Fejér Megyei Hírlap, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

A pedagógusok a közéletben Múzsák Alba Regiában A vasárnap sportja Gyorslista a lottó jutalomsorsolásáról Szellemi gyarapodás a butaságot régen rend­szerint a paraszttal azo­nosították. Ugyanígy a bölcsességet is. Ha valahol emberi gyengét, fogyatékossá­got ítéltek meg, azt mondták: paraszt. Más alkalommal ha okos, előrelátó gondolat szüle­tett, így kiáltottak fel: paraszti bölcsesség. Ezek a fogalmak tagadhatatlanul éltek, egy ki­­si­csit még ma is, pedig már rég elveszítették létjogosultságu­­­­kat, mert eljárt felettük az idő Éppen úgy, miként azok felett is, akik következetesen ostobá­nak titulálták a földművelőt, mert könnyedén becsaphatták.­­ Kirabolták, ravasz eszközökkel kimerítették a maguk hasznára tudatlanságát. De ugyanakkor­­ bölcsességét, gondolkodásá­nak, megfigyeléseinek, tapasz­­talatainak termését is „beta­karították". Az új társadalmi rendben el­telt negy­század alatt ennek az országnak a műveltsége is rendkívül sokat, gyarapodott. Akkor is igaz a megállapítás, ha még nem általános a nyolc általános osztályról a bizonyít­vány, az érettségi, a techni­kum, a szak­középiskola falun. De gyermekeinek szellemi fel­­készültsége, köztük sok ezer diplomással, azt jelzi, hogy a faluban épül a város, ha lehet a művelődést településrangon emlegetni. És nemcsak ez a kizárólagos bizonyíték. Részle­tezés nélkül hadd álljon itt, hogy a század első felében születettek és az új generációk együtt értik, a gyakorlatban alkalmazzák a tudományokra, az ő egykori tapasztalatait, megfigyeléseit kiegészítő isme­retekre alapozott korszerű ter­melési eredményeket. Mert a mezőgazdasági nagy­üzem kereteiben, a szakosodó termelési rendszerben tudása, ismerete, ezzel együtt látóköre szinte rohamos tempóban bő­vül. Az ipari munkások példá­jára szocialista brigádokban igyekeznek a munkát maga­sabb szinten elvégezni. Vetél­kedőkre neveznek, ahol már a közszereplés ismert lámpaláz­ban kell „játszani”. Tudni. Im­már polgárjogot nyert — területi szövetségenként szervezetten­­ a különleges vizsga, ahol növénytermesztők, tehenészek, szerelők, kertésze­tiek, nők és férfiak kérdésekre válaszolnak. Ki tudna kapásból — mondjuk egy perc alatt - felelni arra, hogy a karbami­­dot melyik állatfajokkal etet­hetjük vagy hány üregű gyom­ra van a szarvasmarhának. Bizonyára fejtörést jelentene valamennyiünknek, ha megkér­deznék: 1 liter tej termeléséhez mennyi fehérje és keményítő szükséges, hány köbméter tisz­­ta levegőre van szüksége egy adott helyiségben a könnyű fizikai, a szellemi, a közepes fizikai és a nehéz testi munkát végező embernek. A kérdések száma és fajsúlya bizony őket is megiizzasztotta. Sikerrel sze­repeltek. M­égis, amikor ez alka­lomal­­ommal és általában kalapot emelünk a falu­si művelődés és szellemi gya­rapodás előtt, azt is ki kell mondani, hogy ez a tudás még mindig nem általános. De ta­lán az sem valószínű, hogy ők a paraszti társadalom krémje, miként azt egyesek könnyedén megfogalmazzák. Egy biztos, ha annyi értelemmel és mű­veltséggel lett volna töltött a korabeli paraszti társadalom, mint a mai, keservesebben foszthatták voln­a meg értékei­től. (pdf) f­ejérM megyei _____ *­ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tábornyitás Velencén 1500 KISZ-vezető továbbképzése Velencén a KISZ Fejér megyei Bizottságának Ság­­vári Endre vezetőképző tá­borában tegnap kezdődött a nyári kiképzési időszak. Igaz ugyan, hogy körülbelül há­rom hete népes a tábor, az építők vették birtokukba e tájat, az építő katonák, akik közben meg is csinosították, szépítették. Hétfőn reggel fél tízkor, amikor felkúszott az árbocra a piros-fehér-zöld színű lo­bogó, és Smitt Gyula, a KISZ megyei Bizottságának titká­ra ünnepi köszöntőt mondott, 30 fiatal sorakozott. Évek óta hagyomány már a KISZ-vezetők képzése, a ve­lencei vezetőképző tábor negyedszer nyitja meg kapu­it. Az elmúlt évek alatt a tá­bor sokat fejlődött, újabb épületekkel gazdagodott, nagyszabású a jövendő fej­lesztési terv is. A táborlakók ennek is örülnek, számukra azonban a legjelentősebb, hogy az ötnapos turnusokban a KISZ munkához szükséges legújabb ismereteket sajátít­ják el. Pinke István Seregélyes­szőlőhegyről, Ungvári Attila Baracskáról, Ábri Ferenc, az Agárdi Állami Gazdaság El­zár­á­­ őri üzemegységéből ér­kezett a táborba. Két társa irigyli Ábri Fe­rencet. Ennek oka egyszerű: a fiú éppen az imént újsá­golta el, hogy a klubba új felszerelést kaptak, körülbe­lül 30 ezer forint értékben. A pénz is jó, hát még az, hogy rádió, televízió, lemez­játszójuk is van. A baracskai fiú erre csak annyit tud mondani, hogy nekik is ígérnek hasonlót. Seregélyes-Szőlőhegyen egyelőre ilyesmire nincs mód, helyiség szűkében vannak ott. A lányok, Miklós Mária, Fejes Klára, akik Polgárdi­­ból jöttek, a pusztaszabolcsi Hajdú Júliával és a seregé­­lyesi László Zsófival, meg a dégi Panyi Juliannával be­szélgetnek eredményeikről és a teendőkről. Ők is csakúgy, mint a fü­lei Jaskó Gyöngyi és a mo­hai Szabó Jolán eddig vég­zett munkájukról és terveik­ről beszélnek legtöbbet. Ter­mészetes, hogy Szabó Joli is örül az új klubnak, míg má­sok éppen azért mérgelőd­nek, mert nálunk még nincs ilyesmi. A KISZ Fejér megyei Bi­zottságának Ságvári Endre vezetőképző táborában Ve­lencén a párt X. kongresszu­sáról, a KISZ VIII. kongresz­­szusának előkészületeiről, s mindazokról a feladatokról tárgyalnak, melyek a még jobb munkával kapcsolato­sak. Az idén is, mint ahogy évek óta szokássá vált, szé­les körű eszmecsere bontako­zik ki. A KISZ alapszerveze­tek titkárai, vezetői egymás­közt is megtárgyalják az el­múlt időszak tetteit és meg­próbálják közösen, kölcsönö­sen — figyelembe véve a tá­borban elhangzottakat — megrajzolni a jövendővel kapcsolatos célkitűzéseket. A tematika, mint az első napon is elmondották, ked­vükre való, ehhez még azt várják, hogy kisüssön a nap és fürdeni is lehessen a Ve­lencei-tóban. — b. b. — VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Kedd, 1971. június 1. XXVII. évfolyam, 127. szám * Ára: 80 fillér Ünnepeltek az építőmunkások Székesfehérváron már csü­törtökön megkezdődött az építők napjának esemény­­sorozata. A Fejér megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál ezen a napon adták át a ju­bileumi jutalmat annak a 3­ dolgozónak, aki legalább 23 éve megszakítás nélküli mun­kaviszonnyal rendelkezik. A harminchárom kitüntetett dolgozó közül az egyik, ma már nyugdíjasként dolgozó, pontosan fél évszázados mun­kaviszonyt ünnepelt ezen a napon. Pénteken, ugyancsak a megyei építőknél Kiss József igazgató a 15—20 éve a vál­lalatnál dolgozó törzsgárda tagoknak nyújtotta át a törzsgárda jelvényeket, s az ezzel járó jutalmakat. Szombaton a „fémmun­kás” Vállalat székesfehérvári gyára, a Fejér megyei Tanács Építőipari Vállalata és a FÁÉV csapatainak közremű­ködésével a vállalati közpon­ti telepen kispályás labda­rúgó-mérkőzésre került sor. Ezen a napon nyitották meg az Építők Pintér Károly Mű­velődési Házában a túlnyo­mó részt társadalmi munká­ban épült pinceklubot, s szombaton 19 órakor kezdő­dött az építőmunkás-kórusok fesztiválja, amelyet a kóru­sok baráti találkozója köve­tett a késő esti órákban. Vasárnap a három székes­fehérvári vállalat sakk- és tekecsapatai mérték össze erejüket, s ezen a napon rendezték a Szivák­ Építők— Soproni Textiles kosárlabda­mérkőzést is. Vasárnap délelőtt a szé­kesfehérvári építőmunkások gyermekei szórakoztak a Kossuth utcai művelődési házban, ahol színvonalas báb- és tréfás, vidám műsor várta az „utánpótlás-ígérete­ket”. A dunaújvárosi 26. Építő­ipari Vállalat dolgozói szom­baton délután a Béke téri székházuk nagytermében ün­nepeltek. Sudár Iván, a vá­rosi pártbizottság titkára kö­szöntötte a város- és gyár­építőket. Hangsúlyozta be­szédében, hogy Dunaújvá­rosban ringott a szocialista építőipar bölcsője, innen in­dult el számos új kezdemé­nyezés, új technológia, köz­tük a középblokkos és nagy­paneles építkezési mód. A városi pártbizottság nevében köszönetet mondott a 26. Építőipari Vállalat dolgozói­nak múlt évi jó munkájuk­ért, kiemelte Dukai Gyula szerelő brigádját, az 1. sz. fő­építésvezetőséget és a 13. építésvezetőséget, amelyek élenjártak az építő munká­ban. Szabó Mihály igazgató négy „Építőipar kiváló dolgo­zója”, s 220 vállalati kiváló dolgozó kitüntetést adott át Bejelentette, hogy a város­építők az idén a tervezettnél több, összesen nyolcszáz la­kást akarnak elkészíteni, s átadni. Ezután fővárosi mű­vészek adtak műsort az ün­neplő dunaújvárosi építő­­mű lakások tiszteletére. _______színra * Két küldöttség utazott Moszkvába Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Perényi Imre a Budapesti Műszaki Egyetem, és dr. Zámbó János, a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora V. P. Jelju­­tyin szovjet felsőoktatási és középfokú szakoktatási mi­niszter meghívására vasár­nap Moszkvába utazott. * Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével vasárnap építés­ügyi delegáció utazott Moszkvába, a KGST építés­ügyi állandó bizottság 31. ülésére. (MTI) Dunaújvárosi üzenet Úttörő jubileumi seregszemle Négyezer dunaújvárosi út­törő vonult fel szombaton a Lenin térre, ahol az úttörő­­mozgalom alapításának 25. évfordulója alkalmából jubi­leumi seregszemlét tartottak.­ A Lenin szobor melletti dísz­emelvényen ott volt Takács Imre, a Fejér megyei pártbi­zottság titkára, valamint a város politikai és társadalmi életének sok vezetője. Sárosi József, a dunaújvárosi párt­­bizottság első titkára köszön­tötte a jubiláló úttörőmoz­galmat és a dunaújvárosi pajtásokat, akik részére az elmúlt évtizedekben úttörő­várost, úttörő vasutat épített a város lakossága társadal­mi összefogással, s külön va­sutas, postát, vízi úttörőcsa­patot is alakítottak. Ünnepi beszéde után 750 volt kisdobos tett úttörőfoga­­dalmat és kötötték nyakukba a vörös nyakkendőt. Majd felszállt, a dal, s négyezer úttörő énekelve köszöntötte a jubileumot. Díszszemle fejezte be a pom­pás seregszemlét. (Sz. P.) A Budapesti­ Nemzetközi Vásár slágerei voltak A világszínvonalat nem a technikai csodák jelentik, ha­nem az olyan kitűnő műszaki adottságokkal rendelkező gyárt­mányok, amelyek termeléke­nyebbé teszik a munkát, meg­könnyítik az ember napi nyolc óráit, s mindezen tulajdonságok mellett árban is elfogadható szintet jelentenek mind a ha­zai, mind a világpiacon. A SZIM székesfehérvári köszörű­­gépgyárának KU—250—01 jelzé­sű palásköszörűje mindezen követelményeknek megfelel. Mint a ké-ben is látható a bán..­­ szatban. mélyűrtterm­.. s egyéb nem tiszta vib­ram* terülte­ken r­r./brr.'iható zrgys-irat'•* ! 'rrk S'WTA elnevezése, is jel­zi, hogy jelentős nyugati cégek vásárolták már meg e term.' kék lie one ét. s ú­ v ezek ? esatf.is magy­ar találmányokon alapuló termékek nemcsak za­gyot, de valutát is ..szippanta­nak” népgazdaságunk számára.

Next