Fejér Megyei Hírlap, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
Pótjelölés Ráchegyen Marx születésnapján Táncosokkal Indiában Közönség "Szavazatot kérünk! RrN—999 A' Az ünnepélyes zászlófelvo** nással ma megkezdődnek a megyeszékhelyen az Alba Regia napok. A címben szereplő három betű egyáltalán nem rejtvény: az Alba Regia napok rövidítése. Nem okoz különösebb gondot a 999 megfejtése sem. Az idén ünnepli a város megalakulásának 999. évfordulóját. Ez azt is jelenti, hogy az ez évi rendezvények a millenniumi - az ezeréves - évforduló előkészületei is. Az ősi város, amely alakulása idején az ország központja, majd később a megye centruma lett, küzdelmes múltra tekint vissza. Tanúja volt különféle csatározásoknak, s ez abban is kifejeződik, hogy rengeteg keresni valója, teendője van napjainkban is a régészeknek. Alba Regia, Székesfehérvár, a történelem során többször is mérhetetlen szenvedésnek volt kitéve, pusztította ezt a várost — urain kívül — a török és labanc, és a második világháborúban is nagy kárt szenvedett. A háború rombolásai következtében e város lakói szomorúbb örökséget vettek át, mint hazánk más települései. A székesfehérvári személy- és teherpályaudvar teljesen megsemmisült. Tönkrementek és igen súlyosan megkárosultak a mai ipari üzemek elődei, a város 142 középületéből és nagyobb gyárépületéből 21 megsemmisült, 34 pedig súlyosan megsérült. A bombázások és egyéb háborús események következtében súlyos veszteség érte a lakóépületeket is: 5712 lakás, a város lakásainak 40 százaléka elpusztult, vagy erősen megrongálódott. Akkora kár sohasem érte a várost, mint éppen a második világháborúban, de akkora lehetőség sem nyílott még előtte, a történelemben, mint azokban a márciusi napokban, amikor a szovjet csapatok e vidékről is kiűzték a fasisztákat. Múltjának voltak kegyetlen, keserű epizódjai. Maga a város azonban többszöri újjászületésével együtt szimbolizálja a magyar nép történelmét, azt a harcot, amely népünknek kijutott és amelynek eredményeként új élet született magyar földön, ezen a vidéken is. Az egykori paraszt- és hivatalnokvárosból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari várossá lett Székesfehérvár, s az ország leggyorsabban gyarapodó ipari centrumai között tartják számon, mint a megyét, melynek régi központja. Az Alba Regia napok rendezménysorozatain immáron nyolcadszor tárgyalnak a múltról, de egyre erőteljesebb e programban a jelen értékeinek felmérése és a jövő feladataink kutatása. A város születésének 999. évében közel ezeréves múltat öszszegeznek az Alba Regia napok s ebből azt a 26-ot, amelyek a város népünk történetében a legtöbbet jelentik, hiszen a szabad alkotás, a szocialista építés több mint negyedszázadát fogják össze és biztos alapját képezik eljövendő ezer esztendőknek. Székesfehérvár műemlékeivel együtt megőrizte múltjából az előremutatót és a szocialista alkotók lendületével, tettrekészségével fejlesztette a régi városcentrum köré az új várost, s formálja azt még szebbé, még erőteljesebbé. Az Alba Regia napok rendezvényei együtt szolgálják a múlt megismertetését, s a jövendő céltudatosabb formálását, B. B. Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Gáspár Sándor ismertette a SZOT beszámolóját Az Építőik Székké zártaik kongresszusi termében kedden reggel kilenc órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongreszszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében mintegy hétszáz küldött vitatja meg az elmúlt négy év sikereit, gondjait, a fejlődés gyorsításának, az élet- és munkakörülmények javításának módjait. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Javaslatára megválasztották az elnökséget, amelyben helyet foglalt Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP KB tátikára. Az elnökségbe beválasztották a termelés számos ismert élenjáró dolgozóját, a társadalmi munkában kitűnt aktivistákat, a társadalmi szervezetek képviselőit, s a külföldi delegációk vezetőit. Az elnök javasolta, hogy a vitát az írásos és szóbeli beszámolókról, a határozati javaslat tervezetéről és az alapszabály módosításáról együttesen tartsák meg. A kongresszus a javaslatot is egyhangúlag elfogadta. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra, aki a Szakszervezetek Országos Tanácsának szóbeli beszámolóját mondotta el. Tisztelt Kongresszus! A szakszervezeti választásokon, az országgyűlési és tanácsi választásokon, gyűlések tízezrein, mint tükörben láthatóak, érezhetők voltak az elmúlt évek nagy politikai és gazdasági változásai. Gyűlések ezrein a dolgozók, az egész magyar nép ismét egyetértését és bizalmát fejezte ki pártunk politikája iránt. E nagy beszélgetéseken mérlegre kerültek politikánk elvei, céljai és megvalósulásuk eredményei. A tagság számos olyan észrevételt és sok olyan javaslatot tett reálisan értékelve, de ugyanakkor kritizálva is munkánkat — amelyekre kötelességünk odafigyelni és megoldásukon fáradozni. A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb betöltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felismerés — és ez az MSZMP történetei érdeme, hogy a szakszervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forradalmi munkáspárt politikáját közvetítsék, a dolgozó tömegekhez, hanem az is, hogy cselekvően részt vegyenek a politika alakításában. Ennek a politikának az érvényesítése növelte a szakszervezetek tekintélyét, szerepét a közéletben. Szocialista körülmények között a szakszervezeti munka bonyolultsága, sok ellentmondása és gyakorlati nehézsége abból adódik, hogy mindenkor egyaránt figyelembe kell venni a társadalmi, a réteg- és nem kevésbé az egyéni érdeket is. A szocialista társadalomban eiellethetetllen ellentmondások nincsenek, de természetesen léteznek és keletkezhetnek kisebb-nagyobb érdekellentétek, összegyeztethető, feloldható ellentmondások. A szakszervezeteik társadalmi szerepének növelése egyik biztosítéka annak, hogy megelőzzük, illetve feloldjuk a szocialiizmusban is létező és mindig új formában jelentkező ellentmondásokat, érdekellentéteket. A párt, az állam és a szakszervezetek között kialakult társadalmi munkamegosztás intézményesen szolgálja a különböző érdekek képviseletének, egyeztetésének, az ütközések megoldásának útját, módját is. Tisztelt Kongresszus! A részvétel az életszínvonalpolitika fejlesztéseiben és megvalósításában, nagy felelősséggel jár. A szakszervezeteknek jól kel ismerniök a lakosság minden rétegének, csoportjának helyzetét, a gazdasági szabályozó rendszer (Folytatás a 2. oldalon) Gáspár Sándor a szónoki emelvényen ASSZONY A SÍNEK KÖZÖTT Forgalmi szolgálattevő vagyok. Magyarul: forgalomirányító. Levelezőn végeztem el Móron a gimnáziumot. Járt velünk egy vasutas bácsi, sokat mesélt a munkájáról, a vasútról. Az az igazság, hogy amíg a pályára nem léptem, kétszer utaztam vonaton. Sokan voltunk gyerekek, keveset utaztunk. Idegen volt, meszsze volt tőlem a vasút, a vonatok. Most annál közelebb kerültem ehhez a világhoz. Balinkán töltöttem a gyakorló időt. Bodajkra, önálló munkakörbe 1969-ben kerültem. Tizenkét óra szolgálat, 24 szabad. Nappali és éjszakai szolgálat. Vonatok, emberek, munkatársak. Műszakváltáskor ellenőrzöm az állomást. Biztosítva vannak-e a kocsik a megfutamodás ellen, helyükön vannak-e az alátétfák? (Ezek rögzítik a vagonokat, ha lejtős a pálya). Naponta körülbelül harminc vonat irányítása, mehetnek-e a a szerelmények, vagy sem. Engedélyt kérni, ellenőrizni. Jól állnak-e a váltók, a váltókezelők teljesítették , az utasításokat, vagy sem. Ismerni a telefonkezelést, a morse-jeleket. Segédtiszti iskolára kellett menne . Forgalmi vizsgát tettem, majd az önállósítót. Mindenhez érteni kellett, legalább egy kicsit. Húsz éves voltam, amikor mindebbe belecsöppentem. Érdekes volt, önálló voltam. Szerettem, amit csinálnom kellett. Sokan fiatalnak tartottak e munkára. Egyszer-kétszer volt is nézeteltérésem a fiatalságom miatt. Idősebb mozdonyvezetők, váltókezelők néztek ferdén rám, és mégis a „kis csitri” mondta meg, mit kell csinálni. Azután az utazók, a megjegyzések. Meg kellett tanulni elengedni a fülem mellett a bántó, csúfolódó szavakat. Úgy érzem, lenézik ezt a szakmát. Vasutasruha, sapka, menesztő tárcsa. Nem tudják, hogy itt is dolgozni kell, figyelni, összpontosítani, gondolkodni. Ha tudnák a kívülállók mindezt, másként ítélnének. De engem ez a vélemény sem zavar. A tanulás után férjhez mentem. Czum Lászlónénak hívnak és a férjem is forgalomirányító. Jó, hogy ugyanaz a foglalkozásunk, sokat beszélgetünk a munkáról, a benti gondokról, segítünk is egymásnak. Most, mivel babát várok, itt dolgozom a székesfehérvári csomóponton. Itt is jó, mert nem elsősorban Bodajkot szeretem, hanem azt, amivel foglalkozom. — esik —■ ■ '•|Wia g*»» I I» |f"% §4 Jf r* I'TM” 1 VILÁG PROLETÁRJAI h htt MtUYhs — . Szerda, _____ -w iff* A 1971. május 5. XXVII. évfolyam, B W 104. szám BBPBBBBBBBBBBMBBBP®#Hffisfei:.—— ------------- ,_|------------' "----------------’ 1 Ára: 80 fillér AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Schumann Moszkvába érkezett A szovjet kormány vendégeként kedden hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Maurice Schumann francia külügyminiszter. A Seremetyevói repülőtéren Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Szemjon Kozirev külügyminiszterhelyettes fogadta a francia vendéget. Moszkvai diplomáciai körökben nagy fontosságúnak értékelik Maurice Schumann négynapos szovjetunióbeli hivatalos látogatását. Tavaly ősz óta a moszkvai francia és a párizsi szovjet nagykövet több ízben folytatott beszélgetést a fogadó ország vezető személyiségeivel. A szovjet fővárosban bizonyosra veszik, hogy a francia külügyminiszter látogatása hozzá fog járulni a hagyományosan jó szovjet—francia kétoldalú együttműködés továbbfejlesztéséhez. Ami a szovjet—francia külügyminiszteri találkozó nemzetközi kérdéseit illeti, a két nagyhatalom képviselői az egész világhelyzetet áttekintve különös figyelmet szentelnek majd a közel-keleti, az indokínai, az európai, a nyugat-berlini és teás fontos témaköröknek. . Idegeneknek belépni — szabad! Az első székesfehérvári vasúti napok A Közlekedéstudományi Egyesület székesfehérvári csoportja az Alba Regia napok eseménysorozatához csatlakozva, az országban is elsőként vasúti napokat rendez, amelynek célja, hogy a szakmai ismeretbővítésen túl az érdeklődő közönségigel is megismertesse a vasút — számukra máskülönben tilos területet jelentő — üzemmenetét. Keddtől kezdve tehát képletesen a következő felirat várja a székesfehérvári vasúti csomópontra látogatókat: Idegeneknek belépni — szabad! Erről szólt az eseménysorozat megnyitóján tegnap Mezei István, a csomóponti vontatási főnökség vezetője, a KTE helyi szervezetének titkára, s arról, hogy a csomópont vezetőinek és a tudományos egyesület tagjainak a célja röviden így fogalmazható meg: szeretnék a fejlődés dokumentációjaként hasznosítaná a csomópont területét, annak létesítményeit és berendezéseit, valamint szeretnék, ha megyeszékhely fiatalsága a szó szoros értelmében kézzel fogható valóságként ismerkedne meg ezen a héten a vasúti berendezésekkel. Ez tehát egy kicsit pályaválasztási tanácsadást is jelenthet az általános és középiskolások számára. A kedd délelőtti megnyitón bevezető előadást tartott Tóth János, a MÁV Budapesti Vasúti Igazgatóságának vezetője, s a MÁV székesfehérvári csomópontjának jelentőségéről adott átfogó képet, úgy is, mint relatíve önálló egységről, valamint az igazgatóság egészén belül elfoglalt helyzetéről és jelentőségéről. A vasútigazgatóság vezetője többek között elmondta, hogy 1971-től lényeges fejlesztést nem terveznek sem a személy- sem a teherszállítás mennyiségi növelésére. Annál többet kívánnak fordítani a személy- és teherszállítás kulturáltságának, illetve korszerűségének felfejlesztésére. Csak egyetlen fontos elhatározást a sok felsorolt és tervezett intézkedésből: a negyedik ötéves terv végére a főváros pályaudvaraira nem futhat be gőzmozdony. Ez az intézkedés azonban nemcsak a fővárost érinti, hanem Székesfehérvárt is. Ezt azonban már Kozáry László főtanácsos, a székesfehérvári vasúti csomópont vezetőjének az Alba Regia napok hangulatához igen szépen alkalmazkodó előadásából tudtuk meg. A tervidőszak végére a székesfehérvári vontatási főnökség gőzmozdonyai is nyugdíjba mennek, helyüket a Dieselmozdonyok veszik át. Ezzel együtt a vontatási főnökség feladatai is jelentősen bővülnek, ugyanis területi karbantartási és javítási feladatokat a csomóponti Diesel-üzem fogja ellátni. Kozáry László előadásából azt is megtudtuk, hogy a székesfehérvári csomóponton naponta mintegy ezer vagon fehérárut rendeznek, s ugyanennyi teherkocsit bocsát át, rendezés nélkül, a pályaudvar naponta. Emellett csúcsforgalomban 120 vonatpár biztonságos és menetrendszerű közlekedését is biztosítják a vasúti csomópont dolgozói. A délelőtti előadások után a magyar vasút felszabadulás utáni fejlődéséről, s a közlekedés fejlődéséről mutattak be színes filmeket, majd a megnyitó közönsége megtekintette a közlekedési dolgozók művelődési házában rendezett fényképes kiállítást, valamint a pályaudvaron levő vasúti járműkiállítást. A rendezvényeket mától tekinthetik meg az érdeklődők. Reggel 8-tól naponta és óránként filmvetítéseket, reggel 8-tól 16 óráig a járműkiállítást, s csoportos látogatók szakemberek kíséretében a vasút máskor zárt létesítményeivel ismerkedhetnek meg péntek délutánig. — ky —