Fejér Megyei Hírlap, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-04 / 103. szám
F Kedd, 1971. május 4. Bp. Honvéd — D. Kohász 3:0 (1:0) Kispest, 10 000 néző, vezette: Hegyes. Honvéd: Lévay — Kelemen, Ruzsinszki, Tajti, Vági, Szűcs, Komora, Pusztai (Fehérváry), Pintér, Pál,Tóth Gy- Kozma. Edző: Mészáros József. Kohász: Papp — Formaggini, Faji, Somogyi, Ruppert, Cseh, Harangi, Simon, Somogyvári (Kamarás), Szimacsek, Kovács. Edző: Fejes László. A Honvéd már az első percekben fölényt harcolt ki, Pappnak több ízben akadt munkája. Szűcs lövése volt az első említésre méltó esemény, az ellentámadás során viszont Szimacsek és Kelemen összecsapott, végül a labda a Honvéd kapusának zsákmánya lett. Gyenge színvonalú játék folyt a pályán, mindkét oldalon labdakezelési hibákat vétettek a játékosok. A Honvéd a vezető gólt csak az utolsó percben érte el. A kaputól mintegy 25 méternyire szabadrúgáshoz jutottak a fővárosiak. Szűcs lövése elhagyta volna a játékteret, Faji azonban szerencsétlenül ért a labdához, róla a bal sarokba pattant. Öngóllal vezetett tehát a félidőben 1:0-ra a piros-fehér gárda. A második félidőben egyre erősödtek a Honvéd rohamok és az 54. percben parázs tűzijáték alakult ki Papp kapuja előtt, a labda az egyik védőről kipattant és Tóth Gyula ívelt labdáját Kozma az ötös tájékáról vágta a bal sarokba. 2:0. Újabb gólt szerezhetett volna nem sokkal ezután a Honvéd, Kozma fejesét azonban Papp ritkán látott bravúrral hárította. A 71. percben védelmi hibából esett a hazaiak harmadik gólja. Szerzője Pusztai volt. Az utolsó percekben tovább növelhette volna előnyét a Honvéd. Kozma még Pappot is kicselezte, de aztán 14 méterről mellé helyezett. Egyoldalú volt a játék, a Dunaújváros védekezésre rendezkedett be, igyekeztek kikapcsolni a fővárosi csapat kulcsembereit a játékból. A Honvéd csak a második félidőben találta meg a Kohász védekezésének ellenszerét és ekkor fölényük már gólokban is kifejezésre jutott. A fővárosi együttesből Ruzsinszkit, Szűcsöt (a mezősig legjobbja volt, válogatott formában játszott). Komorét és Pusztait dicsérhetjük. A Kohászban Papp bravúros védések egész sorozatát mutatta be. Somogyi, Somogyvári és Formaggini vétette időnként észre magát. Hegyes játékvezetőnek nem sok dolga volt a sportszerű mérkőzésen, jól vezette a találkozót. Nagy II. Berlinbe Tegnap reggel az MLSZ- ben gyülekeztek a magyar labdarúgó-válogatott keret tagjai. Hamarosan f kiderült, hogy a behívott 16 játékos nem mindegyike tud utazni. Rothermen, Noskó, Kocsis, Albert sérült. Gondoskodni kellett a helyetteseikről. Második kapusnak Géczi mellé a Honvéd fiatal játékosa Lévai került és utazik Fábián a Vasas hátvédje, Répás (Salgótarján) és az egyre nagyobb tehetséget eláruló székesfehérvári Nagy SL Berlinibe tehát ma délután az alábbi játékosok utaznak: Géczi, Lévay, Páncsics, Kovács, Szűcs, Fábián, Juhász P., Halmosi, Karsai, Vidáts, Fazekas, Répás, Bene, Nagy N., Zámbó és Kozma. HÍRLAP ----- Barts Oszkár a megyei TS új elnöke Tegnap délután a megyei TS Ady Endre utcai székházában rendkívüli tanácsülést tartottak. Az ülésen megjelent Kezsák Ferenc, az MSZMP Fejér megyei bizottságának titkára, Bán József, a pártbizottság osztályvezetője, dr. Szatmári István, az MTI OT elnökhelyettese, dr. Lőrinczi Géza, az MTS OT munkatársa, valamint Szabó Béla, a Népsport főszerkesztője. Székelyhídi János, a megyei TS elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Szatmári István, az MTS elnökhelyettese jelentette be a személyi változást. Az MTS OT és az MSZMP Fejér megyei Bizottságának közös határozata alapján — egészségére való tekintettel Szűcs Imrét, az MTS Fejér megyei tanácsának elnökét kérésére felmentették funkciójából. Az MTS OT elnökhelyettese javaslatot tett az új elnökre is. A tanácsülés egyhangúlag fogadta el a megyei TS új elnökének Barts Oszkárt, a Dunaújvárosi Kohász volt elnökét. Szűcs Imre tegnap délelőtt Budapesten a „Magyar Népköztársaság Sport érdemérem aranyfokozatát kapta”. A kitüntetést dr. Beckl Sándor, az MTS OT elnöke adta át. BVSC — MÁV Előre 3:0 (0:0) Budapest, Szőnyi úti pálya 1000 néző, vezette: Marton. BVSC: Németh — B. Nagy, Kovács, Jávorka, Bodomczi, Binder, Nagy I., Bazsánt, Matulai, Zsebeházi (Both), Kaszás. Edző: Marosvári Béla. MÁV Előre: Devecseri — Mester, Bátor, Rabi, Karsai, Horváth, Jelinek, Tiber, Papadimitriusz, Beke, Lechner. Edző: Teleki Gyula. A három gól története. 69. perc: Matulai, a fehérvári védőik hibáját kihasználva a kapu bal sarkába helyezett. 1:0. 73. perc: baloldali támadás után Matulai ismét a hálóba talált. 2:0. 88. perc: A jól játszó BVSC csatárt Matulait, a 16-oson belül buktatták. A 11-est Kaszás értékesítette, 3:0. A BVSC jobb volt és ebben az arányban is megérdemelte a győzelmet. A MÁV Élőtéből Mester, Tiber és Papadimittriusz játékát dicsérhetjük. Vélemények a magyar-lengyel Davis Kupa mérkőzésről A vártnál sokkal nagyobb arányú győzelemmel végződött Magyarország—Lengyelország Davis Kupa találkozó után érthetően nagy volt az öröm a magyar csapat táborában s egyben nagy volt a lehangoltság a vendég együttesben. Zbigniew Beldowska, a lengyel Davis Kupa kapitánya a következőket mondta a találkozóról: — Mikor Budapestre érkeztünk megmondtam, hogy a magyar csapat a mérkőzés esélyese. Akkor 4:1 volt a tiptem s ez az 5:0 engem is meglepett. Nem voltak megfelelőek felkészülésünk lehetőségei, otthon a kedvezőtlen időjárás miatt alig tudtunk megfelelő edzést tartani. Persze nemcsak ezen múlott a nagyarányú vereségünk, hanem azon is, hogy a magyar együttes minden tagja sokkal jobban játszott, mint vártuk. A mi csapatunkban a páros okozta a legnagyobb csalódást. Wieslaw Gasiorek, a lengyelek 12-szeres bajnoka így vélekedett: Tudtam, hogy Gulyásék az esélyesek, de arra nem számítottam, hogy mindössze két játszmát nyer a csapat Budapesten. Gulyás István, aki most aratta a Davis Kupában 25. egyes győzelmét boldogan fogadta a jókívánságaikat. Szerintem az volt a döntő, hogy Szabolcs legyőzte az első napon Gasioreket. Az adott lendületet a csapatnak. Megyei bajnokság A megyei labdarúgó-bajnokság legutóbbi fordulójában a legnagyobb meglepetés a Spartacus-Volán öszszecsapáson született. A túlzottan magabiztosan pályára lépő közlekedésiek ellen a Spartacus jó játékkal győzött. Ráadásul a Volánból két játékost kiállított a mérkőzésvezető. Gólszüret volt Sárosdon. Itt érdekesség, hogy a félidőben a vendég lovasberényiek vezettek 4:1- re, szünet után viszont a magukra talált sárosdiak megfordították a mérkőzés állását. Idegenben győzött a KÖFÉM SC és a Sárbogárd is. A kincsesbányaiak továbbra is gyengélkednek, bicskei tudósítónk viszont elmondta, hogy a KÖFÉM több helyzetet hagyott ki, az egy gólon kívül csatárai öt kapufát is lőttek." Döntetlenül végződött Börgöndön a Honvéd rangadó. Itt egyenlő erők küzdelmét láthatták a nézők. Pusztaszabolcson a kitűnő csatárjátékot produkáló szabolcsi ötösfogat biztosan fektette kétvállra Martonvásárt. Adonyban nagy küzdelem után nyertek a hazaiak Mezőfalva ellenében. A részletes eredmények: Spartacus—Volán 3:0 (2:0) Homoksori pálya, vezette: Horváth (Veszprém megye). Szondi SE—Toldi SE 1:1 (1:1) Börgönd, 300 néző, vezette: Csatári. Sárbogárd—Kincsesbánya 2:0 (1:0) Kincsesbánya 100 néző, vezette: Rácz. KÖFÉM SC—Bicske 1:0 (lett Bicske, 200 néző, vezette: Kádár. MÁV Előre—Baracska 2:1 (0:1) Vasutas pálya, vezette: Fördécz. Adony—Mezőfalva 2:1 (2:0) Adony, 300 néző, vezette: Illikmann (kitűnően). Gólszerzők: Kolfeld, Simon, ill. Erdélyi. Sárosd—Lovasberény 5:4 (1:4) Sárosd, 600 néző, vezette: Dobler. Pusztaszabolcs—Martonvásár 5:1 (2:0) Pusztaszabolcs, 400 néző, vezette: Jámbor. Gólszerzők: Szőke, Kulcsár, Táncos, Berkesi, Házi, ill Juhász. Az NB Illából jelentjük Fontot szerzett idegenben az Ercsi és a Kr az utolsó percben egyenlített Fehérváron a KOMOLAJ Értékes pontot rabolt Budapestről, illetve Fertődről az Ercsi Kinizsi és a Pusztavári M. Bányász. A Balatoni úti pályán az Alba Regia, a Komáromi Olajimunkás csapatát fogadta és balszerencsés mérkőzést vívott. A komáromiak az utolsó percben szerzett góljukkal elvitték az egyik pontot Idegenben kapott ki a D. Papír és a D. Építők is. Alba Regia—KOMOLAJ 2:2 (0:1). Balatoni úti pálya, 400 néző. Vezette: Bauer. Alba Regia: Erdész — Kiss, Bobory, Sepsi, Doropulosz, Karajanisz, Józsa, Jancsek, Molnár (Nagy), Réti, Tóth. A vendégcsapat az első félidőben vezetést szerzett, szünet után Kiss egyenlített, majd Jancsek góljával 2:1-re alakult az eredmény. A komáromiak egyenlítő gólja védelmi hibából esett. Kiskőrös—D. Építők 2:1 (0:0). Kiskőrös, 700 néző, vezette: Schléger. A látottak alapján a döntetlen reálisabb lett volna, a két csapat találkozóján. Az Építőik gólját Szabó Z. lőtte. A 85. percben Miklósinak volt újabb gólszerzési lehetősége, ő azonban nagy helyzetben hibázott. Fertőd—Pusztavám M. Bányász 1:1 (0:0). Fertőd, 400 néző. Mór: Tanná — Bakonyi,Kádas, Braveczki, Végh, Darabos, Héberling, Egri (Rétfalvi), Ruzsics (Katz), Kenyeres, Drobni. Drobná góljával 1:0-ra vezettek a vendégek. A 75. percben egyenlített a hazai együttes. A 88. percben Héberling a kapussal szemben állva óriási helyzetben sem talált a hálóba. Bp. Vegyiművek—Ercsi 1:1 (1:0). Budapest, 100 néző, vezette: Szórádi. Kinizsi: Horváth (Molnár) — Kovács, Csajtai, Erben, Markó II., Dolmány, Muharai, Herczeg, Szilassy, Marikó III, Király (Rappai). A Kinizsi végig többet támadott és a helyzetek alapján akár 6:3 is lehetett volna a zöld-fehérek javára. Az első 45 percben egy jobb oldali beívelés után kapushibából szerzett vezetést a Vegyiművek. Szünet után Markó III. egyenlített. A 70. percben a játékvezető egy jogos 11-est nem adott meg a zöld-fehérek javára. GANZ Villany—D. Papír 2:1 (1:1). Budapest, 200 néző, vezette: Kakukk. Németh szabadrúgásból elért góljával a Papír vezetett 1:0-ra a 15. percben. Ezután Pocsik, Molnár, majd Simon hagyott ki biztos helyzeteket. A második félidőben feljött a listavezető és megfordította a már vesztésbe álló mérkőzést. Az utolsó percekben a Papír is szorongatott, de már egyenlítésre nem futotta erejéből A Köztársaság moziban ÉGI BÁRÁNY Egy művelődéspolitikai tanfolyam hallgatóival együtt néztem meg az Égi bárányt a fővárosban. Negyven ember közül alig hét-nyolcnak tetszett. A többi szidta a rendezőt. Véleményük ítéletként csattant. Csupán arról feledkeztekmeg: egy mű nem feltétlenül rossz azért, mert nem értjük szavát! Lehet hiba a „saját készülékben” is, a jancsói filmnyelv, jelképrendszer meg nem értésében. Nem csoda, ha a közönség többsége nem érti (vagy kevéssé érti) meg Jancsó Miklós új filmjét. Hiszen olyan közismert filmkritikus, mint B. Nagy László is elismeri, hogy az Égi bárány „gyötrelmesen nehéz, első látásra visszataszítóan különcnek rémlő film...” De azt is hozzáteszi: ez a mű „még a Jianicsó-pálya ismeretében is szokatlanul merész ívű, tág ölelésű, már-már túlzsúfoltan gondolatgazdag alkotásként mutatkozik meg azok előtt, akik nem érik be az első benyomás bizonytalan és ellentmondó adataival. Az elgondolás mindenképpen nagyszabású. Az Égi bárányba Jancsó nemcsak a Horthykor megsemmisítő filmpamfilettjét (az ellenforradalom egy fajtájának elemzését) építette be, de a helyszínül választott birkalegelőn egy nemzeti sorstragédia is lezajlik...” A film mondanivalója egyértelmű: az 1919-es magyarországi fehérterror embertelenségének, fanatizmusának művészi ábrázolása. Kérlelhetetlen bírálata. A cselekményben szegény film középpontjában egy megszállott pap áll, aki a bosszú angyalaiként vezeti a leszámolást a forradalom embereivel. Közben a vörösök fogságába esik, ahonnan úri társaival hamarosan kiszabadul és azután a fehértenör fegyveres védelme és együttműködése mellett folytathatják a megkezdett népirtást. Később jönnek zenekarok, nemzetiszínűre pántlikázott gazdagok és megtévesztett emberek, hogy dáadalmá tort üljenek a levert vörösformadialcim felett. Körülbelül ennyiben sűríthető a film cselekménye. Mindezt elmondhatta volna Jancsó sokkal közérthetőbben, ha ő nem Jancsó volná. Ám nemcsak témájában alakult ki egy visszatérő mondanivaló (a forradalom és ellenforradalom, a forradalom és terror, az erőszak és a kiszolgáltatottság) műveiben, hanem Jancsó megteremtette hozzá a maga sajátos filmnyelvét, sajátos vizuális látását, jelképrendszerét. S mint a Magyar Nemzet kritikusa megjegyzi, „ennek a jelképrendszernek a megértéséhez gyakorlat és szótár egyaránt szükséges.” Nem könnyű tehát megérteni az Égi bárány szimbólumrendszerét. B. Nagy László, az Élet és Irodalom kritikusa írja: „E nacionalizmusok közös vonása, hogy középkori tudatformák rögződtek bennük; a mitikus világkép eltorzult maradványait hurcolják tovább, emelik át a politikai cselekvés színterére... Jancsó, ha már a középkor virulens tudati maradványainak leleplezéjéül szegődött, magától értetődően fordult a misztériumjáték mintáihoz, szimbolikájához”. A misztériumok hármas színtere — menny, föld, pokol — felismerhető a filmen ábrázolt vörös forradalmárok humanista tojásaiban, a megtévesztett tömeg tétova hányulásában, valamint az ellenforradalmi téboly elszabadult poklában. „Jancsó számára a forradalmi humánum jelenti a „mennyországot" — az „üdvösséget” — állapítja meg B. Nagy László. Sok néző megkérdőjelezte a főhős pap (Madaras József) „nyavalya-toros” betegségének értelmét. A „szent betegség”, a jól időzített roham valami mitikus révületet jelképez, a pap ezzel tartotta a maga hipnotikus uralma alatt környezetet „Mi mással lehetne elnyomni az észérveket, a józan emberséget mint az irracionális erők őrületben megnyilatkozó fenyegetéseivel, „látnoki” sejtetésekkel?” (B. Nagy László). A Népszabadság kritikusa, midőn vitatkozik a jancsói látásmód és mondanivaló ellentmondásosságával, elismeri: „részleteiben igen sok szép és emlékezetes mozzanat, megoldás van a filmen. Jancsó és a forgatókönyíró Hernád Gyula jelképei, legyenek bár egyszerűek és közvetlenek — mint az epilepszia vagy a krematóriumokat előrevetítő megrendítő máglyajelenet — vagy ködösebbek, nehezebben megfejthetők és többféleképp értelmezhetőek — mint a hegedű, a vonat stb. —, mindig magukon viselik Jancsó vizuális látásának és láttatásának ködvösségét; figurái — melyek a középkori miszté-rumdrámáik kötelmeinek megfelelően szociológiai teljességben sorakoztatják fel a „játék” szereplőit: a papot, a tisztet, a kulákot, a dzsentrit — megfogalmazásuk pontosságával, önmagukban telitalálatok”. Legtöbben talán azt vitatták: mit jelképez a meztelen lányra helyezett hegedű? A fehérterror egyik vezére, aki a harc első szakaszában hegedűjével (értsd: álhumanista eszmékkel, frázisokkal) nyeri meg és fanatizálja a népet, a második szakaszban lezárja a fehérkesztyűs terror korszakát, midőn a hegedűt leteszi a lányra. Nyomban utána előveszi „új eszközét” — a revolvert, melyivel az őt szolgáló papot lelövi. Véleményem szerint a fasizmus burkolt, leplezett formájának, illetve a nyílt fasiszta módszereknek a jelképes váltásával van dolgunk. Bevallom, számomra sem jelentett különös filmélményt , az Égi bárány, inkább kíváncsian, a megértés szellemi erőfeszítésével figyeltem. Nehéz szavú, de igaz szavú mű. A kritikusok egyöntetűen dicsérik Kende János operatőri munkáját, aki nagyszerűen használja ki a természetes környezet, a fény a koreográfikusan megkomponált mozgások lehetőségeit. Az Égi báránynak vannak gyengéi, mellyel avatott kritikusok foglalkoztak cikkeikben. Lapunkban nem szándékszunk a filmrendező sajátos rendezői felfogásával, látásmódjával vitatkozni — csupán a közönséget kívántuk segíteni azzal, hogy „szótárt” adunk a jancsói filmnyelv megértéséhez. Könnyebb a sommás „leszólás” de aligha célravezető. Hasznosabb gondolkozni, a film megértésén fáradozni. Az Égi bárány’végül is súlyos történelmi, morális mondanivalót jelenít meg egy nagy rendezőegyéniség sajátos filmnyelvén. Nem könnyű megérteni — próbáljuk meg megérteni! (bö.) - 5 .