Fejér Megyei Hírlap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

2 .­ fi legfontisisab kérdés a KNX felvétele az ENSZ-be Szeptember 21-én nyílik­­meg hivatalosan az ENSZ közgyűlésének ülésszaka — je­lentette be hétfőn az ENSZ szóvivője. Az általános vita szeptember 27-én kezdődik, de a küldöttek felszólalásai valószínűleg még októberben is tartanak. A közgyűlés elnökét a meg­nyitás napján választják meg, ez azonban gyakorlati­lag már csak formalitás. Az ázsiai csoport van soron, hogy elnököt javasoljon és a csoport Adam Malik indonéz külügyminisztert választotta.­­ A jelenlegi ülésszak leg­fontosabbnak ígérkező kér­dése a Kínai Népköztársaság felvétele az ENSZ-be. Fukuda Takeo japán kül­ügyminiszter hétfői sajtóér­tekezletén kijelentette: „Na­gyon valószínű”, hogy or­szága állást foglal egy olyan határozat mellett, amely „fontos kérdésnek” minősí­tené Tajvan kizárását a vi­lágszervezetből. Ha ezt a határozatot a közgyűlés el­fogadja, Tajvan kizárásához kétharmados többségre lesz szükség. (Kyodo, UPI, AFP) Elutazott Bukarestből a kínai katonai küldöttség A kínai katonai küldött­ség kedden délelőtt elutazott Bukarestből. A repülőtéren Ion Ionita hadseregtábornok, a román fegyveres erők mi­nisztere, Ion Gheorghe ve­zérezredes, a fegyveres erők miniszterének első helyette­se, vezérkari főnök és más hivatalos személyiségek bú­csúztatták a küldöttséget (Agerpres) EAK—Líbia—Szíria Népszavazás az államszövetségről sasság állandó alkotmányát szeptember 11-én bocsátják népszavazásra. A DPA hírügynökség tudó­sítója írja Kairóból a kiki­áltás előtt álló hármas kon­föderáció alkotmányáról: „Az Arab Köztársaságok Szövetsége legmagasabb szin­tű testületének, az elnöki ta­nácsnak minden egyes tagja vétójoggal rendelkezik hábo­rú és béke kérdésében. Az elnöki tanács tagjai az ál­lamfők, akiknek — ha hatá­roznak — egyhangúlag kell dönteniök a háborús béke alternatívájáról. Az­ alkotmány értelmében e pillanatban az unió kato­nai szerepe még a parancs­noki szervezet újjáalakításá­ra, a tagállamok védelmére, egy kiképzési főparancsnok­ság felállítására korlátozódik. A hadiipart koordinálni kell. A tagállamok kötelesek külpolitikájukat „egységesí­teni” — szögezi le az alkot­mány, amely csak „a közös külpolitika alapjának kimun­kálását” írja elő. Az alkotmánytervezetből törölték azt a cikkelyt, ame­lyet korábbam Bengháziban még elfogadtak. (MTI) Kairó Egyiptom, Líbia és Szíria több, mint tízmillió választó­­polgára járul az urnák elé szerdán, hogy döntsön a há­rom arab országot egyesítő államszövetség megalakításá­ról. A referendum mindhá­rom országban reggel 8 órá­tól délután 5 óráig tart. A népszavazás eredményét Sza­dat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad szíriai elnök egy­idejűleg csütörtökön délben hirdeti ki. Ezt követően Egyiptom az Egyiptomi Arab Köztársaság nevet veszi fel. Az Egyiptomi Arab Köztár- Brandt Nyugat-Berlinbe látogat a Nyugat-Berlin Brandt kancellár és Scheel nyugatnémet külügymi­niszter szeptember 6-án, hét­főn délben rövid látogatást tesz Nyugat-Berlinben, amennyiben a nagykövetek még ezen a héten aláírják a Nyugat-Berlinnel kapcsola­tos négyhatalmi megállapo­dást. A kormányfő és kül­ügyminisztere látogatása al­kalmával a program fő pont­ja az az ülés lesz, amelyen a három párt elnökei, a szená­tusi és képviselőházi frak­ciók, valamint a képviselőhá­zi elnök részvételével meg­vitatják a megállapodást. Az ellenzéki CDU nyugat­­berlini szervezete újból hang­súlyozta szemben állását a kormánnyal. A CDU nyugati, berlini képviselőházi frak­ciójának vezetője, Heinrich Summer a frakció keddi ülé­sén bejelentette, hogy nem fogják jóváhagyni a négy­hatalmi megállapodást, amely azt erősíti meg, hogy Nyugat-Berlin nem része a szövetségi köztársaságnak. A bonni államügyészség előzetes vizsgálatot indított annak kiderítésére, vajon büntetendő cselekménynek kel-e tekinteni azt, hogy a Bild-Zeitung nyilvánosságra hozta a nyugat-berlini meg­állapodás szövegét Berlin A Német Demokratikus Köztársaság hatóságai hiva­talosan átadták a nyugat­­berlini rendőrségnek a 22 éves Bernd Langert, aki Werner Kühl nevű társával együtt július folyamán — nyugat-berlini oldalról — megsértette a Német Demok­ratikus Köztársaságnak Ber­linen áthúzódó állami határ­vonalát.­­ Werner Kühl a határsértés­­kor életét vesztette, Bernd Langer pedig megsebesült, s őt az NDK fővárosában kór­házban ápolták­. A Telegraf című nyugat­berlini lap keddi száma sze­rint a nyugat-berlini rendőr­ség azonnal megkezdte a büntetett előéletű Bernd Langer kihallgatását. Vietnam Szabadságharcosok rajtaütése MoCIoskey sajnálkozik Saigon Dél-Vietnami hazafiak egy csoportja a múlt héten raj­taütött a Phu Quoc szigetén létesített koncentrációs tábor őrein, és ezzel lehetővé tette öt fogoly megmenekülését. A koncentrációs tábor őrei közben tüzet nyitottak a fog­lyokra, és kilenc személyt meggyilkoltak. A harcokban hét tábori csendőr életét vesztette. A kiszabadult hazafiak ül­dözésére amerikai helikopte­rek szálltak fel Közülük egyet lelőttek. Mint ismeretes, Phu Quoc szigetén embertelen körül­mények között 30 000 hazafit tartanak őrizetben. (Reuter) Thieu dél-vietnami elnök hétfőn másodízben is fogadta Bunker amerikai nagyköve­tet, akivel hetvenperces meg­beszélést folytatott. A leg­frissebb jelentések szerint a dél-vietnami alsóház 159 mandátumából a kormányt támogató képviselők 91-et szereztek meg. A dél-vietnami választá­sokkal kapcsolatban McClos­­key, az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője megelé­gedésének adott kifejezést amiatt, hogy ,,a választások rendben folytak le, és azokon sok szavazó vett részt”. Ugyanakkor azonban a szó­vivő sajnálkozással állapítot­ta meg, hogy az október 3-i elnökválasztáson csupán egyetlen jelölt, Thieu jelenle­gi elnök indul. „Azt remél­tük, hogy nyílt választásra kerül majd sor, és kifejezés­re juttattuk csalódottságun­kat” — hangoztatta McClos­­key. A szóvivő megerősítette, hogy Ky alelnök egyik poli­tikai elvbarátja, Dand Duc Khol a múlt hét végén Wa­shingtonba utazott. Tímár Mátyás Latin-A Amerikába utazik Tímár Mátyás, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese a hi­vatalos meghívásoknak ele­get téve, a közeljövőben Ar­gentínába, Chilébe, Peruba és Ecuadorba látogat. Utazá­sának célja a Magyar Nép­­köztársaság és a meglátogatan­dó országok közötti kapcso­latok erősítése, gazdasági együttműködésünk bővítése. A miniszterelnök-helyettest elkísérik a Külügyminiszté­rium, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Tit­­­k­á­rságának magas rangú kép­viselői. Somogyi Lajos, az MTI gazdaságpolitikai hírmagya­rázója írja: ...A dr. Tímár Mátyás mi­­niszterelnök-helyettes vezet­te delegáció a legmagasabb idő*­ű magyar küldöttség, amely a második világháború óta dél-amerikai országokba lá­t­ogat. (Kivéve azt a delegá­ciót, amely Cseterki Lajos vezetésével az Elnöki Tanács képviseletében Allende chi­lei elnök beiktatásán vett részt.) Mint ismeretes, Szurdi Ist­ván belkereskedelmi minisz­ter vezetésével 1967-ben már járt magyar delegáció Dél­eméri­kában, hogy ezzel is elősegítse országaink kapcso­latainak elmélyítését, a gaz­dasági együttműködés fej­lesztését. Hasonló feladattal Vályi Péter akkori pénzügy­miniszter és Szalai Béla kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes delegációk élén ugyan­csak több latin-amerikai or­szágban járt. Valamennyi lá­togatás hasznosnak bizo­nyult, Magyarország és a la­tin-amerikai országok kap­csolatai fejlődnek. Mind a négy országgal — ahova Tímár Mátyás mi­niszterel­nök-helyettes a kö­zeljövőben ellátogat — keres­­kedelmi megállapodásunk van, amelyben kölcsönösen a legnagyobb kedvezmény el­vét biztosítjuk egymásnak. A forgalom alakulása, növeke­désének dinamikája azonban eltérő. Argentínával 1967 novem­berében jött létre a kereske­delmi megállapodás, ennek realizálásáról 1970 áprilisá­ban a Czeitler Sándor külke­reskedelmi sziniszter helyet­tes vezette magyar delegáció tárgyalt Buenos Aires-ben. Külkereskedelmi forgalmunk egyelőre hullámzó. Argentin gazdasági körökben az utóbbi időkben nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a szocialista országokkal való kereskedel­mi kapcsolatok fejlesztése iránt, a kihasználatlan lehe­tőség mindenesetre még igen nagy. Chilével 1967-ben kötöttük első államközi egyezményün­ket, amit műszaki-tudomá­nyos együttműködési megál­lapodás követett. Jó néhány évig azonban továbbra is igen kicsi volt a két ország külke­reskedelmi forgalma. Az együttműködés az elmúlt év közepe óta igen jelentős vál­tozáson ment át, mind a ma­gyar, mind a chilei kormány erőteljesen törekszik a kétol­dalú gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére. Ez év máju­sában Budapesten járt Clo­­domiro Almeyda chilei kül­ügyminiszter, s kifejtette kormánya pozitív álláspont­ját a szocialista országokkal, köztük Magyarországgal való gazdasági kapcsolatok fej­lesztéséről , és körvonalaz­ta elképzeléseiket az együtt­működés bővítéséről. Június­ban chilei gazdasági delegá­ció járt Budapesten, s tárgya­lásai megállapodáshoz vezet­tek. Ennek alapján Magyar­­ország különféle gépeket és berendezéseket. Chile cellu­lózot, faárut, rezet és egyéb fémeket, mezőgazdasági ter­mékeket, ruházati cikkeket szállít. Elhatározták magas­­szintű gazdasági vegyes bi­zottság létrehozását is. Ma­gyarország az áruszállítások­ra kormányhitelt ajánlott fel. Peruval meglehetősen új­­keletűek a kapcsolataink. Az intenzívebb együttműködés 1969-ben kezdődött. A perui pénzügyminiszter budapesti lájtogatása alkalmával 1969. novemberében gazdasági együttműködési megállapo­dás is létrejött, amely meg­szabta a kapcsolatok fejlesz­tésének kereteit. 1970. máju­sában Vályi Péter perui part­nerével Limában műszaki­­tudományos együttműködési megállapodást írt alá (ezt pe­rui részről még nem ratifi­kálták), majd a két ország állandó vegyesbizottságot is létrehozott. Az árucsere-for­galom — elsősorban a Peru­ból származó import — nö­vekvő tendenciát mutat. A magyar—ecuadori keres­kedelmi együttműködést az 1967. decemberében aláírt kereskedelmi megállapodás alapozta meg. Ecuadorba irá­nyuló­­kivitelünk fokozatosan emelkedik, főleg ipari fo­gyasztási cikket szállítunk ebbe az országba. HÍRLAP Szerda, 1971. szeptember 1. II háború emlékezete Ma harminchét éve, hogy a német monopoltőke támo­­­gatását és bátorítását élvező hitleri fasiszta állam meg­támadta Lengyelországot és ezzel kirobbantotta a világ­­történelem legszörnyűbb és legnagyobb pusztításait ered­ményező háborúját. Hitler akkorra már bekebelezte Ausztriát, feldarabolta és részben birodalmához csatol­ta Csehszlovákiát. A len­gyelországi támadást követő­en nem sokkal sorra lero­hant egy sor európai kis or­szágot. A nyugati hatalmak formálisan hadiállapotba kerültek ugyan a hitleri bi­rodalommal, valójában azon­ban nem mozgósították tel­jes erejüket a fasiszta ve­szély elhárítására. Úgy tűnt, hogy a „Blitzkrieg”, a vil­lámháború eszközeivel Hitler uralma alá gyűri Európát, a világot. A Szovjetunió népeinek és fegyveres erőinek jutott az a történelmi dicsőség, hogy szétzúzta a fasiszta feneva­dat, megszabadította az embe­riséget azoktól a szörnyű­ségektől, amelyeket a hitle­­rizmus baljós fenyegetésként ígért. A hitleri tervek meg­hiúsulását lehetővé tette to­vábbá, hogy antifasiszta ko­alíció létesült, és hogy a sza­badságszerető népek össze­fogott erővel küzdöttek Ber­lin elestéig, a végső győze­lemig. A második világháború frontjain, a bombázásokban, a koncentrációs táborokban 52 millió ember vesztette életét, még többen soha nem gyógyuló testi és lelki sebe­ket szenvedtek, felmérhetet­len anyagi értékek mentek veszendőbe. A háború után érthető volt az emberek vég­telen békevágya, érthető volt, hogy mindenki kíván­ta­ soha többé háborút! A monopoltőke urai azonban, akik milliárdokat kerestek a világháborún, nem mondtak le a hadiipar nyereségéről. Még be sem gyógyultak a sebek, máris felszították a hidegháború gyűlöletes tü­­zét. A szovjet népnek a bé­kés építőmunkában és a honvédelem fejlesztésében elért hatalmas sikerei aka­dályozták meg, hogy az an­tifasiszta koalíció felbomlása után kitörjön az újabb vi­lágháború, az amerikai im­perializmus agresszióival szemben meg lehetett men­teni a békét. Az amerikai militarizmus a bűnös abban, hogy az ötvenes évek elején mégis háború folyt Koreá­ban, ma is kegyetlen nép­irtó agressziót folytatnak In­dokína népei ellen és hadi­­állapot van a Közel-Kele­ten. Európában több, mint ne­­gyed százada hallgatnak a fegyverek. Kontinensünk történetében még n°m volt egyfz­rtában ennyi ideig tar­tó béke. Ez mindenekelőtt annak tulajdontható, hogy a megváltozott, történelmi oíkmnyok között a monopol­­tőkés csoportok és az őket kiszolgáló kormányok ma már nem dönthetnek háború és béke sorsa felett. Világ­szerte, így kontinensünkön is, megszerveződtek azok a társadalmi erők, amelyek nemet mondanak az impe­rialista háborúkra. A bur­­zsoá kormányok nincsenek abban a helyzetben, hogy a tömegek véleményét teljes­­ figyelmen kívül hagyják. A háborúellenes, antiimperia­­lista mozgalmak élén min­denütt a kommunista és munkáspártok vállalják a legtöbb munkát, felelősséget A tömegmozgalmak egy­­magukban azonban aligha állhatnák útját a háborúnak. A legfőbb tényező a béke megőrzésében a Varsói Szer­ződésben tömörült szocialis­ta országo­­ katonai, diplo­máciai, politikai ereje, tekin­télye, ezen belül is a leg­­korszerűbb fegyverzettel és kiképzéssel rendelkező szov­jet hadsereg. A burzsoá ka­tonai szakértők is nem egy­szer felmérték, hogy a szo­cialista országok közössége elleni háborús kaland a ka­pitalizmus teljes vereségével és megsemmisülésével vég­ződne. A szocialista országok po­litikájának alapja világszerte a tartós béke megteremtése és megőrzése. E vonatkozás­ban döntő szerepe és hatása van az európai béke fenn­tartásának. Éppen ezért ja­vasolta a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testüle­te, hogy tartsanak az euró­pai békéről átfogó nemzet­közi tanácskozást és teremt­sék meg az új alapokra he­lyezett európai biztonsági rendszert Nem a szocialista országokon, hanem minde­nekelőtt a NATO szerveze­tén és azon belül az Egye­sült Államokon múlik, hogy a biztonsági konferencia ügye a szükségesnél lassab­ban halad előre. Az utóbbi hónapokban történt néhány esemény, amely ismét megfontolt op­timizmusra ad okot. Aláír­ták a szovjet—NSZK és a lengyel—NSZK megállapo­dást, folyamatban vannak a stratégiai fegyverkezés kor­látozásáról szóló szovjet— amerikai tárgyalások, rend­szeresen ülésezik a genfi le­szerelési konferencia, a na­pokban pedig négyhatalmi megállapodás született a nyugat-berlini problémáról. Ez utóbbi jelentős lépés ab­ban az irányban, hogy köze­lebb kerüljön a megvalósu­láshoz az európai biztonsági konferencia, rendezni lehes­sen több olyan vitás kérdést, amely még a második világ­háború következményeként mérgezi a nemzetközi lég­kört. Az évforduló alkalmából meghajtjuk az emlékezés zászlaját az antifasiszta há­ború áldozatai előtt. Az élők azzal tiszteleghetnek a leg­méltóbban a hősök emléke­zetének, hogy összpontosít­ják erőiket a béke fenntar­tására, hogy megalapozzák a jövendő generációk boldo­gabb életét. .. Tóth Béla Az agitáció és a közlekedéspolitika A fehérvári párt­ végrehajtó bizottség Ülése Az agitációról önálló to­m­aként az utóbbi években nemigen tárgyaltak külön­böző szintű pártfórumaikon. De közvetve szinte minden napirend taglalásakor sze­repelt, mert pártunk politi­kájának magyarázatára, el­fogadtatására, érvényesíté­sére feltétlenül hatással van az agitáció is. Közvetlen és közvetett módszereit azon­ban nem mindenütt haszno­sítják megfelelően. A fehérvári városi párt­­végrehajtó bizottság ülésé­nek anyaga és vitája is mu­tatta, hogy a hatás fokozá­sa érdekében fel kell fris­síteni a pártmunka ezen fontos részét. Mint­ megfo­galmazód­ot­t, számos lehe­tőség van a szóbeli, írásos és más szemléltető agitáció jobb fellub­inálására. A­z ed­diginél is hatásosabb esz­köze lehet ennek például a pártnapok rendszere, vagy a pártc­sopörtok életképessé­gének, önállóságának növe­lése, aktivizálása. Nem el­hanyagolható a tömegszer­vezetek, mozgalmak szere­pe, a kommunisták bátor véleménynyilvánítása, állás­foglalása sem. A városi végrehajtó bi­zottság tájékoztatja a párt­titkárokat, pártvezetőő ege­ket, amelyek még idén tag­gyűlés elé terjesztik a sa­ját munkahelyükön szer­zett tapasztalatokat. Ezt követően a megye­­székhely lakosságát igen gyakran foglalkoztató közle­kedéspolitikai feladatokról tárgyalt a végrehajtó bizott­ság. Számba vették az utóbbi időszak intézkedéseit. Ezek között szerepelt a többi kö­zött az utak korszerűsítése. Bár a 192 kilométer tanácsi úthálózatból 110 kilométer kiépített, mégsem felelnek meg minden esetben a kor­szerű közlekedés követelmé­nyeinek. A régi útburkolat kisebb igénybevételre ké­szült, ezért a nagyobb terhe­lés miatt szinte egyidőben tönkre megy. Ez és a közmű­­program megvalósítása is ne­hezíti folyamatos fenntartá­sukat. Az útszélesítések min­den esetre javították a köz­lekedést. Az öt üzemanyagtöltő állo­más 30 kútja, kisebb torlódá­sokkal, kielégíti az igényeket. Van két szervizállomás, al­katrész kereskedelmi kiren­deltség. De nincsenek meg­felelő parkolóhelyek, kevés a 2000 garázs. Jelenleg 500 ilyen építési kérelmet tarta­nak nyilván. A jelenlegi feladatok egyi­keként szerepelt néhány fő­forgalmi csomópontnál fény­jelzők üzembe helyezése. A belváros forgalmi rend­jét is szabályozzák. A tervek szerint megtiltják a teher­­gépjármű forgalmat (termé­szetesen az üzletek ellátását biztosítják), a személygépko­csi forgalom beszüntet­ését is tervezik. Ehhez segítséget nyújt már a színház mögötti nagyobb parkolótér. Korszerűsödik a tömegszál­lítás is. A jövő év május el­sejétől megreformálják, át­lós rendszerűvé szervezik az autóbuszközlekedést. Lesz­nek várakozó helyiségek és korszerű, a jelenlegi Piac téri állomást mentesítő végállo­mások. Az ötéves tervben 90 millió forintot fordítanak utak, hi­dak fenntartására, felújítá­sára. Ezen belül korszerűsí­tik az Élmunkás és Rákóczi utat, a Mártírok útját. Ter­vezés alatt van az M­ 7-es és a 62-es út közelében egy új szerviz- és ehhez kapcso­lódó töltőállomás. A végre­hajtó bizottság felhívta a fi­gyelmet a közlekedési tanul­mánytervre, amely alapján a megyeszékhely közlekedése fejlődik. — n. n. —

Next