Fejér Megyei Hirlap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Szombat, 1972. január 1. Gondos gazda módjára Elmúlt Hát ismét egy év, s a bátrai, nótaszóval éppen most búcsúztatott esztendőben sok­szor volt alkalmunk írni arról, hogy vállalatok, gazdaságok, üzemek és intézmények hány százezer vagy millió forint fel­használásával bővítették, kor­szerűsítették szociális létesít­ményeiket. Klubok, művelődési házak, öltözők, fürdők kaptak új otthont, vagy új köntöst. Mindezekről a jogos megelé­gedés hangján szóltunk, s ahol lehetett, onnét fényképekkel is illusztráltuk a fejlődést. Arról azonban nem, vagy csak nagyon ritkán, s akkor is „lekanyarítva az életet" írtunk, hogy az új lé­tesítményeket miként rongálták meg néhány hét vagy hónap alatt. Pedig sok helyütt ez tör­tént. Vízcsapok és tükrök, szap­­pentartók , és zuhanyrózsák, kilincsek és műanyag padlórács sokasága került rövid idő alatt a hiánylistára vagy a selejtezés sorsára. Mert nem a „miénk”­­ként bántunk a közös tulajdon­nal. Gondosabb gazda módjára kellene, kell ezután bánnunk valamennyiünk közös tulajdoné­­val is, ha, őszintén meg akar­juk gyorsítani a fejlődés üte­mét, ha valóban akarjuk, hogy ne csak a közvetlen termelés kiszolgálása, de az azzal együtt­járó szociális, kulturális, egész­ségügyi ellátottság szintje is a szocializmust magasabb fokon építő ember jogos igényeihez méltó legyen. S miért ne tennénk? Ez a kívánatos­­emberi magatartás egyetlen fillér többletkiadást sem kíván, de sok sok ezer fo­rint megtakarítást eredményez­het. Az ilyenfajta takarékosság­ra kell nevelnünk egymást, s e nevelés nélkülözhetetlen eszkö­zei és végrehajtói a szocialista munkabrigádok kell, hogy le­gyenek. Hiszen ők vállalták, szép, önkéntes feladatként a hármas jelszó megvalósítását. S a­­ gondosabb gazda módjára történő társadalmi tulajdon védelme a szocialista módon élni célkitűzés alapköve. Védelme példamutatással és a felelősségrevonás szigorá­val egyaránt kötelező. — k» — Az a bizonyos enyingi „lég" Az enyingi Vörös Hajnal Termelőszövetkezet elnöke azzal tagad: — Ragyogó esztendőt zár­tunk. Az egyesülés óta 1971 volt a legjobb évünk. Az egyesülés évében 14 má­zsával fizetett a búza hol­danként, kukoricából 13,5 mázsa volt az átlaghozam. Mennyivel szívderítőbbek a tavalyi tények: 3124 holdon termeltek búzát, egy-egy holdról 24,4 mázsát csépel­tek el a kombájnok. A kuko­rica is rekordot hozott, 34,11 mázsa az egy holdra jutó, májusi morzsol­ban számí­tott szem. De más növények a borsó, a napraforgó, a rep­ce is gazdagon jutalmazták az emberi szorgalmat. S ta­lán még két szám: a növény­­termesztési főágazat tervezett termelési értéke 54 millió volt. A tény ezzel szemben 69 millió! A búzafajtát illetően, s az elvetendő terület kiválasztá­sát mindig nagy vita előzi meg. Így volt tavaly is. A már többé-kevésbé végrehaj­tott fajtaváltás is a rekord egyik tényezőjévé vált. Az idejében végzett vetés (ta­valy október 20-ig végeztek), a kitűnően előkészített talaj, az egy holdra 210 mázsa ha­tóanyagú műtrágya, mind­mind a „természet elleni” segítség. Hiába tűzött erősen a nap, száradt ki a föld, az enyingiek búzája kiállta a próbát. Tizenegy kombájn rótta szorgalmasan a köröket reg­geltől késő estig és 22 nap alatt nemcsak learatták a 3124 holdat, de át is adták a felvásárlónak. Gyorsan, jó minőségben, így mondja az elnök, amikor a 22 nap betakarítási rekord­időt említi. De a tizenegy kolpbájnos nem volt „érdek­telen” ebben. Elhatározták, hogy a rendes járandóság mellett premizálják azokat, akik az alapkövetelményen­­—70 vagonon— felül teljesí­tenek. S amikor ünnepelték az aratás befejezését, Falusi István 4000, Csima Gyula 3400, Németh István 2590, Mészáros József pedig 2350 forint prémiumot kapott. A tizenegy ember között ekkor­ 21 000 forintot osztottak szét. Nemes István elnök irányítá­sával a kukoricatermesztés­ben is léptek előre. Vala­mennyi vetőmaguk egyszeres keresztezésű, s mindegyik martonvásári fajta. Ilyen az 530-as, az 570-es, a 620-as és a 431-es. Valamennyi bevált de régióként a 620-as fajta, amely a többieknél majdnem öt mázsával adott többet. A magas hozam elérésében itt is közrejátszott a korszerű agrotechnikai eljárások al­kalmazása: holdanként 220 mázsa hatóanyagnak megfe­lelő műtrágya, a jó minőségű őszi szántás, a­ sikeres vegy­szeres gyomirtás, gyors beta­karítás. Ez utóbbival tavaly már november 6-ra végeztek. A kombájnok valósággal ön­tötték a sárga aranyat a te­lepre, ahol már üzemelt az ősszel a 24 vagon napi kapa­citású új szárítóegység. Az állattenyésztési ágazat­ról teljes képük még nincs: december 30-ig még nem összesítették az adatokat. Ami azonban biztos: itt is a „leg” évek között tartják majd nyilván az 1971-es esz­tendőt, hiszen 1 200 000 liter tejet adtak­ el (3200 liter az egy tehénre jutó tejtermelés) 410 hízómarha értékesítést terveztek, eddig elszállítottak 370-et és készen áll januári értékesítésre korábbi nyolcvan hízómarha, ami már az idei bevételüket gyarapítja. Ser­tésből is­ többet adtak el, a tény 4500 hízó. Érdekes módon fejezzük be a beszélgetést. — Mennyi lesz a­ tagok jö­vedelme? Diplomatának is jó lenne ez az elnök. — Tavaly 104 forint jutott egy-egy tízórás munkanapra. Idén négyszázalékos emelke­dést terveztünk. Hallhatta, termelési tervünket teljesí­tettük. 1. És nem szól többet. Orsovai Tibor Táci cukor Ismeretes, hogy hazánkban mennyire visszaesett a cukor­répa termelése. Olyannyira, hogy most már két év óta kül­földről is vásárolni kell cukrot. A táciak tavaly is termeltek cukorrépát 70 holdon. Berkes Sándor, a Petőfi Termelőszövet­kezet elnöke mindig is hangoztatta- ez az a növény, amellyel foglalkozni kell, hiszen szüksége van az alapanyagra az or­szágnak, a melléktermékekre pedig az állattartó gazdaságok­nak. Tavaly nem volt „hálás” Tácon a cukorrépa: 175 mázsát­­szedtek fel holdanként. Nem tudták ugyanis megoldani a terület öntözését. Még mielőtt nyilvánosságra került volna a kormány új árpolitikája, elhatározták, hogy 1972-ben 100 holdra növelik a cukorrépa vetésterületét. Vásároltak egy komplett gépsort, amellyel a vetéstől a betakarításig minden munkafolyamatot elvégezhetnek, öntözőberendezést is vettek tavaly december 29-én, így tehát nem fog szomjazni a 100 hold. Kitűnően előkészítették a talajt is: búza után szerves­­­trágyát szórtak ki a földre, hozzáadták az alapműtrágyát és felszántották. Még egy hír ebből a közös gazdaságból: folytatják a do­hánytermelést is. Tavaly 16 mázsát szedtek le egy-egy hold­ról, az értékesítési átlagár 3 ezer forint volt. 20 holdnál na­­gyobb területen ültettek palántákat, a tavasszal. r­o — H­atalmas fehér lisztes­­zsákok egymásra rakva. Pirosra sült kenyerek a pol­cokon. Kellemes, friss illat és szorgalmas, dolgos emberek fogadnak a dégi kenyérüzem­ben. A dagasztógép egyenle­tesen forog végnélküli pályá­ján, Bartos Mária áll mellet­te. Vizet adagol a már péppé gyúrt lisztre, s kezével segít ha nem ér oda mindenhová az erős acélból készült keve­­rőkanál. Rám tekint. Dégi kenyér — Ebből lesz a két ünnep alatt kenyerük a lajoskomá­­romiaknak, a mezőkomáro­miaknak, a szabadhídvégiek­nek, a dégieknek. E négy községet látja el ugyanis ez a kis üzem ke­nyérrel, péksüteménnyel. De nemcsak Bartos Mária, a többiek is — Podri István, Piukovics Mátyásné és Gode­­na Gyula — találnak bőven munkát. Az egyik óriási ko­sárban „kiröpíti a raktárba” a még gőzölgő friss kenyeret, a másik takarítja a kemence előterét, a harmadik pedig éppen egy súlyos zsákot emel le a földre a magasból. Hor­váth Zoltánna, az üzem ve­zetője sem panaszkodhat. Ilyenkor, kettős ünnep előtt rengeteg a dolguk, mivel csak előregyártással lehet teljesen kielégíteni a szükségleteket. Egy műszakban 24 mázsa kenyeret sütnek. Amikor ré­­gen jártunk, csütörtök volt. A délutános műszak is ke­nyeret, meg péksüteményt sütött. Azt mondják, szilvesz­ter napján délelőtt még dol­goznak, kiszedik a kemen­cékből az utolsó kenyeret is. Aztán hazatérnek otthonaik­ba, hogy előkészüljenek az év ■végi vigadalomra.. K K­irugodt­­ lelkiismerettel teszik, mert a négy köz­ségben nem­ lesz panasz erre a szorgalmas kis kollektívára. o. t. FEJÉR MEGYEI SSTSk, Hl | mJ SaB^H B*! Kiorio: i 8 SP «I ° Fejér megyei Lapkiadó Vállalat A megyei pártbizottság Felelős kiadó: és a megyei tanács lapja________SOGORKA BÉLA Szerkesztőség: Székesfehérvár, Dózsa György tér 10. ( e • 6 f o n o k ) » Titkárság, panaszfelvétel: 11­ 584. Ipargazdasági rovat: 12-169. Belpolitikai rovat: 11-583, és 12-391. Mezőgazdasági rovat, sport és fotó: 12-590. Szerkesztők: 12-532. Kiadóhivatal: Székesfehérvár, Március 15­­. és Velinszky László utca sarok, telefon: 12-521. Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj egy hóra 20 forint Index: 25 056 Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza ! Fej­ér megyei Nyomdaipari Vállalat, Székesfehérvár HÍRLAP Festékszóró - barkácsolóknak A gépkocsitulajdonosok, la­kásfestők, , barkácsolók örö­mére 1972. január 3-án a székesfehérvári Finommecha­nikai Vállalat megkezdi a 220 voltos hálózati feszült­ségről működ­tethető, magas­­nyomású festékszóró sorozat­­gyártását. A nyugatnémet alkatrészekből összeszerelt berendezéssel nemcsak nagy felületeket lehet lefújni, ha­nem 5 milliméternél széle­sebb csíkokat is lehet „húz­ni” a szobáig falán, az autók, motorkerékpárok karosszé­riáján. 3 Választásra készülőben elemzik a népfront­mozgalom eredményeit, gondjait és az érté­kelés, módot ad az újabb tennivalók megha­­tározására is. Bizonyára valamennyi programot áthatja a X. pártkongresszus határozata, mi­szerint „változatlanul igen jelentős feladat a népfrontszervek munkájának fejlesztése." Nem fordulatra és valamiféle új irányzatra, hanem az eddigi politikai tevékenység következetesebb és eredményekben hatékonyabb folytatására van szükség. Az V. népfrontkongresszusra ké­szülőben felkerestük Csóka Jánost, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát, körtük adjon tájékoztatást az utóbbi négy év moz­galmi életének főbb tényeiről, és új hajtá­sairól. — Hogyan látja a IV. kongresszus ál­lásfoglalásainak megvalósulását me­gyénkben? Sikerülje a nemzeti egység tudatának erősítése, a hazafiság ápolá­sának mélyítése, és a szocialista demok­rácia továbbfejlesztése? — Bizottságaink, elnökségeink az elmúlt ciklusban több alkalommal szerveztek — el­sősorban a pártonkívüliek számára — olyan vitafórumokat, amelyek a szocialista demok­ratizmus fejlesztését, érvényesülését és gya­korlati megvalósulását szolgálták. Mint fő célkitűzést, a szocialista demokrá­cia fejlesztését úgy értelmeztük, hogy első­sorban mozgalmunk belső életében alakítsuk ki a megfelelő légkört, gondolkodásmódot és gyakorlatot. A mozgalom tevékenységére vo­natkozó javaslatokat elnökségi és bizottsági üléseken testületi vitára bocsátottuk. A szo­cialista demokrácia gyakorlását, megvalósulá­sát testületi üléseink következetesen szolgál­ták. A Hazafias Népfront IV. kongresszusá­nak állásfoglalását alapul véve, népfrontbizott­ságaink eredményesen tevékenykedtek a­­nak érdekében, hogy betöltsék a tanácsok tömeg­bázisának szerepét. A ciklus alatt rendszere­sen szervezték a tanácstagok választókerületi munkáját, találkozásaikat a választókkal. Két alkalommal volt felmérés, személyes beszél­getés a tanácstagokkal. Ugyanakkor felkeres­tünk választópolgárokat is, kértük vélemé­nyüket a tanácstagi választókerületi munka továbbfejlesztéséhez. A nemzeti évfordulók megünneplésével, a honismereti mozgalom kiszélesítésével pozitív eredményeket értünk el a szocialista hazafiság érzésének erősítésében. Törekvéseink arra irá­nyulnak, hogy szerettessük meg a lakóhelyet, történelmi múltjának, jelenének és jövőjé­nek megismertetésén keresztül. A szocialista hazafiság erősítésének jelentős eszköze a honismereti mozgalom. Ennek nyo­mán a társadalom minden rétegéből kinőttek a lelkes lokálpatrióták, akik sugárzói a sző­kébb haza iránti szeretetnek. Az elért lelkesítő eredmények alapján me­gyei elnökségünk felhívására indult újabb nagy akció, amely hazánk felszabadulásának­­25. évfordulójára a felszabadulás óta eltelt idő eredményeinek feltárását, új életünk be­mutatását és ugyancsak az ezzel kapcsolatos anyagok gyűjtését, rendezését tűzte célul. A honismereti mozgalom 10 éves évfordulóján rendezett kiállítás is bizonyította akcióink si­kerét. Az elért eredményekre alapozva széle­sítettük ki a falukrónika, a tsz üzemkrónika írását, földrajzi névgyűjtő mozgalmunkat. A teljes megyei anyag várhatóan 1975-ben, fel­szabadulásunk 30. évfordulójára kerül a me­gyei tanács és elnökségeinek közös gondozá­sában kiadásra. Népfrontmozgalmi munkánk jelentős része a nemzetközi agitáció és propaganda. Akció­kat szerveztünk a béke, a népek közötti ba­rátság elmélyítésére, az imperializmus ellenes nemzetközi egységfrontra törekvés jegyében. Mozgalmi munkánk alapját az állami, tár­sadalmi és tömegszervekkel együttműködve a népek közötti barátság és ezen belül kiemel­ten a magyar—szovjet barátság ápolása, elmé­­lyítése képezte. Kulturális irodákkal és buda­pesti nagykövetségekkel évenként mintegy 8— 10 sikeres rendezvényünk volt. Számos ki­sebb helyi barátsági rendezvényre is sor ke­rült. * — A mozgalmat érintő jelentős poli­tikai határozatok születtek a lezárásra kerülő ciklusban. Hol tartanak ezek megvalósításával ? — A határozat megjelenése óta megyei el­nökségünk hét alkalommal tárgyalt nőpoliti­kai témát. Ezen kívül 1970 decemberében és 1971. decemberében kibővített megyebizottsá­gi ülésen értékeltük a munkát és megszabtuk a feladatokat. Ezeken a kibővített üléseken részt vettek a helyi elnökségek, nőbizottsá­gok vezetői is. Az elnökségek 93 községben, valamint két városban létrehozták a nőbizott­ságot. A nőbizottságokba sok olyan személy került, akik megelőzően hosszú éveken át ak­tívan tevékenykedtek a nőtanácsokban. A népfront elnökségek irányítási teendőinek el­látásában, tapasztalat hiányában, volt némi bizonytalanság. Több községben magukra hagyták a nőbizottságokat. Azok mégis aktí­van fogadták a vietnami takaró­akciót. Eddig 180 takarót készítettek. Jelenleg a szülői mun­kaközösségek folytatják e munkát. A közsé­gek többségében pozitíven értékelik az asszo­nyok választások során végzett munkáját. Ha­a­sonló a vélemény társadalmi munkaszervezé­sükről, például Ráckeresztúron, ahol a gyógy­szertár építéséhez, vagy Polgárdin, ahol az óvoda építéséhez gyűjtöttek munka-, vagy pénzfela­jánlásokat. A hagyományos művelő­dési formák (nők akadémiája, szakkörök, nő­klubok) legtöbb helyen továbbra is működ­nek. Ezek közül is a legnépszerűbbek a klu­bok, amelyeknek a programja tartalmas és színvonalas. Az ifjúság társadalmi életének alakulásában a párthatározatban megjelölt feladatokat vál­lalták­ a népfront bizottságaink is. Ennek ér­dekében az eddigieknél rendszeresebb kap­csolatokat alakítottak ki a KISZ-bizottságok­­kal, szervezetekkel és arra törekednek, hogy minél több fiatal kapcsolódjék be a közéletbe. A most sorra kerülő népfrontválasztásoknál a KISZ-szervezetek képviseletén túl, szervezete­ken kívüli fiatalokból, az eddigieknél nagyobb mértékben kívánjuk emelni választott testüle­­teink tagságában a fiatalok arányát. — Megyénkben számos város- és köz­­ségpolitikai kezdeményezés született. Hallhatnánk-e ezekről? — A XV. kongresszus óta több verseny folyt megyéinkben. 1998-ban a megyei tanács és a megyei elnökségünk jóváhagyásával elindítot­tuk a hármas évforduló tiszteletére a megye­­szépítési versenyt, majd 1969-ban a „Virágos tiszta Fejér megyéért” mozgalmat, melyet meghosszabbítottunk 1971. évbe. Tavaly a megyei, város- és községpolitikai társadalmi bizottság kidolgozta egy új verseny indításának javaslatát, amelyet a novemberi kibővített megyebizottsági ülésünkön dr Ta­­porczai Jenő, a megyei tanács elnökének ja­vaslatára az V. kongresszus tiszteletére kezde­­ményeztünk ..Mint a község — mint a Város” jet­­szóval. Az akció a negyedik ötéves tervidő­szak végéig tart. Megyénkben minden szintű népfront elnök­ség mellett működik város-, illetve községpol­­itikai bizottság. A IV. kongresszus óta végzett társadalmi munka értéke az 1971 év eredményi­­vel együtt 180 millió forintra tehető. Ez annak is köszönhető, hogy egyre jobb a kapcsolatunk a tanácsokkal, amelyek támaszkodnak a nép­­­frontbizottságokra. — Speciális munkamódszerek van* nak-e megyénkben? A népfront testületek IV. kongresszusa ált­al javasolt munkamódszerekkel és mozgalmi for­mákkal, keretekkel dolgoznak. Megyei mo­z­galmi gyakorlatunkban azonban vannak sajá­tos vonások. A IV. kongresszust követően a, „Megyei mozgalmi munkarend és módszertan­i útmutató” című kiadványunkban, v­an. „ minden szintű népfrontvezetőnk kézhez kapu­a — igyekeztünk összefoglalni javaslatainkat és­ ezzel segíteni a helyi testületek munkáját. Hagyományos munkaterületeink irányításá­­t minden szinten egy-egy elnökségi tag — ,a munkaterületért felelős alelnök, szaktitkár — végzi, akinek munkáját az elnökség mellett­ létrehozott munkabizottság segíti. Nagyobb akciófeladatok esetén a mozgósító munkát a területileg szervezett bizottsági tagok, illetve a feladattól függően szűkebb vagy szélesebb aktívahálózat segíti. Ez utóbbiak összekötő­­kapcsot képeznek a népfront választott testü­lete és a lakosság között. A város- és községpolitikai munkánk sikere érdekében eddig két járásban megalakult a népfront égisze alatt a műszakiak klubja. A móri járásban 71 taggal, a bicskei járásban 30 taggal. A műszakiak vállalták a járás közsé­geinek patronálását, műszaki terveik készíté­séhez a segítségadást. Az „agrárszakemberek­ klubja” a mozgalom gazdaságpolitikai célki­tűzéseinek megvalósítása érdekében tíz helyen működik. Fehérváron a műemlékvédelmi bizottság is a népfront keretében tevékenykedik. — A tanács és a népfront együttmű­ködési megállapodásának előkészítése, majd ennek megvalósítása mit jelent a mozgalom számára? A törvényekben kitűzött célok megvalósítá­sa, a szocialista demokratizmus hatékonyabb érvényesítése érdekében tovább kell erősíteni és fejleszteni a lakosság és a tanácsok kap­csolatait. A tömegkapcsolatok fejlesztésében, a lakosság aktív közreműködésének szervezésé­ben rendkívül fontos tényező a tanácsok és a népfront bizottságok együttműködése. A taná­csok megnövekedett gazdasági önállósága, to­vábbá a tanácstörvényben biztosított népkép­viseleti és önkormányzati jelleg, az ebből kö­vetkező új hatáskörök új lehetőségeket nyit­nak a tömegkapcsol­atok, illetve a tanács—nép­front együttműködés továbbfejlesztésére. Jelenleg a tanács—népfront megállapodás megyei szintű előkészítése folyik. A két me­gyei testület együttes ülésén elfogadott megál­lapodás alapján a népfrontválasztások után, az új járási, városi és községi népfronttestü­letek a megyei megállapodás tükrében átte­kintik a helyi közélet minden problémáját, megvitatják a konkrét tennivalókat, és azokat, helyi megállapodásokban rögzítik. Ez hasznos a­ tanácsoknak és a mozgalomnak is. Nagy eseményre, kongresszusra készülünk. Ez újabb erőpróba lesz. Az eredményhez nem fér kétség, mert van nagyszerű derékhadunk, amely, mindenkor megtalálható a közéletben. És ha már szónál vagyok, ezen az úton feje­zem ki elnökségü­nk elismerését, köszönetét a választott testü­leteinkben dolgozók lelkiisme­retes munkájáért, aktíváink tevékenységéért és kívánunk medvénk lakosságának sikerek­ben gazdag újabb eszteria** Németh Erzsébet Választásra, kongresszusra készül a népfront-mozgalom Beszélgetés Csóka Jánossal, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárával

Next