Fejér Megyei Hirlap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
Dr. Mátay Pál felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Örömmel üdvözlöm a napirenden lévő törvényjavaslatot, jelentőségét Gonda és Szénási elvtársak már hangsúlyozták. Elmondották, hogy jelentős a javaslat alkotmányjogi szempontból, megfelel a lenini elveknek, megfelel az államszervezés korszerű követelményeinek és törvényesíti az utóbbi évek kialakult gyakorlatát. Ezt követően dr. Mátay Pál azt vizsgálta, hogy a javaslat megfelel-e azoknak a céloknak, amelyeket az államélet továbbfejlesztésével és a törvényesség fokozottabb biztosításával kapcsolatban állítottunk magunk elé. Az államélet továbbfejlesztését a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladataként jelölte meg pártunk X. kongresszusa. Azért központi feladat, mert a továbbfejlesztés célja, hogy hatékonyabb legyen az állami szervek tevékenysége, kevesebb legyen az átfedés, a párhuzamosság az állami szervek tevékenységében, világosabb és számonkérhetőbb legyen az állami szervek feladatainak meghatározása, növekedjék az állami szervek és közhivatalokat ellátók felelőssége. Ha azt vizsgáljuk, hogy az ügyészi törvényjavaslat e célokat szolgálja-e, akkor az a válaszom rá, hogy igen. Ezt követően arra a kérdésre keresett választ, hogy a törvényjavaslat megteremti-e a hatékonyabb ügyészi tevékenység feltételeit. Bizonyította, hogy alapvető funkcióiban nem változik az ügyészség feladatköre, de a feladatoknak felügyeleti, illetőleg szakágankénti megjelölése azzal a helyes rendező elvvel, mely szerint az egyes felügyeleti körökben pontosan meg kell határozni a felügyelet szervi és tárgyi határát, jól körülhatárolható az ügyészség feladatköre és ezzel konkrétabbá, elvégezhetőbbé és számonkérhetőbbé válik a feladat. Majd azzal foglalkozott, hogy a törvényjavaslat jelentősen csökkenti az átfedéseket és figyelemmel van az utóbbi években alkotott törvényekben már kialakult törvényességi felügyelet ésszerű szereposztására. A szereposztáson belül a helyes elrendezés, hogy a törvényességet minden jogalkalmazási területen elsősorban az úgynevezett belső garanciák rendszerébe tartozó szerveken keresztül kell biztosítani (a felettes szervekben, az irányító és felügyeleti szerveken keresztül). Ezeknek a szerveknek a tevékenységét segíti a külső garanciák közé soroló ügyészi törvényességi felügyelet. Ez az elrendezés csökkenti a bürokráciát, csökkenti az átfedéseket, de semmit sem csökkenti az ügyészség munkáját, szaporodik azoknak a száma, akik az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a törvényességre. Hivatkozott arra, hogy a törvényjavaslat hozzájárul a párhuzamosságok kiküszöböléséhez is. Azzal például, hogy a gazdasági és egyéb jogalkalmazó szerveknél a törvényességi felügyelet tárgyi hatályát a törvény, a munkaviszonynál, a szövetkezeti tagsági viszonynál, továbbá jogszabály felhatalmazása alapján kiadott általános érvényű intézkedéseknél szabta meg, megszünteti a párhuzamoságot, más általános külső ellenőrzést gyakorló szervek, például az ügyézség és a népi ellenőrzési bizottság között. Tisztelt Országgyűlés! Államszervezési gyakorlatunkban kialakult törvényességi felfogás szerint a törvényesség megtartása minden állami szerv feladata. Ezt biztosítani hivatott a törvényességi garanciák rendszere. Az állampolgáraink azonban, amikor törvényes jogaik és törvényes érdekeik védelméről van szó, nem gondolkodnak külső, vagy belső garancia-rendszerekben. Az elmúlt másfél, két évtizedben hozzászoktak ahhoz, hogy ha sérelmük van, a párt- és kormányszervekhez, a tanácselnökhöz, vagy az ügyészséghez fordulnak segítségért. Az ügyészség működését a törvényesség megtartásában a párt és a kormány politikája és gyakorlata mellett egyik fő garanciának tartja. A jó tapasztalat biztonságérezetet adott állampolgárainknak. Ezért nagyon jó, hogy az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően egy-egy fő feladatként jelöli meg a törvény az állampolgári jogok védelmét. Gyakorlati példák említése után azzal folytatta, hogy e vonatkozásban is jó a törvényjavaslat, mert az állampolgárokban erősíti törvényes jogaink érvényesülésével kapcsolatban a biztonságérzetet. Ezt követően arról szólt, hogy az államélet továbbfejlesztése során különböző szerveinket úgy alakítjuk ki, hogy megfeleljenek államépítési koncepcióinknak, jövő célkitűzéseinknek, erősítsék állampolgáraink jó politikai közérzetét, de nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az e szervekben dolgozóknak világos feladatmeghatározást adjunk. Az ügyészség munkájáról szólva megemlítette, hogy a tervezetből világossá válik minden ügyész számára a legfontosabb feladat, miszerint az energia legnagyobb részét a bűnüldözés és ezen belül a nyomozás törvényessége feletti felügyelet. Legfontosabb feladatunk tehát az, hogy ügyeljünk arra, hogy aki tiszteletben tartotta törvényeinket, azt ne érhesse alaptalanul büntetőjogi zaklatás, de mindenki kerüljön — a védelem jogainak biztosítása mellett — differenciáltan tehát cselekményével arányban törvényes felelősségrevonásra, ha szembekerül törvényeinkkel, ha megsértette a társadalmi együttélés szabályait, a gazdasági rendet, vagy éppen a politikai hatalom ellen emelte kezét. Világos és sorrendben rangos feladat, hogy megfelelő erőt biztosítsunk a vád képviseletére, segítve a bíróságot törvényeink és szocialista jogpolitikánk helyes alkalmazásában. Félreérthetetlenül határozza meg a javaslat a büntetésvégrehajtás törvényessége feletti felügyelet határait és világos az a feladat is, amit a polgári bíróságok eljárása körében kell kifejteni. Felszólalása utolsó részében értékelte az ügyészi szervezet munkáját, szólt arról, hogy három generáció képviselői dolgoznak együtt. „Olyan apparátus ez, amelyet sohasem kényeztettek el, amelynek sokszor a bűnös, vagy az ellenséges magatartás mellett még a barátokkal is meg kell hogy vívja harcát, mert a törvényességért emelt szó néha akadékoskodásnak tűnik. Egyik biztos támasza az apparátus a munkáshatalomnak. Meggyőződésem, hogy ez a szervezet örömmel fogadja az ügyészi törvényt, mert a törvény szö-vegében — különösen a bevezetőjében — indokolásában és az országgyűlés tárgyalásában is egyaránt munkájának elismerését, megbecsülését látja. Ez rendkívül fontos. A munka hasznosságának tudata nélkül nem érezheti át az ember a munka örömét, munka öröme nélkül pedig nincsen hivatástudattal végzett munka. Ezt a tevékenységet pedig csak hivatástudattal lehet végezni. Ezt kívánja a proletárdiktatúra és a társadalom érdeke. A törvényjavaslatot jónak tartom, örömmel megszavazom és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom.u. Ha lehetne... Budapesti utazók, nyaralók nagyon sokan kérik a MÁV-tól, hogy a Budapest Déli pályaudvarról 11 óra 01 perckor induló „K” jelzésű vonat, mely a menetrend szerint csak vasárnap közlekedik, Dinnyésen is álljon meg fél percre. Legalábbis június 25-től augusztus 20-ig, mert a nyári szezonban igen sok nyaraló szeretne ezen az állomáson leszállni. Dr. Berzsenyi Iván, pénzügyi főellenőr Budapest A szerkesztőség postájából Nyáron is nyitva Az enyingi nagyközségi tanács a művelődési ház vezetésével június 1-től Uhnák Tamás székesfehérvári népművelőt bízta meg. Uhnák Tamás elmondotta, hogy a művelődési ház év nyári hónapokban is nyitva áll a fiatalok előtt. Esténként magnetofonon klasszikus és modern zenét hallgatnak a fiatalok, s jókedvükben táncolnak is. Fúvós zeneoktatás a nyári időszakban is folyik. A művelődési ház vezetője kezdeményezi politikai-ideológiai viták rendezését. Tervbe vett egy vitaestet fiatalok részvételével, amelyen a közéleti demokráciáról, szocialista erkölcsről, általában a fiatalokat is érintő kérdésekről lenne szó, amelyre a Fejér megyei Hírlap munkatársait is meghívnák. A szabadtéri színpadon színészegyüttest, népi együttest, beat-zenekarokat óhajtanak vendégül látni. Kora ősszel pedig székesfehérvári fiatal képzőművészek kiállítását rendezi meg az enyingi művelődési ház. Balázs Sándor Enying Nincs gazdája ? Szép és tiszteletre méltó, ha egy község vagy város nagy szülöttének emlékére szobrot állít, vagy múzeumot, emlékszobát hoz létre. És igazán tiszteletre méltó, ha az őszinte, önzetlen érzésből fakad. Meggyőződésem, hogy ez vezérelte Seregélyes nagyközség vezetőit is, amikor dr. Münnich Ferenc emlékére, a róla elnevezett kultúrház előtt, szobrot állítottak fel és létrehozták a kultúrházban berendezett emlékszobát. Hiszem, hogy ez nem öncélúan, a „világ” elől elzárva történt, ahogy azt június 18-án tapasztaltuk. Külföldi barátainkkal ellátogattunk Seregélyesre is, ahol megtekintettük Münnich Ferenc szobrát, beszéltünk életéről, munkásságáról, majd elhatároztuk, hogy megtekintjük az emlékszobát is. A kultúrotthon egy munkatársát kértük meg, tegye lehetővé számunkra. Sikerült is körülbelül egy fél óra múlva. Ezidő alatt rengeteg kulcsot próbáltak meg az ajtóban, de egy sem volt megfelelő. Végül is egy tanárnő, aki tangóharmonikát oktat, adott át egy kulcsot, ami véletlenül nyitotta az emlékszoba ajtaját és így sikerült csak megtekintenünk. Bizony szégyelltük magunkat vendégeink előtt, amikor megkérdezték: talán nincs gazdája a múzeumnak? Schwerlichovszky László, Székesfehérvár, Gáza. Hová, kinek? Nyugdíjas vagyok, így szabad idővel is bőven rendelkezem. Hogy mégis ne unatkozzam, s hasznosan cselekedjek, úgy határoztam, hogy gyógynövény gyűjtéssel foglalkozom. Tájékozatlan vagyok azonban, hogy a gyógynövények átvétele szárított, vagy nyers állapotban történik-e, és Székesfehérváron van-e átvevőhely? Szeretném, ha kérdéseimre és sajtó útján választ kapnék. Bizonyára nem egyedül vagyok nyugdíjas, aki szívesen foglalkozna gyógynövények gyűjtésével. Pataky Zsigmond Pedagógus státusz nélkül 1961-ben Érdről került Dunaújvárosba Mészárosné, Papp Mária. Harmonikaszakos zenetanári oklevelét a rá következő évben szerezte meg Budapesten. Tíz esztendeje tagja már a dunaújvárosi zeneoktatói munkaközösségnek, amely szervezetileg a helyi állami zeneiskolához tartozik, ám mai napig nem került státuszba. Hogy ez mit jelent? Nyaranta két hónapig, az iskolaszünetben nincs jövedelme, sem tarthat igényt sem nyugdíjra, sem SZTK- ra. Ígérgetésekben a státuszba vételre ugyan nincs hiány már négy esztendeje, de mindig közbejön valami. S ennek tudatában vetődtek fel bennem a kérdések: miért nem kerülhet státuszba? Ha személye, magatartása ellen lennének kifogások, nem működhetne, nem lehetne pedagógus, ez világos. De akkor miért? És erre a miértre keresem a választ. Hisz egy évtizednyi pedagógiai tevékenység egy munkahelyen önmagában véve is figyelemre méltó teljesítmény. Nagyszerű szakmai sikerét dokumentálja többek között Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkárának aláírásával fémjelzett arany és ezüst oklevél, a mezőfalvi harmonika zenekar az úttörő kulturális szemle 1972. évi bemutatóján nyújtott művészi teljesítményéért, s egy arany oklevél 1968-as keltezéssel a dánieltelepi úttörőcsapat sikeres szerepléséért. Néhány éve a megyei úttörőbemutató seregszemlén munkája nyomán Pataki Kati, valamint a Mikuli Sándor—Dobrádi György duó tagjai tíznapos csillebérci jutalomüdülésben részesültek eredményes munkájukért. Idén, május tizennegyedikén a megyei úttörőbemutató seregszemlén a székesfehérvári zeneiskolában a szigorú szakmai zsűri nagyra értékelte munkájukat, produkciójukat. Tanítványait a lakásán és lakásukon oktatja, mivel sem a Bartók Béla Kultúrotthonban, sem a zeneiskolában nincs terem harmonikaoktatás céljára. A városból huszonkilenc általános iskolás diák a tanítványa, vidéken huszonöt. Kijár Mezőfalvára és Perkátára, s az előírások értelmében minden tanítványával heti két alkalommal 24—24 percet foglalkozik — iskolaévben. Rajta kívül számos zenepedagógus teszi ezt. Mert télen kell megkeresni a nyárra valót. Nem úgy, mint más városokban, megyékben, ahol simán státuszt kaptak és kapnak a harmonika-szakos tanárok is. Ujházy György Rossz az ellátás Tácon lakom. Kilométerben nem túl messze Székesfehérvártól, de ellátásban egy kis túlzással azt mondhatom: egy fényévnyire. Az itteni ABC áruház reggel 7 órakor nyit. A lakosság szempontjából a nyári időszakban a 6 órai nyitás lenne a megfelelő. De az áruház áruellátásával sem dicsekedhetünk. Több az olyan hiánycikk, ami valójában nem az, kapható is más üzletekben, csak a miénkben nem. Mert nem mindegy, ha én krémtúrót akarok venni és a szifonpatront kínálják. Mert pillanatnyilag ez van, vagy ha lisztet kínálnak, amikor zsemlyemorzsára lenne szükségem. De nemcsak ezen árucikkek hiányoznak a boltból. Nyakunkon a nyári munka és félnapokat kell sorbaállni kenyérért, aminek már nyitás előtt az üzletben kellene lennie. Furcsa, hogy oda, ahol termelik is nemcsak fogyasztják a kenyeret, kevés jut belőle. Fél falunak sem elég. És hol 8 órakor, hol délután 2 óraikor szállítják. Mi már azért nem is reklamálunk, hogy nem friss a kenyér, örülünk annak, ha kapunk. Reggel 6 órától kell sorbaállni, hogy 9 órakor kapjunk kenyeret. Ha jut. Aki mindennap utazik, az megteheti, hogy Székesfehérvárról hoz kenyeret, de az idősek és azok, akik nem járnak be a városba, nincs módjukban 14 forintot fizetni — ennyibe kerül a busz — azért, hogy kenyérhez jussanak. Bankó Margit Tác, Kossuth u. 11. Sületlen, keleten Visszatérő probléma Seregélyes község lakóinak kenyérellátása, amelyet a székesfehérvári sütőipar elégít ki. A községben az áfésznek egy kenyérboltja, 6 vegyesboltja, valamint a sütőiparnak egy mintaboltja van. Az elárusító helyek számával nincs is baj, annál több a kenyér minőségével. A községbe kiszállított kenyér több esetben sületlen, keletien, összenyomódott, égett. Itt a nyár, és a kétnapos kenyér már nyúlós, savanyú. Egy gépkocsival szállítják és nem egy esetben négy—öt sor egymásra rakva a kocsiban. Így szállítás közben, mivel melegen pakolják be, összenyomódik a kenyér, főleg az alsó sorok. A községben van ugyan sütőüzem, amely az igényt ki tudná elégíteni. De kora tavasszal, azzal, hogy javítják, leállították. Azóta annál többet, minthogy megkezdték szétszedését, nem csináltak rajta. Pedig kijavítva már újra termelhetne a község részére. A Sütőipari Vállalat mintaboltja is olyan kenyeret árusít, mint a többi egyéb bolt. De minek akkor mintabolt, ha abban nem kifogástalan sütőipari terméket árusítanak? Utazásaim alkalmával nem egyszer felvetődött bennem a kérdés: miért lehet Sárosdon, Pusztaszabolcson és még több helyen jó, sőt kifogástalan minőségű kenyeret adni és miért kell nekünk ezt a stíleden, sokszor keletien, összenyomódott kenyeret fogyasztani? És meddig? Kovács György, Seregélyes, Vöröshadsereg út 6. A „kedves vevő" haragos A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat (Budapest, VIII., Üllői út 14.) 1972/1 árjegyzékében olvasható: „...a munka- és védőruházat körébe tartozó áruigényüket egy helyen, széles választékban, nagykereskedelmi áron, szállítási költség felszámítása nélkül csak nálunk szerezhetik be. A vállalat általános fogyasztási szövetkezeteknek is teljes árukészletével áll rendelkezésre...” Nos, mit tegyen a Mór és Vidéke ÁFÉSZ azon illetékes dolgozója, aki az iménti sorokon felbuzdulva, a szövetkezeti dolgozók munka- és védőruhával való ellátása miatt olyan igénnyel utazott el a fent nevezett vállalathoz, hogy többek között fehér henteskötényt, fehér szakácskötényt és kisméretű (42—50-es) fehér munkaköpenyt vásároljon nagy tételben, de nem kapott ? Ezekből az árucikkekből fehér színű és a kívánt méret nincs raktáron. „A kedves vevő ugyanis rosszkor jött, hiszen negyedév vége van”. — így mondták az ottani illetékesek. Hogy nem találjuk olyan természetesnek és felettébb meggyőzőnek a magyarázatot? Mert ennél elfogadhatóbb indoklás révén sem öltöztethetjük fel dolgozóinkat az előírt és megfelelő munka- illetve védőruhába ... Denke Józsefné bércsop. vezető Köszönet Bozzáéknak Vasárnap, június 18-án Enyingen felhőszakadás szerű eső volt és igen sok helyen a pincék és lakások tele szaladtak vízzel. Még a tűzoltókra is szükség volt. Bozzai Géza, a Vörös Hajnal Tsz gépműhelyének vezetője három fiával és három traktorossal négy órán keresztül megfeszített munkával dolgozott, míg a vizet kiszívatták a pincékből. Munkájukért a Zalka Máté utca lakói ezúton mondanak köszönetet. id. Lacza Ferenc, Enying, Zalka Máté u. 45. Fájdalmatokoztak Elhunyt rokon, ismerős és jó barát volt, akit elkísértünk utolsó útjára mintegy százan, százötvenen június 3-án, 15 órakor a Szedreskerti temetőben. Megdöbbentő volt azonban, hogy a ravatalos kocsi tovább haladt a már előzőleg meglévő sírhely mellett, amit a család tagjai nyugvóhelyül szántak az édesapának. A sírhely nem volt kiásva. A gyászszertartás megszakítása után, a jelenlevők szeme láttára álltak hozzá a sírhelyet kiásni. Ezzel a lelkiismeretlen munkával mély fájdalmat okozva a családnak, s felháborodást a temetésen résztvevőknek. A gyászszertartás résztvevői. A gyászoló család, Székesfehérvár, Bem J. u. 9.