Fejér Megyei Hírlap, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

Szerda, 1971. május 5. Egy fiú odaül Vidáman, derűsen érkez­nek a vendéglőbe. Nevet a férfi, amikor rendel: —Két sört kérek. — Piszeni van kérem. — Jöhet. És hozzon melléje két konyakot. Egymásra néz a férfi, a nő, ismét nevetnek. Hangosan. Betölti kacajuk a szűk kis helyiséget.­­ — Jók ezek a viccek. Ki­csit trágárok, de jók. — Ja. Meg amikor azt kér­di a pap a gyónó asszony­tól... S mondja az asszony, a végén ismét nagyot nevet­nek. Régi, elcsépelt adomák. Megfogják a poharat, isz­nak. És amikor leteszik az asztalra a poharat, lefagy ajkukról a mosoly. Tizenhá­rom éves lehet a kis srác, aki odaül melléjük az asztalhoz. Jólszabott szürke öltöny raj­ta.­­ — Megjöttem. A nő arca komor, szinte ijesztő. — Ki hívott? — Senki. Csak végeztünk a játékkal, éppen hazafelé mentem, amikor láttam, hogy ide jöttök. —­­Tól játszottatok? — A férfi tekintete meleg, szere­tően sugárzik a fiúra. — Igen. Sakkoztunk, meg volt a Ferinek társasjátéka. — Nem jól tetted, hogy ide jöttél. Nem gyereknek való a kocsma. Rácsodálkozik a fiú a nőre. — Igen tudom. De ha meg­mondom otthon, hogy látta­lak benneteket, akkor meg az lett volna a baj, hogy nem jöttem be. — Ne vitatkozz! — Jó. — Iszol valamit? — Aha! Egy málnát. Hozzák is. Megfogja a fiú, szájához emeli. Im­a is, de a nő ráripakodik. — Talán mondanád, hogy egészségünkre. — Jó. Egészségünkre. Fő­leg a tiédre, apa! Fenékig kiissza a pohár tartalmát. Nagyot szusszant utána. — Éhes vagyok — jegyzi meg. — Egyél valamit. Itt az ét­lap. Hirtelen mozdulattal kapja el előle a színes borítású tá­jékoztatót az asszony. — Hogyne. Még csak az hiányzik. Majd eszik otthon. Ha rábíznánk, beenné fejünk fölül a tetőt. Az apa és a fia néz egy­másra. Csak ketten vannak az asztalnál. A nőt nem lát­ják, nem vesznek róla tudo­mást. Pedig ismét ő szólal meg: — Ha anyád megérte vol­na, hogy ilyen mohó gyereke van, biztosan letagadott vol­na. A férfinak int. Isznak. Ketten. Először a konyakot, aztán a sört. Kísérőnek. A nő megtörli a száját, azt mondja: — Kérjél még egy kört. De dupla konyakkal. A gyerek csak nézi, hall­gatja őket. Ösztönszerűen pillant apjára. Ajka legörbül. Tekintete merev. Megsimítja a haját, aztán zsebébe dugja kezét. Ritkán látott pillanat: egy gyerek, aki felnőttet saj­nál ... 1 o. t. bőr. Szennyesfehér vászonron­gyok, kékesfekete bőrű, csu­­pacsont testek, sárgásan csil­logó szemfehérje, lefátyolo­zott nők szekéren, türelmet­lenül dudáló autók, (a kor­mánykerék mögött szemüve­ges, teltarcú üzletember-fé­lék), felpántlikázott lovak, szamaraskordék, amelyek hosszú alumíniumcsöveket vonszolnak, motoros riksák (akár a vursli dodzsemjei), ténfergő sovány tehenek, tartálykocsik, bivalyok, tar­goncák, gyümölcsárus­ kocsik, fejtetőn utazó kosarak,­­ áramlás szembe és áramlás keresztbe, apró örvények és lármás dugók.­ S mindez Del­hi egy aránylag szűk utcá­jában ... Falszögletben öregember tartja az ivóvízzel teli réz­edényt a szomjasok szája fö­lé amazok hátrahajtott fej­jel kiütött szájjal isznak (az ivóvíz­­állami, ingyen van!), s az úttest szélesen hömpölygő folyama és a fa­lak me­­tén zajló fantaszti­kus kereskedelem között ott élnek az emberek: az utcai kutaknál mosakszanak, réz­­kancsókba vizet eresztenek, esznek, alusznak, beszélnek, fekszenek, gyereket húzkod­nak, cipekednek, alkudoznak. Egy férfi körül, aki falmé­lyedésben guggol, fekete füst száll, s mellette a kormos láng fölött valami olajos édesség sül, aszott öregem­ber fekszik hanyatt a ház tö­vében, hegyes, meztelen tér­dei az úttest felé merednek, szólnak a tülkök, az emberek közt őgyelgő állatok vizelnek, égnek az erősillatú füstölők, égett hús, virágszirom és ola­jos sütemények vad szagor­giája önti el a teret. S embe­rek, emberek, emberek min­denütt ... A Föld egyik legnépesebb országában (a legutolsó sta­tisztika 537 milliót mond, de odakint már legalább 560 milliót emlegetnek!) és egy­ben a döbbenetes ellentétek országában valóban az az ott megforduló idegen elsődle­ges élménye, hogy nagyon szegény és nagyon nagy a tömeg s mégis, valahol ott ragyog efölött a „mesés In­dia” kincseinek, gazdagságá­nak­­különös varázsa. Nem is a mai gazdagokról van szó — azok olyanok, akár a föld­kerekség valamennyi gazdag­jai: simára borotvált, eluta­sító arccal nyomják a dudát kocsijuk felhúzott ablaka mögött. Ami az európai em­bert leginkább megfogja, az a régi urak valóban mesés gazdagságának ma is álló, megannyi emléke. A paloták, a templomok. Agra, a Delhitől 200 kilomé­terre fekvő műemlék- és tu­rista város, a világ egyik leg­szebb épületével a Tadzs Mahal-lal, az agrai vár mo­numentális vörös falaival, Fatehpur Szikrivel, a halott várossal, amelyet egyetlen uralkodó, Akbar nagymogul építtetett, midőn végre meg­született megjövendölt fiú­utóda ... Delhiben a Kutb Minar, a csodálatos torony, a Dzsantar Mantar csillag­­vizsgáló, egy kertre való fan­tasztikus, gyönyörű formájú márvány­ műszerrel... A Red Fort, Delhi régi vára, amelynek drágakőberakásos, márványcsipkével díszített falain ma barátságos, apró majmot­ szaladgálnak, kert­jében pedig félmeztelen gye­rekek, öreg koldusok kerül­getik a turistákat... Csakhogy a Red Fort — a Vörös erőd — falaiból is hi­ányzanak a drágakövek, akár a többi épületből. Aranyat, gyémántot, drágakövet, szép­mívű tárgyat — minden moz­­díthatót rég elvittek innen is. Az erőd egyik termében, ahol a márványmedencében haj­dan illatos víz csobogott, ke­leti szőnyegek borították a berakásos padlót és a falak csillogtak a csiszolt kövek­től, az angol katonaság, (mert India gyarmatosítása után ezt az épületet is katonai cél­ra használta), éppen itt ren­dezte be konyháját... Mi­lyen másként cseng a kifosz­tott falak közt járva a régen ismert név: Keletindiai Tár­saság ! S kint az utcán maszatos, feketeképű gyerek szalad fe­lénk. „Memszáb!” ismétel­geti, hasára és tátogó szájá­ra ütöget felváltva, szemében egy éhes kutya reménykedő alázatával. Hallama Erzsébet Következik: 2. Művészet és élet ■ - -HÍRLAP----­ Villanyszerelés­i garanciával A dunaújvárosi 26-os Építőipari Vállalatnál munkájá­val, kezdeményező készségével élenjár az Abonyi Sándor vezette, tizenkettő tagú, többszörös szocialista címet nyert villanyszerelő brigád. Legtöbbet a lakások villanyszerelési munkálatain dolgoznak, s munkájukról garancia levelet ad­nak. Az esetleges utójavításokat díjtalanul, műszak után elvégzik. Az Elektra nevet viselő brigád országosan is ismert a szakmában. Most újabb kezdeményezést tettek: a vállalat egyedülálló nődolgozóinak, gyermekeiket magányosan ne­velő anyáknak a lakásán az elektromos vezetékekben, be­rendezésekben keletkezett hibákat — bejelentés után — szabad idejükben, díjtalanul kijavítják, rendbehozzák. Kez­deményezésük — melyet az anyák napján jelentettek be — dicséretes és követésre méltó. — gubacsi — Fehérvári építők Dunaújvárosban Dunaújvárosban, a helyi tervező intézet elkészítette a kertvárosrész lakásépítési, területfejlesztési program­ját. E szerint a Kádár-völgy nyugati oldalán, a Bocskai utcával párhuzamosan eme­letes, köztük tízszintes ma­gasházak is épülnek, ame­lyek lezárják az egyre ter­jeszkedő város nyugati pere­mét. A kertes családi házak, a többszintes állami lakások folytatásaként, összesen 498 — ötven százalékban háromszobás — központi fű­téssel ellátott otthon épül. A francia alagútzsalus mód­szert alkalmazva, a Fejér megyei Tanács Építőipari Vállalata — a tervek sze­rint — még az idén megkez­di építésüket. —­­ — Három helyett — egyetlen szállítószalag munkahelyek gépesítése, a nehéz bártyabeli fizikai mun­ka megkönnyítése, kiiktatása mellett fokozatosan egysze­rűsítik, fejlesztik a szállítá­si és egyéb berendezéseket, eszközöket is. Évekkel ezelőtt — az elsők között az országiban — beve­zették a szén napszimitre tör­ténő szállításárnak legkorsze­rűbb módját, a folyamatos gumiszalagos lejtősaknai szál­lítást. Most újabb korszerűsí­tést terveznek. Eddig három, egymás után beépített, de különálló — külön meghaj­tóművel, energiarendszerrel ellátott — gumiszalagotn ju­tott a bányából a szén, em­beri kéz beavatkozása nélkül az osztályzóra. A rendszer egyszerűsítése, az esetleges hibalehetőségek csökkenté­­se érdekében a három szállító­szalag helyett egyetlen, 800 m. hosszúságú szalagrendszert építenek be. A megvalósuló elképzelés további műszaki érdekessége, hogy a beépített gumiszalagon oldják meg az eddigi hosszadalmas és fá­rasztó függőleges aknai sze­mélyszállítást, egyszerre mind a bányából kiszállók, mind pedig a leszállók részé­re. A tervek szerint a munká­latokat ez évben, vagy a jövő év első negyedében fejezik be. Felvételünkön Kaslíncsák Pál és Kadlecsik Mihály la­katosok a hatalmas gumisza­lag húzómű szerelésén dol­goznak — egyelőre még a gépműhelyben. A Balimikad Szénbányák üzemeiben dinamikusa­n al­kalmazzák és rendre megho­nosítják a technikai fejlődés teremtette korszerű eszközö­ket és termelési módokat. A 5 Mit mond az új lakásügyi jogszabály? az üzlethelyiség bére T. Józsefné olvasónk az­iránt érdeklődik, hogy egy ma­gántulajdon­ba­n álló 25 négyzetméter alapterületű üzlethelyiségnek és a hozzá tartozó 30 négyzetméter alap­­területű raktárnak mennyi lesz az új bére. Olvasónknak minden vo­natkozásban konkrét választ adni nek ii tudunk, miivel az új bér mértékének meghatá­rozása a települési és a he­lyiségek sajátosságaitól is függ, és ezen körülmények rendezése a városi vagy köz­ségi tanácsok hatáskörébe tartozik. Erre való figyelem­mel olvasónkat a jogszabály előírásairól csupán általános­ságban tudjuk tájékoztatni. A nem lakás céljára szol­gáló­­helyiségek béréről szóló jogszabályi rendelkezések ha­tálya kiterjed minden bér­beadás útján hasznosított üz­lethelyiségre, az ahhoz kap­csolódó és tárolás céljára szolgáló helyiségre és az ezek­hez tartozó területekre — udvar, kert — stb. Az üzlethelyiségért és a hozzá tartozó raktározás cél­ját szolgáló helyiségért és te­rületekért a bérlő minden hó 15 napjáig egy összegben bért köteles fizetni. Az üzlethelyi­ségek évi bérének mértékét öt­ négyzetméter településka­tegóriák és körleménycsopo­r­­tok szerint határozta meg a jogszabály. A helyiségek bé­re a közüzemi és más köz­szolgáltatásokért, továbbá a bérbeadó által nyújtott és a jogszabályban nem említett szolgáltatásokért járó díjakat nem foglalja magában. Ezek mértékére külön jogszabá­lyok és a bérleti szerződés rendelkezései az Irányadók. Az olvasónk által említett bérlemény a „C” bérlemény­csoportba és a III. vagy TV. telepü­lési kategóriába fog tar­tozni. A településkategóriát jelenleg még pontosan nem tudjuk meghatározni, mivel a kiemelt községeket tudo­másunk szerint az illetéke­s megyei szerv még nem jelöl­te ki. Amennyiben a bérle­mény a III. településkategó­riába fog tartozni, úgy a bér mértéke 240 Ft/négyzetméter lesz éves viszonylatban, IV. kategória esetén pedig 210 Ft/n négyzatméter/év lesz. A bér mértéke a városi vagy községi tanács végrehajtó bi­zottsága által meghatározott esetekben bérleménycsopor­tok és ezeken belül helyiség­­típusok szerint módosítható (növelhető vagy csökkenthe­tő). A módosító tényezőket természetesen egy-egy össze­függő és azonos jellemző­jű területre kell meghatározni. A jogszabály bizonyos ese­tekben kötelezően írja elő a bár 20—50 százalékos hatá­rok közötti csökkentését, ha a helyiségek rendeltetésszerű használataihoz szükséges egyes helyiségek — egész­ségügyi, tároló helyiségek — hiányoznak, a helyiség mű­szaki állapota kedvezőtlen vagy különösen kedvezőtlen, vagy ideiglenes jellegű épü­letben, alagsorban van. Az új bért 1971. július 1. napjával kell a bérlőnél­ fi­zetnie. Ezt megelőzően a bér­beadónak a helyiséget föl kell mérni, azokat a rendel­tetésüknek megfelelő bérle­mény­csoportba sorolni, a bér mértékét módosító tényező­ket megállapítani. A bérbeadó ezt követően írásban köteles a bérlővel közölni: — a­­bér mértékeit (ezen be­lül a­­településkategóriákat és a bérleménycsoportot), — a növelés, vagy csökken­tés együttes mértékét és jog­címét, — a helyiségeik számításba vett területét, — az 1971. június hó 30. nap­­jáig fizetett korábbi bért, il­letőleg az 1971. július hó 1. napja után fizetendő bért (új bér) és — a korábbi és új bér közötti különbözetét. Említést érdemel még az is, hogy a bérlő az új bért fo­kozatosan köteles megfizetni. Ez azt jelenti, hogy az 1971. június 30. napjáig fizetett bért (korábbi bér) 1971. jú­lius hó 1. napjával évenként kell­ növel­ni az új bér és a korábbi bér különbözetének egyharmadával. Javasoljuk, hogy a bérle­mény bérével kapcsolatosan a helyi tanács végrehajtó bi­­zot­tságánál is tájékozódjék a helyi vonatkozású rendelke­zésekről . főttért fizet népesebb faszenet a biztosért ? Kedvezőbb kártérítés a legelőn Az Állami Biztosító kedve­zően módosította a legeltetési biztosítás feltételeit az állat­tartók javára. A korábbiak szerint növendékmarhánként 1000, tehenenként 3000 forint kártérítést fizethetett a biz­tosító az elhullott állatok­­Után, ha azt megfelelően, elő­írás szerint igazolták. A mó­dosítás szerint idén már az elpusztult növendékszarhák után — koruktól függően — 1500—3500, tehenenként 4500 forintot, pontosan 1500-zal többet terítenek. Az állatelhullást ezután is két napon belül jelenteni kell a területileg illetékes járási fióknál, és mellékelni az ál­latorvos igazolását a beteg­ség, az elhullás, illetve a kényszervágás körülményeiről. A legeltetési biztosítás fel­tételei közé tartozik, a legel­tetés napjától számított, 15 napon belül történt elhullást, kényszervágást, gümikórban, vagy angolkórban 45 nap előtt elpusztult állat kártérí­tését nem vállalja a biztosító. De megkülönböztetett elbírá­lás alá vonják azoknak az állattartóknál­ ilyen termé­szetű kárigényét, akik több olyan fajta biztosítással is rendelkeznek, melyek a szarvasm­a­rhákra is kiterjed­nek. Náluk a kártérí­tési összeg 3100—8500­ forint között jelölhető meg, termé­szetesen az ádlatok kora alap­ján. Ha viszont az érintettek több érvényes biztosítása alapján fizethető kártérítés meghaladja a felső határösz­­szegeket, akkor az állattulaj­­donos részére visszautalták­ a ki nem fizetett összegre eső arányos díjat. Jó hír a rácizereszlápi asszonyoknak A ráckeresztúri asszonyok és lányok jelentős része ha­marosan odahaza talál munkát. A községi tanács — mint azt Vribek József tanácselnök velünk közölte — megállapo­dást kötött a Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Gyárral ar­ra, hogy a tanácsháza pincéjének egy részét a gyár ren­delkezésére bocsátják. A mindössze egy hónapja dolgozó nők elégedettek mun­kájukkal és annak eredményével, hiszen 1500 forintot, ke­restek egy hónap alatt. Szó van arról, hogy a gyár a hely­színen csomagoló nők létszámát hamarosan a duplájára emeli.

Next