Fejér Megyei Hirlap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

11.] FEJ­ÉR MEGYEI 147. szám 7 W. Mai ------------W Jl­­.1" ■ . . V . Ára: 80 fillér p.^ . ________________________ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | Baracs, Kisapostag megkezdte az aratást Jó termés érik A mezőgazdaság ismétlődő eseménye, de mindannyiszor izgalmas teendője is az ara­tás, jobban mondva: a­ gabo­nabetakarítás. Az őszi kalá­szosok most is a dunai fenn­síkon, a melegebb talajokon, a baracsi és a kisapostagi tsz-ek talajain — a Mezőföld más területein is — érnek be először. Baracs ismét első A baracsiak már tegnap­előtt, csütörtökön tartottak „próbaaratást”. A Víztároló­dűlőben 1450 négyszögölről 22 mázsa őszi árpát mértek be. Németh Károly, a gazda­­ság­ nyolc kombájnja közül az egyik „parancsnoka”. Ez élete hetedik aratása, és úgy látja, ilyen gazdag termésben még nem dolgozott, mint a mostani. Németh Károly nem ült le a vezetőfülkében, állva ma­­­radt, hogy jobban lássa, mint hajlik és simul a termés a motollok alá. Kitaposta;; húsz napja Néhány kilométerrel odébb a szomszéd, a kisapostagi Napsugár Termelőszövetkezet NDK gyártmányú kombájn­jával kezdték meg az aratást. Ruzicska Pál először dol­gozik ilyen típusú gépen, de ott van mellette Nagy Ká­roly —, aki tavaly aratott már ezzel a géppel —, hogy segít­sen a kezdeti nehézségekben. Úgy tervezték, húsz nap alatt végeznek a gabonabeta­karítással. Meghirdették az aratási és betakarítási ver­­senyt is. Nyolc pontban fog­lalták a feltételeket. A leg­jobbak idén is magas prémiu­mot kapna­k. Egyébként ebben az évben aratnak először ön­tözött búzát, nagyon szép a tábla, de azt mondták, ne be­széljünk még a várható ter­mésről. Ha minden úgy tör­ténik, mint azt az ember akarja, új táblarekordot je­gyezhetnek majd fel. Fajtaváltásról aratáskor És amíg Baracson, Kisapos­­tagon a kombájnokkal az őszi árpa táblákat „kerítették”, Tordason a Fajtak­ísérleti Ál­lomáson tegnap délelőtt le­zajlott június harmadik bú­zatermesztési tanácskozása, ahol megjelent Hajba Kál­mán, a megyei tanács elnök­­helyettese is. A fajtaváltásra­, a búza hozamainak további emelésére készülő gazdasá­gok képviselői a kísérleti parcellákon ötven valahány fajta közül megismerkedhet­tek azzal a kilenc legjobbnak tartott búzával, amelyekre dr. Szabó Miklós, a tordasi kísérleteket vezető kutató, külön is felhívta a figyelmet. A koraiak közül Tordason tegnap nagyobb bizalmat ka­pott a GK-Fertődi 2, mert a kísérletben is bizonyította jó termő- és állóképességét egyaránt. Tordas egy, nálunk még „újonc” bolgár búzafajtát is ajánlott, a Burgasz—2 jelzé­sűt. A középkéseiek közül a kísérletben a Kavkáz mutat kedvező erényeket. Ismét többet tárgyaltak a törpe Tri­­ticale-ről, amely az állomás vezető szakemberei szerint, igenis termesztésbe vonható, nemcsak takarmányozásra, hanem étkezésre is, mivel 25 százalékkal több a fehérje tartalma, mint egyes vezető búzafajtáké. Egyébként vál­tozatlanul igaz, nincs még a láthatáron olyan búzafajta, mint a Bezosztása. A biz­tonságos termelés miatt a termesztést egyszerre több fajtával kell végezni, azzal a tudattal, hogy a fajtaváltás ezután is állandó gondja lesz a termelőnek, ha mindig jó búzát akarunk betakarítani. A Dunántúl kémikusai Székesfehérváron A VIII. dunántúli anali­tikai konferencia csütörtö­kön megkezdte munkáját. A minden évben más városban megrendezett konferenciát az idén a millenniumi rendez­vénysorozat keretében Szé­kesfehérváron tartja a Ma­gyar Kémikusok Egyesülete. Három szekcióban hetven elő­adást tartanak az elektroké­mia, a kromatográfia és az analízis egyéb módszereiben jeles eredményeket elért du­nántúli tudóskollektívák. A nyitóülésen dr. Inczédy János, az Analitikai Díjbi­zottság elnöke átadta az 1972. évi Dunántúli Analitikai Dí­jakat. Az elméleti díjat dr. Garai Tibor kandidátus, a Tudományos Akadémia vesz­prémi kutatója kapta, a Jan Heyrovsky Nobel-díjas cseh kutató által ezelőtt ötven év­vel kidolgozott analitikai módszer továbbfejlesztéséért. Nyolc esztendei munkával kutatócsoportjával sikerült a régi módszer alapján egy jó­val érzékenyebb és fino­mabb eljárást kidolgozniuk a fémek mennyiségi és minő­ségi meghatározására. Az 1972. évi gyakorlati­analitikai díjat a fehérvári Minőségvizsgáló Intézet mű­szaki vezetője, dr. Siska Ele­mér kapta, sokéves, igen szé­les körű fizikai—kémiai vizs­gálatainak elismeréseként. Dr. Siska Elemér kutatótársa dr. Pungor Ernő, a Buda­pesti Műszaki Egyetem ve­gyészeti karának dékánja tartotta a megnyitó előadást. (Siska és Pungor egyébként az idén is négy előadásban szerepeltek együtt.) Ebben vázolta az elektroanalitika új fejlődési irányait. Utána dr. Bálint Tibor és dr. Macher Frigyes kitüntetett előadását hallgatta meg a mintegy száz, a Pintér Károly művelődési házban összegyűlt kutató, majd a háromnapos konfe­renciát három szekcióban folytatták. A „Radelkis” Elektroké­miai műszergyártó Kisz a konferencia időtartama alatt műszerbemutatót tart a hely­színeit.­­' ■ » ’ , ' ' Törvény a híriságokről és az ügyészségről Befejezte tanácskozását az országgyűlés Pénteken az országgyűlés folytatta a Ma­gyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitá­ját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Komócsin Zoltán, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több ve­zetője. APRÓ ANTAL elnöki megnyitó szavai után folytatódott az 1971. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló törvényjavaslat vitája. A vita lezárása után FALUVÉGI Lajos pénz­ügyminiszter összegezte a vita tapasztalatait és válaszolt az elhangzott észrevételekre. Az elnök ezután szavazást rendelt el, amely­nek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általá­nosságban és részleteiben, a benyújtott ere­deti szövegben egyhangúan elfogadta. Ezután napirend szerint következett a bí­róságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. KOROM MIHÁLY igazságügyminiszter szólalt fel. Hazánkban szilárd a törvényes rend Korom Mihály expozéja . Állam és jogrendszerünkben fontos sze­repük van az igazságszolgáltatásra vonatko­zó jogszabályoknak. Alkotmányunk 5. feje­zete tartalmazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontosabb alapelveit, a részletes szabályok megalkotását pedig tör­vényre utalja. Az előterjesztett törvényja­vaslat ennek a célnak kíván eleget tenni az­zal, hogy részletesen szabályozza a bíróságok szervezetével és hatáskörével összefüggő kér­déseket. — A törvényjavaslat kidolgozása során — az alkotmányban foglalt alapvető rendelke­zésekkel összhangban — az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, jogrendszerünk korszerűsítésének követelmé­nyei vezettek bennünket. Bíróságaink feladata az egyik legfontosabb állami tevékenység: az igazságszolgáltatás. Hazánkban szilárd a törvényes rend. Aki törvényeinket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jogrendszerünk minden becsü­letes állampolgár számára biztosítja a nyu­godt és félelem nélküli életet. Bíróságainknak jelentős szerepük van e fontos elvek megvalósításában. A rájuk bí­zott feladatok további jó ellátásának feltéte­leihez járul hozzá a törvényjavaslat. Fontos láncszeme ez azoknak a magas szintű jogsza­bályoknak, amelyek — a társadalmunkban bekövetkezett változásokkal összhangban — az igazságszolgáltatás továbbfejlesztését szolgálják.­­ A jelenleg hatályban lévő bírósági szer­vezeti törvényt csaknem két évtizeddel ez­előtt alkotta meg országgyűlésünk. A mosta­ni törvényjavaslatot az elmúlt évtizedek gya­korlati tapasztalatainak felhasználásával, a jelen és a jövő követelményeinek figyelembe vételével készítettük elő. Rendelkezései arra hivatottak, hogy egész igazságszolgáltatásunk munkája hatékonyabbá váljék. Ezután dr. Korom Mihály arról a munká­ról beszélt, amelyet a bíróságok és a döntő­­bizottságok végeznek. — A bíróságok és döntőbizottságok évente az ügyek százezreivel foglalkoznak. 1971-ben első fokon csaknem 100 000 büntető és 200 000 polgári peres ügy indult a bíróságokon. A gazdasági döntőbizottságok több mint 35 000, a területi munkaügyi döntőbizottságok pedig mintegy 14 000 munkaügyi vitában hoztak megfelelő határozatot. A bíróságokon és dön­tőbizottságokon évente több millió állampol­gár fordul meg.­­ A számadatok mindennél jobban mutat­ják, hogy az igazságszolgáltatás szerveinek kapcsolata a lakossággal milyen kiterjedt. A törvényes és igazságos döntés, a jogi felvi­lágosítás és tanácsadás azonban nem pusztán az érintett állampolgárok ügye, hanem társa­­dalmi hatású is. Ha az igazságszolgáltatás különféle szervezeteiben dolgozók jól végzik munkájukat, az­ nagyban elősegíti a­ közrend, közbiztonság erősödését, a törvénytisztelő közszellem fokozását, az állampolgári fegye­lem megszilárdítását, a társadalmi együttélés szabályainak jobb megtartását és nem utol­só sorban a jogsértések megelőzését is szol­gálja.­­ A nagy munkateherről szólva nem le­het hallgatni néhány olyan körülményről, amely ma nagy mértékben nehezíti és las­sítja az ügyintézést. Gondolok itt többek kö­zött eljárási jogszabályaink bonyolultságára, nehézkességére, amelyeket még ebben az esztendőben jelentősen egyszerűsíteni fo­gunk. De szólni kell a gyakorta tapasztalható alaptalan pereskedésekről is. Ma az a helyzet, hogy a bíróság minden hozzá érkezett ügy­gyel érdemben köteles foglalkozni akkor is, ha előre látható, hogy az igény alaptalan. Arany János óta kevés változás történt a „ha per, úgymond, hadd legyen per!" felfogáson. Ez pedig jelentékeny mértékben leköti és ter­heli az igazságszolgáltatás dolgozóit és el­vonja őket a valóságos jogviták eldöntésétől, legalábbis sok esetben a fontos kérdések el­döntésének elhúzódásához vezet. Az eljárási törvények módosítására irányuló munkánk­ban arra törekszünk, hogy ezt a „betegséget” megfelelő jogszabályok is segítsék megszün­tetni. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy egyetlen állampolgárt sem akadályozzunk a jogos érdekeinek bírósági védelmében, és a szocialista törvényesség érvényesülése csor­bát ne szenvedjen. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az állampolgárok felfogásán, szemléletén is változtassunk, mert meggyő­ződésünk, hogy nem helyes, ha rögtön rend­őrért, vagy bíróért kiáltanak, amikor a vita más úton-módon is rendezhető. A miniszter a továbbiakban az előterjesz­tett törvényjavaslat legfontosabb rendelke­zéseiről szólt­ , Tisztelt képviselő elvtársak! — Alkotmányunk kimondja, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban az igazságszolgálta­­tást a bíróságok­ gyakorolják. A bírói igazság­szolgáltatás alkotmányos alapelve érvénye­sítésének fontos feltétele, hogy magas szintű jogszabály egyértelműen határozza meg a bí­rósági hatáskörbe tartozó ügyek körét. En­nek a köv­elménynek tesz eleget a törvény­­javaslat, amikor kimondja, hogy a bíróság dönt a büntető és a polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, valamint a munkaügyi (Folytatás * 1. oldala­! ’i ’ .Véget értek a magyar-indiai tárgyalások Pénteken délelőtt az országház minisztertanácsi termében befejeződtek a magyar—indiai hivatalos tárgyalások. A tárgyalásokról közös közleményt hoznak nyilvános­ságra. (MTI) —

Next