Fejér Megyei Hírlap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
A mezőgazdasági export-import mutatói Új gyár születik Pusztavámon A szerkesztőség postájából Jövő házi rádió- és tv-műsor Szaktárgyi bemutató A közelmúltban rendezték meg a székesfehérvári Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben az audovizuális eszközök bemutatását. Az eszközöket az állattenyésztési és növénytermesztési órákon használják. Az országos rendezvényen — amelyen a surani (Csehszlovákia) testvériskola négy tanára is részt vett — dr. Gyöngyösi Pál és dr. Hegedűs György szaktanárok vezették le a foglalkozásokat. A bemutató tanítást követően a résztvevők megtekintették az inotai erőmű mellett létesült, a Sárszentmihályi Állami Gazdaság kezelésében álló üvegházat. A hat hektárnyi üvegházban már érik a paradicsom, virágzik a paprika. Megnyerte a tetszésüket az Enyingi Állami Gazdaságban tartott kanadai Holstein-Friesian tehenészet. Az ódon istállókban több mint 200 tehenet helyeztek el, amelyek tejtermelése megközelíti, vagy éppen elhagyja a napi 40 litert. Segítség a felhívás után Az aszályról és ellene Enyingen április 7-én öntözési tanácskozást tartottak. A Fejér megyei Tanács mezőgazdasági osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület Fejér ■ megyei Szervezete, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízhasználati osztálya, az állami gazdaságok Fejér megyei főosztálya és a termelőszövetkezetek területi szövetségei közösen szervezték a filmvetítéssel és öntözési tudnivalókkal egybekötött tájékoztatót. Sajnos, éppen azoknak a termelőszövetkezeteknek a szakemberei maradtak távol a tanácskozástól, akik pedig különösen megszívlelhetnék az Enyingen elmondottakat. Kövér Antal, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa megnyitójában néhány számadattal fejezte ki, miért jött létre ez a találkozó: 1970-ben a gazdaságok öntözőberendezéseiket csak 29 százalékban használták ki, az elmúlt évben 54 százalékban; az idén csak úgy kerülhető el az egész évi termést veszélyeztető aszály, ha az öntözőgépeket 100—110 százalékában hasznosítják. Nemes István, az enyingi Vörös Hajnal Termelőszövetkezet elnöke az öntözéses gazdálkodással elért eredményeinket ismertette. Ebben a gazdaságban 236 hektárt öntöznek — termőterületük 5,6 százalékát — és 1968 óta az állattenyésztés, a takarmánytermelés szolgálatában áll ez a terület. Ezeregyszáz szarvasmarhájukat innen látják el zöldtakarmánnyal, lucernával. A Közép-dunántúli VÍZIG osztályvezetője, Falussy Ferenc főmérnök, az 1972. évi öntözési feladatokról és a távlati öntözési irányelvekről tartott előadást. Elmondta, hogy szaktanácsadáson kívül a Vízügyi Igazgatóság kedvezményekkel is szorgalmazta az öntözést. Az idő előtti — márciusi, áprilisi — öntözéseket díjmentesen végezhetik a gazdaságok nagyteljesítményű öntözőberendezéseket bérelhetnek a vízügyi vállalatoktól. Ennek ellenére mégis szükség volt felhívásokkal figyelmeztetni a termelőszövetkezeteket öntözési mulasztásaikra. És ha ez sem segít, akkor utolsó intézkedésként megvonhatják a vízjogot azoktól a gazdaságoktól, amelyek már három éve nem élnek megfelelően öntözési lehetőségeikkel. Ugyanígy megvonhatják az öntözőgépekre adott állami támogatást, abban az esetben, ha nem tartják rendben és nem használják megfelelően a vásárolt berendezéseket. A résztvevők a balatonaligai öntözőrendszerben és a dunaújvárosi Vörös Csillag Tsz-ben készült filmeket láthattak, majd öntözési bemutatón vettek részt az enyingi termelőszövetkezetben. M. I. Kormányhatározat a munkaversenyről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt az általa vezetett kormányküldöttség március 27-én és 28-án Moszkvában folytatott tárgyalásairól. A testvéri barátság légkörében tartott megbeszéléseken a két ország kormányfői tájékoztatták egymást a Szovjetunióban és Magyarországon folyó gazdasági építőmunka eredményeiről. Megtárgyalták a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének kérdéseit. Áttekintették a most folyamatban lévő ötéves terv keretében megkötött egyezmények végrehajtását. Eszmecserét folytattak néhány távlati kérdésről, azokkal a feladatokkal összefüggésben, melyek a magyarszovjet gazdasági együttműködés fokozásának közös óhajából és a KGST-tagországok együttműködése további elmélyítésének, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programjából adódnak. A tárgyalásokat valamennyi megvitatott kérdésben a nézetek azonossága jellemezte. ■A kormány a tárgyalásokat hasznosnak és eredményesnek ítélte és meggyőződését fejezte ki, hogy azok elősegítik a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok, s a testvéri barátság további erősítését. A Minisztertanács a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette és felhívta a minisztereket, hogy a kormányelnök tárgyalásaiból adódó feladatok végrehajtására tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és a munkaügyi miniszter közös előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a munkaverseny egyes kérdéseiről. A munkaversenymozgalom a szocializmus magasabb fokon történő építésének nagy erőforrása és széles társadalmi támasza. Az egyének és a kollektívák munkaversenymozgalma a munkateljesítés minőségileg magasabb formája. Irányítása az állami, gazdasági szervek és vezetők, valamint a társadalmi szervek közös feladata. Szervezése és ösztönzése a gazdasági irányító munka elválaszthatatlan része, a vezetők munkaköri kötelessége. A munkaverseny alapvető formája a szocialista brigádmozgalom. A szocialista brigádok mozgósító és példamutató szerepet töltenek be a munkában, a tanulásban és a közösségi életben. A kormányhatározat intézkedik a munkaversenyben elnyerhető kitüntetésekről és jutalmakról. A legeredményesebben működő vállalatokat és szövetkezeteket évenként, május 1. alkalmával „Kiváló vállalat”, illetve „Kiváló szövetkezet” címmel és a vele járó pénzjutalommal lehet elismerni. A középtávú tervidőszakban kiemelkedő eredményt elért vállalatok öt évenként, augusztus 20. alkoméval a „Minisztertanács és a SZOT elnöksége vörös zászlaját”, a szövetkezetek pedig a ,,Minisztertanács vörös zászlaját” és a vele járó pénzjutalmat nyerhetik el. A szocialista brigádok, munkacsoportok részére legmagasabb kitüntetésként a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, illetve Állami Díjt lehet adományozni. Emellett továbbra is érvényben marad a szocialista brigádok elismerésére és kitüntetésére vonatkozó korábbi rendelkezés. A dolgozók legkiválóbb egyéni munkaverseny-eredményeit a ,.Szocialista munka hőse” és egvéb- kormánykitüntetésekkel, miniszteri és vállalati ..Kiváló dolgozó” kitüntetéssel lehet elismerni. A vállalati ,,Kiváló dolgozó” kitüntetésben részesített dolgozóknak legalayi félhavi keresetnek megfelelő pénzjutalom jár. (Folytatás a 1. oldalon) Rózsák Erfurtból... Kedves jelenet színhelye volt tegnap délelőtt Székesfehérváron az Alba Regia Hotel előtti tér. Claus Plobner, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjának igazgatója a Videoton gyár Clara Zetkin brigádjának tagjaival együtt rózsatöveket ültetett el a szálloda előtt. Ezt megelőzően a német munkásmozgalom kimagasló alakjának nevét viselő brigád gyári műhelye előtt kerültek földbe rózsatövek, amelyek a világhírű erfurti kertészek különleges hibridjei. Az együttes rózsaültetés annak a baráti kapcsolatnak az egyik megnyilvánulása, amely a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Clara Zetkin brigád és a német kulturális intézet között alakult ki. Mint Claus Plobner elvtárs lapunk munkatársának elmondotta: német barátaink megemlékeznek Székesfehérvár ezer esztendős évfordulójáról és ezt a jelképes rózsaültetést további rózsaküldeményük követi. A millenniumi emlékmű felavatásakor nagyszámú rózsatő érkezik majd Erfurtból: nagyrészük két olyan páratlan különlegesség, amelyet hosszas kutatómunka után most sikerült keresztezésekkel kialakítani. CS I CI VILÁG PROLETÁRJAI I LJ L PI MI LU T EZ, I EGYESULLETEKI ||f|l|I *sh***&. Szombat, VC NP | 1972. április 8. fraOTgÉ. || 82. szám * AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ___________ Ára: 80 fillér Napirenden a szakszervezetek munkája A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. Első napirendi pontként Gál László, a SZOT titkára beszámolt a szakszervezetek XXII. kongresszusa óta végzett munkáról. Mint mondotta, a kongreszszus óta a szakszervezetek társadalmi, politikai súlya tovább növekedett, szocialista jellege erősödött. Valamennyi szinten bővült együttműködésük a párt és állami szervekkel. Figyelembe vették a szakszervezetek javaslatait a népgazdasági terv kidolgozásakor, az ifjúsági és az egészségügyi törvény elkészítéséhez, kikérték a szakszervezetek javaslatait, észrevételeit az alkotmány módosításához, az állami munka korszerűsítéséhez. A bérek alakulásáról szólva elmondta, hogy a népgazdaság különböző ágazataiban tavaly az állam egymilliárdkétszázkilencvenmillió forinttal segítette elő a bérarányok javítását. Említést tett a csa-ládi pótlékok emeléséről, valamint a nyugdíjasok helyzetét javító intézkedésekről is A dolgozók biztonságát, szociális ellátását, a gyermekintézmények hálózatának bővítését érintő kérdésekről szólva bírálta azokat a gazdasági vezetőket, akik beruházási gondjaikat a tervezett szociális létesítmények elhagyásával igyekeznek enyhíteni. További napirendi pontként megvitatták a szakszervezetek állásfoglalását az alkotmány módosításáról, majd a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokkal foglalkozott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülésén részt vett Nyers Rezső, az MSZZP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Kirándulóbázis Velencén A 2025/71-es kormányhatározat értelmében a Velencei-tó partján, a velencei ősparkban ötezer fiatal részére ifjúsági kirándulóbázist létesítenek. A létesítmény szakmai programjának, távlati koncepciójának kialakításáról tanácskoztak pénteken Agárdon — Homoki József a megyei pártbizottság titkára és dr. Pongrácz Pál, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium területrendezési főosztályának vezetője részvételével, — az ifjúsági kirándulóbázis tervezésében, építésében, üzemeltetésében részt vevő szervek, intézmények képviselői. Fejlődik a bauxitbányászat Utolsó szakaszához érkezett hazánk legnagyobb bauxitlelőhelyének feltárása is, a Halimba III. Két év múlva már évi 600 ezer tonna bauxitot ad az alumíniumelőállító iparnak. Ezek a nagyszabású beruházások a biztosítékai a növekvő hazai és külföldi alumíniumszükséglet kielégítésének; a magyar—szovjet alumíniumegyezmény adta lehetőségek és a hazai feldolgozó kapacitás állandó bővítése ugyanis egyre több ércet igényelnek. A beruházások mellett a mennyiségi növekedéshez hozzájárul az a nagyszabású műszaki fejlesztés, amely a termelékenység növekedéséről és a jobb munkakörülményekről egyaránt gondoskodik. A legújabb összehasonlítások szerint hazánk bauxit-termelésének fejlettségét tekintve vezet egész Európában. A rakodást már 94 százalékban gépesítették, zömmel korszerű távezérlésű svéd gépeket alkalmaznak. A legközelebbi tervekben a fúrás további gépesítése szerepel. A bauxitbányák műszaki fejlesztőinek az elmúlt években legnagyobb eredménye a korszerű víztelenítési eljárás kidolgozása volt. Az új módszer olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy az idén már a termelő bauxitbányák többsége teljesen száraz, nem zavarja a bányászok munkáját a földalatti „esőzés”. A tervek szerint ezt az új víztelenítési eljárást alkalmazzák majd valamennyi bányában. Jó ütemben haladnak az új bauxitbányák nyitási munkálatai a Bakonyban és Fejér megyében egyaránt — tájékoztatták az MTI munkatársát a Magyar Alumíniumipari Trösztnél. Jelenleg öt új lelőhely feltárása van folyamatban — közülük a Fejér megyei Rákhegy Il-en már megkezdték a részleges termelést, s teljes kapacitással 1974-ben üzemel majd.