Fejér Megyei Hírlap, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

Felhívás a magyar néphez A család ünnepei ,Atomcsend” Fejér megyében Világgazdasági híradó ­ Jó szervezéssel, szorgos munkával valóra válthatók terveink A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE Szeptember 30-án Székes­­fehérváron tartotta ülését Fejér megye Tanácsa. Az ülést dr. Tapolczai Jenő, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. Köszön­tötte a tanácsülés résztvevőit, köztük dr. Barinkai Oszkárt, a­z MSZMP Központi Ellenőr­ző Bizottságának tagját, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesét, Herczeg Károlyt, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a megyei pártbizottság első titkárát. Napirend előtt dr. Tapol­czai Jenő számolt be a ta­nácsnak a végrehajtó bizott­ság két ülésszak közötti mun­kájáról. Ezután Fejér megye IV. ötéves fejlesztési tervé­ben megfogalmazott felada­tokat az írásban előterjesztett anyag mellett dr. Maróta Já­nos tanácselnök-helyettes szóbeli kiegészítése foglalta egybe, elemezte. Az írásos anyag csakúgy, mint a szóbeli kiegészítés még egyszer áttekintette a III. ötéves tervben elért eredményeket. TERVSZERŰ IPARI FEJLŐDÉS A megye ipara az 1966— 70-es években tervszerűen fejlődött, az átlagos évi 5 százalékos termelési növeke­dés megfelelt az elfogadott iparfejlesztési és ipartelepíté­si koncepcióknak. Megyénk e munka eredményeként az ország vas- és acélgyártá­sának­ híradástechnikai és alumíniumipari bázisává vált. Az ipar fejlődése elsősorban és zömében Székesfehérváron és Dunaújvárosban és környé­kén, valamint a móri járás­ban összpontosul. Erőteljes volt a fejlődés a mezőgazdaságban is, főleg a növénytermesztésben. A kez­deti gondok, problémák — elsősorban a súlyos száj- és körömfájás leküzdése — után az álattenyésztés fejlő­dése is pozitív irányú. A tervezett 11 625 helyett 12 882 lakás létesült. A víz­ellátásban, csatornázásban a kulturális ágazatban és az egészségügy területén is előbbre léptünk. A IV. ÖTÉVES TERV SZÁMAI A IV. ötéves terv sokkal többet ad a lakosságnak, mint a III. ötéves terv adott, mondotta többek között dr. Maróti János tanácselnök­helyettes. Összehasonlítás­ként számos tényt közölt, így pl. azt, hogy a IV. ötéves tervben 5500-zal több lakás épül, mint a III. ötéves terv­ben. Ebből célcsoportos beru­házásként (állami, szövetke­zeti lakás 2,5-szer annyi) 9000 lakás létesül. A víz- és csatornahálózat építésére 465 millió forintot fordítanak. A III. ötéves tervben e célra beruházott 290 millióval szemben. Ebből az összegből tovább folytatódik a két vá­ros, a Velencei-tó környéke, valamint a kiemelt nagyköz­ségek, járási székhelyek fej­lesztése, közművesítése, ivó­vízzel való ellátása. Ezzel együtt az egész megyében erőteljesen segítik az ivóvíz­zel való ellátást, amit az is bizonyít, hogy 1975-ig újabb 27 törpevízmű épül nagy ál­lami támogatással és társulá­si erővel. A 4,9 milliárd forint fej­lesztési alapból és átvett pénzeszközökből a már emlí­tett feladatok mellett a ko­rábbinál jóval többet fordíta­nak egészségügyi célokra. Míg a III. ötéves tervben 50 millió, a IV. ötéves tervben 115 millió forint szolgálja e feladatok jobb ellátását. A kulturális ágazat fejlesz­tésére a III. ötéves terv 106 milliós összegével szemben most 241 millió forint az elő­irányzat. Több tanterem, óvoda, bölcsőde létesül. Fej­lődik a kollégiumi hálózat. 1966—70 között 260 kollégi­umi hely létesült, a IV. öt­éves terv előirányzata 700 kollégiumi hely. Az új terv­időszak idején 140, vagyis 40-nel több általános iskolai tanterem épül, mint a meg­előző öt év alatt. Az óvodai hálózat 1900 hellyel bővül — ez 700-zal több, mint a meg­előző tervben volt. Az írásos és a szóbeli be­számoló is hangsúlyozta, hogy a fejlődés nemcsak azt jelenti, hogy a IV. ötéves tervben lényegesen többet (Folytatát a 3. oldalon) !■ UttYVTÁK ^ $(,'fcKvSf FEJ­ÉR MEGYEI r~=~ Péntek, 1971. október 1. XXVII. évfolyam, 231. szám * Ára: 80 fillér | AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA „Szabadítsuk meg az emberiséget a háborúk­tól­­” Megalakult az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Csütörtökön a Parlament vadásztermében tartották meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottságának alakuló ülését. Az ünnepélyes ak­tuson az elnökségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor re­formátus püspök, az Elnöki Tanács tagja, a magyarorszá­gi egyházak ökumenikus ta­nácsának elnöke, a BVT el­nökségének tagja, dr. Breza­­nóczy Pál egri érsek, a ma­gyar katolikus püspöki kar titkára, Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, az MTA elnöke, Garai Ró­bert, az MSZMP -KB külügyi osztályának helyettes veze­tője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács titkára, a BVT tagja, Varga Zsigmond­­né, a nyíregyházi Dózsa TSz növénytermesztője és Vas- Witteg Miklós, a SZOT al­­elnöke. Erdei L­ászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést és elmondta, hogy magyar közéleti személyiségek kez­deményezték a bizottság megalakítását, azzal a szán­dékkal és feladattal, hogy népünk akaratát kifejezve hatékony tevékenységet fejt­sen ki a kontinensünk biz­tonságával és az európai né­pek együttműködésével kap­csolatos nemzeti és nemzet­közi akciók előmozdítása ér­dekében. A bizottság tagjai társadalmunk valamennyi rétegét képviselik. Elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula az ülésen be­­szédet mondott, majd felszó­lalások következtek. A bizottság az alábbi ös­ö­­szetételben alakult meg: (Folytatás a 2. oldalon) ,­ha$4é*ity" — préselve kis pincék — kis hordók Csilingelő szekerek, pöfé­kelő taraj torok hozzák-veszik a hírt: szüret van. Nem az az igazi, a népet megbolygató, mindenkit lázba hozó, mint régen, de hangulata most is rátelepszik Mórra, mindenkit megérint. A borvidék szőlő­területének majdnem fele háztáji, magántermelők kezé­ben van. Ezért rájuk is kell gondolni, amikor a szüretről beszélünk. A javát már beta­karították, hiszen sokuknak dolgozniuk kell a tsz, a gaz­daság földjein is, ahol most van a munka dandárja. Az igazi hangulatot ezek a csi­lingelő szekerek, a kis pincék, a présházak őrzik. A gazdák csavarnak a présen, aztán magára hagyják, végezze munkáját. Szikkadt, fás már a törköly, alig jön a lé, kipré­seltek belőle minden cseppet. Hordók száján tajtékozó le­­pedék. Gyöngyözve forr a must, nyugtalan, lázadó, murci lesz majd bor, zivata­ros idők békés adománya, amellyel persze sokan és sok­szor visszaélnek, s ezért sok gond, baj forrása is. Traktorok hátán édes teher A nagyüzemek szüretelő hadának puttonyai retorok óriás kádjaiba ürülnek. Egy jellemző számadat erről a termelési módról: az állami gazdaságban 400 ember, ked­den 16 vagon szőlőt szüretelt. Az erőt jövő hétre koncent­rálják, mert a cukorfok — számításaik szerint----akkor éri el az optimális szintet. A feldolgozás két műszakban, éjjel-nappal folyik a DAVIÉP „jóvoltából”, mivel nem, ké­szítették el időben az új fel­dolgozó és tároló terét. A munkacsúcsban 500-an veszik birtokukba a szőlőhegyeket. Vidám, népes had indul gyűjtő­munkára, alkukon, tere-fere és szüreti dal. A munkaerő nagy gond, ven­­dégmunkásak is jöttek Észak- Magyarországról segíteni, hogy egy csepp se menjen kárba. Kár is lenne, hadd vi­gye a­­zt és hozza a dicsősé­get. Közelmúltban a Jaltában rendezett nemzetközi borver­senyen aranyérmet szerzett a Rizlingszilváni, a Leányka pedig ezüstöt kapott. A me­gyei borversenyen 10 bor, 10 aranyérmet hozott a gazda­ságnak és a vándorserleget, amelyet ma adnak át, s amely most már­ végleg itt marad. A tsz gazdái elégedettek a cukorfokkal, jobb a tavalyi­nál: 18—19 fok. A holdan­ként 30 mázsás tervet „hoz­zák” ennél jobbra számíta­nak. A 273 holdból 253 már termő, zöme a Látó, az Arany hegyen és Csókakőn találha­tó. „Egy tűs esőt járjon ki, ■nekünk valahol”­ — kérte kedden Pacher Gyula elnök­­helyettes, amikor telefonon felhívtam egy kis tájékozta­tásért. Lám szerdára megjött a várva-várt, de, igazár­ nem az én érdemem. Tőle tudtam még meg azt is, hogy a gim­názium besegít­­* a szüretbe, egy hétig kölcsön kapják a diákokat. (Z. E.) Világcégek elektronikai „fesztiváljá” Amiket­ eddig csak irodalomból ismertünk A Videoton számít­ógépeket­ is bemut­at- Ismét­ benépesül a vásárváros Egy amerikai bombázógép több, mint négymillió darab elektronikai alkatrészt hor­doz magában — olvastam nemrégiben az egyik külföl­di folyóiratban. Megint má­sutt a­­következő „mellbevá­gó” adatot közölték: a szov­jet Vénus-rakéták aleku­k­oni­­kai alkatrészének felsorolá­sához nem kevesebb „jegy­zet” kellene, min­t háromszor a hatkötetes Új Ma­gyar Lexi­kon. De kisebb példákat is lehetne felsorolni, hiszen a Videoton egy-egy rá­dió vagy főként televízió készülékébe és sok száz elektronikai alkat­részt építenek be. S ezek ösz­­hangját megteremteni, a megbízható működést garan­tálni már kevés egy ember ,szakértelme. Kollektívák szakmai bölcsessége szüksé­geltetik. Miért mondtam el mind­ezt? Mert a BNV területén, pontosabban annak a 30-as és 35-ös pavilonjában hétfőn, október 4-én megnyíló nem­zetközi elektronikai kiállí­tásán olyan dolgokat lát és hall a látogató, amelyekhez a fenti információk tömegét kell „elfogyasztani” — edzés­ként. Csak egyetlen példát hadd említsek: a Szovjetunió elektronikai ipara többek­­kö­zött kiállít olyan ,,morzsa­­áramköröket”, amelyeket csak mikroszkóp alatt lehet alaposabban szemügyre ven­ni, mégis, ezek a morzsa­­­áramkörök egy tévé vagy nagyméretű rádió áramköré­nek megfelelő kapacitásokat hordoznak magukban. Ízelítőnek ennyit. Az Infor­máció- befogadásban rutinos újságírókat is­ meglepte azon­ban az a­­ sok-sok ‘ újdenré­t, ■’melyről — mint a kiállítás fő szervezőjének képviselője — dr. Gágyor Pál, a KGM Műszaki Tudományos Tájé­koztató Intézetének igazga­tója és munkatársai beszá­moltak a tegnapi sajtótájé­koztatóm. Megtudtuk többek között, hogy hazánkban először ren­deznek ilyen nagyméretű elektronikai kiállítást, s en­nek érthető céljai vannak, hiszen az elektronikai ipar teljes bonyolultságában csak most, a­­negyedik ötéves terv során bontakozik ki hazánk­ban. Ezért érdekes — és re­mélhetőleg hasznos is —szá­munkra, hogy erre az első „elektronikai fesztiválra” szinte valamennyi világcég elküldte kiállítási anyagait. Alapanyagokat, készterméke­ket, alkatrészeket és gyártá­si technológiát vonultatt fel október 4-től 10-ig több, mint 100 világcég, köztük 60 tőkés vállalat. Olyanok, mint a ja­pán TDK ELektronics, az ugyancsak japán Poshiba— Mitsui, a francia SOCAPEX, a svájci LEMO, a nyugatné­met AMPHENOL—TUCHEL, az osztrák TRANSISTOR, stb. A MICRONICA ’71 elneve­zésű nemzetközi kiállításon természetesen a világ élvona­lában járó szovjet ipar is méltóképp reprezentálja eredményeit. Az ELECTRON­­ORGTECHNIKA és a TECH­­NIOSEXPORT standjain kvantumelektronikai beren­dezéseket, lézert, diffúziós kemencéket, mikrohegesztő berendezéseket különböző integrált áramköröket, kris­tályhúzó berendezéseket lát­hatnak az érdeklődök. De ott lesz ezen a repre­zentatív kiállításon a székes­­fehérvári VIDEOTON is rá­diókészülékeivel, televíziói­val, számítógépeivel, hang­szórókkal, hangdobozokkal, potanciométerekkel és forgó­­kondenzátorokkal, hogy csak a legérdekesebbeket említ­sük meg. A két pavilonban rendezett kiállításon lényegében nin­csenek hermetikusan elkülö­nítve egymástól sem a ma­gyar és külföldi, sem pesti­ (Folytatás a 3. oldalon)

Next