Fejér Megyei Hirlap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

Kedd, 1972. január 11 Orvosik, egészségügyi dolgozók a sárbogárdi járásban A sárbogárdi járás több mint ötvenezer lakosát 1966- ban 18 körzeti orvos és egy üzemi körzeti orvos látta el. Az egy orvosi körzetre jutó ellátandó lakosok száma 2790 volt. Orvosainkat munkájukban 23 betegápolónő, 17 védőnő, 19 orvosiok segítette. A harmadik és negyedik ötéves terv első éve folyamán történt fejlesztések során 22 körzeti orvos és egy üzemi körzeti orvos végzi az alapellátás teendőit. Ezen fejlesztéssel az egy körzetre jutó ellátandók száma 2300-ra csökkent. Így orvosaink túlterheltsége lényegesen kisebbméretűvé vált, melynek természetes következménye az ellátás színvonalának lényeges emelkedése. A vizsgált időszak alatt a területi ellátás zökkenőmentesen működött. Probléma csupán a többszöri orvoscsere miatt Nagylakon jelentkezett. De adódott gond a szinte folyamatos védőnő-hiány (3—4) miatt is. A 3—4 üres álláshoz 5—6 munkahelyen hozzájön a szülési szabadságon, illetve gyermekgondozási segélyen lévők hiánya. A sárbogárdi járási rendelőintézet működése az 1963/64- es években kezdődött. Sajnos az itt dolgozó egészségügyiek nagyon mostoha körülmények között kell, hogy nehéz feladataikat ellássák. 1966-ban szervezte meg az akkori járási tanács egészségügyi csoportja a rendelőintézet főfoglalkozású igazgató főorvosi állását, továbbá a főfoglalkozású gyermekszakorvosi állást. A jelenleg működő intézet, főleg helyhiány miatt kevés ellátási profilt tud biztosítani. Az engedélyezett szakorvosi munkahelyeken általában részfoglalkozású orvosok dolgoznak. A részleges felújítási és fejlesztési tervek egy része a harmadik ötéves terv első éveiben válik valóra. E nagy program keretében gyakorlatilag valamennyi egészségügyi létesítmény teljes rekonstrukciója megvalósult, továbbá új létesítmények egész sora kezdhette meg működését annak a társadalmi és állami öszefogásnak révén, mely 1967-ben kezdődött és jelenleg is tart. 1966—67. óta Puszta egresén, Sárszentágotán, Kálozon, Sárosdon és Mezőszilason létesült új körzeti orvosi rendelő és lakás. Alsószentivánon, Vajtán, Igar- Vámszőlőhegyen, Szabadegyháza gyártelepen új külterületi rendelő. Alapon mostanában adták át az új orvosi rendelőt és lakást, továbbá befejezés előtt áll a sárkeresztúri körzeti orvosi munkahely és szolgálati lakás építése. Új gyógyszertár és gyógyszerészlakás épült Kálozon, Sárkeresztúron, Lajoskomáromban és jelenleg befejezés előtt áll Mezőkomárom gyógyszertára. Nem lenne teljes a kép, ha a fogorvosi ellátás tárgyi feltételeivel nem foglalkoznánk. Fogorvosi rendelő és lakás létesült Sárbogárdon, Lajosikomáromban, Alapon és jelenleg befejezés előtt áll Mezőszilason. Valamennyi program közül kiemelkedik a járási rendelőintézet létesítése. Az intézet nagy társadalmi összefogással és állami segítséggel valósul meg. Előreláthatólag működését 1972. végén megkezdheti. A járás termelőszövetkezeteinek és a Nagyhörcsöki Állami Gazdaság, valamint a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat mintegy 6,7 millió forint anyagi segítséget nyújtottak dolgozóink élet- és munkakörülményeinek megjavításához, ezen keresztül természetszerűleg a járás lakóit érintő ellátás biztosításához. A vizsgált időszak alatt a felsorolt körzeti és fogorvosi, valamint gyógyszerészi szolgálati lakásokon kívül több védőnőnk, körzeti ápolónőnk és asszisztensünk jutott megfelelő otthonhoz, mely életkörülményeiket döntően befolyásolta. A bérrendezés is javított az életkörülményeken. Az új tanácstörvény és annak végrehajtási utasítása következtében az egészségügyi dolgozókról való gondoskodás a községi tanácsok feladatkörébe került. Tapasztaljuk, hogy községi tanácsaink és azok szakigazgatási szervei talán még az eddigieknél is körültekintőbb munkával kívánják következetesen érvényre juttatni a korábbi célkitűzéseket. Az ötéves tervben elérjük, hogy a járási rendelőintézet orvosai megfelelő, a kor követelményeit kielégítő munkahelyeken látják el betegeiket. Az életkörülmények tekintetében igen nagy fejlődést hoz a negyedik ötéves terv, ugyanis biztosítani kívánja a szakellátást végző orvosok és középkáderek lakásigényét. Nem lenne teljes a kép, ha röviden nem szólnánk az egészségügyi dolgozók részvételéről a falu közéletében. Középkádereink és orvosaink nagy része különböző társadalmi megbízatásokból, munkából becsületesen és lelkiismerettel kiveszi a részét. A társadalmi tevékenységből kiemelkedik a pártmunka, a tanácstagi munka, valamint a vöröskereszt szervezetekben végzett tevékenység. Nem különülnek el a falutól, hanem tevékenyen kiveszik részüket a falu életközösségének alakulásából, részt vállalnak a társadalmi feladatok megvalósításából. Dr. Csernavölgyi István járási főorvos Ma a színházban A győri társulat ma este a Vörösmarty Színházban ismét olyan darabbal lép fel, amely először a Kisfaludy Színház színpadán szólalt meg. A színház minden évben bemutat egy új, magyar zenés vígjátékot, s tudjuk, hogy az operett mellett vagy helyett a közönség mennyire várja a mai témájú mesét és a mai dallamot. Ezt az igényt jó színvonalon látszik kielégíteni ez a mostani zenés komédia. Szerzői ismertek a színház, a táncdal, a zene világában. Padisák Mihály, a Magyar Rádió sok produkcióját írta és rendezte, a Sztár is meztelen sztoriját is ő írta. A fiatal Darvas Ferenc —, aki néhány éve a Fővárosi Operettszínházban a Lóvátett lovagok című Shakespearemusical zeneszerzőjeként debütált — hangulatos, vidám és változatos zenét írt Hajnal István szövegére. Padisák, Darvas és Hajnal nemcsak ismertek, hanem ismerősek is ott, ahol a sztárok készülnek, vagy ahová betörni szeretne számos könnyű karrierből ábrándozó fiatal lány. Ez a kulisszák mögött zajló, izgalmasnak tűnő, de korántsem annyira csillogó élet a kerete A sztár is meztelen történetének. A szerzők hol szelíd iróniával, hol vaskosabb gúnnyal állítják pellengérre a kispolgári kíváncsiságot és vágyakozást a világot jelentő mikrofon után. Vigyázva persze, hogy túlságosan ne sértsenek senkit, mert valószínűleg a nézőtéren is ül néhány sztárjelölt, és főként olyan mama, aki sztárnak szeretné nevelni lányait. A sztori tartalmaz is némi szándékos tanulságot, pedagógiát e tekintetben. A táncdalfesztivál nyertes Reedey Tanencsit igazi majomszeretettel veszi körül anyja és húga, meg persze a közönség. Pusztán a papa bizonyult a slágerénekesi karrier túlzottan is elszánt ellenségének. Némi bonyodalom után természetesen heppy-end következik azzal a pontosan megfogalmazott jó tanáccsal, hogy még a táncdalénekesnek is tanulnia kell, hogy haladhasson a pályán. Reedey Tuencsit, a sztárt Zsigrai Annamária játssza a szerzők által elég szűkre szabott lehetőségeken belül — korrekten. Az előadás igazi sztárja Gyurkovics Zsuzsa, aki Tuancsi 17 éves húgát játszsza el — elragadó bájjal és kedvességgel. A szülök szerepében Forgács Kálmánt és Erdélyi Ilát láthatjuk. Egyegy jó figurát teremt S. Tóth József és Szűcs István, valamint Újlaki Dénes. A darab ,bot Hortobágyi Margit rendezte, a zenekart Gulyás Sándor vezeti. G. T. Kürti András: látogató a Kopasz-üiegyen Megnyugtatólag hatott a figyelőre az is, hogy az említett pálcikán kívül — már amennyire ez egyáltalán megállapítható volt — nem lehetett a jövevénynél semmiféle viszonylag nagyobbfajta fegyver. A gömbhéjszerű védőöltözet néhány sajátosságát is megfigyelhette a bokrok mögött leselkedő fiatalember. A labda anyaga belülről kifelé teljesen rugalmas volt, hiszen a kis figura könnyedén dugta át, húzta be rajta a kutatópálcát. Más-más helyen. S e nyílások rögtön be is forrtak, nyomuk sem látszott a burok felületén. Ugyanakkor kívülről jövő erőnek a kéreg szilárdan ellenállt. Ez a tulajdonsága akkor derült ki, amikor szökdécselés közben egy éles szegélyű szikladarab mellé került, amely kiállt a földből. A labda odapattant de nem horpadt be, még csak meg sem karcolódott. A kő hegye viszont letörött. Arra egyelőre nem sikerült Koprának rájönnie, hogy miként szabja meg a jövevény fura járművének mozgási irányát, hogyan van az, hogy lejtős terepen is meg tud állni, miként lehetséges, hogy a labda gurul, oldalt pattog, ugrál, a benne lévő alak függélyes testtartását változatlanul megőrzi? Nem vett észre huzalokat, vezetékeket sem, amelyek a védőburkot az űrhajóval, a nagy gömbbel összekapcsoltak volna. — 19 — HÍRLAP Szívesen folytatta volna tovább az izgalmas vizsgálódást, de nem tehette. Megpillantott ugyanis a tisztás túlsó oldalán egy ismerőst Samut. A nyughatatlan bosszúállónak csak hosszúkás feje, gidaszarvai látszódtak ki a bozótból. Szilaj tekintetét nem vette le a labdáról. Mindjárt megtámadja! Mert ellenségének tart mindent, ami az új szomszéd telkén él és mozog! Rendkívüli szellemi képességekkel ugyan nem rendelkezett, de nehéz helyzetekben Koprának villámgyorsan váltott az agya. Semmi jó nem származhat abból, ha valami csetepaté robban most ki a fantasztikus jövevény és a dühös kis kecskebak között Elsősorban Samut féltette. Ezért szempillantás alatt döntött. És cselekedett is. Kiugrott a tisztásra, összecsapta tenyerét és a biztonság kedvéért még kurjantott is egy félelmeteset. A hatás nem maradt el. Samu abban a minutumban visszahúzódott, és a labda is megszüntette a szökdécselést. Kibukkant belőle a pálcika, és felemelt vége Kopra feje felé irányult. Mulatságos jelenet. A világűrből érkezett Guliver golyóstollbetét nagyságú fegyverével merészen megcélozza az óriási földlakót. Az újságíró önkénytelenül felkacagott. Nagyon rövid kacagás volt ez. — 20 — Alig hallható sziszegő hang, alig érzékelhető ütés a homloka közepén és Kopra — kővé meredt. A szó legszorosabb értelmében. Elzsibbadt az egész teste, mozgásképtelenné vált. Semminemű fájdalmat nem érzett. Látott. Hallott. Az agya sem bénult meg, viszont annyi ereje sem maradt, hogy egy szót szóljon, nemhogy segítségért kiáltson. Bár sokra azzal sem ment volna ezen a néptelen tájon. A labda pedig felpattant, fel a szeme vonaláig. — Barát vagyok. Nem ellenség. Nem áll érdekemben, hogy önnek bármi rosszat tegyek. Ellenkezőleg. Örömmel segítek, ha módomban áll. Békés szándékkal jöttem. Nem avatkozom az ön ügyeibe. Kérem, viszonozza jóindulattal jóindulatomat. Micsoda varázslat ez?! A hangot mintegy belül hallja, a fejében. Illetve nem is hangot, a gondolatát hallja a másiknak! — Pontosan így van. Érintse meg a homlokát, kitapinthatott egy mákszemnyi tapadókorongot. Még tréfál is velem ez a vakarcs? — gondolta Kopra elkeseredetten. — Előbb szoborrá merevít, aztán meg azt tanácsolja, nyúljak a homlokomhoz. — Nyúljon csak bátran — érkezett azonnal a felelet. — Feloldottam a sokkot, minthogy önnek nincs ellenséges, ártó célja velem kapcsolatban. Az újságíró nagy megkönnyebbüléssel fogadta a közlést, megtapogatta homlokát. Gyűrűsulla hegyével valóban valami pici, kerek hűs fémdarabkát érzékelt, egészen fent, az első hajszálak tövében. (Folytatjuk) — 21 — . Közmondásos, hogy hévizekben gazdag ország vagyunk. De valójában menynyire aknázzuk ki ezt a gazdagságot és hogyan élünk vele? A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet szerint 1971. január 1-én összesen 420 olyan kútunk volt, amely 35 Celsius foknál melegebb vizet ad, s ezek együttes vízhozama percenként 349,050 liter. Hasonlattal élve: e hevízkutak vize naponta több mint huszonötezer kéttengelyes vasúti olajszállító tartálykocsit töltene meg. A 420 kút közül 100-at ivóvízszolgáltatásra, 190-et fürdők táplálására, 78-at növényházak, s más mezőgazdasági létesítményeknek, 5- öt pedig lakóépületek fűtésére használják, 13-at az ipar használ, 34 pedig még nincs hasznosítva. Ez utóbbiak többsége arra vár, hogy felépüljön az üvegház, azt fűti majd. Egyébként máris 900 ezer négyzetméter felületű kertészeti üvegházat, illetve melegágyat fűtünk hévízzel. Ezek a mutatós számok mit mutatnak valójában? Jól hasznosítjuk-e hévízjeinket? — A hazai hévizek hasznosításának leggazdaságosabb módja a komplex hasznosítás lenne — mondja Bélteky Lajos, a VITUKI osztályvezetője. — Lakóházak, középületek központi fűtésére legalább 70 fokos, mezőgazdasági fűtésre 50 foknál melegebb víz kell. A lakások melegvíz-szolgáltatásához megfelel a 45 fokos, a zárt fürdőkhöz a 40 fok feletti, a szabadtéri fürdőkhöz a 35 Celsius fokos víz is. Komplex a hasznosítás akkor, ha a víz hőenergiáját több célra is kihasználjuk a csökkenő hőmérsékleti igények sorrendjében. A szentesi kórház 79 Celsius fokos vízével például fűtik a kórház épületét, használati meleg vizet szolgáltatnak, majd a víz egy részével kertészeti üveghuzalmot fűtenek, s az alacsonyabb hőlépcsőn a vizet a városi fürdőbe vezetik át. A gyakorlatban a két fő irányú hasznosítás a téli fűtés és fürdőtáplálás. A fürdők túlnyomó része szabadtéri, így mindkét hasznosítás idény jellegű. Célszerű a kettőt összekapcsolni, így a kút vizét télen is, nyáron is hasznosítani lehet. Ahol ez nem oldható meg, e természeti kincsünk védelme azt kívánná, hogy a hasznosítási időszak elteltével a kutat lezárjuk, vagy lefojtsuk. Igaz, hogy újra kinyitása pénzbe, legalább tízezer forintba kerül, az elfolyó vízért viszont nem kell fizetni. És hogy állunk a gyógyvízként való hasznosítással? Mint az Országos Gyógyfürdő Igazgatóságon közölték, jelenleg 42 olyan forrásunk van, amelynek vize ásványvagy gyógyvíz minősítést (esetleg mindkettőt) kapott. Az ásványvizek — így a keserűvizek, a Salvus, a Jadaqua — palackozva kerülnek forgalomba, és amennyit palackozni tudunk, annyi el is fogy. Kevésbé használják ki hazánkban a helyszíni ivókúra lehetőségét. Pedig — vallják a balneológusok —* az „igazi”, a teljesebb gyógyító hatást a forrásnál „azon melegében” nyújtja a gyógyvíz. Az ivókúrának sajnos nem kedveznek az elhanyagolt, eldugott, szűkös, nem eléggé célszerű ivócsarnokok sem — már ahol egyáltalán vannak! Amit meg tudunk inni gyógyító vizeinkből, az csala egy töredéke annak, amit a fürdők hasznosítanak. — Ez tisztán gazdasági kérdés — mondja dr. Kérdi István, az Országos Gyógyfürdő Igazgatóság igazgató- helyettese. — Addig nyújtózkodhatunk, ameddig éppen a takarónk ér. A jelenlegi gyógyfürdők közül csak három tartozik az egészségügyi tárcához — Hévíz, Balatonfüred és Parád — a többit a területileg illetékes tanácsok, illetőleg vállalataik hasznosíthatják, így a budaseti gyógyfürdőket is, amelyek közül egyedül a Császárfürdő tartozik az egészségügy keretébe. S ha körülnézünk, a már említett ismertebb gyógyfürdők mellé az Országos Vízügyi Hivatal vagy a SZOT támogatásával több, újabb fürdő fejlődött igényes, szép gyógyhellyé. Ilyen elsősorban a gyulai, s a most gyógyfürdővé minősülő kaposvári és rábasömjéni fürdő. Szemlátomást fejlődik gyógyfürdővé a mezőkövesdi, a böki, a zalakarosi és nagyatádi fürdő és készül a győri is. Németh Ferenc : Hévizek, gyógyvizek Ingyen kapott kincs Új W-sorozatok Kilenc új sorozat kezdődik az év első heteiben a televízió képernyőjén. Érdekesnek ígérkezik a „Bonivor szíve” című, háromrészes szovjet produkció, amelyet Nagiskin kalandregénye nyomán forgattak. Az orosz polgárháború napjait idéző alkotás az ellenség közé beépülő bátor, fiatal bolsevik önfeláldozását mondja el. Bár a témát már többször feldolgozták, mégis tud újat, érdekfeszítőt nyújtani. A Charlotte Brontë híres regényéből készült „Jane Eyre’’ feldolgozás mellett ugyancsak klasszikus, világirodalmi rangú regény adaptációja „A hiúság vására” című filmsorozat. Thackeray művét ugyancsak az angolok vitték képernyőre, öt folytatásban, magas művészi színvonalon, kitűnő színészi játékkal. Az „Érdekházasság” című csehszlovák produkció az osztrák—magyar monarchia idején játszódik és a cseh függetlenségi törekvésekbe enged bepillantást, ugyanakkor érzékelteti a kespitalizálódó rétegek feltorekü vesét. Lengyel "filmsorozat : „Mihály úr kalandjai”. A 16 részes munka Sienkiewicz nálunk is jól ismert regény-* trilógiájának harmadik re-* ■széböl íródott. A filmen. XVII. századi lengyel történelmi események elevenednek meg. Az „Európa kezdetei” című sorozat a társadal*mi fejlődés útjának nevezete* sebb állomásait veszi sorra. A „Coralba” című filmsorozat az olasz televízió produkciója. Az ötrészes krimi egy gyilkosságon alapuló zsarolással kezdődik és további bűnesetek sorozatán át jut el a megoldásig. ..Parittyás Thierry” címmel új, 13 részes kalandfilm-sorozat is indul, amely a százéves háború idején a francia középkorban játszódik. A főhős, akit a .,Boldogság” című filmből ismert Jean-Claude Druot személyesít meg, parittyájával hatásosan küzd az igazságtalanság és az idegen ellen.