Fejér Megyei Hírlap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-07 / 288. szám
— 2 — Apoll®—17 A Kennedy-fokon lapzártakor minden készen állt arra, hogy magyar idő szerint hajnali 3.53-kor felbocsássák az Apolló—17 űrhajót, amely a program utolsó expedíciójaként visz három űrutast a Holdra. A hatalmas Saturnus-rakéta és a parancsnoki kabin leendő utasai: Eugene Cernan, Ronald Evans, és dr. Harrison Schmitt már napok óta karanténban vannak, hogy a fertőzés veszélyét elkerüljék és kedden utoljára találkozhattak családjukkal. Az űrutazás földi irányító központjában mindennel elégedettek, csupán az időjárás okoz némi aggodalmat. Kennedy-fok fölött nagy magasságban olyan felhők tornyosulnak, amelyek elektromos töltése az űrhajó átfúródásakor kisülhet és villámcsapásként élheti, mint három évvel ezelőtt az Apolló 12-t. Ennek a valószínűségét azonban kevesebb mint 50 százalékra becsülik a meteorológusok. Helyén van már az az öt fehér egér is, amelyeket az űrhajósok tudományos megfigyelés céljából visznek magukkal a holdutazásra. Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA ezúttal is neves vendéget hívott meg az űrhajó felbocsátására. Tanúja lehet majd például a nagy eseménynek Charlie Smith 130 éves néger aggastyán, aki Libériában látta meg a napvilágot és 12 éves korában hurcolták el Amerikába rabszolgának. Magyar idő szerint csütörtökön hajnalban indulnak el a Holdra vezető útjukra az Apolló—17 utasai. Képünkön, utolsó vizsgálat a holmik között, amiket magukkal visznek. Jobboldalt a parancsnok, Eugene Cernan, mellette társai, Ronald Evans és Harrison Schmitt. (Telefoto — Fejér megyei Hírlap) Vietnam-tárgyalások ÚJ SZAKASZ DECEMBER 4-ÉN újra megnyíltak annak a Párizs külvárosában rejtőző villának a kapui, ahol Le Duc Tho, a VDK képviselője Kissinger amerikai megbízottal tárgyalt a vietnami fegyverszünet létrehozásáról. A tárgyalások legújabb szakaszát megelőző napokban számos kombináció került forgalomba a fegyverszünet aláírásának időpontjáról. Az egyik változat szerint már december első felében létrejönne a megállapodás, hogy az első amerikai hadifoglyok esetleg már karácsonyra hazatérhessenek. Egy másik változat szerint a legvégső határidő 1973. január 20-a lenne. Ekkor iktatják be ugyanis az újraválasztott Nixont elnöki tisztségébe. Így Nixon joggal hivatkozhatna 1968-ban tett ígéretére, amely szerint még elnökségének első időszakában befejezi a vietnami háborút. Az amerikai találgatások önmagukban véve is sok cinizmust rejtenek, hiszen amerikai belpolitikai meggondolásoknak, sőt Nixon személyes népszerűségi problémáinak rendelik alá a vietnami béke megteremtését. Ennél is súlyosabb azonban, hogy egy sor jel azt mutatja: az Egyesült Államok a már létrehozott megegyezés alapjait igyekszik kérdésessé tenni. Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy az elnökválasztás előtt a Le Duc Thor Kissinger tárgyalássorozat eredményeként gyakorlatilag létrejött egy megállapodás, amelynek aláírási időpontját is kitűzték. (1972. október 31.) Azokról a pontokról, amelyeknek megfogalmazása az amerikaiak számára akkor kétségesnek tűnt, Nixon kérésére Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke adott választ. Nixon október 22-én a VDK kormányfőjéhez intézett üzenetében e válaszokat kielégítőnek mondotta. Emlékezetes, hogy a VDK kormánya október utolsó hetében kilencpontos összefoglalót hozott nyilvánosságra a megállapodás lényegéről. Erre azért volt szükség, mert az amerikaiak már jelezték, hogy nem tartják be az előre megállapított határidőt, hanem új tárgyalási menetet igényelnek. A hivatalos amerikai változat, amelyet Kissinger többször is megismételt, az volt, hogy nem a létrejött megegyezés lényegét akarják kétségessé tenni, csupán megfogalmazási és értelmezési problémákról óhajtanak tárgyalni. Arra hivatkoztak, hogy Thieu, a saigoni rezim vezetője igényli az ilyesfajta tisztázást. Már akkor élni lehetett a gyanúperrel, hogy nem pusztáin erről van szó , hanem arról, hogy a választási győzelemben biztos Nixon úgy véli: a választások után megszabadul minden politikai nyomástól és módja lesz keményebb magatartásra, a márfelért megállapodások felülvizsgálására. A november végén megtartott és november 25-én megszakított Le Duc Thor Kissinger ,,tárgyalási menet" eseményei igazolták ezeket az aggodalmakat. Kiderült, hogy Kissinger két döntő ponton a már létrejött és az amerikaiak által is jóváhagyott egyezmény lényegét támadja. Először: az eredetileg jóváhagyott megállapodás egyértelműen leszögezte, hogy csakis az Egyesült Államok és szövetségesei vonulnak ki Vietnamból, a vietnami felszabadító erők természetszerűen helyükön maradnak. Ezt a Vietnami Dolgozók Pártjának központi lapja úgy fogalmazta meg: az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy „a Dél-Vietnamban tartózkodó vietnami fegyveres erők kérdését a két dél-vietnami fél rendezze”. A lap rámutatott arra, hogy voltaképpen ez tette lehetővé a megállapodás létrejöttét, miután évekig azért jutott holtpontra minden tárgyalás, mert az amerikaiak „kölcsönös csapatkivonást” követeltek. A november 25-én véget ért tárgyalási szakasz első és döntő negatívuma az volt, hogy Kissinger megpróbálta újra becsempészni ezt az egyszer már eldobott és zsákutcába vezető formulát, s ezzel veszélyeztetni magát a megállapodást. Másodszor: az eredeti megállapodás előírta egy „kormányzati struktúra” létesítését „A megbékélés és nemzeti egyetértés országos tanácsa” néven. Abban is megállapodtak, hogy ez a szervezet három egyenlő összetevőből fog állni. Ezek: a jelenlegi saigoni rezsim képviselői, a DIFK megbízottai és a dél-vietnami semleges politikai erők szószólói. Kissinger eredetileg csak arról beszélt, hogy „tisztázni kell” ennek a szervnek a funkcióit. A legújabb tárgyalási szakaszban azonban kitűnt, hogy a semlegesek képviselőit ki akarja szorítani a szervezetből — nyilván azért, hogy azok a várható viták során ne fordulhassanak szembe a Trieu rezsimmel. Ilyen helyzetben nyílt meg december 4-én a tárgyalások új szakasza, ami már jelzi, hogy súlyos és kemény politikai küzdelemre van kilátás. Erre mutat az is, hogy október vége óta a Nixon-kormány több tízezer tonna hadianyagot szállított a Thieu rezsimnek, a saigoni rendszer pedig több tízezer hazafit tartóztatott le és általános hajszát hirdetett a potenciális ellenzék megsemmisítésére. TERMÉSZETESEN ilyen körülmények között a tárgyalások időtartamát és a fegyverszüneti egyezmény aláírását illetően nem lehet helye semmiféle találgatásnak. Az események azt mindenesetre már bebizonyították, hogy a Nixon adminisztráció fondorlatos módon megszegte a saját maga által is jóváhagyott eredeti megállapodást és mindent elkövet egy újfajta „erőpozíció” megteremtésére. A legutóbbi hat hét eseményeinek legfőbb tanulsága ilyenformán az, hogy a kemény politikai harc folytatására még abban az esetben is számítani kell, ha a fegyverszüneti egyezményt aláírják. Arra a feltétlen politikai, anyagi és erkölcsi támogatásra tehát, amelyet a szocialista világ nyújtott és nyújt Vietnam harcoló népének, a harc új, megváltozott feltételei között is szükség lesz. — ide. HÍRLAP Helsinki Egy nap szünet A finn nemzeti ünnep miatt szerdán nem tartott ülést Helsinkiben az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia előkészítésével foglalkozó nagyköveti tanácskozás. A legközelebbi ülés csütörtökön délelőtt lesz. A harmadik hetébe lépő tanácskozáson befejezték az általános politikai vitát, amelyben mind a harmincnégy részt vevő ország képviselője felszólalt. Megfigyelők szerint az általános vita figyelemre méltó tanulsága az, hogy valamennyi felszólalás rendkívül mérsékelt, túlnyomórészt konstruktív hangnemben hangzott el. Szemmel látható az a törekvés, hogy az európai országok képviselői valamilyen formában megegyezésre jussanak a biztonsági konferenciával kapcsolatban, s ezért azok a vitás kérdések, amelyek eddig megoldatlanok, nem tűnnek áthidalhatatlannak — hangsúlyozzák politikai megfigyelők. Az ausztrál követ is távozott Az ausztráliai kormány visszahívta az ország Tajpejben akkreditált nagykövetét — jelentette be szerdán az új miniszterelnök szóvivője. A tajvani vezetőket egyúttal tájékoztatták Ausztráliának arról a szándékáról, hogy diplomáciai kapcsolatokat kíván létesíteni a Kínai Népköztársasággal. Rakéták a repülőtér ellen Nagyszerű fegyvertényt hajtottak végre szerdán hajnalban a dél-vietnami népi felszabadító erők. Több mint félszáz rakétájuk és aknájuk csapódott be a dél-vietnami főváros, elsősorban katonai célokra használt repülőterébe, a Tan Son Nhut-i légikikötőbe. Több amerikai és saigoni katona meghalt, illetve megsebesült, számos repülőgép súlyosan megrongálódott, egy nagy üzemanyagraktár felrobbant és lángbaborult. A repülőtéri létesítmények egész sora dőlt romba. Tan Son Nhut, az amerikaiak és saigoni szövetségeseik legnagyobb dél-vietnami légitámaszpontja. A bázison — nyugati hírügynökségi jelentések szerint — legkevesebb 6000 amerikai szolgál, 1968 óta ez volt a dél-vietnami hazafiak leghevesebb támadása e katonai objektum ellen. A szerda reggeli hadijelentésekből kitűnik, hogy az elmúlt 24 órában dél-vietnam egész területén felélénkült a forradalmi erők tevékenysége. Saigoni források szerint sí hazafiak mintegy 80 összehangolt gyalogsági és tüzérségi támadást hajtottak végre a Thieu-rezsim különböző bázisai és katonai támaszpontjai ellen. -Csütörtök, 1972. december 7. Az előkészítő tanácskozás soron következő szakaszában a legfontosabb probléma az, hogy megállapodásra jussanak: milyen módon, milyen sorrendben tárgyalják a biztonsági konferencia előkészítésének gyakorlati kérdéseit. A megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy párhuzamosan tárgyalnak majd mind a konferencia helyéről és időpontjáról, mind pedig napirendjéről. Megkezdődött a JKSZ III. konferenciája Szerdán délelőtt Belgrádban, a Szövetségi Nemzetgyűlés épületében Joszip Broz Titonak, a párt elnökének megnyitó szavaival megkezdte kétnaposra tervezett tanácskozását a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének III. országos konferenciája. A pártértekezlet elnökségének és bizottságainak megválasztása, valamint a napirend elfogadása után Kriszta Avramovics, a pártelnökség végrehajtó irodájának a tagja ismertette a konferencia fő beszámolóját. A napirenden egyetlen téma szerepel: a jugoszláv ifjúság társadalmi és politikai helyzete és a JKSZ ezzel kapcsolatos feladatai. A beszámoló elhangzása után megkezdődött a vita. Párizs Újabb bizalmas eszmecsere Párizs (MTI) Le Duc Tho, a VDK párizsi tárgyaló küldöttségének különleges tanácsadója és Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója — a keddi egynapos szünet után — szerdán délelőtt folytatta bizalmas megbeszéléseit. A szerdai délelőtti bizalmas eszmecserén Le Duc Tho kíséretében Xuan Thuy, a VDK Párizsban tárgyaló delegációjának vezetője és Nguyen Co Thach, a Demokratikus Vietnam külügyminiszterhelyettese. Kissinger kíséretében pedig helyettese, Alexander Haig tábornok és William Sullivan távol-keleti ügyekkel megbízott amerikai külügyi államtitkárhelyettes vett részt. A megbeszélést zárt ajtók mögött tartják. A rendőrség biztonsági gyűrűt vont a Neuilly-Sur-Seine-i épület köré, ahol a tárgyalás folyik, hogy távol tartsa a kíváncsiskodó újságírókat. NATO Még másfél milliárd A NATO brüsszeli központjában szerdán délelőtt összeült 14 NATO- tagország hadügyminisztere hogy megvitassa a tervezett haderőcsökkentési tárgyalások kérdéseit és az 1973-ra szóló katonai programot. Kedd este a tíz európai tagország hadügyminisztereit tömörítő úgynevezett Euro-csoport úgy döntött, hogy másfél milliárd dollárral növeli a NATO 1973. évi fegyverkezési programjának megvalósításához való hozzájárulását. Mint ismeretes, az Egyesült Államok már hosszabb ideje nyomást gyakorol európai szövetségeseire, hogy növeljék részesedésüket az Atlanti Szövetség pénzügyi terheinek viselésében. A megszavazott összeget új fegyverek kifejlesztésére és a haditechnika modernizálására fordítják. (MTI) Közel-Kelet Otto Winter az NDK külügyminisztere az ENSZ-közgyűlés elnökéhez intézett és hivatalos ENSZ-dokumentumként nyilvánosságra hozott táviratban foglalt állást a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. A külügyminiszter rámutatott, hogy az izraeli agresszió folytán előállt közel-keleti konfliktus „veszedelmes feszültségek állandó forrása és komolyan akadályozza a nemzetközi együttműködést’. Az NDK a világszervezet tagjainak többségével egyetértve úgy véli, hogy a közel-keleti válság igazságos rendezésének eddigi meghiúsulásáért a felelősség egyedül és kizárólag Izrael kormányát és az azt támogató imperialista köröket terheli. ________mai mmmm Mustársárga phissiofejek Új tanácstermet avattak a NATO brüsszeli székházában, az Atlanti Szövetség szerdán megnyílt háromnapos miniszteri tanácsülésén. Egy nappal korábban bemutatták a sajtónak. Ebből tudjuk, hogy bár az épület kívülről barakkszerű, ablaktalan, komor feketére festett, belül azonban szép az új tanácsterem, kényelmes és modern, süppedő szőnyegekkel, káprázatos fényt árasztó rejtett világítóberendezésekkel, mustársárga színű plüssfotelekkel. Mert állítólag ez mutat a legjobban a színes televízió képernyőjén, s úgy látszik, a NATO most sokat ad „arculatára", publicitására, „magyarul”: reklámjára. Legalább a külsőségekben Talán azért, hogy a tévénézők millióinak gondolatait ez a színvonalas látvány vonja el a lényegtől. Mert azzal nincs sok dicsekedni való, azon nincs nagy reklámozni való. A NATO-államok polgárainak egy része azért, feltehetően, a mustársárga plüssfotelek vonzó látványát szemlélve is megkérdezi: miért a NATO katonai erősítése szerepel a napirendben? Éppen most, amikor az egész világon, de különösen Európában enyhülési folyamat megy végbe. A NATO-országok közül különösen Anglia közvéleménye háborog, bejelentették ugyanis, hogy London jövőre 5 százalékkal növeli katonai költségvetését. Tér és idő iróniája, mutat rá több angol lap, hogy ez a bejelentés és a brüsszeli döntés éppen Helsinkivel és - a NATO- nak a csapatcsökkentésekre vonatkozó tárgyalási ajánlatával esik egybe. Figyelemre méltó viszont a francia állásfoglalás. Michel Debré francia hadügyminiszter a nyugateurópai unió közgyűlésén leszögezte: Franciaország kitart eddigi katonapolitikai koncepciója mellett. A szerda a hadügyminiszterek napja volt (Debré mellett Island képviselője is hiányzott, mert a szigetnek nincs hadserege). Csütörtökön már teljes NATO-ülés lesz, a külügyminiszterek foglalják el a mustársárga plüssfoteleket. Hír szerint ők már konkrét európai problémákról tárgyalnak majd: a két német állam alapszerződéséről, az új SALT fordulóról, a helsinki tanácskozás eddigi eredményeiről Sőt, úgy hírlik, foglalkoznak Leonyid Brezsnyev budapesti beszédének azzal a részével is, amely a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentéséről szóló tárgyalások megkezdését érintette. Vajon, ha pozitíven kívánnak reagálni rá, miképp egyeztetik össze a NATO katonai kiadásainak növelésével? Újabb merénylet Hasszán ellen? A Jediot Aharonot című nagypéldányszámú izraeli lap hitelt érdemlő, marokkói forrásokra hivatkozó jelentése szerint II. Hasszán ellen újabb merényletet kíséreltek meg, ám az erre vonatkozó hírek közlését Rabatban a legszigorúbban megtiltották. A lap párizsi tudósítója úgy értesült, hogy az uralkodó gépkocsijának poggyásztartójában — röviddel azután, hogy II. Hasszán kiszállt az autóból — bomba robbant, amely megölte a soffőrt és rajta kívül két testőrt. A király csak azért menekülhetett meg, mert az út, amelyet kocsija megtett, rövidebb úi bizonyult, mint a merénylők gondolták. A Jediot Aharonot végül helyet ad a marokkói titkosszolgálat abbéli meggyőződésének, hogy a merénylet hátterében Kadhafi líbiai elnök ügynökei húzódnak meg.