Fejér Megyei Hírlap, 1971. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

2 . párt és a kormány gyászjelentése Moszkva (Folytatás az 1. oldalról.) Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Minisztertanács gyászjelentést adott ki, amelyben tudatja, hogy szerdán, az első emberlakta o­bitális állomáson, a Szaljuton végrehajtot űrrepülési programjuk befejezése után, a Szojuz—11 űrhajón a földre ö­sszatérőben életüket vesztették a bátor űrhajósok, az SZKP tagjai: Georgij Dobrovolszkij alezredes, az űrhajó parancs­noka, Vlagyiszlav Volkov fedélzeti mérnök, Viktor Pacajev kutatómérnök. Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács El­nöksége, a Minisztertanács, a párttal és az egész szovjet néppel együtt mélyen gyászolja hazánk kiváló fiainak el­vesztését és őszinte részvétét fejezi ki családtagjaiknak­­, mondja a gyászjelentés. Az SZKP Központi Bizottsága és a Minisztertanács ha­tározatot hozott arról, hogy kormánybizottság alakul a há­rom űrhajós halálát okozó körülmények tisztázására. Az SZKP Központi Bizottsága és a Minisztertanács ha­tározata alapján kormánybizottság alakult a három űrhajós temetésének megrendezésére. A bizottság tagjai Andrej Kirilenko (elnök), Dmitrij Usztyinov, Ivan Kapitonov, Leonyid Szmirnov, Msztyiszlav Keldis, Andrej Grecsko, Vlagyimir Satalov és mások. Az elhunyt űrhajósokat a Vörös-téren, a Kreml falánál fogják eltemetni. Magyar vezetők részvéttávirata A világ minden részéből érkeznek a részvéttáviratok Moszkvába. Államférfiak, közéleti személyiségek, egy­szerű emberek fejezik ki részvétüket, együttérzésüket. Az MSZMP KB, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint egész népünk ne­vében Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a kormány elnöke fe­jezte ki részvétét a Szovjet­unió vezetőinek, az egész szovjet népnek. Világvisszhang A moszkvai rádió és tele­vízió gyászzenet sugárzott azt követően, hogy a bemon­dók szerdán hajnalban beol­vasták a Szojuz—11 személy­zetének tragikus haláláról beszámoló TASZSZ-közle­­ményt. A szovjet embereik mélységes gyászt éreznek a súlyos veszteség miatt. A szovjet televízió előbb a hősi halált halt három szovjet űr­hajós gyászkeretes portréját sugározta, később pedig — mintegy az ország tisztelgé­seként — a Szovjetunió vég­telen tájait vetítette a képer­nyőre. Az eredményes küldetés utáni hirtelen halál híre vi­lágszerte mély megrendülést keltett. A TASZSZ-közle­­m­ény kiadását követő első órákban már több állam- és kormányfő, tudós nyilvánítot­ta mély részvétét a szovjet kormánynak, az elhunytak családtagjainak, az egész szovjet társadalomnak. Rész­véttáviratban fejezte ki meg­döbbenését Tito jugoszláv elnök, Indira Gandhi indiai miniszterelnök, Edward Heath brit miniszterelnök, Szato Eiszaku japán miniszterel­nök, Georges Pompidou fran­cia, Giuseppe Sarasat olasz köztársasági elnök és G­ustav Heinemann, az NSZK elnöke. Részvétét nyilvánította VI. Pál pápa is. Robert Tilruth az ember­­lakta amerikai űrhajók repü­lési központjának igazgatója így nyilatkozott: „Mélysége­sen megrendített a hír. Már csak azért sem számítottunk tragédiára, mivel a küldetés mindvégig a legkisebb nehéz­ség nélkül zajlott le. Szomo­rú esemény ez a többi űrha­jós és mindazok számára, a­kik oly keményen dolgoz­nak a program megvalósulá­sáért. Nagyon szomorú hír mindannyiunk számára". Bernard Lovell, az angliai Jodrell Bank csillagvizsgáló intézet igazgatója, Nagy- Britannia egyik legtekinté­lyesebb űrszakértője mély együttérzéséről biztosította a szerencsétlenül járt űrhajó­sok családtagjait és hangsú­lyozta, hogy a tragédia okát majd csak alapos és részle­tes vizsgálat derítheti fel, ad­dig nem is érdemes feltétele­zésekbe bocsátkozni. Hason­ló álláspontra helyezkedett Heinz Kaminski, a hírneves bochumi (NSZK) csillagvizs­gáló igazgatója is. Mál évszázados a Kínai Kommunista Párt SANGHAJBAN, az egykori francia negyed kis utcájában, egy öreg házban ült össze 1921. július 1-én tizenkét küldött, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lomtól fellelkesült kínai kommunisták képviseletében megalakítsa a Kínai Kom­munista Pártot. A munkásosztály fiatal pártja, az országban meg­erősödő demokratikus és nemzeti felszabadító mozga­lom igényeit megértve hatá­rozott antiimperialista és antifeudális programmal lé­pett fel. A kezdetben nem­zeti demokratikus célokat szolgáló, majd az ellenforra­dalmi árulás útjára lépett Kuomintanggal kötött egy­ségfront felbomlása után, a kínai kommunistákra rend­kívül súlyos terror neheze­dett. A KKP azonban nem hátrált meg, hősiesen helyt­állt az osztály­ellenség és az idegen hódítók elleni harc­ban. A Kína felszabadításá­ért folytatott hosszú és sú­lyos áldozatokkal teli küz­delemhez döntő segítséget nyújtott az a győzelem, ame­lyet a második világháború fő terheit viselő Szovjetunió aratott a hitleri fasizmus és a japán militarizmus erői felett. A kedvező nemzetkö­zi feltételek közepette a kí­nai nép, kommunista pártja vezetésével, 1949. október 1- én óriási jelentőségű győzel­met aratott. A FORRADALOM GYŐ­ZELME nyomán megszüle­tett Kínai Népköztársaság hozzálátott, hogy gyors ütemben leküzdje a feudá­lis és a félgyarmati helyzet okozta el­maradást, a kínai százmilliók lelkes munkáját önzetlenül támogatták a szocialista országok, elsősor­ban a Szovjetunió. Követ­kezetes antiimperialista és békeszerető külpolitikája, internacionalista magatartá­sa ezekben az években vi­lágszerte mind több barátot szerzett a népi Kínának. Az ötvenes évek végétől, a hatvanas évek elejétől kezd­ve azonban az ország politi­kájában sajnos negatív irá­nyú fordulat történt. A KKP vezetésében mindinkább tért hódított az addig visszaszo­rított, a nagyhatalmi ábrán­doktól fűtött, antimarxista, áramlat, a KKP vezetői fo­kozatosan szembefordultak a testvérpártok zömével, és szakadár tevékenységbe kezdtek. Az egységbontás po­litikája veszélybe sodorta az elért vívmányokat, s mély válságba juttatta a KKP-t és az országot. Ismeretes, hogy az SZKP, a nemzetközi kommunista mozgalom túlnyomó többsé­ge visszautasította ezt a politikát, de ugyanakkor mindig is késznek bizonyul­tak a kancsalatok elvi ala­pon nvu°vó rendezésére. Ez a határozott és ti­re’mes po- Iit’ka el­ earre AfT,je-zte hogy az­ utóbbi két évben bizonyos kezdeti eredményeket sike­rült elérni az akarai kapcso­latok normalizálása terén. A kínai vezetők azonban, ha rá is kényszerültek a „kulturális forradalom” idő­szakában folytatott politika durva módszereinek meg­változtatására, elvi állás­pontjukon nem változtattak: ha álcázottabban is, de foly­tatják a Szovjetunió, az SZKP rágalmazását, egyen­lőség­­jelet vonnak a kom­munizmust építő Szovjet­unió és az imperialista Egye­sült Államok közé, megpró­bálják szembefordítani egy­mással a szocialista or­szá­­gokat. A MAGYAR KOMMUNIS­TÁK mindig nagyra becsülték a KKP küzdelmét, amikor az internacionalista, forradalmi szellemben cselekedett. Most, a párt megalakulásának öt­venedik évfordulóján tiszte­letüket fejezik ki mindazok­nak a kínai kommunisták­nak, akik harcolnak a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus eszméi helyreállításáért, a következetes antiimperialista politika megvalósításéért. Megőrzik hitüket, hogy Kí­na előbb-utóbb ismét a test­véri szocialista országokkal­­egységben halad előre a­ szocializmus útján. Sikeres támadás A dél-vietnami hazafias erők szerdán folytatták tü­zérségi támadássorozatukat a Saigontól körülbelül 430 kilo­méternyire északkeletre fekvő Qui Nhonban elhelyezett ha­talmas lőszerraktár ellen. A harctérről érkezett jelentések szerint a raktárt jóformán teljesen megsemmisítették. A fontos létesítményben, amely­ből a környék amerikai és dél-vietniami csapatait ellát­ják, általában 15 000 tonna különböző típusú lőszert tá­rolnak. A heves robbanások a rakétatámadás után kilenc órával is állandóan ismétlőd­tek, a raktártól egy kilomé­ternyire fekvő körzetben a házak körülbelül hatvan szá­zaléka omlott össze vagy sé­rült meg. Halálos áldozatok­ról nem érkezett jelentés. Az AP a tudósítással kapcsolat­ban megjegyzi, hogy idén ez már a hatodik támadás volt a lőszerraktár ellen. Az amerikai hadsereg egy helikoptere egy Saigontól körülbelül száz kilométer­nyire keletre lezajlott kato­nai művelet során tévedésből amerikai katonáiéra lőtt ki rakétákat, megsebesítve 12 embert. (MTI) HÍRLAP Imm hazugság technikája A New York Times szer­dán „A nagy hazugság technikája” címmel közöl cikket, amelynek szerzője David Harris, a katonai szolgálatot megtagadó fia­talok mozgalmának egyik kezdeményezője. „Daniel Ellsberg semmi olyat nem tárt fel, amit mindannyian ne tudtunk volna. Csak neveket és dá­tumokat szolgáltatott. Ezért köszönetet mondok neki. Habár, segítség nélkül, ma­gam is kitalálhattam vol­na, pontosan akartam tud­ni a neveket és a dátumo­kat. A többit eddig is tud­tuk. „Ellsberg nem tett mást, mint fellebbentette a kor­mányt takaró függönyt és megmutatta nekünk mind­azt, amiről eddig is min­denki tudta, hogy hazug­ság, de amit változatlanul hajtogattak továbbra is. Daniel Ellsberg jót tett. A kormány valószínűleg tör­vényesen elítéli őt, amiért fellebentette a függönyt, mert a kormány meg van győződve róla, nem tud kormányozni, ha nem ha­zudik a népnek, amelyet kormányoz. Én meg va­gyok győződve arról, hogy ha nem lehetséges olyan kormány, amely nem ha­zudik, akkor nem érdemes megtartani, ezt az intéz­ményt­­, írja befejezésül David Harris. (MTI) Szerdai program Losonczi Pál Linzben (Folytatás az 1. oldalról.) gyár vállalatokkal hasznos együttműködést fejt ki. A magyar vállalatok a VOEST - től különböző lemezeket, ko­hászati berendezést (lemez­ollót) vásárolnak, a VOEST részére pedig szerszámgépe­ket és salak-granulátot szál­lítanak, különböző géprésze­ket gyártanak, tervezési munkákat, készítenek. Szeretnénk a magyar vál­lalatokkal az eddigi ked­vező kooperációt tovább fejleszteni — mondotta dr. Koller. A tájékoztató befejezése után ünnepélyes pillanat kö­vetkezett: a vezérigazgató át­nyújtotta a gyár ajándékát — acélöntőt ábrázoló bronz­szobrot — Losonczi Pálnak. Amikor a vendégek a gyár vezetőinek kíséretében gyár­­látogatásra indultak, először azt a kiállítást tekintették meg, amely a gyár termékeit mutatja be. Ezután a gyár­ban rendezett művészeti tár­latot nézték meg, majd ellá­togattak az acélöntődébe, a hideghengerdébe és más munkacsarnokokba. A gyár éttermében dísz­ebédet adtak Losonczi Pál, felesége és kíséreté­nek tagjai részére. A díszebéden ott volt Rudolf Kirchschläger külügymi­niszter, Eugen Veselsky, a kancellári hivatal államtit­kára, dr. Erwin Wenzl felső ausztriai tartományi főnök, Franz Hillinger, Linz polgár­­mestere, dr. Herbert Koller, a VOEST vezérigazgatója. A 196 000 lakosú Linzt a különvonat három óra előtt hagyta el. Államelnökünket ünnepélyesen búcsúztatták. Amikor a vendégek Krems­­hez érkeztek, „Wachau kapu­jában” szintén ünnepélyesen fogadták államelnökünket. Krem­tsből a küldöttség sze­mélygépkocsikkal folytatta útján a történelmi múltú Du­­ernsteinbe. Duernsteinben Andreas Maurer alsó-ausztriai tar­tományi főnök vezetésé­vel a tartomány több más vezető személyisége fogadta Losonczi Pált és­­ kíséretét. Államelnökünknek bemutat­ták a wachaui bortermő vidék több gazdaságát, borpincésze­tét s ismesítették a Duna-ka­­nyar lösztalaján elért termés­­eredményeket, a táj mező­­gazdasági eredményeit, ter­veit. A duersteini tartózkodás díszvacsorával ért véget. Az esti órákban a ven­dégek ismét a különvo­­natba szálltak. Rudolf Kirchschläger külügymi­niszter társaságában Lo­­sonczi Pál visszautazott Bécsbe. Csütörtökön délelőtt Bécs környékén élelmiszeripari üzemeket keres fel Losonczi Pál, aki este­ a magyar nagy­­követség épületében fogadást ad vendéglátója, Franz Jonas szövetségi elnök és felesége tiszteletére. (MTI) A hivatalos látogatáson Ausztriában tartózkodó Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke látogatást tett az osztrák parlamentben. Képünkön: a parlament épületének megtekintése. Középen Losonczi Pál, bal­ján Vályi Péter, jobbról Karl Wald­brunner, a parlament elnöke. Megeldők­­k a válság ? Omar El Szakkaf, Fejszal szaúd-arábiai király meg­bízottja, aki a napokban Szíriában és Jordániában járt, ammani sajtóértekez­letén kijelentette, hogy El- Khalival Jordániában lett missziójuk „igen sikeres” volt. A MENA tájékozott for­rásokra hivatkozva úgy tud­ja, hogy az ammani ható­ságokkal folytatott megbe­széléseken sikerült közelíte­ni egymáshoz az álláspon­tokat, azonban a jordániai kormány és a pal­esztinai ellenállók közötti válság megoldása érdekében to­vábbi tárgyalások várhatók. Csütörtök, 1971. július 1. Felhívás lázadásra Emberrablók sajtóértekezlete A Népi Forradalmi Hadse­reg elnevezésű argentin szer­vezet kedden Cordobában „elrabolt” hat újságírót, hogy számukra sajtóértekezletet ■tartson. Valamennyiüket telefonon értesítették, hogy a város hat különböző pontján a csoport röplapjai várják őket. A hely­színen azonban ■ autók álltak és az újságírókat udvariasan beinvitálták. Miután mind­annyian elfogadták a meghí­vást, bekötötték szemüket és mintegy félórás autóút után egy vidéki házban találták magukat. Az egyórás sajtóértekezle­ten három férfi és egy nő — valamennyien fegyveresek — arról beszéltek, hogy az ar­gentin hadsereg katonáinak és tisztjeinek fel kell lázad­niuk és csatlakozniuk kell a szervezet harcához. Azután valamennyiüket visszaszállí­tották a város központjába. (AP, MTI) nem csak Sírban lőtt? Egy Los Angeles-i doku­mentumfilmes kongresszusi vizsgálatot követel Robert Kennedy szenátor meggyil­kolásának ügyében. Azt ál­lítja, hogy nem Sirban, ha­nem egy szélsőjobboldali kapcsolatokkal rendelkező személy volt a tettes. Theodore Charach sajtóér­tekezletén kijelentette, a ha­­lottkémi szemle tanúsága sze­rint a szenátort hátulról is golyó érte, tehát két teljesen különböző irányból. A másik golyó — amely a jobb fül mögött érte Kennedyt — volt a szenátor halálának okozó­ja. (Reuter, MTI) Ítélet Kisinyovban A Moldovai SZSZK Legfelső Bíróságának Kisinyovban tartott nyílt tárgyalásán bű­nösnek találták és elítélték mind a kilenc vádlottat, aki­ket azért állítottak bíróság elé, mert bűnrészesek voltak egy utasszállító repülőgép el­rablására irányuló kísérlet­ben, valamint bebizonyoso­dott, hogy az egyik kisinyovi állami intézményből sokszo­rosító gépet tulajdonítottak el és rágalmazó jellegű szov­jetellenes irományokat ter­jesztettek. A legnagyobb büntetést David Csernoglaz kapta, akit öt évi szabadságvesztéssel sújtottak. Anatolij Golfeldet négy évi börtönbüntetésre ítélték, míg Alekszandr Gal­perin két és fél évet kapott. Két évi szabadságvesztéssel sújtották Gilel Sur, Arkagyij Volosin, Szemjon Levit, La­zar Trachtenberg és Haris Kizsnyev vádlottakat, David Rabinovicsot egy évre ítélték.­ ­ "­­ (MTI)

Next