Fejér Megyei Hírlap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-01 / 179. szám
Kedd, 1972, augusztus 1 Siói lista üÉeze® f napja (Folytatás az 1. oldalról.) nem lehet, nem szabad adminisztrációs hibákkal csökkenteni a kollektívák eredményeit. De a túlértékeléstől is óvta a brigádvezetőket. A vállalat gazdasági vezetői nevében arra ösztönözte a szocialista brigádokat, hogy soraikban mélyítsék el az önértékelés igényét, alakítsák ki annak rendszerét, s hozzátette: a differenciált értékelést nem szabad hagyni megrekedni az úgynevezett „magasabb szinten”, hanem soraikban, saját hatáskörükben is érvényesíteni kell. A vitában igen sok brigádvezető és mozgalmi vezető kért szót. Bencsik István az elmúlt félév gazdálkodási és termelési eredményein belül mutatott rá a szocialista munkabrigádok sikereire, s örvendetes tényként említette, hogy évről évre fiatalodik a mozgalom, ami azt jelzi, hogy az „öreg brigádtagok” önmaguk formálta élete vonzóvá vált a fiatalok számára is. Emperger János néhány kritikai észrevétel után a kétműszakos termelés meghonosításának nehézségeiről, illetve ennek gazdaságpolitikai előnyeiről szólt, megjegyezve, hogy még az ilyen, első ránézésre vállalatszervezési feladat elfogadtatásában is jelentős feladatok hárulnak a szocialista brigádokra. Balogh István — a Munka Érdemrend arany fokozatával kitüntetett szocialista brigádvezető — a minőségjavítás ütemének fokozására hívta fel társai figyelmét. Érdekes felszólalással folytatta a tanácskozást Somogyi László műszaki igazgatóhelyettes, aki a műszaki fejlesztésről szólva elmondta: vállalatuknál, hazánkban a műszaki fejlesztés célja valóban szocialista. Az ember vállairól akarják levenni a terheket minden új technológiával, berendezéssel, szerszámmal. De ahhoz, hogy ezek a sok anyagi erőfeszítést igénylő fejlesztések, elérjék céljukat, hogy könynyebbé tegyék az ember munkáját, termelékenyebbé, s hogy ennek eredményeként ne csak több lakást adhassanak, nagyobb személyi jövedelemhez is jussanak, elsősorban arra van szükség, hogy szocialista tulajdonként kezeljék a berendezéseket, szerszámokat. Érezzék magukénak azokat, gazdálkodjanak velük szocialista módon. Több, tartalmasabb volt ez a hétfő naptári „társainál”. Hiszen múlt, jelen, jövő mérlegét vonták meg a vállalat gazdasági, párt-, KISZ-, szakszervezeti és szocialista munkabrigádjainak vezetői. Az alkotás különböző szintjein álló vezérkar. Kétkezi munkásoktól az igazgatóig. Kátay Antal további ©réfesziféselkr© van szükség emzsianárpolitikai „csúcsértekezlet” az Ikarusban A gazdasági vezető kötelessége és gyárunkban bevezetett szokás, hogy egy-egy időszak lezárása után beszámoljon a munkáskollektívának a végzett munkáról, eredményeinkről, feltárja hiányosságainkat és meghatározza legfőbb feladatainkat. Ezzel kezdte beszámolóját Tóth István igazgató, az Ikarus székesfehérvári gyárában július 29-én megtartott gazdasági nagygyűlésen. A keleti hangárban nagyszámú egybegyűlt dolgozók elé ezúttal harmadik alkalommal állt az igazgató, azóta, hogy 1971. augusztus 1-én átvette a gyár vezetését. Ez indokolta, hogy ne csak a naptári első félévet értékelje, hanem a vezetésében eltelt egy esztendőt is áttekintse. Ezért elsőként a korábban meghatározott célkitűzésekről szólt, azok teljesítését értékelte. A rendkívül nagy termelési lemaradás ellenére, a gyár tervtúlteljesítéssel zárta az 1971-es évet. Meg kellett teremteni a szervezettebb gazdálkodás előfeltételeit, megerősíteni a termelésirányító szervezetet. Szükségessé vált a fejlesztési program gyorsítása, felkészülés az idei szériagyártásra a 200-as új típusból. A prototípusok teszteken vizsgáztak a Szovjetunióban, NDK-ban, és jelenleg autóbusz fut Irakban, utazik Dél-Amerika felé. Az eredmények közt említette az igazgató a bérjellegű rétegintézkedéseket, a munkakörülmények megjavulását, szociális létesítmények befejezését, általában az üzemi rendben elért fejlődést. Nem minden valósult meg azonban a kitűzött célokból, és ennek kapcsán első helyen a szervezési kérdések elhúzódására utalt. Hozzátette: az erőteljes felfutás állapotában levő gyár legjobb szervezetének megkeresése több időt, tanácskozást, megfontolást igényel, mint az eredetileg látható volt. A szervezési témakör napirenden van, e kérdésekben a végleges döntések rövidesen megszületnek. Tóth István ezután az idei első félév gazdasági eredményeit ismertette. A számszerű felsorolás helyett a fontosabb jellemzőkre irányította a figyelmet. — Termelési tervünket annak ellenére teljesítettük, hogy súlyos törzsegység ellátási problémákkal küszködtünk — mondotta az igazgató. — A pótalkatrész termelés a bázishoz viszonyítva 2,7-szeresére emelkedett. A létszámterveket betartottuk, a fluktuációt nagymértékben csökkentettük. A munkás, és alkalmazotti, valamint a munkásállományon belül, a produktív és improduktív arányt javítottuk. Az elhatározott munka- és bérügyi intézkedéseket tervszerűen végrehajtottuk. Folyamatos és komoly intézkedéseket tettünk a raktárgazdálkodás megjavítására, a bizonylati fegyelem megerősítésére, a társadalmi tulajdon védelmére. Átszerveztük a munkásjáratokat, fokoztuk saját járataink számát, ezzel javítottuk és olcsóbbá tettük belső szállításunkat. Foglalkozott a hiányosságokkal is. Az anyaggal való takarékosság elégtelensége miatt kedvezőtlenül alakultak a gyártás közvetlen költségei. A tervezettnél lényegesen nagyobb készlettel gazdálkodott a gyár. Ütemtelen a termelés, erőteljes a túlóráztatás. A munkafegyelem sem kielégítő. A fogyatékosságok együttes következményeként a gyár nem érte el a tervezett eredményt. A gyár igazgatója beszédében végül meghatározta a tennivalókat, rangsorolta a második félévi feladatokat. Fontos a szervezeti felépítés kialakítása, az ütemes termelés anyagi és technikai feltételeinek, a munkaerő egyenletes terhelésének biztosítása, ezzel az állásidők és a rendszeres túlórázás megszüntetése. Szigorú anyaggazdálkodásnak kell érvényesülni, az önköltségcsökkentési tervet teljesíteni kell. Napirendre került feladat a negyedik ötéves terv beruházásainak előkészítése, megindítása. Ugyancsak fontos feladat az 1973. évi termelés előfeltételeinek megteremtése. Tóth István igazgató köszönetet mondott a gyári kollektívának az egyéves időszakban végzett eredményes munkáért, a jó, bizalomteljes együttműködésért. Kérte a további segítséget a vezetéshez, a gyár előtt álló feladatok sikeres megvalósításához. Heresznyei Tibor miatt e téren kevés, helyenként csupán formális intézkedéseket tesznek. Természetesen a korszerű munkaszervezet kialakításának, a jogok és hatáskörök rendezésének fontos feltétele, hogy a vállalati szervezet különböző, úgynevezett „alsóbb” szintjein is megfelelő vezetők legyenek. Kérdés tehát, hogy az alsóbb szintű — főleg a termelést közvetlen irányító — vezetők képesek-e felelősségteljesen élni növekvő jog- és hatáskörükkel? A válaszból viszont helyes, ha mindazok levonják következtetéseiket, akik felelősek a vállalatoknál folyó káder- és személyzeti munkáért. A termelést közvetlen irányítók vezetői készségéről a jó irányú fejlődés mellett sem lehet olyan egységes ítéletet alkotni, mint a felsőbb szintű vezetőkéről. Igen kedvező, hogy szakmai ismereteik szempontjából túlnyomó többségük alkalmas feladatainak ellátására. MIND TÖBB termelést irányító vezetőnél tapasztalható, hogy a szakmai-műszaki ismeretek mellett a vezetői ismereteinek gyarapítására több gondot fordít.Vezetési stílusát a konkrét vezetői feladatokhoz igyekszik igazítani. Többségüknek megfelelő a kapcsolata beosztottjaival, a szakmai irányítás, mindennapos munkaszervezés mellett foglalkozik azok sok-sok emberi problémáival is. Szervezi a munkaversenyt, termelési tanácskozásokat, bekapcsolódik a szocialista brigádmozgalomba. Vannak azonban olyan munkahelyi vezetők, akiknek vezetési stílusára az indoklás nélküli utasítás a jellemző, mások viszont kiengedik kezükből az irányítást, kerülik a „népszerűtlen” feladatokat. Nem jó az sem, hogy a termelés közvetlen parancsnokai még nem élnek megfelelően a dicsérés és a fegyelmezés eszközeivel. Egy részüknél hiányzik a felkészültség és a rátermettség a termelő munka megfelelő színvonalú szervezéséhez. Többségük törekszik a párt- és társadalmi szervekkel együttműködni, sokan bekapcsolódnak a pártalapszervezetek munkájába. Ugyanakkor még jelentős azok száma, aki a rájuk bízott munkahely politikai légkörének, a dolgozók magatartásának formálására nem fordít kellő gondot. Lebecsüli a szocialista munkaverseny-mozgalmat, az üzemi demokrácia jelentőségét. Itt sem arról van szó, hogy e vezetők politikailag kevésbé megbízhatóak, hanem a vezetői munkához elengedhetetlen politikai felkészültségük hiányos. Az iparban dolgozó vezetők anyagi és erkölcsi megbecsülése általában megfelelő, de még nem mindig fejezi ki eléggé a különböző irányított egységek nagyságában, jelentőségében, bonyolultságában lévő eltéréseket. Helyenként azért nehéz alsóbb szintű vezetőket kinevezni, mert bérszínvonaluk alig valamivel magasabb a szakmunkásokénál, viszont felelősségük, a követelmények jóval nagyobbak. Megfelelő a vezetők kor szerinti összetétele, kisebb mértékben növekedett a fiatalabb korosztályba tartozók aránya. Szembetűnő viszont, hogy még mindig igen kevés nő található vezető beosztásban, a vállalatoknál erre adott magyarázatok jórészt nem fogadhatók el. A fő kérdést úgy fogalmaztam meg, hogy iparunk előtt álló feladatok megvalósításához a vállalatoknál a vezetés feltételei miként adottak? A válasz a teljesség igénye nélkül a következőkben összegezhető: — a vállalatvezetés felsőbb szintjein túlnyomó többségében a politikai, gazdasági, társadalmi és erkölcsi követelményeknek megfelelő vezetők dolgoznak, kiket beosztottjaik elfogadnak, megbecsülnek. Az alsóbb szinteken működő vezetők többsége szintén alkalmas feladatainak ellátására, de jelentős azok száma, akiket még ezután kell vezetővé képezni. A vezető munkájához szükséges ismeretek megszerezhetők, elsajátíthatók. A munkahelyi vezetőképzés céljait szolgálja a Dunaújvárosban évekkel ezelőtt, Székesfehérvárott pedig ez évben beindított képzés és továbbképzés. Létrehozását megkönnyítette, hogy vállalatainknál, felismerték e képzés jelentőségét, a területi és vállalati szervek törekvése találkozott. Jövőben e szervezett képzési formát célszerű fenntartani, bővíteni, s mindjobban a nagyobb vállalatokra építeni. Természetesen a szervezett képzés még nem old meg mindent. A vállalati párt- társadalmi szervezeteknek, gazdasági vezetésnek ezen túlmenően igen sokat kell tenni annak érdekében, hogy a vezetők politikai és vezetési ismeretei gyarapodjanak. Segítséget szükséges nyújtani ahhoz is, hogy az elméleti ismereteiket alkalmazni tudják a gyakorlatban, munkastílusuk és módszereik fejlődjenek, mind többen alkalmassá váljanak a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek bevezetésére. Elsősorban azonban minden vezetőnek magának kell látni, s felelősségteljesen érezni, hogy a követelmények színvonala, bonyolultsága szinte napról napra változik, s ezzel lépést kell tartania Ezért igényesnek kell lennie nemcsak a beosztottjai, hanem a saját munkájával, magatartásával szemben is, ismereteit pedig az önképzés útján is rendszeresen növelni szükséges. A NÖVEKVŐ FELADATOK sikeres végrehajtása a vezetők és beosztottak között olyan kapcsolatot, együttműködést feltételez, mely biztosítja a fegyelmezett munkavégzést, a kezdeményezőkészség kibontakozását, melyre jellemző az egymás segítése és kölcsönös megbecsülése. Fogarasi Tibor, MSZMP megyei biz. , gazdaságpolitikai oszt.-vezető HÍRLAP Nyitás előtt a Videoton étterem Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet VIDEOTON munkás szekciója hétfőn délután közgyűlést tartott. A részletes beszámoló után több pontból álló határozati javaslatot fogadtak el. Ezt követően tájékoztatták a jelenlévőket, hogy az új VIDEOTON étterem augusztus 19-én az a la carte ebédeléssel megnyílik, szep,tember 1-vel pedig az előfi-zetéses étkezést is megkezdi. Ezt követően a résztvevők megtekintették az átadás előtt álló új VIDEOTON éttermet. — Letsch — Segít" az Alföld Az Alföldről a Dunántúlra irányított kombájnok megérkeztek rendeltetési helyükre a Vas-, Zala-, Veszprém-, Győr-Sopron és Somogy megyei gazdaságokba; az aratócséplőgépek nagyobb része vasárnap — kihasználva a száraz, napsütéses időt — munkába is állt. Nehezítette az aratást, hogy a gabona a gyakori csapadék és az erős széljárás miatt egyre többfele dől meg. Néhány helyen már annyira elfeküdt a búza, hogy a kombájnok vágószerkezete el sem éri a növényeket. A legtöbb helyen azonban, a gondos munkának köszönhetően a kombájnok is boldogultak és vasárnap nagy területekről került a magtárakba az idei termés. A gazdaságok július utolsó napjaiban már nem vártak arra, hogy felszáradjon a gabona, ha mód volt rá, a még nedves kalászosokat is levágták. Eddig 550—600 arató-cséplőgépet helyeztek át azokba a megyékbe, ahol összetorlódott a munka a szakemberek szerint azonban további átcsoportosításra lesz szükség. Amennyiben Pest, Bács- Kiskun és Borsod megyében befejeződik az aratás, úgy ezekről a térségekről is küldenek gépeket a Dunántúlra, illetve a megyéken belüli gépátcsoportosításokkal igyekeznek segíteni a nehéz helyzetben lévő gazdaságokon. (MTI) 3 — Gyáregységünknek fontos szerep jut a vállalat munkájában, főként az új termékek kikísérletezésében, illetőleg ezek gyártásában. Baranek Jánosnak, a BUDALAKK Vállalat VI. pusztavámi gyáregysége vezetőjének egymondatos jellemzése tiszteletet parancsol. Elismerést az új, 1968 márciusában avatott gyáregység 110 tagú kollektívájának. Köztük azoknak, akik először itt ismerkedtek meg a kollektív üzemi munkával. De nemcsak ők, hanem valamennyi dolgozó ebben a gyáregységben kezdte megtanulni, elsajátítani a festék- és műgyantagyártás munkáját, s ma már — idei tervük alapján — 70 millió forint értékű terméket állítanak elő. Köztük olyanok, amelyeket önmaguk kísérleteztek ki. Kezdetben, főként munkaigényes termékeket, később már különféle késtapaszokat, színező és folttisztító pasztákat — Epokiit, olajos faátvonó késtapasz, Emfix és Linocolor színezőpaszta stb. — gyártottak, illetőleg gyártanak ma is. Másfél éve tovább bővítették termékeik számát, megkezdték az úgynevezett „aerosolos programot”. Ezzel elindították azt a folyamatot, amire a gyáregységvezető utalt: új, korszerű termékek kialakítását és gyártását, köztük több olyat, amelyek minősége eléri a hasonló külföldi termékekét. Jelenleg hét aerosolos termékük kapható az üzletekben, mint például a hétféle színben előállított, nitrokombinációs festékek, az autózománc-javító, valamint a barkácsolási célokat szolgáló festékek, hőálló ezüst, króm- J- ----- a‘a* Mmd,9 _ jobbat és fémvédőlakk, folttisztító, BCF nagyhatású tűzoltó kiskészülék. Hamarosan kapható lesz az aerosolos radiátorzománc, s most folytatnak kísérleteket — a szintén aerosolos családba tartozó gépkocsimotor-lemosó,, a zsírtalanító, a jegesedésgátló és a csúszásgátló előállítására. De nemcsak ezen a területen fejlesztették és fejlesztik a jövőben is gyártási technológiájukat. Várhatóan ebben a negyedévben megkezdődik a BUDACOS egyoldalú PVC-ragasztó és a HYDROPOL hézagtöltő és ragasztó üzemi gyártását. Hamarosan kapható lesz a gombaölő hatású, színtelen XILAMON és a tízféle színben gyártandó XYLADECOR faimpregnáló. Még ebben az évben átveszik a vállalat IV. számú gyáregységétől a Wash-Primer és a PROMET alapozó festékek gyártását is. Az eredményeket és a terveket látva, hallva talán sokakban felvetődik a kérdés : miért éppen a pusztavámi gyáregység kapta meg a kísérletezés és — egyes termékeknél — a gyártás egyedüli jogát a vállalattól? A pontos, minden részletre kiterjedő válasz helyett most csak három lényeges tényezőre kívánunk rámutatni. A vállalat „öregebb” gyáregységei, főként a nagyvolumenű termékek gyártására rendezkedtek be, s nehéz lenne termelési szerkezetükbe beilleszteni a viszonylag kis mennyiségben gyártandó termékeket. A Pusztavámon előállított valamennyi aerosolos gyártmány elsősorban a kisfogyasztók (háztartások, barkácsolók) számára készülnek, s az igénytől, a kereskedelem rendelésétől függően előállításuk szakaszos, nagyfokú rugalmasságot, gyors munkaátszervezéseket igényel. Ugyanakkor gyártásuk új munkaterületet és létszámot követel, aminek feltétele valamennyi gyáregység közül Pusztavámon biztosított a legjobban. Harmadik, s egyben legfontosabb tényező a kis kollektíva, dolgozók és vezetők minden elismerést és tiszteletet megérdemlő munkája, amit eddigi eredményeik igazolnak. Munkájuk sikereit nagyban elősegítette, hogy a vállalat, bizalma jeléül megteremtette a szükséges tárgyi és egyéb feltételeket. A hajdani külfejtés központjára már alig lehet ráismerni. Új 2000 négyzetméter alapterületű raktárat, férfi fürdőt, öltözőt, kazánházat, karbantartó műhelyt építettek, illetőleg alakítottak át a meglévő épületekből, s berendeztek egy, a kísérletekhez nélkülözhetetlen, saját laboratóriumot. Mindemellett természetesen új gépeket is vásároltak, illetőleg vettek át más gyáregységtől. A dolgozók hangulata jó. S ezt nemcsak a gyáregység vezetői állítják, hanem maguk a dolgozók is, s mondják el. Bizonyítja ezt az is, hogy jó néhány jelentkezőt tartanak számon, akik írásban, vagy személyesen kérték felvételüket, s várják, hogy létszámbővítés esetén rájuk kerüljön a sor. Vonzódásuk oka abban keresendő, amiért a már ott dolgozók ragaszkodnak a gyáregységhez: az üzemi légkör jó, a vezetők és dolgozók kapcsolata szoros, emberséges. Takács Ferenc Üzem a külfejtés helyén