Fejér Megyei Hírlap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

Export-Joggal, új törek­vések­kel A vasárnap riportja Képben és hangban Ogoralleta lottó-jutalomsorsolásról Miniszteri értekezlet a MÉM-ben Hétfőn dr. Dimény Imre miniszter vezetésével ülést tartott a MÉM miniszteri ér­tekezlete, amely — egyebek között a­­ hazai fehérjeter­melés bővítésének lehetősé­geiről tárgyalt. Az értekezlet megállapítot­ta, hogy a hazai takarmány­fehérje-termelést az élelmi­szerek biológiai értékének nö­velése, valamint az állati termékek exportlehetőségei­nek jobb kihasználása érde­kében fokozni kell. Jelenleg az állattenyésztéshez szük­séges fehérjék kétharmad ré­szét a mezőgazdaság adja, a takarmányok azonban össze­tételüknél fogva csak­ részben felelnek meg az egyre foko­zódó igényeknek. Ezért a jö­vőben az eddiginél nagyobb hasznos­ anyagtartalmú nö­vényeket kell termeszteniök az üzemeknek, és a betakarí­tási módszereket is tökéletesí­teni kell. Emellett azonban arra is szükség van, hogy az élelmiszeripari melléktermé­keket és hulladékokat az ed­diginél jobban használják fel takarmányok készítésére, dú­sítására. A miniszteri értekezlet­­ a fehérjetermelés növelésére egész sor javaslatot vitatott meg. Decemberi hideggel búcsúzott az október, mint­ha arra akart volna figyel­meztetni, hogy gyorsítani kell az őszi terménybetaka­rítást, a kukorica, a cukor­répa szedését. Ezt erősítik meg az Ercsi Cukorgyárból nyert adatok. Fejér megye gazdaságai eddig 2030 hold­ról 34 ezer tonna cukorré­pát adtak át a gyárnak. 1400 katasztrális holdról még körülbelül 23 ezer ton­na vár átvételre. A gyár adatai szerint körülbelül mintegy ezer holdon még nem szedték fel a cukor­répát. Munkás emberak­­­­­tát H 1000 fő — Munkahelye? — A József III. bányaüzem függőleges aknájánál vagyok felső csatlós. — Mióta látja el ezt a feladatot? — Négy éve, de persze nem csak azóta dolgozom. 1952-ben kezdtem itt a bányánál. Voltam küldönc, telefonközpontos, stb. Az­tán egyszer meggondoltam magam és le­számoltam. Persze nem mentem el Kin­csesről, hiszen itt laktunk. Az üzemi kony­hán helyezkedtem el, mint „konyhaleány”. — Miért gondolta meg magát? — Nem is tudom. Akkor, a leszámolás előtt jobban tetszett a konyhai munka. Az­tán rájöttem, hogy a bányánál jobb, ha másért nem, hát a pénz, meg a juttatások miatt. — Most mennyit keres? — Ezernyolcat, meg hozzájön a hűség­­pénz, a nyereség, a szén. — „Ha másért nem, hát a pénz miatt...” Így indokolta visszajövetelét a bányához. Csak a pénz több? S a munka milyen? — Szerintem jobb. Ez is egyik indok volt, hogy visszajöttem. Állandó délelőtt járok, s nem­ végzek nehéz fizikai munkát. Csak a lengőpadot és a­ kasajtó láncát kell felemelnem, meg a jelzőt kezelnem. S amikor nincs személyszállítás, akkor a gépházba takarítok. Igazán nem nehéz­ a munkám­. Viszont annál nagyobb figyelmet igényel, s nagy a felelősség is. De még, szerencsére nem volt semmi baj. — A férfia­k engedelmeskednek? — Miért ne engedelmeskednének? Ha azt mondom, hogy sorba kell állni, vagy hogy a megengedettnél többen nem száll­hatnak be a kasba, akkor az úgy is van. Nem mernek ellenkezni, tudják, hogy ez nem játék. — Gratulálok, hiszen ezek szerint nagy­szerűen tud a férfiakkal bánni. Az elmon­dottakból azonban az is kiderül, hogy elé­gedett munkahelyével. — Igen, minden vonatkozásban. — Férje, hol dolgozik? — Vájár, az Iszka II. bányaüzemben. Fiunk általános iskolás, nyolcéves. — Milyen vágyai, tervei vannak? — Nem is tudom ... Nem, nincs külö­nösebb ... — Úgy tudjuk munkáját elismerik, meg­becsülik az üzem vezetői. Nem egyszer jutalomban is részesült. Gratulálunk és to­vábbi eredményes munkát kívánunk! — Köszönöm. — ács Egei Antalné, csatlós FEJÉR MEGYEI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Több mint tízezer kiszes nevében tanácskozott a KISZ fehérvári küldöttértekezlete Ifjúgárdisták zászlóbeho­zatalával, a Jószef Attila kö­zépiskola kamarakórusának énekszámaival, szavalattal és Gyimesi Vince elnöki meg­nyitójával kezdődött tegnap reggel a székesfehérvári KISZ-szervezetek küldöttei­nek értekezlete a városi ta­nács nagytermében. A jelen­tős fórumon megjelent Ker­­sák Ferenc, a megyei párt­­bizottság titkára, Kalmár Dezső, a városi pártbizottság első titkára, Jelinek István, a KISZ KB tagja, a KISZ fel­sőbb szerveinek több képvi­selője, a Hazafias Népfront, a városi tanács, a sportta­nács, a nagyüzemek, taninté­zetek vezetői, igazgatói, párt­­titkárai. Nagy aktivitás, a többet­­tenni akarás őszinte kritikai légköre kísérte végig a kül­döttértekezletet. A délután öt óráig tartó vitában 24-en jutottak szóhoz, néhányan pedig írásban továbbítják észrevételeiket. Hogy meny­nyire elolvasták a tartalom­ban gazdag, s terjedelemben vaskos beszámolót, hogy mennyire figyelmesen hall­gatták Breznyánszki Gyuláné vitaindítóját, azt mi sem bi­zonyítja jobban, mint az írásban és szóban elmondot­tak idézése, az egyes megál­lapítások bírálata. A „mező­gépes” Sípos Péter a KISZ- titkári értekezlet sok (12—15) pontja, a titkárok részvét­lenségét, valamint ezeknek a tanácskozásoknak az idő­pontját kifogásolta. Ezt kö­­vetően több is önkritiku­san, de a felsőbb vezetés fogyatékosságainak szóváté­­telével fogalmazták a meg­szívlelendő útravalót. Az SZKG-s Szabó Klára többek között azt várja, hogy a tit­kári értekezletek az infor­mációhoz adjanak segítséget, legyenek tapasztalatcserék és találjon módot az új KISZ- bizottság a jó kezdeménye­zések, versenymozgalmak terjesztésére. Fickert Tibor, a politikai tájékoztatás fris­sebbé tételét sürgette. A Köfémes Dékány Csabáné az oktatáshoz kért filmeket és más szemléltető eszközöket. Ugyanakkor újabb problémát is említett. A beszámoló ugyanis közömbösséggel vá­dolta a betanított és segéd­munkásokat, közöttük is el­sősorban fiatalasszonyokat és lányokat. Ő számadatokkal illusztrálta éppen ezek akti­vitását. Vancsik Zoltán ugyanezt a témát a Pamut­­textil­re szűkítette, ahol a kommunista vasárnapok az egyik honvédségi alakulattal kooperált programok és álta­lában a pezsgő KISZ-élet megvalósítói a lányok. Elis­merte, viszont, hogy a gyer­mekgondozás a segély után visszatérő anyákat nehezebb állandó KISZ-munkára moz­gósítani. De ha megfelelő a program — mondotta — ak­kor ők is bekapcsolódnak. Amit Gonda István, a Jó­zsef Attila középiskola kül­dötte, a munkás-paraszt szü­lők gyermekei tanulmányi előmenetelének segítése érde­kében megfogalmazott, arra többen visszatértek. Dr. Mátay Pál ifjúsági tör­vénnyel kapcsolatos monda­nivalója közben válaszolt a fizikai szülők gyermekei ta­nulmányi segítésével kapcso­latos problémákra. Kalmár Dezső elvtárs többek között elismeréssel szólt a küldött­­értekezlet őszinte hangjáról, buzdított újabb helyi, az 1000 éves évfordulóhoz fűző­dő létesítmény védnökség­vállalására. Válaszolt az ifjú­sági házzal elhangzott kér­désre. Ismertette, hogy e lé­tesítményhez 12 millió forint áll rendelkezésre, ugyanak­kor a harmadszori tervezés után is 25 millió forint kelle­ne az épületre. Most szeré­nyebb épület tervezését vár­ják az illetékesek. Burányi István, a jövő szakmunkásainak felkészült­ségéről, mozgalmi aktivitásá­ból adott ízelítőt. Ugyanak­kor Varga Ferenc és részben Zóka Lajos is azt boncolgat­ta, hogy az alapszervezetek­nek, brigádoknak milyen kö­telességeik vannak a fiatal szakmunkások fogadásában. Janzsó István, a 320-as inté­zetből az általános és közép­iskolák meghibásodott tv­és rádiókészülékeinek javítá­sára kezdeményezett mozgal­mat ismertette. Selmeczi Ka­mill, a József Attilából az 1000 év 1000 perc mozgalom­hoz csatlakozásra, a Vidám Park mellett létesítendő sportpálya építésére szólítot­­ta társait. Iskolájukból 3000 munkaóra vállalását jelentet­te be. Az úttörőmozgalom eredményeit Közeli Ferenc­­né méltatta. Elismeréssel említette a 83 ifivezető neve­lést segítő munkáját, de több lelkes fiatalra lenne szüksé­ge a gyermek­szervezetnek. Simon Gábor, Föld­házi Mi­hály és mások is a honvé­delmi neveléssel, az ifjú gárda mozgalom adta lelke­sítő feladatokkal, a katonai életre való előkészítés fon­tosságával foglalkoztak. A küldöttértekezlet gazdag útravalót adott az új KISZ- bizottságnak, a megválasz­tott végrehajtó bizottságnak. Úgy van, ahogy Khaut And­rás, a KISZ megyei bizottság első titkára megfogalmazta: a megye KISZ tagságának 40 százaléka (több mint 10 000) Székesfehérváron dolgozik, alkot és itt részese a moz­galmi tevékenységnek is. A városi KISZ-bizottság bár­mennyire is megjavítja irá­nyító munkáját, a cselekvés az alapszervezetek mozgósító képességén minden KISZ tag felelősségérzetén múlik. Németh Erzsébet VILÁG PROLETÁRJAI E­GYE­SÜLJ­ETE­K ! Kedd, 1971. november 2. XXVII. évfolyam, 250. szám * Ára: 80 fillér Elégedett beruházók, megdicsért kivitelezők Most már szinte minden­napra jut egy ünnepség a KÖFÉM-ben. Tegnap délután a Széles­­szalag-Hengermű építésében résztvevő négy nagyvállalat — a 22-es Építőipari Válla­lat, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a Villamos Auto­matika Intézet és a Kohá­szati Gyárépítő Vállalat ,­ képviselői ültek össze, hogy meghallgassák a beruházás vezetőinek értékelését a hat­éves munkáról, az 1969-ben kötött szocialista szerződés végrehajtásáról. Mint a bevezetőt tartó Jan­­kovits Ferenc, beruházási igazgató is elmondta: a szer­ződést a felek maradéktala­nul teljesítették, a Szélessza­­lag-hengermű minden be­rendezése üzemel. E szerző­dés szerepéről beszélt a KÖ­­FÉM párttitkára Borbás Sán­dor is, aki részleteiben is elemezte az építésben és sze­relésben közreműködő válla­latok munkáját. — Az első helyen — mon­dotta — a Gyár és Gépszere­lő Vállalatot kell említenem, mégpedig azzal az indoklás­sal, hogy kiváló munkát vé­­geztek. Pontosan tartották a határidőket, rugalmasan iga­zodtak a más vállalatok által diktált iramhoz, késés, fenn­akadás miattuk nem fordult elő. Az építők és az elktro­mos berendezéseket szerelők szintén jó munkát végeztek, míg a Kohászati Gyárépítő Vállalatról ezt csak részben lehet elmondani. Különösen az öntödei kemencék szere­lésénél végzett munkában akadtak hibák, határidő el­csúszások.­­ Végezetül azonban még­is jó értékelést kell adni minden vállalatnak, hiszen olyan feladatot oldottak meg sikeresen, amelyhez hasonlót eddig nem kaptak. — fejezte be a­z értékelést a párttitkár. Juhász János, a KÖFÉM igazgatója szintén meleg sza­vakkal mondott köszönetet a szocialista szerződést telje­sítő építőknek és szerelők­nek. Bartha László, a városi pártbizottság osztályvezetője a határidő előtti átadás nép­­gazdasági jelentőségét mél­tatta és köszönetet mondott a munkában részt vevő vál­lalatok pártszervezeteinek azért a hathatós támogatá­sért, amellyel sokat segítet­tek a munka megszervezésé­ben. A tanácskozás befejezéséül a négy nagyvállalat képvise­lői szólottak röviden arról, hogy milyen segítséget nyúj­tott feladataik megoldásában a szocialista szerződésben is rögzített elvtársi, baráti együttműködés. B. P. Téli felkészülés az építőiparban Közeledik a tél, a­z építőipar is :megkezdte a melegítő be­rendezések, hőlégfúvók, gőz­fejlesztő kazánok kiszállítá­sát a téli építkezésekre kije­lölt munkahelyekre. Az elő­készületek azonban már jó­val korábban megkezdődtek. A vállalatok még szeptem­berben elkészítették a téli munkák intézkedési tervét, sőt az előrelátóak már a­z épí­tési megbízás szerződésének megkötésekor a téli munka lehetőségeinek figyelembevé­telével ütemezték a határ­időket. Az előkészületek módszere lényegesen válto­zott: most nemcsak műszaki intézkedési tervet készítettek, hanem körültekintő közgaz­dasági elemzést is, mert a té­li munka meggondolatlanul látványos műszaki megoldá­sai gazdaságilag tönkretehe­tik a vállalatot. Ezért fontos cél, hogy december végére a lehető legkisebbre csökkent­sék az építkezések befejezet­len állományát és az anyag­­készleteket. A gazdaságos és hatékony munka feltételeinek megte­remtésében fontos törekvés, hogy ezekben a hetekben te­tő alá kerül­jenek a téli mun­kára kiszemelt épületek, fel­szereljék, beüvegezzék a­z ab­lakokat és ne átmeneti, ideig­lenes jellegű, hanem végleges berendezésekkel oldják meg az épületek fűtését. A lakásépítkezéseken külö­nösen nagy súllyal esik latba a házgyárral rendelkező BVM-vállalatok téli munká­ja, mert a gyárjellegű panel­üzem télen is ontja a termé­keket. Így gondoskodni kell arról, hogy a panelek össze­szerelése lépést tartson az üzemi termeléssel.­­ Márpedig a nagy hideg és az erős szél azt nagyon nehezíti. A hideg okozta akadályokat el tudják hárítani különleges melegítő­­berendezésekkel és fagyálló beton felhasználásával, de arra mindenképpen számíta­­niok kell, hogy az erős szél­ben abba kell hagyni a sze­relést. Kedvező viszont, hogy a lakásépítő ÉVM-vállalatok­­nál jelenleg 36 846 lakás épül — 3 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt — tehát tekinté­lyes mennyiség kerül tető alá a hidegek beköszöntéséig, s jobb feltételeket teremthet­nek a jövő évi ütemesebb munkához.

Next