Fejér Megyei Hírlap, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

- 5 _ Rádióműsor Kossuth Rádió 8.20: Népi zene. 9.00: Pl. Nem­zetközi Rádiójáték Fesztivál, gyermekeknek. 9.39: Giacomo Lauri Volpi énekel. 10.05: Idő és valóság (befejező rész, ism.) 10.30: Olasz muzsika. 11.19: Uta­zás a Balaton körül. 12.30: Me­lorisoikoktél. 1­3.57: Csendes Don. X­V. rész. (Ism.) 16.10: Zengjen dalunk. 16.4­0: Kecskés Sándor klarinétozik és tárogatózik, kis­együttes kísérettel. 16.05: Fellegi Ádám zongorázik. 16.29: Gondo­latok filmekről. 16.44: Könnyű­zene Patachich Iván szerzemé­nyeiből. 17.35: Az Express­együttes felvételeiből. 17.35: T. Választó. 18.00: Operacsillagok — operaslágerek. 18.20: Albert István népi zenekara játszik. 18.48: A Költészet Hete. 19.35: A Magyar Rádió és Televízió szim­fonikus zenekarának hangverse­nye. Közben: Kb.: 20.05: Láttuk, hallottuk. Kb. 29.2­5: A hangver­­senyközvetítés folytatása. Kb. 21 Bányászérdekek — társa­dó i­.­ érdek. Kb. 21.45: A dzsessz kedvelőinek. 22.25: Magnósok, figyelem! (Ism.) .23.10: Útrahívás. Charles­ Baudlaire műveiből, születésének 150. évfordulójára. 23.49: Schubert műveiből. 0.10: Gyöngy Pál operettjeiből. Petőfi Rádió 11.05: Magyar előadóművészek felvételeiből. 8.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) 9.00: Daljátékok­ból. 9.40: Váci pillanatfelvételek. 12.00: Könnyűzenei híradó. (Ism.) 12.32: Polkák. 12.40: Nevetni — nem kívánatosa­n. A titkos ügy­nök. 13.03: Szolnoki stúdiónk je­lentkezik. 13.20: Éneklő világ. 14.00: Ifjúsági randevú kettőtől— hatig . . . 18.10: Olvasóterem. 18.30: Századunk kórusművei­ből. 18.53: Közvetítés a kaposvá­ri Csiky Gergely Színházból: Handabasa, avagy a fátyol tit­kai. Zenés komédia két részben. (Ism.) Közben kb.: 20.25: Új könyvek (Ism.) 20.28: A színházi közvetítés folytatása. 21.21: A Költészet Hete. 21.31: Kovács Jó­­zsefné népdalokat énekel, Ba­logh Elemér cim­balmozik. 21.50: Max.Weber: Állam, politika, tu­domány. 22.00: Tavaszi parádé. 22.25: Beethoven kamarazenéjé­ből. 23.15: Nóták. URH 18.10: Hanglemezparádé. 1­8.36: Suchon: örvény, Opera hat kép­ben. 20.57: 2000 felé. Az ifjúsági rádió folyóirata. 21.32: Új leme­­zeinkből. Televízióműsor Budapest Osztrák tv I. 1­0.00.: Szünidei matiné. 17.30: Hírek. 17.40: Bukarest szökőkút­­jai. Román kisfiúm. 17.55: Tízen Túliak Társasága. 18.45: Vajúdó falvak. Riport film. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Minden kilométerkőnél. Bolgár filmsorozat. I. rész. Az uszály. 21.00: Töltsön egy félórát kedven­ceimmel. III. rész. 21.40: Variá­ciók. Fiatal művészek műsora. 21.06: Tanácskozik az SZKP XXIV. kongresszusa. A tv-híradó különkiadása. 22.10: Tv-híradó — 2. kiadás. Bratislavai tv 14.55: Hírek.­­­...00: Férfi kézi­labda akadémiai VB. 16.15: Úszó­­verseny. 17.00: Vállalati gazdál­kodás és irányítás. 17.45: 1971-ben élünk. 18.40: Öt perc önmagunk­nak. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Ma döntünk a holnapról. 20.00: Koc­kázat. Lengyel tv-sorozat. 7. rész. 21.00: Népballadák. 21.56: Egész­ségügyi tanácsok. 21.55: Tv-hír­adó. 22.16: A jégkorongozás hírei. 18.36: Tv-ablak. 18.30: Jó éj­szakát gyerekek. 18.35: Sport­mozaik. 19.25: Az ORF ma este. 19.30: Tv-híradó. 20.05: Sporthí­rek. 20.15: Bach: János passió. 22.25: Tv-híradó. Osztrák tv II. 1­. 30: Iskola­ tv. 19.00: Kontakt. 10.30: Tv-híradó. 20.05: Sporthí­rek. 20.15: Sebasztian Kneipp. Film. 22.06: Sportmozaik. 22.26: Osztrák képek. 22.40: Tv-híradó. Jugoszláv tv 16.45: Magyar nyelvű tv-króni­­ka. 17.00: Tv-tanácsadó szülők­nek (Ism.) 17.40: A kék sirály csapata. 18.30: György napja Tu­­ropolyon. 19.00: Enciklopédia: építészet. 19.20: Egy egész élet egy év alatt. 20.35: Fényszórók. 21.35: Törhetetlenek. Filmsoro­zat. 22.45: Antwerpen: a kosár­labda kupabajnokság döntője. A Köztársaság moziban Sárika drágám Elragadó bájú, pergő rit­musú képsor, fiatalok sajátos zamatú szűkszavúsága sodor az üres szobáig, ahol hősünk rádöbben: az élete is üressé vált. Aztán maradék vagyo­­nán, kis autóján száguld a régóta nem látott vidéki nagynénihez, Sárikához. A rokon­szeretet váratlan fel­­lobbanásának oka — tízezer forint. Amit kölcsönként re­mél ifjú hősünk a szigorú öregtől. Persze részletletaga­­dásra. A film e bevezető képsora tömör, szuggesztív erejű. A filmlátás, a filmkészítés ma­gasiskolája. Mintha egy festő dobná vászonra kompozíciója vázlatát. Okkal dicséri a Sárika drá­gám rendezőjét, Sándor Pált valamelyik veszedelmes szer­kesztő szellemes megjegyzé­sével a Népszabadság kriti­kusa: „Maga túl tökéletesen versel, nem lesz könnyű dol­ga, barátom — jegyezte meg a szerkesztő a fiatal költőnek. — Mire eszébe jut, hogy mit akart mondani, már el is ké­szült a verse”. Nos, e dicséretben benne az elmarasztalás is. Mondván, hogy a Sándor Pál filmjeire jellemző mesterségbeli fö­lény, párosulva az élet szí­neiben csillogó, szuggesztív kamaszos lírával — könnyen mellékösvényre csalogatja a rendezőt. Nem az emberi kapcsolatok realitása vezeti végül a film hősét, hanem a kedves, kamaszos líraiság. Valóban a pénzért lerucca­nó fiatalember néhány olyan kalandba keveredik (fürdő­kádjelenet, a volt szerető el­csábítása, váratlan flört a volt feleséggel), amit nélkü­lözhetett volna a téma Sándor Pál rendező a fia­talok szemüvegén át láttatja a veteránokat, az életet. Ez­zel a látásmóddal az ifjúság önarcképét is felmutatta. Filmjében nem az öreg har­cosoknak szándékszik „em­lékművet” állítani, inkább a veteránok áldozatos-példás életét kívánta ember­eszmé­nyül állítani az ifjúság elé. Placid okuljanak. Sárika az az archimédeszi „fix pont”, mellyel (nem egy világot) csupán egy ifjú embert, egy nemzedéket remél kimozdíta­ni pillanatnyi állapotából. A veterán asszony tükörkép, mely által Péter, az ifjú ren­dező nemcsak a „nagy öre­gek”, a „különös emberek” nemzedékét tanulja meg tisz­telni, hanem önmaga torzké­pét is felismeri benne. Bár a film ifjú hőse bensőleg nagy utat tesz meg a mindent le­kezelő, kamaszos fölényesség­től a „harci tettek” vállalói­nak tiszteletéig, az utolsó lé­pés azonban elmarad. A ve­teránok iránt ébredt tisztelete nem csapott át a magasabb erkölcsi értékrend — a kom­munista morál — vállalásába. Ennek ellenére a fiatal hős belső erkölcsi fejlődésének logikája arra mutat: eljuthat Péter egy emberileg tisztább magatartás vállalásáig. A filmben sok szép jelene­tet látunk. Közülük különö­sen kiemelkedik az emlék­táblaavatás, ahol a Sárikát alakító Patkós Irma reme­kelt, visszafogott játékstílu­sában nagy erőt sűrített. Kern András (Péter szerepében) igazi mai fiatal volt; termé­szetes, felszabadult, kedvesen szemtelen, szimpatikusan ironikus. A Sárika drágám című film élményt nyújt a nézőknek. Tartalmas mondanivalója ta­nulságos a fiatalok számára, amiről talán egy-egy klub­­foglalkozáson érdemes volna közösen elmélkedniük. A film végén elhangzó kérdésre: „És te mit csinálsz, Péter?” — ta­lán megadhatnák azt a fele­letet, amit Péter akkor el­hallgatott. Balogh Ödön HÍRLAP Három érdekesoc Jobb mint az aszpirin Amerikai tudósok olyan szert állítottak elő, amely­nek szerkezete az aszpiriné­hoz hasonló, de — mint az előzetes klinikai vizsgálatok mutatták — az­ aszpirinnál 4—5-szörte hatékonyabb, a hatása hosszabb ideig tart és ugyanakkor a gyomrot nem veszi annyira igénybe. A flufeniszal elnevezésű új gyógyszer forgalmazása azon­ban egyelőre még késik, előbb különböző vizsgálato­kat végeznek, minthogy e szer toxicitása nagyobb az aszpirinénál. Atomtűzoltó Atomenergia segítségével oltották el nemrég a Szov­jetunióban a közép-ázsiai Buhara közelében levő föld­gáz-lelőhelyen történt gáz­kitörést. A hatalmas fáklya­ként égő földgáz 80 kilométe­res körzetben is látható volt. Minthogy a hagyományos ol­tási módszerek nem vezettek eredményhez, földalatti atomrobbantást hajtottak végre, amely azonnal­­ meg­szüntette a tüzet és több mil­lió köbméter értékes üzem­anyagot megmentett. A mű­szerek a felszínen semmiféle radioaktivitást nem mutattak ki. Az oltási művelet leírását megküldték a Nemzetközi Atomenergia Bizottságának Bécsbe. Számítógépek a közlekedésben Mintegy 250 ezer kérdést prog­ramoztak be „kérdés-felelet” rendszer keretében a moszkvai repülőtársaság központjában mű­ködő számítógépbe.­­. Sziréna rendszer néven ismert M—3000-es számítógépről van szó, amely az Aeroflot járatain a helyfoglalások nyilvántartását és a jegykiadást könnyíti meg. A számítógép 1100 repülőjárat helyett tartja nyil­ván, 30 napra előre. A rendszer keretében összeköttetést tartanak az Aeroflot valamennyi célállo­másával és az információk az Aeroflot Moszkvában és más vá­rosokban működő irodáihoz fut­nak be. Telefon útján a válasz három másodpercen belül befut, egy repülőjegy kinyomtatása 2,5 másodpercig tart A Panama-csatorna igazgatósága megbízta a computer Sciences Corporation amerikai céget, dol­gozza ki a csatornán áthaladó hajók automatikus vezérlésének tervét. A fél évszázaddal ezelőtt épített 82 kilométer hosszú víziút az At­lanti-óceánt köti össze a Karib­­tengeren keresztül a Csendes­óceánnal és a világ legfontosabb közlekedési útvonalainak egyike. A Panama-csatornán évente több ezer hajó halad át. A hajók szá­mítógépes automata vezérlése egyrészt növeli a csatornán át­haladó hajók számát, másrészt biztonságosabbá teszi a navigá­ciót. I hirlapi Főszerkesztő: BENKO KAROLT Kiadja: a Fejér megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: SOGORKA BÉLA Szerkesztőség: Székesfehérvár, Dózsa György tér 1ő- Telefonok; Titkárság, panaszfelvétel: 15-84 Ipargazdasági rovat: 21-69 Belpolitikai rovat: 15-83 és 85-91 Mezőgazdasági rovat, sport és foto: 25-90 Szerkesztők: 25-32 Kiadóhivatal: Székesfehérvár. Március 15­­. és Velinszky László utca sarok. Telefon: 25-21 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­­: díj egy hóra 20 forint Index: 25 056 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat, Székesfehérvár Csütörtök, 1971. április 8. A szovjet űrkutatás sikerei Az űrkutatás csaknem minden egyéb emberi te­vékenységnél jobban meg­követeli a tervszerűséget: a gépgyártók, vegyészek, elektronikai szakemberek és még sok más iparág dol­gozóinak egybehangolt tevé­kenységére van szükség az űrrepülés megvalósításához. Ha az ötvenes évek űrre­püléseit felderítésnek tekint­jük, a hatvanas évek első fele a tapasztalatgyűjtésé és a gyakorlati eredményeké. 1957—60-as években 9, az 1961—65-ös években 135, és az 1966—70-es években 340 szov­jet űrhajót, szputnyikot auto­matikus űrállomást lőttek fel. A k­utatás négy iránya A lényeg nem a fellövések számának növekedése, ha­nem a fejlődés minőségi jel­lege. Az előző ötéves terv időszakában a kutatást négy irányban: a Föld és a föld­körüli térség, a Hold és a bolygók tanulmányozása, a gyakorlati feladatok végre­hajtó műholdak és az embert szállító űrhajók kialakításá­nak kérdésében végezték. A Kozmosz-család A tudományos kutatást végző műholdak minőségi változása — a hatvanas évek második felében — abban je­lentkezett, hogy a Föld és a földkörüli térség tanulmá­nyozása komplex jelleget öl­tött. Számuk is meghárom­szorozódott. Ezeknek a szput­­nyikoknak a többsége a kö­zös Kozmosz nevet viselte. Különbözőképpen osztályoz­hatjuk őket, könnyű és ne­héz, rövid ideig és évekig repülő, visszatérő és a Föld légkörében megsemmisülő, földkörüli pályán keringő, vagy egy pontra stabilizált — látszólag egy helyben álló — szputnyikok voltak kö­zöttük. A típust mindenkor a feladat határozta meg. (Az állatokkal fedélzetén repülő szputnyik visszatért, a sugár­zási öveket kutató műhold visszahozását a Földre sem­mi sem indokolja.) A kozmikus nyíl A Kozmosz típusú műhol­dakat sorozatban gyártották, az utóbbi öt évben átlagosan minden héten felbocsátottak egyet. A nagy széria indo­kolttá tette a kozmoszok szabványosítását és alkatré­szeinek „csereszabatosságát”, bár egyedi darabok is ké­szültek, mint az aerodinami­kai stabilizátorral ellátott „kozmikus nyíl”. A Kozmo­szokon kívül felbocsátották a világűrben keringő legne­hezebb automatikus űrállo­másokat, a tudományos ku­tatást végző Protonokat. A szocialista országok tu­dományos együttműködése szempontjából is jelentős In­­terkozmoszok — idáig négy ilyen szputnyik volt — ko­moly eredményeket értek el a földkörüli térség felderíté­sében. A Hold felderítése A Hold felderítésére foly­tatott tevékenység az alkal­mazott eszközök tekinteté­ben két szakaszra osztható. Az előző ötéves terv során két „holdév” volt. 1966-ban két, lényegileg azonos be­rendezés hajtotta végre a sima leszállást a Holdon, il­letve Vált a Hold szputnyik­­jává. 1970-ben kozmikus be­rendezés hozott a holdtalaj­ból mintát és megjelent az első önjáró kutató berende­zés a Hold felszínén. Ez utóbbiak szintén azonos tí­pusú berepülések,­­ csak a hasznos terhelésük különbö­ző. A szovjet kozmonautika jelenlegi irányzata, hogy a holdkutatást automatikus esz­közökkel és ne az űrhajósok közvetlen részvételével vé­gezze. A S'*r*n pla­­tírállomás Elvileg is újat hozott az 1968—70-es években a Holdat megkerülő és a Földre visz­­szatérő Szonda típusú űrál­lomások megjelenése. Ezek előtt még nagy jövő áll. A bolygókutatás területén az utóbbi öt évben a szovjet tudósok a fő figyelmet a Vénusznak szentelték. Köz­vetlen méréseket végeztek a bolygó légkörében. A Vénusz automatikus űrállomások egyre mélyebben hatoltak a légkörbe és végül a Vénusz­ 7 a bolygó felszínéről küldött rádióüzenetet. Meteorológiai műholdak Az űrkutatás fejlődésének gyakorlati eredménye legin­kább a népgazdasági jelentő­ségű feladatok megoldását végző szputnyikok fellövésé­vel mutatkozott meg. Az egyes kísérleti műholdakat a gyakorlati munkát végző — a Meteor időjárásjelző és az Orbita hírközlési — műhold­­rendszerek váltották fel. A szovjet meteorológiai műhol­dak szervesen kapcsolódnak a világot behálózó időjárás­­jel­ző szolgálathoz. Az Orbita rendszer kialakításához az 1966—70-es években 15 Mol­­nyija­—I. típusú hírközlési műholdat bocsátottak fel és több tucat földi állomást lé­tesítettek. A Ssrosn3F-űk­|?!? !ó!c Az utóbbi öt évben fontos lépé­sek történtek a huzamo­sabb ideig rem­jlő űrhajók ki­alakítása terén. Lenesről -lé­pésre a legbonyolooltabb kér­déseket is megoldották A huzamos repülésre a tovább­fejlesztett Szojuz űrhajókat használták fel. Az utolsó tí­pusok manőverezési képes­séggel rendelkeztek, megkö­zelítették egymást, összekap­csolták őket, lehetővé tették, hogy az űrhajósok huzamos ideig tartózkodjanak földkö­rüli pályán, és aerodinamikai tulajdonságaik segítségével a pontosan meghatározott kör­zetben érjenek Földet. Ezek­nek az űrhajóknak a legény­ségi kabinon kívül meglehe­tősen nagy orbitális helyisé­ge is volt, ahol a kutatásokat, kísérleteket és megfigyelése­ket végezhették. Kötelék pepsi­l és, összeka­pcsolás A Szojuz—3 a manővere­zést egy másik objektum megközelítésének módszerét dolgozta ki. A Szojuz—4 és Szojuz—5 repülése során két űrhajó összekapcsolására, ez­zel egy orbitális űrállomás kialakítására került sor. Ez egyben az űrhajósok menté­sének megoldását is jelentet­te, amikor helyet cserélt a legénység. A Szojuz—6, Szo­juz—7 és Szojuz—8 kötelék­repülése az egységes manő­verezés módozatait dolgozta ki és próba alá vetette a pa­rancsnoki mérőműszer be­rendezést. Végül a Szojuz— 9 a világűrben való huzamos tartózkodás kérdéseit tanul­mányozta. A kutatás tehát több irány­ban folyik, de egy pontban, a világűrben huzamos ideig tartózkodó orbitális űrállo­mások létesítésének kérdésé­ben összpontosul. (BUDAPRESS—APN) A Szojuz hordozórakétája a rajt előtt. Vitorláshajó betonból A Lengyel Vitorlásszövetség oktatóközpontjában dolgozó Jan Lojko vitorláshajó-kapitány egy nyílttengeri jachtot épí­tett a hálóbetonból. A hajótest hossza 13 m, szélessége 2,5 mé­ter, magassága a felépítménnyel együtt 2 méter. Súlya kb. 3 tonna, azaz ugyanannyi, mint egy hasonló nagyságú, fából épült jachté. A tervező választása nem véletlenül esett a be­tonra, mint alapanyagra. A beton­ hajótest nem igényel kar­bantartást, s építési költsége hihetetlenül alacsony. A jacht szerkezete nagy kezdeti stabilitást biztosít, s lehetővé teszi a sekély vizeken történő hajózást is. Lojko kapitány az idén saját jachtján vesz részt a balti-tengeri regattán.

Next