Fejér Megyei Hírlap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-25 / 47. szám

­ Vasárnap, 1973. február 25. „Sok szépet és jót alkottunk...” C­ikluszáró tanácsülés Perkátán A szokásosnál ünnepélye­sebb volt Perkátán a péntek délutáni tanácsülés, amelyen a végrehajtó bizottság két év munkáját összegező beszámo­lóját ismertette Kenyér Jó­zsef tanácselnök. A testület tagjai mellett részt vettek a cikluszáró tanácsülésen a község politikai, gazdasági, társadalmi életének vezetői, mindazok, akik irányító, szer­vező munkájukkal és cselek­vő részvételükkel hozzájárul­tak lakóhelyük gazdagításá­hoz, fejlesztéséhez. Részt vett a község zárszámadásán, és gratulált az eredményekhez Listán Sándor, a megyei ta­nács vb, és egyben e terület­nek megyei tanácstagja, a já­rási hivatal elnöke is. Az el­ismerés szólt a tanácsnak, a terület lakosságának, mind­azoknak, akik két éven át egyetértésükkel, és a terveket tettekké érlelő tevékenységük­kel támogatták a közös érde­keket szolgáló igyekezetét. Az egyik felszólaló Viczkó József többek között azt mon­dotta: „Nincs miért szégyen­keznünk, mert sok szépet és jót alkottunk. Igaz, sok erő­vel, pénzzel és összefogással sikerült teljesíteni a két évvel ezelőtti jelölőgyűléseken el­hangzott igények nagy részét, de megérte a fáradozást. Most arra van szükség, hogy az ed­diginél is jobban becsüljük meg alkotásainkat.” Mit alkottak, milyen léte­sítmények születtek az érté­kelt id­őszakban? A tanácstörvény és a végre­hajtási jogszabályok adta le­hetőség, a nagyobb hatáskör és önállóság, az öntevékeny­ség fejlesztése megfelelő ala­pot adott a helyi erőforrások kiaknázásához. A három — a Magyar—Kínai Barátság, a Kossuth Tsz és a Hazafias Népfront községi bizottsága — már megkötött együttmű­ködési megállapodás és a fo­lyamatban lévő újabbak is hozzájárultak a társadalmi erők egyesítéséhez. A terme­lőszövetkezetek az óvoda fel­újítását, az orvoslakás építé­sét saját anyaggal és fuvar­eszközzel támogatták. Viszon­zásképpen községi ingatlanok­ból házhelyeket juttatott a tanács az igénylő tsz-tagok­­nak, és gyermekeik óvodai el­helyezéséről is gondoskodtak. Az elmúlt két évben több­ségükben az egészségügyi és kulturális ágazatok fejlődtek. Épült egészségügyi kombinát, amelyről a nemrég lezajlott tanácstagi beszámolókon is el­ismeréssel beszéltek a válasz­tók. Felújították és bővítet­ték a községi bölcsődét, amelyben 30 gyermek elhelye­zése lehetséges. A község la­kossága kérésére és megelé­gedésére megszervezték az ál­landó fogászati ellátást. És bár a rendeléshez szükséges negyedévi ellátmány még elég szűkös, mint dr. Kutalik István felszólalásában emlí­tette, azért nem szenvedtek hátrányt a betegek. A moziüzemi vállalat új filmszínházzal „lepte” meg a községet. Ez év májusában ad­ják át rendeltetésének a 240 ülőhelyes 4 millió forintba ke­rülő új létesítményt. Átalakí­tották az óvodát, ellátták víz­vezetékkel és mind a négy óvónő lakásgondját megoldot­ták. Megszépült a régi tömött­falú könyvtár épülete is és tervek szerint az ötéves terv végére a falu minden laká­sára két kötet könyv jut. A felszólalásból nem ma­radhat ki a kereskedelmi há­lózat fejlesztése sem. Új ön­kiszolgáló boltot nyitottak a Lenin úton és a több mint 600 gázpalack cseréjét is helyben bonyolíja az áfész. Elkészült a fűtőolaj-tároló, de még problémát okoz a benzin és a motorolaj beszerzése. Az ÁFOR vezetőinek ígérete sze­rint ennek megoldására is sor kerül. A lakosság kereskedel­mi ellátásának megfelelőségét bizonyítja a 27 millió 257 000 forint múlt évi kiskereskedel­mi forgalom. A kommunális előrelépést a Széchenyi, Sal­­lai, Battyhányi és Bartók ut­cákban új járda is szemlélteti. A Széchenyi utcában autó­buszforduló és váró könnyíti a bejárást. Ám most újabb ké­résként jelentkezik ennek a fordulónak vasárnapi haszno­sítása. Sajnos, jelenleg a Vo­lán műszakos járatai munka­szüneti napokon nem járnak el a Széchenyi utcába. A dunaújvárosi tervező­iro­dánál már megrendelték a község rendezési tervét, amelyben majd a jelenlegi TÜZÉP telep környéke mint község centruma kap helyet. És hogy a nagy építkezési kedv és községrendezési köte­lesség mennyire indokolja egy műszaki előadó állandó fog­lalkoztatását, erről is szóltak. Dicséretes módon dolgoztak a község társadalmi munká­sai, akik 774 ezer forint érté­kű munkával gyarapították, szépítették lakóhelyüket. A helyi tsz-ek mellett a perká­­ tai munkásokat is foglalkoz­­■ tató dunaújvárosi üzemek és a megyei tanács építőipari vállalatának dolgozói is ki­vették részüket Perkáta fej­lesztéséből. Az üzemekkel ki­alakított gyümölcsöző kapcso­latért elismerés illeti a tanács vezetőit. A felszólalóik a jövő terve­zéséről is beszéltek, hiszen ez alkalommal fogadták el a költségvetés és fejlesztés idei programját. Ehhez a prog­ramhoz kérte az eddigihez ha­sonló aktív közreműködést Szabó András, a Hazafias Népfront községi bizottságá­nak elnöke. S a felszólalók, Magyar Lajos tsz-elnök, Ko­vács Pálné községi csúcstit­kár, dr. Baráth Károly, Haukó Ede, Kapócs Sándor, Király György, Vik­ing István, a tsz csúcstitkára és mások a segít­ségadás folytatásáról biztosí­tották a községi tanácsot. Ilyen aktív közreműködéssel születnek majd a jövőben is figyelemre méltó eredmények és így erősödik az együttmű­ködés Perkátán. — n — Falugyűlés Agárdon (Folytatás az 1. oldalról.) másul a falugyűlésen is, hogy kéréseik nyolcvan százalék­ban reális valóra váltak, más részük a IV. ötéves terv során teljesül. Egy egészen kis há­nyada — sajnos — egyelőre teljesíthetetlen. Ilyen többek között az új tanácsháza, új művelődési otthon, új óvoda építése, stb. Megépült viszont Agárdon 15 utcában járda, húsz utcá­ban folyt útépítés 31 kilomé­ter hosszúságban, összesen 59 utcában bővült a vízhálózat. Megépült Agárd és Dinnyés között a szennyvíz­telep. Sikeres erőfeszítéseket tet­tek az egészségügyi hálózat fejlesztésében. Agárdon új egészségügyi létesítményt ad­tak át, továbbá felújították az orvosi rendelőket. Gárdonyban is bővült a vil­lanyhálózat, jobb lett a ven­déglátás, a szolgáltatás, nincs annyi panasz a kenyérellátás­ra, ötszáz négyzetméternyi alapterülettel bővült az üzlet­­hálózat. A kormányprogram­ból eredően 88 000 négyzet­­méteres új park-strand szol­gálja ma már Agárdon a pi­henést. Üdülőterület és parkosítás, — szerves egységbe tartozó fogalmak. A szép falukép ki­alakításában sokat tett a la­kosság, — jelentős az általuk végzett társadalmi munka ér­téke is. A falugyűlés előadója is­mertette a IV. ötéves terv hátralevő részének terveit, s kérte a lakosságot, segítsen a megvalósításban. HÍRLAP Fejlesztik a juhtenyésztést A kormány — mint isme­retes — legutóbbi ülésén meg­tárgyalta és elfogadta a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a juhtenyésztés helyzetéről és fejlesztéséről. Eszerint a jö­vőben nagyobb támogatást kell adni a juhászati beruhá­zásokhoz, a tenyésztő munká­hoz és a nagyüzemi a­nyaállo­­mány rendszeres „felújításá­hoz”. Minderre azért volt szükség, mert a juhtenyésztés az utób­bi 10 évben nem fejlődött kel­lőképpen, sőt 1969—1972 már­ciusa között nagyarányú visz­­szaesés következett be, amennyiben az ország juhál­lománya egymillióval csök­kent. Felemás helyzet alakult ki: a juhhústermelés ugyan kifizetődő volt — hiszen a fe­hérjében gazdag tápláló hús­féle külföldön egyre kereset­tebb — a gyapjútermelés és a tenyészállatok tartása azon­ban már nem volt gazdaságos és egészében véve az ágazat is veszteséges volt. Némileg javított a helyzeten 1972-ben, hogy a vágójuh exportárakat tovább emelték, az indokolt nyereségszínvonal azonban még így sem alakult ki. Így állt elő az a helyzet, hogy sok gazdaság felhagyott a juhtartással. Sokfelé nem törődtek az állomány utánpót­lásával, a bárányoknak na­gyobb hányadát adták el, mint ahogy azt a józan szak­mai megfontolás indokolná. A gyapjútermelésben való ki­sebb anyagi érdekeltség miatt a gyapjú minőségével és mennyiségével is a kelleténél kevesebbet törődtek. Most a kormány jóváhagyá­sa lehetővé teszi, hogy a ju­­hászatokban végrehajtsák azokat a termeléstechnológiai fejlesztéseket, ammelyek nélkül nem is lehet szó a juhtartás gazdaságosságáról. A meglévő épületek korszerű építésére, átalakítására és a bővítéshez szükséges építési-szerelési munkákra a gazdaságok 30 százalékos beruházási ártámo­gatást vehetnek igénybe. A kedvezőtlen természeti adott­ságú nagyüzemek juhászati termékei után elszámolható árkiegészítést kiterjesztették a gyapjúra is, és meggyorsítják a juhállomány „korszerűsíté­sét”, a követelményeknek megfelelő hústermelő típus, illetve a gyapjú­hús típus ki­alakítását. Ehhez tenyész­állat importot biztosítanak, és növelik a tenyészállat-forgal­mazásban az állami irányítást és ellenőrzést. Az intézkedések növelik a juhtenyésztés, juhtartás gaz­daságosságát. Arra lehet szá­mítani, hogy a növekvő hazai és külföldi kereslettel, a meg­javított közgazdasági feltéte­lekkel számolnak majd az ál­lattartó gazdaságok és ország­szerte megkezdődik az állo­mány „feltöltése”. (MTI) ­ Huszonöt év a haza, a honvédés­ nevelés szolgálatában Beszélgetés Szűcs Gyula alezredessel az MHSZ megyei Hl-kárával Huszonöt évvel ezelőtt bontotta ki zászlaját a Magyar Honvédelmi Szövetség jogelőd szer­vezete a Magyar Szabadságharcos Szövetség. A haza, a honvédelmi nevelés szolgálatában kifejtett huszonöt évi munka általános érdek­lődést kiváltó eredményeinek összegezésére kértük fel Szűcs Gyula alezredest, az MHSZ megyei titkárát. KÉRDÉS: Az elmúlt negyedszázad alatt a szövet­ség jellegében, szervezeti felépítésében és nevében is több változáson ment keresztül.­ Ezek a változások mennyiben érintették azt az alapvető feladatot, amelyet a szövetség pártunk honvédelmi politikájának megfele­lően népünk, különösen az ifjúság honvé­delmi nevelése és felkészítése érdekében végez? VÁLASZ: — A jubileumi évforduló jó alkalom az ér­tékelő, elemző visszatekintésre, az erő felmé­résére és a jövő feladatainak meghatározásá­ra. Úgy gondolom, hogy nem szükséges rész­letezni azt a történelmi utat, amelyet szövet­ségünk az elmúlt negyedszázad során meg­tett. Annyit azonban mindenképpen el kell mondani, hogy szövetségünk, életének elmúlt történelmi periódusában a legfontosabb té­nyező mindenkor a kommunista párthoz való hűség, a párt honvédelmi politikájának tuda­tos szolgálata volt. Ennek alapján végzi mun­káját ma is a Magyar Honvédelmi Szövetség. Szövetségünk fejlődése, szervezeti élete és munkájának folyamatos változása hűen tük­rözte a társadalom mozgásának irányát, út­ját. Változott nevében, változott szervezeti felépítésében alapvető célja és feladata azon­ban mindmáig egy maradt: a lakosság, a fia­talság hazafias, honvédelmi nevelése, néphad­seregünk tervszerű erősítését szolgáló felkészí­tő tevékenység megszervezése. A hazafias, honvédelmi nevelő munka nap­jainkban közüggyé, össztársadalmi feladattá vált. Az MHSZ, az állami, társadalmi és tö­megszervezetek vezetőinek és megannyi akti­vistájának felelősségtudata és áldozatkész magatartása méltó folytatása annak a munká­nak, amelyet elődeink negyedszázada elkezd­tek. I KÉRDÉS: A honvédelmi nevelő, és felkészítő mun­ka tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy ez a tevékenység nem egyetlen szer­vezet feladata, hanem társadalmi ügy. Me­gyénkben milyen kapcsolatai vannak az MHSZ-nek az állami, társadalmi és tömeg­­szervezetekkel, valamint a néphadsereggel és a fegyveres testületekkel? VÁLASZ: — E kérdés felvetését rendkívül fontosnak és hasznosnak találom. Valójában a lakosság, az ifjúság hazafias nevelése, honvédelmi isme­reteinek fejlesztése közös együttműködést kí­ván tőlünk. Ami kapcsolatainkat illeti, segítő­­szándékúak, eredményesek, jónak mondhatók. Rendszeresen elkészülő együttműködési ter­vek, akcióprogramok kapcsolnak össze ben­nünket a különböző szervekkel. Hasznosnak tartom az MHSZ-titkárok mellett működő ta­nácsadó testületek tevékenységét, melyet a feladatok koordinálása, a delegáló szervnél folyó honvédelmi munka eredményessége ér­dekében tesznek. MHSZ szervezeteinknek jó kapcsolatai van­nak az államhatalom helyi szerveivel, a taná­csokkal, ahonnan rendkívül sok segítséget kapunk a színvonalasabb, a tartalmasabb honvédelmi nevelő munka végzéséhez. Gyü­mölcsöző kapcsolataink vannak a KISZ-szel, az úttörő­ szervezettel. Ezek leglényegesebb eleme a kölcsönös segítségnyújtás, a közös programok szervezése és megtartása. Ugyancsak szoros szálak fűznek össze a szakszervezetekkel. Ennek egyik jelentős meg­nyilvánulása az, hogy az MHSZ-klubtagok szocialista brigádok szervezésével viszonozzák a szakszervezetek szövetségünknek nyújtott segítségét. Több MHSZ brigádunk dolgozik a megye üzemeiben. Például a székesfehérvári Pamuttextil Művekben, a Videotonban. És a Dunai Vasműben, ahonnan különösen sok anyagi támogatást kap a szövetség. Sorolhat­nám tovább a különböző szerveket, az MTI-t, a Hazafias Népfrontot, a szövetkezeteket, ame­lyekkel az MHSZ együtt dolgozik a lakosság hazafias, honvédelmi nevelése érdekében. Feltétlenül szólni kell arról a kapcsolatról is, amelyet a belügyi szervekkel, a munkásőrség­gel, a néphadsereg alakulataival, tisztjeivel, tiszthelyetteseivel és katonáival tartunk fenn. Különösen jelentős a honvédelmi nevelő és felkészítő munka szempontjából az, hogy a hi­vatásos állományúak nagy számban vállalnak társadalmi munkában oktatói feladatokat. Rendszeresen segítenek az MHSZ vezetőségek­nek és kluboknak bemutatók, kiállítások, hon­védelmi napok rendezésében, mint amilyen a tavaly megrendezett fehérvári bemutató is volt. A Magyar Honvédelmi Szövetség Fejér me­gyei vezetősége nevében megígérhetem, hogy a jövőben is azon leszünk, hogy együttműködő szervekkel olyan kapcsolataink legyenek, me­lyek a legteljesebb mértékben szolgálják­ kö­zös céljainkat. Azt, hogy a társadalom mi­nden rétegében. különösen az ifjúságban tovább fo­kozódjék a hazaszeretet, a szocialista haza vé­delme iránti felelősse kerzet, s egyre szélesebb körben váljék ismertté az MHSZ tevékenysé­ge, a klubokban folyó sokrétű szakmai és po­litikai munka. I KÉRDÉS: A lakosság körében részben ismert az a körülmény, hogy milyen szerteágazó isme­retek birtokába juthat az a fiatal, aki sza­bad idejének egy részét az MHSZ klubjá­ban hasznosan, tanulva tölti el. Megyénk­ben milyen lehetőségek adódnak a hasznos időtöltsére, milyen minőségi és tömegsport­tal foglalkoznak az MHSZ klubjai? VÁLASZ: — A Magyar Honvédelmi Szövetség egyik legfontosabb feladata a fiatalok felkészítése a katonai szolgálatra. A szakklubokban ezrek és ezrek ismerkedhetnek meg a külnböző technikai eszközök kezelésével. Az országos hírű gépjárművezető-képző iskolánkon már sok ezer fiatal tanulta meg bevonulás előtt a gépjárművezetést. De részt vállalunk a ma­gán gépjárművezető-képzésből is. Méghozzá sokkal nagyobb számban, mint eddig, például az idén a korábbi évek 400—500 fő kiképzésé­vel szemben, mintegy 800 főt kívánunk gép­kocsivezetői vizsgára bocsátani. A megyénkben működő MHSZ-klubok több­sége különböző technikai szakágakkal foglal­kozik. Ilyenek a legnépesebbnek mondható, lövészklubok, melyek igen szerteágazó tevé­kenységet fejtenek ki a társadalom különböző rétegeiben. Úttörők, sorkötelesek, leszerelt ka­tonák, idősebb férfiak, sőt nők is megtalálha­tók ezekben a klubokban. Jelentős azoknak a fiataloknak a száma is, akik mint képzett rádiótávirászok vonulnak be a hadseregbe a rádiósklubokban elvégzett tan­folyamok után. A rádióklubjaink tevékenysé­gével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a közelmúltban Csapó Endréék dunaújvárosi kollektív állomása 25 000 összeköttetés eléré­séért arany, ezüst és bronz plaketett kapott. A székesfehérvári Szöllősi Józsefék 10 000 össze­köttetés teljesítéséért ezüst és bronz, a duna­újvárosi Kovács Gézáék pedig 5000 összeköt­tetés eléréséért bronz plaketett kaptak. Eddig csak néhány technikai szakterületet említettem, aki viszont a természethez vonzó­dik jobban, s fizikai felkészültsége mellett bá­torsága is van, az választhat a levegő és a víz között. Úgy gondolom, nem szükséges részle­tesen elmondani, hogy milyen jelentősége van a honvédelem szempontjából az ejtőernyősök­nek, repülésnek, vagy könnyűbúvár sportnak. Az általános képhez még sok minden hozzá­tartozik. Például a tartalékosklubok, ahol a tartalékos katonák rendszeresen továbbképzé­sekben, tájékoztatókban részesülnek a külön­böző sportrendezvények mellett. Az elismerés hangján kell szólni arról a tevékenységről is, amelyet az MHSZ-klubok az iskolák honvé­delmi ismeretei oktatásának segítése érdeké­ben tesznek. A minőségi és a tömegsport munkával kap­­csolatban el kívánom mondani, hogy az elmúlt évben több mint 1(!) bajnokságot, illetve ver­senyt rendeztünk, melyeken mintegy 1200 sportolónk vett részt. Ezen kívül 103 verseny­zőnk indult országos, illetve nemzetközi kupa­versenyeken. Az úttörő, illetve az összetett honvédelmi versenyeken népes csoportok in­dultak. Számuk a megye lakosságához viszo­nyítva elérte az összlakosság 16 százalékát. A honvédelmi kupa lövészversenyek résztvevői­nek száma még ettől is nagyobb, 28 százalék volt. Úgy gondolom, ezek a számok minden szónál beszédesebben mutatják azt a figyelem­re méltó és elismerésre méltó tevékenységet, melyet az MHSZ Fejér megyei szervezetei a tömegsportért tesznek. KÉRDÉS: Az idei jubileumi év a Magyar Honvé­delmi Szövetség életének kiemelkedő ese­ménye. Az évfordulót milyen módon, eset­leg rendezvény­sorozattal kívánják megün­nepelni? VÁLASZ: — Valójában az idei év fontos állomása a szövetség életének. Éppen ennek tudatában arra törekszünk, hogy a jubileum ne célja le­gyen munkánknak, hanem hasznos eszköze a honvédelmi nevelő és felkészítő munka színvo­nalának fokozásában. Egész idei munkánkat ennek szellemében végezzük. A jubileumi évforduló első ünnepi esemé­nye lesz az a megemlékezés, melyet az MHSZ Országos Központja rendez Budapesten már­cius elsején. A megyei ünnepségek sorát a március 14-i ünnepség nyitja meg, mely Szé­kesfehérváron, a Vörösmarty Színházban ke­rül megrendezésre. Ezt követik majd a jubi­leumi közgyűlések. A hangulatos, baráti találkozókon együtt fognak ünnepelni velünk azok, akik kezdettől részt vállaltak a szövetség munkájából, és a fiatalok, az ifjúság képviselői. És velünk lesz­nek az együttműködő szervek, a honvédelmi munkában önzetlenül tevékenykedő aktivis­ták is. Kérem, engedjék meg, hogy a sajtó nyilvá­nosságát felhasználva, ezúton is köszönetet mondjak mindazoknak, akik aktív részvéte­lükkel segítették azt a munkát, amelyet a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség Fejér megyei szervezetei a lakosság — elsősorban a fiatal­ság — hazafias nevelése érdekében végeznek. Németh Ferenc I­I 3

Next