Fejér Megyei Hírlap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

­ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK­ Kedd, 1972. augusztus 15. XXVIII. évfolyam, 191. szám • * • Ára: 80 fillér Isid­ e b­irke nadrág, vagy alj, kék pi­.m­ lírsai­.i, sapi.a, ing, pi­ros nyakkendő. Ez a sajátos c­s.a ma már több mint schioium. Viselőik közel har­r. .,..n.;szres tudorának képvise­lői ott láthatók szinte valameny­­nyi­ állami, társadalmi és szű­­kebb korrektív ünnepen, esemé­nyen, s végzik a sokak által n­z ismert, látványosság nél­küli, fegyelemre, hazaszeretetre nevelő ifjúsági munkaformából rájuk háruló feladatokat. Azt, ami­ valamennyien önként vál- I :! jk, s mindenkor szivesen tesznek . Három-négy évvel ezelőtt alig hallonul... róluk. Ma már min­él-r. ki ism­eri őket; megjelené­si;'., visel t­öcs­ik és nyilvános te­­­enysenük hatása mindenki száméra elismerést, tiszteletet parancsol. Közkeletű kifej­ezéssel úgy is mondhatnánk: polgárjogot nyert cs. ifjú Gárda. Mert nyugodtan , d de az egyik duna­újvárosi ifjúgárdista tapaszta­lata, miszerint: „Egy éve, ami­kor kezdtem, még nevettek va- I­..mennyiünkön a házbeli srá­cok, ma viszont már arról er­­ed­­szek, miként jöhetnének I d k”. S ez már tekintély, p: :it nem hangos csinnadrattá­val, lehengerlő propagandával harcoltak ki, hanem szívós, gon­doz!: -t, kísérletezésekkel teli munkával. K: n elit alakulat, szervezése idő:,. .­ .' dán sem annak indult, s. később sem vált azzá, ha a lvcd-es és a szervezeten kívüli fiatalok legjobbjainak képvisel­ő­it egyesíti is magában. Nem től­e, s nem kevesebb, mint a PÍSZ hazafias, honvédelmi m.T.’. -formája. Bevált eszköz az ökö.'rsí és politikai követelmé­­n­ek fokozására, s mint egyfajta KISZ-megbízatás, alkalmas arra, hogy­ a fiatalok egy része - a he -.védelmi munkában — tettei­vel tanújelét adhassa pártunk i. 'h­é-ének, szocialista há­­z .' -c­efccek. Mert az Ifjú C !­í egé­ységeiben folyó ne­velés, kiképzés célja éppen az, s •' a gárdista fiatalok megért­sék a haza fegyveres szolgála­­t -nok - mint a honvédelem leg­­­ . ,.e.,b formájának - ér­t­i ' : jelentőségét, s elsajá­títhassák, továbbfejleszthessék a haza védelméhez — minde­nekelőtt a fegyveres szolgálat­hoz — nélkülözhetetlen tulajdon­ságokat, ismereteket. De az Ifjú Gárda nemcsak me: ’. rh.végrem­tő feladatokat jelent. Az együttlétből, a kollek­tív k­­llemből fakadóan, a meg­szokottól eltérő, kellemes szóra­kozást/ hasznos időtöltést is. A néhányéves útkeresés után most elmondhatjuk, e kettő aránya, ötvöződése a gyakorlatban egy­re inkább megközelíti a kívánt mértéket. Ennek a viszonylag hosszú kristályosodási folyamat­nak egyik lényeges „terméke” az ismeretek, a felkészültség be­­mu­tatása, összemérésére alkal­mat nyúló megyei, majd az ezt követő országos szemle, amed­et az idén rendeznek meg harmadszor. M .gén'­nek jutott az a meg­tiszteltetés, hogy az Ifjú Gerda III. országos szemléjé­nek házigazdái lehetünk. A mai naptól egy héten át a megyé­ket és Budapestet képviselő legjöbb 22 egység itt versenyez, monism»-i menyénket, részt yr','1 t­itót-os fehériár nullenniu­­k­i innyenségsorozatának­ lebo­nyolításában. Kö­zött­n­k a harmadik ország D' - rremi» résztvevőit, felada­taikhoz erőt, egészséget és sok sikert kívánunk. L­F. FEJÉR MEGYEI­­ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az ötödik falunap Kálozon Sorrendben az ötödik falu­napot tartották vasárnap reg­gel kilenctől hétfő hajnali ötig Kálozon, ötödiket, — 1968 óta — ebből az új, mai ünnepből, a nagy mezőgaz­dasági munkák elvégzése után, pihenésre, szórakozás­ra immár ráérő falu ünne­péből. A falunapok — mint min­denütt — Kálozon is évről évre gazdagabb kulturális programmal várják a köz­ség lakóit — legutóbb az if­júsági klub találkozót is rendezett, amelyre a kör­nyező falvak fiataljait is meghívták. Délelőtt kiállítás nyílt a Béke téri általános iskolában: Dózsa reproduk­ciós kiállítás, valamint Se­bestyén Gergely, Horváth István és Szabó József ké­peit, faragásait bemutató tárlat. Délután a falunap ezer­­hétszáz résztvevője közül igen soknak állóhely sem ju­tott, hogy megnézze a KISZ KB Művészegyüttes rajkó zenekarának és táncos szó­listáinak műsorát, s bizony az esti programról is lema­radtak a későn jövők. A fél nyolckor kezdődő ünnepi műsorban egyébként Mátrai­­ Zsuzsa, Keleti László, Mé­­rei Szabó Edit, Pataki Fe­renc számolóművész, La­­bodi Gerald és Havasi Vik­tor léptek fel. A műsor után, este tíz után kezdődött a táncmulatság, ahol táncze­­nekar és beatzenekar egy­mást váltva húzta a talp­­alávalót ötszáz táncosnak, reggel ötig. Ifjúsági találkozó, falunap Vénet ért az adai ünnep Az Adony újraalapításá­nak 650. évfordulójára ren­dezett kétnapos ünnepség­­sorozat vasárnap reggel is folytatódott. A művelődési házban a helytörténeti, hadi­­technikai, képzőművészeti, kerámia-lakástextil kiállítá­sok, valamint az Adony a sajtó tükrében című kiállí­tások anyagát igazgatták még szorgos kezek, kint a parkban pedig a vendéglátók készítették sátraikban a húst, kolbászt, pörköltet és hűtöt­tek az innivalót. A járási ifjúsági találkozó bevezetőjeként elsőnek a fia­talok felvonulására került sor. A szovjet hősi emlék­műhöz meneteltek, ahol a községi tanács, a párt- és KISZ-szervezet koszorúit ün­nepélyes külsőségek között helyezték el. Ezután Kovács Sándor községi tanácselnök üdvözöl­te a község lakosságát és kívánt a munkában további jó eredményeket, jó egész­séget, a következő program során pedig jó szórakozást a lakosságnak. Délelőtt 11 órakor Tőke Gyula, az MSZMP Dunaúj­városi járási Bizottságának titkára jelenlétében került sor a már említett kiállítá­sok megnyitására. Különösen érdekes volt és nagy közönséget vonzott az MHSZ ercsi rádiós klubja, amely már a múlt csütörtö­kön az adonyi művelődési házban ütötte fel szállását és reggeltől estig innen keresték rövidhullámú készülékükkel a kapcsolatot a világ minden tájával. Sánta József, a rá­dió kezelője elmondotta, hogy adonyi tartózkodásuk idején valahány magyar nyelvű kapcsolatot csak si­kerül létesíteni. Adony jubi­leumáról beszéltek, így a csütörtök óta lebonyolított mintegy 500 összeköttetés adta tudtul a világnak a kis Duna menti község hetedfél évszázados jubileumát. A kultúrműsorokban népi­táncosok, népdalénekesek, tánczenekarok és táncdal­­énekesek léptek fel a sza­badtéri színpadon, a fiata­lok táncra perdültek és éj­félig vagy éppen kifáradásig táncoltak. A helybeli ÁFÉSZ gondos­kodott arról, hogy bősége­sen legyen étel és ital, így a szórakozás mellett az ét­kezést is sikerült mindenki megelégedésére jól megol­dani. Az adonyi ünnep tehát le­zajlott. Végső mérlegként megállapították a község vezetői, hogy a hosszú hóna­pok óta tartó sok-sok fára­dozás nem volt hiábavaló, az ünnep tanulságai még soká­ig hatnak. Mert nem csupán szórakoztak a község lakói és a vendégek, hanem ta­nultak is, hiszen a község hat és fél százados történel­me bőséges tanulsággal szolgált­ a­­. A helytörténeti kiállításon a község múltjának emlékeit is bemutatták. Többek között a dunai halászok munkaeszközeit (Fotó: Kabóczy) Megéri? Válaszolunk munkajogi kérdésekre Néptáncfesztivál Kápolnásnyékon A telekórak mindent megelőznek Búcsú a gépudvarban HÉTFŐI FINIS PERKÁTÁN A rajtpisztoly Perkáta ha­tárában is régen eldördült már, de a „versenyzők”, az­az a kenyérgabona betakarí­­tói csak hétfőn értek célba. Ezt a napot joggal nevezték el a finisek hétfőjének. A Magyar—Kínai Barátság Ter­melőszövetkezet több mint kétezer holdon termesztett idén is kalászost. Az előze­tes számítások szerint ren­des időben végeztek is volna az aratással, de az időjárás több héten át megbénította a munkát, így aztán nem csoda, hogy az elnök, Ma­gyar Lajos — ezt követelte a józan megfontolás — segít­ségért fordult több közös gazdasághoz. Az első három kombájn Adonyból érkezett. Dolgoz­tak becsületesen a szomszéd község emberei, még a jubi­leumi ünnepségen sem vet­tek részt, de hétfőre lefo­gyott az a terület, amit ne­kik szántak. S tegnap, hét­főn a gépudvarban egy kis rögtönzött ünnepség volt, ahol az elnökhelyettes Czin­­ger György, s a pártszerve­zet titkára, Vik­ing István köszönt el az adonyi kom­­bájnosoktól. Nem beszéltek sokat, munkásemberhez méltóan csak annyit mond­tak, hogy „köszönjük”, meg hogy „szívesen máskor is, de ne kelljen ilyen ok miatt ide jönni hozzátok” — és kész. Baráti kézfogás, s fel­búgtak a kombájnok mot­­rai, amelyek „lábon teszik meg az utat” Adonyig. Közben a határban zúgnak még az arató-cséplők. A rác­­keresztúri Március 15 Ter­melőszövetkezet is küldött a perkátaiaknak négy kom­bájnt, ezek a helyi tíz géppel együtt az utolsó rendeket vágták hétfőn délután. Új­biztosító kezétt kísérleteznek Kincsesen Az 1963—70 között lefoly­tatott kísérletsorozat bebizo­nyította, hogy a Fejér megyei Bauxitbányák területén a földtani viszonyok nem te­szik lehetővé a komplex gé­­pesítésű, széleshomlokú front­fejtések gazdaságos alkalma­zását. Viszont kitűnően be­váltak a keskenyhomlokú kamrafejtések, mind a kőzet­viszonyok, mind pedig a ter­melés gépesítése vonatkozá­sában. A szkreper, majd később a CAVO rakodógépek egyedi, vagy kombinációs alkalma­zásával megoldották ezek­ben a fejtésekben a rakodás és a szállítás gépesítését. A biztosítás és omlasztás gépe­sítésére irányuló kísérletek pedig a tegnapi nappal értet­ el a döntő szakaszhoz. A Jó­zsef III. bányaüzemben ugyanis hétfőn megkezdték az úgynevezett önjáró bizto­sító szerkezet bányabeli kí­sérletsorozatát, próbáját. Ilyen, teljesen egyedi, a bau­xitbányászat körülményei­hez „igazított”, s keskeny­homlokú kamrafejtésekben alkalmazott önjáró biztosító szerkezet még nem ismeretes. Azt a példányt, ami tegnap Kincsesbányán megkezdte bányabeli próbaüzemét, a vállalat saját szakemberei tervezték és gyártották le. A kísérlet — amelyet a szakma több neves szakem­bere is megtekint — várha­tóan több hétig tart. Mezőföldi kereskedelmi napok­ ­ szövetkezet a háztájiért A hét végén a Mezőföldi Egyesült ÁFÉSZ nagyszabású akciót kezdett a dunaújvárosi járás községeiben, megkez­dődtek és augusztus 27-ig tartanak a mezőföldi keres­­kedelmi napok. Szombat­on Nagykarácsonyban volt az ün­nepélyes megnyitó. A kereskedelmi napok azt a célt szolgálják, hogy az áfész jobban megismerje a vásárlók igényeit, a lakosság pedig a szövetkezet új szol­gáltatásait. A nagykarácsonyi művelődési házban iparicikk- és mosószerbemutató nyílt, kiállításon ismertették a kor­szerű táplálkozás, a félkész­élelmiszer választékát. Külön bemutató foglalkozott a ház­táji gazdaságok, kertbarátok és kisállat-tenyésztők számá­ra nyújtott kedvezményekkel. Mint Domanyek András, az áfész elnöke megnyitó be­szédében elmondta, a szövet­kezet működési területén a házkörüli és a háztáji gazda­ságok összesen nyolcezer hol­dat tesznek ki, ezért szakcso­portok szervezésével, szakta­nácsadással, kedvező felvá­sárlási lehetőségekkel ösztön­zik a kistermelőket. Így pél­­dául a „Vértes” húshibrid há­zinyúl tenyésztését és a ga­lambnevelést kívánják fellen­díteni, s ehhez önálló export­jogot is kap a szövetkezet. A szombati megnyitón a község lakossága főleg a kis­kertekben használható gé­pek, gazadsági eszközök és növényvédőszerek iránt ér­deklődött. Este a szövetkezet néptáncegyüttese, valamint fővárosi magyarnóta éneke­sek adtak nagy sikerű műsort a kultúrházban. Vasárnap hasonló ünnep­séggel és kultúrműsor kísére­tében Apátszálláson is meg­nyitották a kereskedelmi na­pok kiállításait. A rendez­vény­sorozat következő állo­mása: augusztus 19-én Elő­szállás község lesz, majd au­gusztus 21-én Mezőfalván, a szövetkezet KISZ-helyiségé­­ben is megrendezik a négyféle kiállítást. — Zs. Cs.

Next