Fejér Megyei Hírlap, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
Felhívás a magyar néphez A család ünnepei ,Atomcsend” Fejér megyében Világgazdasági híradó Jó szervezéssel, szorgos munkával valóra válthatók terveink A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE Szeptember 30-án Székesfehérváron tartotta ülését Fejér megye Tanácsa. Az ülést dr. Tapolczai Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a tanácsülés résztvevőit, köztük dr. Barinkai Oszkárt, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesét, Herczeg Károlyt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát. Napirend előtt dr. Tapolczai Jenő számolt be a tanácsnak a végrehajtó bizottság két ülésszak közötti munkájáról. Ezután Fejér megye IV. ötéves fejlesztési tervében megfogalmazott feladatokat az írásban előterjesztett anyag mellett dr. Maróta János tanácselnök-helyettes szóbeli kiegészítése foglalta egybe, elemezte. Az írásos anyag csakúgy, mint a szóbeli kiegészítés még egyszer áttekintette a III. ötéves tervben elért eredményeket. TERVSZERŰ IPARI FEJLŐDÉS A megye ipara az 1966— 70-es években tervszerűen fejlődött, az átlagos évi 5 százalékos termelési növekedés megfelelt az elfogadott iparfejlesztési és ipartelepítési koncepcióknak. Megyénk e munka eredményeként az ország vas- és acélgyártásának híradástechnikai és alumíniumipari bázisává vált. Az ipar fejlődése elsősorban és zömében Székesfehérváron és Dunaújvárosban és környékén, valamint a móri járásban összpontosul. Erőteljes volt a fejlődés a mezőgazdaságban is, főleg a növénytermesztésben. A kezdeti gondok, problémák — elsősorban a súlyos száj- és körömfájás leküzdése — után az álattenyésztés fejlődése is pozitív irányú. A tervezett 11 625 helyett 12 882 lakás létesült. A vízellátásban, csatornázásban a kulturális ágazatban és az egészségügy területén is előbbre léptünk. A IV. ÖTÉVES TERV SZÁMAI A IV. ötéves terv sokkal többet ad a lakosságnak, mint a III. ötéves terv adott, mondotta többek között dr. Maróti János tanácselnökhelyettes. Összehasonlításként számos tényt közölt, így pl. azt, hogy a IV. ötéves tervben 5500-zal több lakás épül, mint a III. ötéves tervben. Ebből célcsoportos beruházásként (állami, szövetkezeti lakás 2,5-szer annyi) 9000 lakás létesül. A víz- és csatornahálózat építésére 465 millió forintot fordítanak. A III. ötéves tervben e célra beruházott 290 millióval szemben. Ebből az összegből tovább folytatódik a két város, a Velencei-tó környéke, valamint a kiemelt nagyközségek, járási székhelyek fejlesztése, közművesítése, ivóvízzel való ellátása. Ezzel együtt az egész megyében erőteljesen segítik az ivóvízzel való ellátást, amit az is bizonyít, hogy 1975-ig újabb 27 törpevízmű épül nagy állami támogatással és társulási erővel. A 4,9 milliárd forint fejlesztési alapból és átvett pénzeszközökből a már említett feladatok mellett a korábbinál jóval többet fordítanak egészségügyi célokra. Míg a III. ötéves tervben 50 millió, a IV. ötéves tervben 115 millió forint szolgálja e feladatok jobb ellátását. A kulturális ágazat fejlesztésére a III. ötéves terv 106 milliós összegével szemben most 241 millió forint az előirányzat. Több tanterem, óvoda, bölcsőde létesül. Fejlődik a kollégiumi hálózat. 1966—70 között 260 kollégiumi hely létesült, a IV. ötéves terv előirányzata 700 kollégiumi hely. Az új tervidőszak idején 140, vagyis 40-nel több általános iskolai tanterem épül, mint a megelőző öt év alatt. Az óvodai hálózat 1900 hellyel bővül — ez 700-zal több, mint a megelőző tervben volt. Az írásos és a szóbeli beszámoló is hangsúlyozta, hogy a fejlődés nemcsak azt jelenti, hogy a IV. ötéves tervben lényegesen többet (Folytatát a 3. oldalon) !■ UttYVTÁK ^ $(,'fcKvSf FEJÉR MEGYEI r~=~ Péntek, 1971. október 1. XXVII. évfolyam, 231. szám * Ára: 80 fillér | AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA „Szabadítsuk meg az emberiséget a háborúktól” Megalakult az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Csütörtökön a Parlament vadásztermében tartották meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának alakuló ülését. Az ünnepélyes aktuson az elnökségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának elnöke, a BVT elnökségének tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP -KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a BVT tagja, Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa TSz növénytermesztője és Vas- Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést és elmondta, hogy magyar közéleti személyiségek kezdeményezték a bizottság megalakítását, azzal a szándékkal és feladattal, hogy népünk akaratát kifejezve hatékony tevékenységet fejtsen ki a kontinensünk biztonságával és az európai népek együttműködésével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi akciók előmozdítása érdekében. A bizottság tagjai társadalmunk valamennyi rétegét képviselik. Elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula az ülésen beszédet mondott, majd felszólalások következtek. A bizottság az alábbi ösöszetételben alakult meg: (Folytatás a 2. oldalon) ,ha$4é*ity" — préselve kis pincék — kis hordók Csilingelő szekerek, pöfékelő taraj torok hozzák-veszik a hírt: szüret van. Nem az az igazi, a népet megbolygató, mindenkit lázba hozó, mint régen, de hangulata most is rátelepszik Mórra, mindenkit megérint. A borvidék szőlőterületének majdnem fele háztáji, magántermelők kezében van. Ezért rájuk is kell gondolni, amikor a szüretről beszélünk. A javát már betakarították, hiszen sokuknak dolgozniuk kell a tsz, a gazdaság földjein is, ahol most van a munka dandárja. Az igazi hangulatot ezek a csilingelő szekerek, a kis pincék, a présházak őrzik. A gazdák csavarnak a présen, aztán magára hagyják, végezze munkáját. Szikkadt, fás már a törköly, alig jön a lé, kipréseltek belőle minden cseppet. Hordók száján tajtékozó lepedék. Gyöngyözve forr a must, nyugtalan, lázadó, murci lesz majd bor, zivataros idők békés adománya, amellyel persze sokan és sokszor visszaélnek, s ezért sok gond, baj forrása is. Traktorok hátán édes teher A nagyüzemek szüretelő hadának puttonyai retorok óriás kádjaiba ürülnek. Egy jellemző számadat erről a termelési módról: az állami gazdaságban 400 ember, kedden 16 vagon szőlőt szüretelt. Az erőt jövő hétre koncentrálják, mert a cukorfok — számításaik szerint----akkor éri el az optimális szintet. A feldolgozás két műszakban, éjjel-nappal folyik a DAVIÉP „jóvoltából”, mivel nem, készítették el időben az új feldolgozó és tároló terét. A munkacsúcsban 500-an veszik birtokukba a szőlőhegyeket. Vidám, népes had indul gyűjtőmunkára, alkukon, tere-fere és szüreti dal. A munkaerő nagy gond, vendégmunkásak is jöttek Észak- Magyarországról segíteni, hogy egy csepp se menjen kárba. Kár is lenne, hadd vigye azt és hozza a dicsőséget. Közelmúltban a Jaltában rendezett nemzetközi borversenyen aranyérmet szerzett a Rizlingszilváni, a Leányka pedig ezüstöt kapott. A megyei borversenyen 10 bor, 10 aranyérmet hozott a gazdaságnak és a vándorserleget, amelyet ma adnak át, s amely most már végleg itt marad. A tsz gazdái elégedettek a cukorfokkal, jobb a tavalyinál: 18—19 fok. A holdanként 30 mázsás tervet „hozzák” ennél jobbra számítanak. A 273 holdból 253 már termő, zöme a Látó, az Arany hegyen és Csókakőn található. „Egy tűs esőt járjon ki, ■nekünk valahol” — kérte kedden Pacher Gyula elnökhelyettes, amikor telefonon felhívtam egy kis tájékoztatásért. Lám szerdára megjött a várva-várt, de, igazár nem az én érdemem. Tőle tudtam még meg azt is, hogy a gimnázium besegít* a szüretbe, egy hétig kölcsön kapják a diákokat. (Z. E.) Világcégek elektronikai „fesztiváljá” Amiket eddig csak irodalomból ismertünk A Videoton számítógépeket is bemutat- Ismét benépesül a vásárváros Egy amerikai bombázógép több, mint négymillió darab elektronikai alkatrészt hordoz magában — olvastam nemrégiben az egyik külföldi folyóiratban. Megint másutt akövetkező „mellbevágó” adatot közölték: a szovjet Vénus-rakéták alekukonikai alkatrészének felsorolásához nem kevesebb „jegyzet” kellene, mint háromszor a hatkötetes Új Magyar Lexikon. De kisebb példákat is lehetne felsorolni, hiszen a Videoton egy-egy rádió vagy főként televízió készülékébe és sok száz elektronikai alkatrészt építenek be. S ezek öszhangját megteremteni, a megbízható működést garantálni már kevés egy ember ,szakértelme. Kollektívák szakmai bölcsessége szükségeltetik. Miért mondtam el mindezt? Mert a BNV területén, pontosabban annak a 30-as és 35-ös pavilonjában hétfőn, október 4-én megnyíló nemzetközi elektronikai kiállításán olyan dolgokat lát és hall a látogató, amelyekhez a fenti információk tömegét kell „elfogyasztani” — edzésként. Csak egyetlen példát hadd említsek: a Szovjetunió elektronikai ipara többekközött kiállít olyan ,,morzsaáramköröket”, amelyeket csak mikroszkóp alatt lehet alaposabban szemügyre venni, mégis, ezek a morzsaáramkörök egy tévé vagy nagyméretű rádió áramkörének megfelelő kapacitásokat hordoznak magukban. Ízelítőnek ennyit. Az Információ- befogadásban rutinos újságírókat is meglepte azonban az a sok-sok ‘ újdenrét, ■’melyről — mint a kiállítás fő szervezőjének képviselője — dr. Gágyor Pál, a KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézetének igazgatója és munkatársai beszámoltak a tegnapi sajtótájékoztatóm. Megtudtuk többek között, hogy hazánkban először rendeznek ilyen nagyméretű elektronikai kiállítást, s ennek érthető céljai vannak, hiszen az elektronikai ipar teljes bonyolultságában csak most, anegyedik ötéves terv során bontakozik ki hazánkban. Ezért érdekes — és remélhetőleg hasznos is —számunkra, hogy erre az első „elektronikai fesztiválra” szinte valamennyi világcég elküldte kiállítási anyagait. Alapanyagokat, késztermékeket, alkatrészeket és gyártási technológiát vonultatt fel október 4-től 10-ig több, mint 100 világcég, köztük 60 tőkés vállalat. Olyanok, mint a japán TDK ELektronics, az ugyancsak japán Poshiba— Mitsui, a francia SOCAPEX, a svájci LEMO, a nyugatnémet AMPHENOL—TUCHEL, az osztrák TRANSISTOR, stb. A MICRONICA ’71 elnevezésű nemzetközi kiállításon természetesen a világ élvonalában járó szovjet ipar is méltóképp reprezentálja eredményeit. Az ELECTRONORGTECHNIKA és a TECHNIOSEXPORT standjain kvantumelektronikai berendezéseket, lézert, diffúziós kemencéket, mikrohegesztő berendezéseket különböző integrált áramköröket, kristályhúzó berendezéseket láthatnak az érdeklődök. De ott lesz ezen a reprezentatív kiállításon a székesfehérvári VIDEOTON is rádiókészülékeivel, televízióival, számítógépeivel, hangszórókkal, hangdobozokkal, potanciométerekkel és forgókondenzátorokkal, hogy csak a legérdekesebbeket említsük meg. A két pavilonban rendezett kiállításon lényegében nincsenek hermetikusan elkülönítve egymástól sem a magyar és külföldi, sem pesti (Folytatás a 3. oldalon)