Fejér Megyei Hirlap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
Szombat, 1972. január 1. Gondos gazda módjára Elmúlt Hát ismét egy év, s a bátrai, nótaszóval éppen most búcsúztatott esztendőben sokszor volt alkalmunk írni arról, hogy vállalatok, gazdaságok, üzemek és intézmények hány százezer vagy millió forint felhasználásával bővítették, korszerűsítették szociális létesítményeiket. Klubok, művelődési házak, öltözők, fürdők kaptak új otthont, vagy új köntöst. Mindezekről a jogos megelégedés hangján szóltunk, s ahol lehetett, onnét fényképekkel is illusztráltuk a fejlődést. Arról azonban nem, vagy csak nagyon ritkán, s akkor is „lekanyarítva az életet" írtunk, hogy az új létesítményeket miként rongálták meg néhány hét vagy hónap alatt. Pedig sok helyütt ez történt. Vízcsapok és tükrök, szappentartók , és zuhanyrózsák, kilincsek és műanyag padlórács sokasága került rövid idő alatt a hiánylistára vagy a selejtezés sorsára. Mert nem a „miénk”ként bántunk a közös tulajdonnal. Gondosabb gazda módjára kellene, kell ezután bánnunk valamennyiünk közös tulajdonéval is, ha, őszintén meg akarjuk gyorsítani a fejlődés ütemét, ha valóban akarjuk, hogy ne csak a közvetlen termelés kiszolgálása, de az azzal együttjáró szociális, kulturális, egészségügyi ellátottság szintje is a szocializmust magasabb fokon építő ember jogos igényeihez méltó legyen. S miért ne tennénk? Ez a kívánatosemberi magatartás egyetlen fillér többletkiadást sem kíván, de sok sok ezer forint megtakarítást eredményezhet. Az ilyenfajta takarékosságra kell nevelnünk egymást, s e nevelés nélkülözhetetlen eszközei és végrehajtói a szocialista munkabrigádok kell, hogy legyenek. Hiszen ők vállalták, szép, önkéntes feladatként a hármas jelszó megvalósítását. S a gondosabb gazda módjára történő társadalmi tulajdon védelme a szocialista módon élni célkitűzés alapköve. Védelme példamutatással és a felelősségrevonás szigorával egyaránt kötelező. — k» — Az a bizonyos enyingi „lég" Az enyingi Vörös Hajnal Termelőszövetkezet elnöke azzal tagad: — Ragyogó esztendőt zártunk. Az egyesülés óta 1971 volt a legjobb évünk. Az egyesülés évében 14 mázsával fizetett a búza holdanként, kukoricából 13,5 mázsa volt az átlaghozam. Mennyivel szívderítőbbek a tavalyi tények: 3124 holdon termeltek búzát, egy-egy holdról 24,4 mázsát csépeltek el a kombájnok. A kukorica is rekordot hozott, 34,11 mázsa az egy holdra jutó, májusi morzsolban számított szem. De más növények a borsó, a napraforgó, a repce is gazdagon jutalmazták az emberi szorgalmat. S talán még két szám: a növénytermesztési főágazat tervezett termelési értéke 54 millió volt. A tény ezzel szemben 69 millió! A búzafajtát illetően, s az elvetendő terület kiválasztását mindig nagy vita előzi meg. Így volt tavaly is. A már többé-kevésbé végrehajtott fajtaváltás is a rekord egyik tényezőjévé vált. Az idejében végzett vetés (tavaly október 20-ig végeztek), a kitűnően előkészített talaj, az egy holdra 210 mázsa hatóanyagú műtrágya, mindmind a „természet elleni” segítség. Hiába tűzött erősen a nap, száradt ki a föld, az enyingiek búzája kiállta a próbát. Tizenegy kombájn rótta szorgalmasan a köröket reggeltől késő estig és 22 nap alatt nemcsak learatták a 3124 holdat, de át is adták a felvásárlónak. Gyorsan, jó minőségben, így mondja az elnök, amikor a 22 nap betakarítási rekordidőt említi. De a tizenegy kolpbájnos nem volt „érdektelen” ebben. Elhatározták, hogy a rendes járandóság mellett premizálják azokat, akik az alapkövetelményen—70 vagonon— felül teljesítenek. S amikor ünnepelték az aratás befejezését, Falusi István 4000, Csima Gyula 3400, Németh István 2590, Mészáros József pedig 2350 forint prémiumot kapott. A tizenegy ember között ekkor 21 000 forintot osztottak szét. Nemes István elnök irányításával a kukoricatermesztésben is léptek előre. Valamennyi vetőmaguk egyszeres keresztezésű, s mindegyik martonvásári fajta. Ilyen az 530-as, az 570-es, a 620-as és a 431-es. Valamennyi bevált de régióként a 620-as fajta, amely a többieknél majdnem öt mázsával adott többet. A magas hozam elérésében itt is közrejátszott a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazása: holdanként 220 mázsa hatóanyagnak megfelelő műtrágya, a jó minőségű őszi szántás, a sikeres vegyszeres gyomirtás, gyors betakarítás. Ez utóbbival tavaly már november 6-ra végeztek. A kombájnok valósággal öntötték a sárga aranyat a telepre, ahol már üzemelt az ősszel a 24 vagon napi kapacitású új szárítóegység. Az állattenyésztési ágazatról teljes képük még nincs: december 30-ig még nem összesítették az adatokat. Ami azonban biztos: itt is a „leg” évek között tartják majd nyilván az 1971-es esztendőt, hiszen 1 200 000 liter tejet adtak el (3200 liter az egy tehénre jutó tejtermelés) 410 hízómarha értékesítést terveztek, eddig elszállítottak 370-et és készen áll januári értékesítésre korábbi nyolcvan hízómarha, ami már az idei bevételüket gyarapítja. Sertésből is többet adtak el, a tény 4500 hízó. Érdekes módon fejezzük be a beszélgetést. — Mennyi lesz a tagok jövedelme? Diplomatának is jó lenne ez az elnök. — Tavaly 104 forint jutott egy-egy tízórás munkanapra. Idén négyszázalékos emelkedést terveztünk. Hallhatta, termelési tervünket teljesítettük. 1. És nem szól többet. Orsovai Tibor Táci cukor Ismeretes, hogy hazánkban mennyire visszaesett a cukorrépa termelése. Olyannyira, hogy most már két év óta külföldről is vásárolni kell cukrot. A táciak tavaly is termeltek cukorrépát 70 holdon. Berkes Sándor, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke mindig is hangoztatta- ez az a növény, amellyel foglalkozni kell, hiszen szüksége van az alapanyagra az országnak, a melléktermékekre pedig az állattartó gazdaságoknak. Tavaly nem volt „hálás” Tácon a cukorrépa: 175 mázsátszedtek fel holdanként. Nem tudták ugyanis megoldani a terület öntözését. Még mielőtt nyilvánosságra került volna a kormány új árpolitikája, elhatározták, hogy 1972-ben 100 holdra növelik a cukorrépa vetésterületét. Vásároltak egy komplett gépsort, amellyel a vetéstől a betakarításig minden munkafolyamatot elvégezhetnek, öntözőberendezést is vettek tavaly december 29-én, így tehát nem fog szomjazni a 100 hold. Kitűnően előkészítették a talajt is: búza után szervestrágyát szórtak ki a földre, hozzáadták az alapműtrágyát és felszántották. Még egy hír ebből a közös gazdaságból: folytatják a dohánytermelést is. Tavaly 16 mázsát szedtek le egy-egy holdról, az értékesítési átlagár 3 ezer forint volt. 20 holdnál nagyobb területen ültettek palántákat, a tavasszal. ro — Hatalmas fehér liszteszsákok egymásra rakva. Pirosra sült kenyerek a polcokon. Kellemes, friss illat és szorgalmas, dolgos emberek fogadnak a dégi kenyérüzemben. A dagasztógép egyenletesen forog végnélküli pályáján, Bartos Mária áll mellette. Vizet adagol a már péppé gyúrt lisztre, s kezével segít ha nem ér oda mindenhová az erős acélból készült keverőkanál. Rám tekint. Dégi kenyér — Ebből lesz a két ünnep alatt kenyerük a lajoskomáromiaknak, a mezőkomáromiaknak, a szabadhídvégieknek, a dégieknek. E négy községet látja el ugyanis ez a kis üzem kenyérrel, péksüteménnyel. De nemcsak Bartos Mária, a többiek is — Podri István, Piukovics Mátyásné és Godena Gyula — találnak bőven munkát. Az egyik óriási kosárban „kiröpíti a raktárba” a még gőzölgő friss kenyeret, a másik takarítja a kemence előterét, a harmadik pedig éppen egy súlyos zsákot emel le a földre a magasból. Horváth Zoltánna, az üzem vezetője sem panaszkodhat. Ilyenkor, kettős ünnep előtt rengeteg a dolguk, mivel csak előregyártással lehet teljesen kielégíteni a szükségleteket. Egy műszakban 24 mázsa kenyeret sütnek. Amikor régen jártunk, csütörtök volt. A délutános műszak is kenyeret, meg péksüteményt sütött. Azt mondják, szilveszter napján délelőtt még dolgoznak, kiszedik a kemencékből az utolsó kenyeret is. Aztán hazatérnek otthonaikba, hogy előkészüljenek az év ■végi vigadalomra.. K Kirugodt lelkiismerettel teszik, mert a négy községben nem lesz panasz erre a szorgalmas kis kollektívára. o. t. FEJÉR MEGYEI SSTSk, Hl | mJ SaB^H B*! Kiorio: i 8 SP «I ° Fejér megyei Lapkiadó Vállalat A megyei pártbizottság Felelős kiadó: és a megyei tanács lapja________SOGORKA BÉLA Szerkesztőség: Székesfehérvár, Dózsa György tér 10. ( e • 6 f o n o k ) » Titkárság, panaszfelvétel: 11 584. Ipargazdasági rovat: 12-169. Belpolitikai rovat: 11-583, és 12-391. Mezőgazdasági rovat, sport és fotó: 12-590. Szerkesztők: 12-532. Kiadóhivatal: Székesfehérvár, Március 15. és Velinszky László utca sarok, telefon: 12-521. Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj egy hóra 20 forint Index: 25 056 Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza ! Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat, Székesfehérvár HÍRLAP Festékszóró - barkácsolóknak A gépkocsitulajdonosok, lakásfestők, , barkácsolók örömére 1972. január 3-án a székesfehérvári Finommechanikai Vállalat megkezdi a 220 voltos hálózati feszültségről működtethető, magasnyomású festékszóró sorozatgyártását. A nyugatnémet alkatrészekből összeszerelt berendezéssel nemcsak nagy felületeket lehet lefújni, hanem 5 milliméternél szélesebb csíkokat is lehet „húzni” a szobáig falán, az autók, motorkerékpárok karosszériáján. 3 Választásra készülőben elemzik a népfrontmozgalom eredményeit, gondjait és az értékelés, módot ad az újabb tennivalók meghatározására is. Bizonyára valamennyi programot áthatja a X. pártkongresszus határozata, miszerint „változatlanul igen jelentős feladat a népfrontszervek munkájának fejlesztése." Nem fordulatra és valamiféle új irányzatra, hanem az eddigi politikai tevékenység következetesebb és eredményekben hatékonyabb folytatására van szükség. Az V. népfrontkongresszusra készülőben felkerestük Csóka Jánost, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát, körtük adjon tájékoztatást az utóbbi négy év mozgalmi életének főbb tényeiről, és új hajtásairól. — Hogyan látja a IV. kongresszus állásfoglalásainak megvalósulását megyénkben? Sikerülje a nemzeti egység tudatának erősítése, a hazafiság ápolásának mélyítése, és a szocialista demokrácia továbbfejlesztése? — Bizottságaink, elnökségeink az elmúlt ciklusban több alkalommal szerveztek — elsősorban a pártonkívüliek számára — olyan vitafórumokat, amelyek a szocialista demokratizmus fejlesztését, érvényesülését és gyakorlati megvalósulását szolgálták. Mint fő célkitűzést, a szocialista demokrácia fejlesztését úgy értelmeztük, hogy elsősorban mozgalmunk belső életében alakítsuk ki a megfelelő légkört, gondolkodásmódot és gyakorlatot. A mozgalom tevékenységére vonatkozó javaslatokat elnökségi és bizottsági üléseken testületi vitára bocsátottuk. A szocialista demokrácia gyakorlását, megvalósulását testületi üléseink következetesen szolgálták. A Hazafias Népfront IV. kongresszusának állásfoglalását alapul véve, népfrontbizottságaink eredményesen tevékenykedtek anak érdekében, hogy betöltsék a tanácsok tömegbázisának szerepét. A ciklus alatt rendszeresen szervezték a tanácstagok választókerületi munkáját, találkozásaikat a választókkal. Két alkalommal volt felmérés, személyes beszélgetés a tanácstagokkal. Ugyanakkor felkerestünk választópolgárokat is, kértük véleményüket a tanácstagi választókerületi munka továbbfejlesztéséhez. A nemzeti évfordulók megünneplésével, a honismereti mozgalom kiszélesítésével pozitív eredményeket értünk el a szocialista hazafiság érzésének erősítésében. Törekvéseink arra irányulnak, hogy szerettessük meg a lakóhelyet, történelmi múltjának, jelenének és jövőjének megismertetésén keresztül. A szocialista hazafiság erősítésének jelentős eszköze a honismereti mozgalom. Ennek nyomán a társadalom minden rétegéből kinőttek a lelkes lokálpatrióták, akik sugárzói a szőkébb haza iránti szeretetnek. Az elért lelkesítő eredmények alapján megyei elnökségünk felhívására indult újabb nagy akció, amely hazánk felszabadulásának25. évfordulójára a felszabadulás óta eltelt idő eredményeinek feltárását, új életünk bemutatását és ugyancsak az ezzel kapcsolatos anyagok gyűjtését, rendezését tűzte célul. A honismereti mozgalom 10 éves évfordulóján rendezett kiállítás is bizonyította akcióink sikerét. Az elért eredményekre alapozva szélesítettük ki a falukrónika, a tsz üzemkrónika írását, földrajzi névgyűjtő mozgalmunkat. A teljes megyei anyag várhatóan 1975-ben, felszabadulásunk 30. évfordulójára kerül a megyei tanács és elnökségeinek közös gondozásában kiadásra. Népfrontmozgalmi munkánk jelentős része a nemzetközi agitáció és propaganda. Akciókat szerveztünk a béke, a népek közötti barátság elmélyítésére, az imperializmus ellenes nemzetközi egységfrontra törekvés jegyében. Mozgalmi munkánk alapját az állami, társadalmi és tömegszervekkel együttműködve a népek közötti barátság és ezen belül kiemelten a magyar—szovjet barátság ápolása, elmélyítése képezte. Kulturális irodákkal és budapesti nagykövetségekkel évenként mintegy 8— 10 sikeres rendezvényünk volt. Számos kisebb helyi barátsági rendezvényre is sor került. * — A mozgalmat érintő jelentős politikai határozatok születtek a lezárásra kerülő ciklusban. Hol tartanak ezek megvalósításával ? — A határozat megjelenése óta megyei elnökségünk hét alkalommal tárgyalt nőpolitikai témát. Ezen kívül 1970 decemberében és 1971. decemberében kibővített megyebizottsági ülésen értékeltük a munkát és megszabtuk a feladatokat. Ezeken a kibővített üléseken részt vettek a helyi elnökségek, nőbizottságok vezetői is. Az elnökségek 93 községben, valamint két városban létrehozták a nőbizottságot. A nőbizottságokba sok olyan személy került, akik megelőzően hosszú éveken át aktívan tevékenykedtek a nőtanácsokban. A népfront elnökségek irányítási teendőinek ellátásában, tapasztalat hiányában, volt némi bizonytalanság. Több községben magukra hagyták a nőbizottságokat. Azok mégis aktívan fogadták a vietnami takaróakciót. Eddig 180 takarót készítettek. Jelenleg a szülői munkaközösségek folytatják e munkát. A községek többségében pozitíven értékelik az asszonyok választások során végzett munkáját. Haasonló a vélemény társadalmi munkaszervezésükről, például Ráckeresztúron, ahol a gyógyszertár építéséhez, vagy Polgárdin, ahol az óvoda építéséhez gyűjtöttek munka-, vagy pénzfelajánlásokat. A hagyományos művelődési formák (nők akadémiája, szakkörök, nőklubok) legtöbb helyen továbbra is működnek. Ezek közül is a legnépszerűbbek a klubok, amelyeknek a programja tartalmas és színvonalas. Az ifjúság társadalmi életének alakulásában a párthatározatban megjelölt feladatokat vállalták a népfront bizottságaink is. Ennek érdekében az eddigieknél rendszeresebb kapcsolatokat alakítottak ki a KISZ-bizottságokkal, szervezetekkel és arra törekednek, hogy minél több fiatal kapcsolódjék be a közéletbe. A most sorra kerülő népfrontválasztásoknál a KISZ-szervezetek képviseletén túl, szervezeteken kívüli fiatalokból, az eddigieknél nagyobb mértékben kívánjuk emelni választott testületeink tagságában a fiatalok arányát. — Megyénkben számos város- és községpolitikai kezdeményezés született. Hallhatnánk-e ezekről? — A XV. kongresszus óta több verseny folyt megyéinkben. 1998-ban a megyei tanács és a megyei elnökségünk jóváhagyásával elindítottuk a hármas évforduló tiszteletére a megyeszépítési versenyt, majd 1969-ban a „Virágos tiszta Fejér megyéért” mozgalmat, melyet meghosszabbítottunk 1971. évbe. Tavaly a megyei, város- és községpolitikai társadalmi bizottság kidolgozta egy új verseny indításának javaslatát, amelyet a novemberi kibővített megyebizottsági ülésünkön dr Taporczai Jenő, a megyei tanács elnökének javaslatára az V. kongresszus tiszteletére kezdeményeztünk ..Mint a község — mint a Város” jetszóval. Az akció a negyedik ötéves tervidőszak végéig tart. Megyénkben minden szintű népfront elnökség mellett működik város-, illetve községpolitikai bizottság. A IV. kongresszus óta végzett társadalmi munka értéke az 1971 év eredményivel együtt 180 millió forintra tehető. Ez annak is köszönhető, hogy egyre jobb a kapcsolatunk a tanácsokkal, amelyek támaszkodnak a népfrontbizottságokra. — Speciális munkamódszerek van* nak-e megyénkben? A népfront testületek IV. kongresszusa által javasolt munkamódszerekkel és mozgalmi formákkal, keretekkel dolgoznak. Megyei mozgalmi gyakorlatunkban azonban vannak sajátos vonások. A IV. kongresszust követően a, „Megyei mozgalmi munkarend és módszertani útmutató” című kiadványunkban, van. „ minden szintű népfrontvezetőnk kézhez kapua — igyekeztünk összefoglalni javaslatainkat és ezzel segíteni a helyi testületek munkáját. Hagyományos munkaterületeink irányítását minden szinten egy-egy elnökségi tag — ,a munkaterületért felelős alelnök, szaktitkár — végzi, akinek munkáját az elnökség mellett létrehozott munkabizottság segíti. Nagyobb akciófeladatok esetén a mozgósító munkát a területileg szervezett bizottsági tagok, illetve a feladattól függően szűkebb vagy szélesebb aktívahálózat segíti. Ez utóbbiak összekötőkapcsot képeznek a népfront választott testülete és a lakosság között. A város- és községpolitikai munkánk sikere érdekében eddig két járásban megalakult a népfront égisze alatt a műszakiak klubja. A móri járásban 71 taggal, a bicskei járásban 30 taggal. A műszakiak vállalták a járás községeinek patronálását, műszaki terveik készítéséhez a segítségadást. Az „agrárszakemberek klubja” a mozgalom gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tíz helyen működik. Fehérváron a műemlékvédelmi bizottság is a népfront keretében tevékenykedik. — A tanács és a népfront együttműködési megállapodásának előkészítése, majd ennek megvalósítása mit jelent a mozgalom számára? A törvényekben kitűzött célok megvalósítása, a szocialista demokratizmus hatékonyabb érvényesítése érdekében tovább kell erősíteni és fejleszteni a lakosság és a tanácsok kapcsolatait. A tömegkapcsolatok fejlesztésében, a lakosság aktív közreműködésének szervezésében rendkívül fontos tényező a tanácsok és a népfront bizottságok együttműködése. A tanácsok megnövekedett gazdasági önállósága, továbbá a tanácstörvényben biztosított népképviseleti és önkormányzati jelleg, az ebből következő új hatáskörök új lehetőségeket nyitnak a tömegkapcsolatok, illetve a tanács—népfront együttműködés továbbfejlesztésére. Jelenleg a tanács—népfront megállapodás megyei szintű előkészítése folyik. A két megyei testület együttes ülésén elfogadott megállapodás alapján a népfrontválasztások után, az új járási, városi és községi népfronttestületek a megyei megállapodás tükrében áttekintik a helyi közélet minden problémáját, megvitatják a konkrét tennivalókat, és azokat, helyi megállapodásokban rögzítik. Ez hasznos a tanácsoknak és a mozgalomnak is. Nagy eseményre, kongresszusra készülünk. Ez újabb erőpróba lesz. Az eredményhez nem fér kétség, mert van nagyszerű derékhadunk, amely, mindenkor megtalálható a közéletben. És ha már szónál vagyok, ezen az úton fejezem ki elnökségünk elismerését, köszönetét a választott testületeinkben dolgozók lelkiismeretes munkájáért, aktíváink tevékenységéért és kívánunk medvénk lakosságának sikerekben gazdag újabb eszteria** Németh Erzsébet Választásra, kongresszusra készül a népfront-mozgalom Beszélgetés Csóka Jánossal, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárával