Fejér Megyei Hírlap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
Export-Joggal, új törekvésekkel A vasárnap riportja Képben és hangban Ogoralleta lottó-jutalomsorsolásról Miniszteri értekezlet a MÉM-ben Hétfőn dr. Dimény Imre miniszter vezetésével ülést tartott a MÉM miniszteri értekezlete, amely — egyebek között a hazai fehérjetermelés bővítésének lehetőségeiről tárgyalt. Az értekezlet megállapította, hogy a hazai takarmányfehérje-termelést az élelmiszerek biológiai értékének növelése, valamint az állati termékek exportlehetőségeinek jobb kihasználása érdekében fokozni kell. Jelenleg az állattenyésztéshez szükséges fehérjék kétharmad részét a mezőgazdaság adja, a takarmányok azonban összetételüknél fogva csak részben felelnek meg az egyre fokozódó igényeknek. Ezért a jövőben az eddiginél nagyobb hasznos anyagtartalmú növényeket kell termeszteniök az üzemeknek, és a betakarítási módszereket is tökéletesíteni kell. Emellett azonban arra is szükség van, hogy az élelmiszeripari melléktermékeket és hulladékokat az eddiginél jobban használják fel takarmányok készítésére, dúsítására. A miniszteri értekezlet a fehérjetermelés növelésére egész sor javaslatot vitatott meg. Decemberi hideggel búcsúzott az október, mintha arra akart volna figyelmeztetni, hogy gyorsítani kell az őszi terménybetakarítást, a kukorica, a cukorrépa szedését. Ezt erősítik meg az Ercsi Cukorgyárból nyert adatok. Fejér megye gazdaságai eddig 2030 holdról 34 ezer tonna cukorrépát adtak át a gyárnak. 1400 katasztrális holdról még körülbelül 23 ezer tonna vár átvételre. A gyár adatai szerint körülbelül mintegy ezer holdon még nem szedték fel a cukorrépát. Munkás emberaktát H 1000 fő — Munkahelye? — A József III. bányaüzem függőleges aknájánál vagyok felső csatlós. — Mióta látja el ezt a feladatot? — Négy éve, de persze nem csak azóta dolgozom. 1952-ben kezdtem itt a bányánál. Voltam küldönc, telefonközpontos, stb. Aztán egyszer meggondoltam magam és leszámoltam. Persze nem mentem el Kincsesről, hiszen itt laktunk. Az üzemi konyhán helyezkedtem el, mint „konyhaleány”. — Miért gondolta meg magát? — Nem is tudom. Akkor, a leszámolás előtt jobban tetszett a konyhai munka. Aztán rájöttem, hogy a bányánál jobb, ha másért nem, hát a pénz, meg a juttatások miatt. — Most mennyit keres? — Ezernyolcat, meg hozzájön a hűségpénz, a nyereség, a szén. — „Ha másért nem, hát a pénz miatt...” Így indokolta visszajövetelét a bányához. Csak a pénz több? S a munka milyen? — Szerintem jobb. Ez is egyik indok volt, hogy visszajöttem. Állandó délelőtt járok, s nem végzek nehéz fizikai munkát. Csak a lengőpadot és a kasajtó láncát kell felemelnem, meg a jelzőt kezelnem. S amikor nincs személyszállítás, akkor a gépházba takarítok. Igazán nem nehéz a munkám. Viszont annál nagyobb figyelmet igényel, s nagy a felelősség is. De még, szerencsére nem volt semmi baj. — A férfiak engedelmeskednek? — Miért ne engedelmeskednének? Ha azt mondom, hogy sorba kell állni, vagy hogy a megengedettnél többen nem szállhatnak be a kasba, akkor az úgy is van. Nem mernek ellenkezni, tudják, hogy ez nem játék. — Gratulálok, hiszen ezek szerint nagyszerűen tud a férfiakkal bánni. Az elmondottakból azonban az is kiderül, hogy elégedett munkahelyével. — Igen, minden vonatkozásban. — Férje, hol dolgozik? — Vájár, az Iszka II. bányaüzemben. Fiunk általános iskolás, nyolcéves. — Milyen vágyai, tervei vannak? — Nem is tudom ... Nem, nincs különösebb ... — Úgy tudjuk munkáját elismerik, megbecsülik az üzem vezetői. Nem egyszer jutalomban is részesült. Gratulálunk és további eredményes munkát kívánunk! — Köszönöm. — ács Egei Antalné, csatlós FEJÉR MEGYEI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Több mint tízezer kiszes nevében tanácskozott a KISZ fehérvári küldöttértekezlete Ifjúgárdisták zászlóbehozatalával, a Jószef Attila középiskola kamarakórusának énekszámaival, szavalattal és Gyimesi Vince elnöki megnyitójával kezdődött tegnap reggel a székesfehérvári KISZ-szervezetek küldötteinek értekezlete a városi tanács nagytermében. A jelentős fórumon megjelent Kersák Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Kalmár Dezső, a városi pártbizottság első titkára, Jelinek István, a KISZ KB tagja, a KISZ felsőbb szerveinek több képviselője, a Hazafias Népfront, a városi tanács, a sporttanács, a nagyüzemek, tanintézetek vezetői, igazgatói, párttitkárai. Nagy aktivitás, a többettenni akarás őszinte kritikai légköre kísérte végig a küldöttértekezletet. A délután öt óráig tartó vitában 24-en jutottak szóhoz, néhányan pedig írásban továbbítják észrevételeiket. Hogy menynyire elolvasták a tartalomban gazdag, s terjedelemben vaskos beszámolót, hogy mennyire figyelmesen hallgatták Breznyánszki Gyuláné vitaindítóját, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az írásban és szóban elmondottak idézése, az egyes megállapítások bírálata. A „mezőgépes” Sípos Péter a KISZ- titkári értekezlet sok (12—15) pontja, a titkárok részvétlenségét, valamint ezeknek a tanácskozásoknak az időpontját kifogásolta. Ezt követően több is önkritikusan, de a felsőbb vezetés fogyatékosságainak szóvátételével fogalmazták a megszívlelendő útravalót. Az SZKG-s Szabó Klára többek között azt várja, hogy a titkári értekezletek az információhoz adjanak segítséget, legyenek tapasztalatcserék és találjon módot az új KISZ- bizottság a jó kezdeményezések, versenymozgalmak terjesztésére. Fickert Tibor, a politikai tájékoztatás frissebbé tételét sürgette. A Köfémes Dékány Csabáné az oktatáshoz kért filmeket és más szemléltető eszközöket. Ugyanakkor újabb problémát is említett. A beszámoló ugyanis közömbösséggel vádolta a betanított és segédmunkásokat, közöttük is elsősorban fiatalasszonyokat és lányokat. Ő számadatokkal illusztrálta éppen ezek aktivitását. Vancsik Zoltán ugyanezt a témát a Pamuttextilre szűkítette, ahol a kommunista vasárnapok az egyik honvédségi alakulattal kooperált programok és általában a pezsgő KISZ-élet megvalósítói a lányok. Elismerte, viszont, hogy a gyermekgondozás a segély után visszatérő anyákat nehezebb állandó KISZ-munkára mozgósítani. De ha megfelelő a program — mondotta — akkor ők is bekapcsolódnak. Amit Gonda István, a József Attila középiskola küldötte, a munkás-paraszt szülők gyermekei tanulmányi előmenetelének segítése érdekében megfogalmazott, arra többen visszatértek. Dr. Mátay Pál ifjúsági törvénnyel kapcsolatos mondanivalója közben válaszolt a fizikai szülők gyermekei tanulmányi segítésével kapcsolatos problémákra. Kalmár Dezső elvtárs többek között elismeréssel szólt a küldöttértekezlet őszinte hangjáról, buzdított újabb helyi, az 1000 éves évfordulóhoz fűződő létesítmény védnökségvállalására. Válaszolt az ifjúsági házzal elhangzott kérdésre. Ismertette, hogy e létesítményhez 12 millió forint áll rendelkezésre, ugyanakkor a harmadszori tervezés után is 25 millió forint kellene az épületre. Most szerényebb épület tervezését várják az illetékesek. Burányi István, a jövő szakmunkásainak felkészültségéről, mozgalmi aktivitásából adott ízelítőt. Ugyanakkor Varga Ferenc és részben Zóka Lajos is azt boncolgatta, hogy az alapszervezeteknek, brigádoknak milyen kötelességeik vannak a fiatal szakmunkások fogadásában. Janzsó István, a 320-as intézetből az általános és középiskolák meghibásodott tvés rádiókészülékeinek javítására kezdeményezett mozgalmat ismertette. Selmeczi Kamill, a József Attilából az 1000 év 1000 perc mozgalomhoz csatlakozásra, a Vidám Park mellett létesítendő sportpálya építésére szólította társait. Iskolájukból 3000 munkaóra vállalását jelentette be. Az úttörőmozgalom eredményeit Közeli Ferencné méltatta. Elismeréssel említette a 83 ifivezető nevelést segítő munkáját, de több lelkes fiatalra lenne szüksége a gyermekszervezetnek. Simon Gábor, Földházi Mihály és mások is a honvédelmi neveléssel, az ifjú gárda mozgalom adta lelkesítő feladatokkal, a katonai életre való előkészítés fontosságával foglalkoztak. A küldöttértekezlet gazdag útravalót adott az új KISZ- bizottságnak, a megválasztott végrehajtó bizottságnak. Úgy van, ahogy Khaut András, a KISZ megyei bizottság első titkára megfogalmazta: a megye KISZ tagságának 40 százaléka (több mint 10 000) Székesfehérváron dolgozik, alkot és itt részese a mozgalmi tevékenységnek is. A városi KISZ-bizottság bármennyire is megjavítja irányító munkáját, a cselekvés az alapszervezetek mozgósító képességén minden KISZ tag felelősségérzetén múlik. Németh Erzsébet VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Kedd, 1971. november 2. XXVII. évfolyam, 250. szám * Ára: 80 fillér Elégedett beruházók, megdicsért kivitelezők Most már szinte mindennapra jut egy ünnepség a KÖFÉM-ben. Tegnap délután a Szélesszalag-Hengermű építésében résztvevő négy nagyvállalat — a 22-es Építőipari Vállalat, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a Villamos Automatika Intézet és a Kohászati Gyárépítő Vállalat , képviselői ültek össze, hogy meghallgassák a beruházás vezetőinek értékelését a hatéves munkáról, az 1969-ben kötött szocialista szerződés végrehajtásáról. Mint a bevezetőt tartó Jankovits Ferenc, beruházási igazgató is elmondta: a szerződést a felek maradéktalanul teljesítették, a Szélesszalag-hengermű minden berendezése üzemel. E szerződés szerepéről beszélt a KÖFÉM párttitkára Borbás Sándor is, aki részleteiben is elemezte az építésben és szerelésben közreműködő vállalatok munkáját. — Az első helyen — mondotta — a Gyár és Gépszerelő Vállalatot kell említenem, mégpedig azzal az indoklással, hogy kiváló munkát végeztek. Pontosan tartották a határidőket, rugalmasan igazodtak a más vállalatok által diktált iramhoz, késés, fennakadás miattuk nem fordult elő. Az építők és az elktromos berendezéseket szerelők szintén jó munkát végeztek, míg a Kohászati Gyárépítő Vállalatról ezt csak részben lehet elmondani. Különösen az öntödei kemencék szerelésénél végzett munkában akadtak hibák, határidő elcsúszások. Végezetül azonban mégis jó értékelést kell adni minden vállalatnak, hiszen olyan feladatot oldottak meg sikeresen, amelyhez hasonlót eddig nem kaptak. — fejezte be az értékelést a párttitkár. Juhász János, a KÖFÉM igazgatója szintén meleg szavakkal mondott köszönetet a szocialista szerződést teljesítő építőknek és szerelőknek. Bartha László, a városi pártbizottság osztályvezetője a határidő előtti átadás népgazdasági jelentőségét méltatta és köszönetet mondott a munkában részt vevő vállalatok pártszervezeteinek azért a hathatós támogatásért, amellyel sokat segítettek a munka megszervezésében. A tanácskozás befejezéséül a négy nagyvállalat képviselői szólottak röviden arról, hogy milyen segítséget nyújtott feladataik megoldásában a szocialista szerződésben is rögzített elvtársi, baráti együttműködés. B. P. Téli felkészülés az építőiparban Közeledik a tél, az építőipar is :megkezdte a melegítő berendezések, hőlégfúvók, gőzfejlesztő kazánok kiszállítását a téli építkezésekre kijelölt munkahelyekre. Az előkészületek azonban már jóval korábban megkezdődtek. A vállalatok még szeptemberben elkészítették a téli munkák intézkedési tervét, sőt az előrelátóak már az építési megbízás szerződésének megkötésekor a téli munka lehetőségeinek figyelembevételével ütemezték a határidőket. Az előkészületek módszere lényegesen változott: most nemcsak műszaki intézkedési tervet készítettek, hanem körültekintő közgazdasági elemzést is, mert a téli munka meggondolatlanul látványos műszaki megoldásai gazdaságilag tönkretehetik a vállalatot. Ezért fontos cél, hogy december végére a lehető legkisebbre csökkentsék az építkezések befejezetlen állományát és az anyagkészleteket. A gazdaságos és hatékony munka feltételeinek megteremtésében fontos törekvés, hogy ezekben a hetekben tető alá kerüljenek a téli munkára kiszemelt épületek, felszereljék, beüvegezzék az ablakokat és ne átmeneti, ideiglenes jellegű, hanem végleges berendezésekkel oldják meg az épületek fűtését. A lakásépítkezéseken különösen nagy súllyal esik latba a házgyárral rendelkező BVM-vállalatok téli munkája, mert a gyárjellegű panelüzem télen is ontja a termékeket. Így gondoskodni kell arról, hogy a panelek összeszerelése lépést tartson az üzemi termeléssel. Márpedig a nagy hideg és az erős szél azt nagyon nehezíti. A hideg okozta akadályokat el tudják hárítani különleges melegítőberendezésekkel és fagyálló beton felhasználásával, de arra mindenképpen számítaniok kell, hogy az erős szélben abba kell hagyni a szerelést. Kedvező viszont, hogy a lakásépítő ÉVM-vállalatoknál jelenleg 36 846 lakás épül — 3 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt — tehát tekintélyes mennyiség kerül tető alá a hidegek beköszöntéséig, s jobb feltételeket teremthetnek a jövő évi ütemesebb munkához.