Fejér Megyei Hírlap, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

Péntek, 1971. oxtoper A megyei tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) építünk, mint a megelőző időszakban, hanem azt is, hogy 1975-ben az új létesít­mények következtében javul a kórházi ellátás, több gye­rek jut bölcsődébe, óvodába és jelentősen csökken az egy tanteremre jutó tanulócso­portok, gyermekek száma, így például: az 1970-es évben az iskolások mintegy 40 szá­zaléka járt még kettős mű­szakban, az erőfeszítések kö­vetkeztében ez az arány 1975 végére várhatóan 20 százalékra csökken. Az előadó beszélt azokról a feladatokról, teendőkről, me­lyeket a Politikai Bizottság, a kormány határozatai, vala­mint a Fejér megyei párt­­bizottság állásfoglalásai a beruházás és a fejlesztés ha­tékonyságával kapcsolatban megjelöltek.­­ Tervünk alapvető kon­cepciói helyesek, tartalmaz­zák mindazokat a célkitűzé­seket, melyek a népgazdasági tervből megyénkre hárulnak. Biztosítják a megye komp­lex fejlesztésének fő irányát, az elmaradott területek üte­mesebb fejlesztését. Tervünk az átvett pénzeszközökkel együtt 4,9 milliárd forint ösz­­szegű előirányzatot tartal­maz a tanácsi gazdaság, ezen belül elsősorban a lakásépí­tés, üzemeltetési járulékai, valamint a művelődésügyi és egészségügyi ellátás fejlesz­tésére. Ez az összeg több mint kétszerese a III. ötéves tervben felhasznált­ tanácsi fejlesztési alapnak. CÉLSZERŰ BERUHÁZÁSOK A továbbiakban arról szó­lott, hogy az 1971 első félévi beruházások tapasztalatai felhívják a figyelmet néhány feszültségre, gondra, problé­mára. Így például­ a tervben néhány korábban jóváha­gyott fejlesztési cél elérésé­hez nem biztosított a megfe­­lelelő fedezet. A megyében rendelkezésre álló építőipari kapacitás nem elegendő a pénzügyi eszközökkel lefede­zett feladatok kivitelezésére. Ezek következményeként az 1971-ben megindításra terve­zett beruházások egy része nem kezdődött el, néhány át­húzódó vagy megkezdett be­ruházás is vontatottan halad. Ezek okai közül többet is említett az előadó és az írá­sos jelentés. Például azt, hogy a IV. ötéves terv a me­gye első komplex területfej­lesztési terve, mely együtte­sen jelöli meg az állami, szö­vetkezeti és tanácsi szervek előtt álló feladatokat, s kö­zösen számol az erőforrások­kal is, viszont az ipari válla­latok termelési, fejlesztési tervei később alakultak ki. A másik tényező, hogy a helye­sen meghatározott célokat egyes területeken gyorsabb ütemben tervezték, mint azt a megye pénzügyi lehetőségei és kivitelezői kapacitása le­hetővé teszi. Például egyes nagyközségekben a jelenlegi szükségleteknél nagyobb la­kásszámot terveztek, más községekben pedig a tényle­ges szükségletet is figyelmen kívül hagyták. Ezért a felül­vizsgált terv az igényeket a lehetőségekhez igazítva jelö­li meg. Az eredetileg is ter­vezett 17 700 lakás felépítésé­nek területi megoszlása né­mileg változik. Székesfehér­váron és Dunaújvárosban a célcsoportos lakásszám 100- zal, illetve 400-zal növekedik, Móron 325, Bicskén 150, Sár­­bogárdon 150, Kincsesbányán 80 lakás épül. Ez a terv job­ban kifejezi a reális helyze­tet és ugyanakkor nagy je­lentőségű, hogy egyes köz­ségekben több lakás szolgálja a pedagógusok, orvosok, tár­sadalmi vezetők ilyen jellegű gondjainak megoldását, ami egyben nagy segítség ezen területek, oktatási, egészség­­ügyi ellátása javításának is. Mindezeket a körülménye­ket figyelembe véve intézke­dik a terv a pénzügyi egyen­súly megteremtésére, az el­határozott létesítményekhez szükséges tényleges bekerü­lési összegek biztosítására. Éppen ezért a rend­ben kiala­kult pénzügyi normák a be­ruházókra, a tervezőkre, a kivitelezőkre egyaránt köte­lezőek. Ehhez kell szabni igé­nyeinket. A pénzügyi egyen­súly biztosítása érdekében kell a tanácsi szerveknek, valamennyi beruházónak, ki­vitelezőnek olyan ütemezést kialakítani, amely az éves tervben valóra váltható. Valamennyi gazdálkodó szerv csak a fejlesztési alap összegének megfelelően ter­vezheti kiadásait. Az időköz­ben felmerült fontos és sür­gős újabb igények csak egyes beütemezett feladatok elha­gyásával, vagy többletbevétel terhére valósíthatók meg. A felelősségteljes munka, a végrehajtás megköveteli, hogy a fejlesztés, az irányí­tás és gazdálkodás minden szintjén döntést hozni és an­nak végrehajtásához kezdeni csak akkor lehet, ha megva­lósításhoz szükséges anyagi fedezet vagy annak garan­ciája rendelkezésre áll. Elengedhetetlen, hogy a tanácsok a gazdálkodó szer­vek tartalékot képezzenek, szervezettebben, rendszere­zettebben gazdálkodjanak a különböző szervektől, válla­latoktól fejlesztési célokra átvett pénzeszközökkel. A terv sikeres végrehajtása érdekében szabja meg a ha­tározat a fejlesztési alap be­vételeinek felhasználását, így első helyre a célcsoportos lakások és azok üzemeltetési járulékainak megépítését te­szi. Ezt követi sorrendben a középiskolai tantermek, kol­légiumok, kórházi ágyak lé­tesítése, a már megkezdett és folyamatban levő beru­házások befejezése, a felsőbb tanácsi támogatással épülő létesítmények megvalósulása. Fontos a célcsoportos la­kásszámon felüli, valamint a következő középtávú terv­ciklus lakásépítéseihez szük­eleven eszmecsere bonta­kozott ki a IV. ötéves terv­ről, beterjesztett jelentésről, a módosításról, a feladatok meghatározásáról. Dr. Mészá­ros Emil, a megyei tanácsta­gok székesfehérvári járási csoportjának nevében állapí­totta meg, hogy a felülvizsgá­lat hasznosnak bizonyult, kö­zelebb vitte a terveket a jo­gos igények kielégítéséhez. A továbbiakban említette, hogy a tanterem hiány a járás te­rületén, így például Szabad­­battyánban, Martonvásáron, Baracskán, Soponyán, Pol­gáréiban igen nagy. Szólott arról is, hogy a Tudományos Akadémia martonvásári inté­zete jelentős összeggel járul hozzá iskola létesítéséhez, vi­szont gondként jelentkezik a gazdaságok, tsz-ek részéről a fenntartás összegeinek bizto­sítása. A hatékony tevékenységről, a tanácsi irányításról, s azon belül is a társadalmi munka szerepéről szólt többek kö­zött Sófalvi István, aki duna­újvárosi példával illusztrálta, hogy a társadalmi munka a fejlesztésnek is jelentős for­rása. Hangsúlyozta, hogy a terv a lakosság észrevételei­nek meghallgatásával készült, koncepciójában helyes. Erről szólott többek között dr. Ti­­linger István is, aki megálla­pította, hogy a terv lényege a módosításokkal nem válto­zott, alaposabbá, megvalósít­­hatóbbá vált. Az élet bár­mely területén dolgozóknak, elsősorban a vezetőknek az eddigieknél is körültekintőb­ben, tervszerűbben kell dol­gozniuk. Herczeg Károly A DÖNTÉS ÉS VÉGREHAJTÁS EGYSÉGÉRŐL A megyei pártbizottság első titkára hozzászólása elején elmondotta, hogy az előter­jesztéssel egyetért, azt a párt megyei végrehajtó bi­zottsága is megtárgyalta, ez­ért annak nevében is elfoga­dásra ajánlja. Ezután többek között arról szólott, hogy a beterjesztett módosítások is összhangban vannak a megyei pártérte­séges előközművesítés és te­rületbiztosítás végzése. A ta­nácsi fejlesztési alap bevételi forrásaira való tekintet nél­kül, egységes fejlesztési ala­pot képez. A feladatok köte­lező sorolásánál elengedhe­tetlen ezt figyelembe venni. Több fontos feladattal együtt, mutatott rá az írásos anyag és a szóbeli kiegészítés is a bekerülési költségek csökkentésére, a munka jobb szervezésére, a társadalom, a lakosság eddiginél is aktí­vabb mozgósítására. Az eddigi felülvizsgálat, az anyagi és kivitelezési le­hetőségek felmérése már­is megmutatta, hogy célszerű néhány feladatot későbbre tenni annak érdekében, hogy a legalapvetőbb, leglényege­sebb célkitűzések a lakás­­építkezésben, a kommunális fejlesztésben, a kulturális és egészségügyi ágazatban meg­valósuljanak. Ezen feladatok megvalósí­tását az építőipari vállalatok kapacitása biztosítja, a helyi fejlesztések megvalósításához azonban az eddiginél lénye­gesen jobban igénybe kell venni a termelőszövetkeze­tek, a ktsz-ek, a közös társu­lások, az állami gazdaságok házilagos brigádjainak, va­lamint a költségvetési üze­mek építőipari kapacitását. Az eddig szerzett tapasz­talatok és a tervben megje­lölt intézkedések növelik a hatékonyságot, a módosítá­sok lényegében, a korábbi célok realitását alapozzák meg A IV. ötéves terv koncep­ciója helyes. Jobb szervezé­sei és nagyobb felelősséggel, az irányító munka hatéko­nyabbá tételével, a döntések még jobb kimunkálásával és szorgos munkával megvaló­síthatók — összegezte az el­mondottakat a beszámoló, köz két határozatéval, célkitű­zéseinkkel. A konkrét gya­korlati tapasztalatok alapján a tervezés, a pénzügy és kivi­telezés programját közelebb sikerült egymáshoz hozni — mondotta. Törekedni kell továbbra is az igények kielé­gítésére. Figyelembe kell venni, hogy igényeink állan­dóan növekszenek, de azt sem szabad elfelejteni, hogy csak olyasmit lehet megvaló­sítani, amihez megfelelő anyagi eszközök, kivitelező kapacitás áll rendelkezésre. Hangsúlyozta a tervben elő­irányzott gyors fejlődés je­lentőségét, többek között azt, hogy a lakásépítésben meghá­romszorozódik a célcsoportos beruházás. A feladatok kapcsán hang­súlyozta: eszünkbe kell vésni a tervtárgyaláskor, azok elő­készítésekor, hogy a végre­hajtás is tőlünk függ. Nem elég tehát valamit megsza­vazni, hanem konkrétan munkálkodni kell a végrehaj­tásért. Ehhez pedig politikai felelősség, hozzáértés kell és az is, hogy rendszeresért felül­vizsgáljuk tetteinket. Szólott Herczeg Károly ar­ról is, hogy terveinket végre­hajtani csak fegyelmezett munkával lehet. Ennek érde­kében szükséges, hogy a tes­tületek, a szervek, ki-ki a maga posztján jobban köve­telje meg a hatékony, pontos munkát. Hozzászólása további részé­ben a tanácsok és a vállala­tok, gazdaságok, tsz-ek együttműködésének szerepé­ről szólt. Mint mondotta: az egyes gazdálkodó egységek munkájának nyereségéből, jövedelméből a fejlődés ará­nyában több jut a területek fejlesztésére is. Dr. Mikes József, a NEB vizsgálatainak tükrében bi­zonyította, hogy jogos igény a beruházások tervszerűbbé, hatékonyabbá tétele. Hivatko­zott arra, hogy csakis az erők összpontosításával valósítható meg a 15 éves lakásépítési terv célkitűzése. Körtvélyesi Ferenc is elsősorban a beru­házás hatékonyságát hangoz­tatta, az ezzel kapcsolatos feladatokat, teendőket vázol­ta. A beszámolónak és a hozzá­szólásoknak is témája volt a tanácsok, a vállalatok, tsz-ek, intézmények együttműködése, a közös feladatok végrehajtá­sa érdekében. Závodi Imre ezzel kapcsolatban azt emlí­tette, hogy a vállalatok se­gítségét korábban nem egy­szer úgy fogalmazták meg: adtunk a tanácsnak. Ideje ezt törölni a szótárból, hiszen a szükségleteknek és lehetősé­geknek megfelelően saját gondjaiknak, saját problémá­juknak enyhítése céljából já­rulnak hozzá bölcsődék, óvo­dák és egyéb létesítmények megvalósításához. A beruhá­zások megvalósításához, a célszerű tevékenységhez kap­csolódott Soós György hozzá­szólása, aki miközben a be­terjesztett javaslatokat elfo­gadta, kérte, egyértelműbb legyen az intézkedés­­ pél­dául abban, hogy regionális vízműből, vagy törpevízmű­ből oldódjék meg a dunaúj­városi járás több községé­nek vízellátása. Tamás Mik­lós is jónak, a megye dolgait alaposan áttekintenek érté­kelte a beterjesztetteket. Az eszmecserét dr. Maróti János foglalta össze. Ezután a tanácstagok egyhangúlag megszavazták a beterjesztett módosításokat. Ugyancsak jóváhagyta a tanács Fejér megye 1970. évi költségvetési zárszámadásá­ról beterjesztett jelentést. Fejér megye Tanácsa ezután megválasztotta a területi Népi Ellenőrzési Bizottságok elnö­keit, elnökhelyetteseit és tag­jait. A Népi Ellenőrzési Bi­zottság Fejér megyei elnöké­nek dr. Mikes Józsefet, elnök­­helyetteseknek: Zentai Lórán­­dot és Báldy Sándort, a szé­kesfehérvári, járási, városi bizottság elnökévé Nagy Já­nost, helyettesévé Kendrovics Miklóst, a dunaújvárosi járá­si, városi bizottság elnökévé Takács Istvánt, helyettesévé dr. Rombauer Pált, a bicskei járási bizottság elnökévé Zsolnin Pált, helyettesévé Ur Gyulát, a móri járási bizott­ság elnökévé Szűcs Mihályt, helyettesévé Szakonyi Kál­mánt, a sárbogárdi járási bi­zottság elnökévé Újházi Dé­­nest, helyettesévé Bruzsa Jó­zsefet választották. A Fejér megye Tanácsa végrehajtó bizottság tervosz­tálya vezetőjévé Teubel Györ­gyöt, az igazgatási osztály ve­zetőjévé dr. Csiba Tibort ne­vezte ki. Hozzászólások A lakásépítés növekvő ütemének egyik fontos forrása korszerű építési technológia alkalmazása. A fejlődő alumíniumipar jelentős bázisa a könnyűfémmű. HÍRLAP 3 Óvoda a Zombori úton Kevesen ismerik Székesfe­hérváron a Zombori úti óvo­dát, mely a Bory-vár mellett, a Szőlőhegy festői környeze­tében ismét várja a gyerme­keket. Legutóbb júliusig fogadta a csöpségeket, de aztán be­zárt. Ok: szülés és betegség. Az ajtajára pedig kikerült a cédula: bizonytalan ideig zárva. Érthető módon a szü­lők is megijedtek, s csak né­hány gyermeket írattak be szeptemberig. Az óvoda sorsa úgy látszott, megpecsételő­dött. A VIDEOTON herényi úti óvodájában 140 a férőhely, de 170 gyereket vettek fel. Ezt követően jött létre szo­ros kapcsolat a városi tanács és a VIDEOTON között. A vállalati nőtanács, aktívahá­lózatának segítségével, társa­dalmi munkások siettek a kissé elhanyagolt emeletes óvodát rendbehozni. Takarí­tás, udvar­rendezés és vil­lanyszerelési munkák elvég­zésével megszületett a lehe­tőség a kis lakók fogadására A városi tanács gondosko­dott az óvónőkről, a kisegítő munkaerőről, s tervbe vette, hogy a körülbelül egy kilo­méter hosszú bekötő földutat rendbehozza. A 30 óvodás nagy része a VIDEOTON dol­gozóinak gyermeke. A szü­lők a vállalat művelődési há­zába hozzák őket, s egy kü­lön autóbusz viszi az óvodá­ba, délután pedig hozza visz­­sza a gyerekeket. Október első napjaiban a városi tanács és a VIDEO­TON gyümölcsöző együttmű­ködésével a város egyik leg­szebben felszerelt óvo­­­dája ismét megnyitja kapu­ját. (Vetsch) Világcégek elektronikai „fesztiválja” (Folytatás az első oldalról) Mai hovata­rtozá­s szerint a ki­állítók. Ez önmagában is ta­pasztalatcsere jelleget köl­csönöz ennek az elektronikai seregszemlének. Ezt a szán­dékot természetesen külön­böző konzultációkkal, szaba­don látogatható előadásokkal és bemutatókkal erősítik to­vább. A konzultációk, bemu­tatók, előadások szervezésé­ben éppen úgy, mint a ki­állítás előkészítésében és szervezésében, s a leendő üz­leti kötéseikben az ELEKTRO­­MODUL Alkatrész-kereske­delmi Vállalat éppen úgy részt vállalt, mint a HUNG­­EXPO. Megyénket különösen ér­dekli, ,kell, hogy érdekelje ez a kiállítás — ami 4-én 10 órakor nyitja meg kapuit, s 10-ig naponta 10-től 18 órá­ig tekinthető meg —, hiszen a magyar elektronikai ipar egyik legfontosabb bázisa éppen Fejérben van. Látványosságot is bősége­sen ígér ez a kiállítás, még­­inkább szakmai­ tapasztalato­kat, hiszen mind a szocialis­ta országok kiállítói, mind a tőkésvil­ág képviselői számos olyan terméket, alkatrészt és eljárást bemutatnak, ame­lyet eddig csak az irodalom­ból ismerhettek a magyar szakemberek. A laikus látogatót sem csupán ámulatba ejti ez az elektronikai seregszemle, hi­szen a közlekedéstől a vegy­iparig, a szolgáltatóipartól a statisztikai munkaterülete­idig — ha nem is a legfejlet­tebb színvonalon — már ha­zánkban is jelen­­van az elektronika, s ennek lénye­géhez tudatilag is közelebb kerülni — felér egy szakmai továbbképzéssel. S ezért is ajánljuk tömegeknek ezt a kiállítást, mert holnapjaink nagy lehetőségei szorongnak azokban a bizonyos „mor­zsa-áramkörökben”, a számí­­tásilapok alkatrészeiben, tá­­gabb értelemben ebben a nemzetközi kiállítási anyag­ban. Kátay Antal

Next