukkal, bizalmukkal és mindennapi munkájukkal támogassák igazán nemes és vonzó nagy társadalmi célkitűzéseinek megvalósítását. (MTI) Fock Jenő választási beszéde Tatabányán A június 1-i béremelés 400 ezer dolgosót érint Választási gyűlés Dunaújvárosban és Fehérváron Magasabb szinten, a megkezdett úton Dunaújvárosban, a Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Karának aulájában a hallgatók köszöntötték a választási gyűlés előadóját, dr. Tapolczai Jenőt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökét, valamint Sudár Ivánt, a városi pártbizottság titkárát, Sófalvi Istvánt, a városi tanács vb-elnökét, Molnár Lászlót, a főiskolai kar igazgatóját, Engler Ibolyát, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának titkárát és a város képviselője jelöltjeit. Az emelvény mögötti falon egyetlen jelmondat állt: „Magasabb szinten, a megkezdett úton”. Ezen a választási gyűlésen már csak azért is felfigyelt a krónikás erre, mert nemcsak az előadó által felsorakoztatott adatok, de maga a főiskolai kar, illetve elődjeinek története is ezt jelképezi. A középfokú technikumot, melyet az első, szocialista város életének első éveiben létesítettek, 1300-an végezték el a nappali és levelező szakon. Akkor a kohászat, illetve az épülő, fejlődő Vasmű alapvető szakemberszükségletét adták, később a felsőfokú technikumban már egy lépcsővel előre lépett a képzés. Ebben a szakaszban 900- an szereztek diplomát. Az idén mint üzemmérnökök mintegy 200-an hagyják el megyénk első főiskoláját, s kezdenek munkába. Magasabb szinten, hirdette a jelszó, s erről beszélt a gyűlés szónoka, dr. Tapolczai Jenő. A lakásépítésben ez többek között azt jelenti, hogy a harmadik ötéves terv alatt 2400 lakás épült, a negyedik ötéves terv előirányzata pedig 4500 lakás. Elért eredményeink forrása az, hogy nemzeti jövedelmünk 31 százalékkal emelkedett, és mert a harmadik ötéves tervet túlteljesítettük, a lakosság reáljövedelme — a tervezett 14—16 százalékkal helyett — 34 százalékkal nőtt, állapította meg a választási gyűlés előadója. Ismertette azokat a szociális intézkedéseket, melyek az elmúlt 4 év(Folytatás a 4. oldalon.)