Fejér Megyei Hírlap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-25 / 47. szám
Vasárnap, 1973. február 25. „Sok szépet és jót alkottunk...” Cikluszáró tanácsülés Perkátán A szokásosnál ünnepélyesebb volt Perkátán a péntek délutáni tanácsülés, amelyen a végrehajtó bizottság két év munkáját összegező beszámolóját ismertette Kenyér József tanácselnök. A testület tagjai mellett részt vettek a cikluszáró tanácsülésen a község politikai, gazdasági, társadalmi életének vezetői, mindazok, akik irányító, szervező munkájukkal és cselekvő részvételükkel hozzájárultak lakóhelyük gazdagításához, fejlesztéséhez. Részt vett a község zárszámadásán, és gratulált az eredményekhez Listán Sándor, a megyei tanács vb, és egyben e területnek megyei tanácstagja, a járási hivatal elnöke is. Az elismerés szólt a tanácsnak, a terület lakosságának, mindazoknak, akik két éven át egyetértésükkel, és a terveket tettekké érlelő tevékenységükkel támogatták a közös érdekeket szolgáló igyekezetét. Az egyik felszólaló Viczkó József többek között azt mondotta: „Nincs miért szégyenkeznünk, mert sok szépet és jót alkottunk. Igaz, sok erővel, pénzzel és összefogással sikerült teljesíteni a két évvel ezelőtti jelölőgyűléseken elhangzott igények nagy részét, de megérte a fáradozást. Most arra van szükség, hogy az eddiginél is jobban becsüljük meg alkotásainkat.” Mit alkottak, milyen létesítmények születtek az értékelt időszakban? A tanácstörvény és a végrehajtási jogszabályok adta lehetőség, a nagyobb hatáskör és önállóság, az öntevékenység fejlesztése megfelelő alapot adott a helyi erőforrások kiaknázásához. A három — a Magyar—Kínai Barátság, a Kossuth Tsz és a Hazafias Népfront községi bizottsága — már megkötött együttműködési megállapodás és a folyamatban lévő újabbak is hozzájárultak a társadalmi erők egyesítéséhez. A termelőszövetkezetek az óvoda felújítását, az orvoslakás építését saját anyaggal és fuvareszközzel támogatták. Viszonzásképpen községi ingatlanokból házhelyeket juttatott a tanács az igénylő tsz-tagoknak, és gyermekeik óvodai elhelyezéséről is gondoskodtak. Az elmúlt két évben többségükben az egészségügyi és kulturális ágazatok fejlődtek. Épült egészségügyi kombinát, amelyről a nemrég lezajlott tanácstagi beszámolókon is elismeréssel beszéltek a választók. Felújították és bővítették a községi bölcsődét, amelyben 30 gyermek elhelyezése lehetséges. A község lakossága kérésére és megelégedésére megszervezték az állandó fogászati ellátást. És bár a rendeléshez szükséges negyedévi ellátmány még elég szűkös, mint dr. Kutalik István felszólalásában említette, azért nem szenvedtek hátrányt a betegek. A moziüzemi vállalat új filmszínházzal „lepte” meg a községet. Ez év májusában adják át rendeltetésének a 240 ülőhelyes 4 millió forintba kerülő új létesítményt. Átalakították az óvodát, ellátták vízvezetékkel és mind a négy óvónő lakásgondját megoldották. Megszépült a régi tömöttfalú könyvtár épülete is és tervek szerint az ötéves terv végére a falu minden lakására két kötet könyv jut. A felszólalásból nem maradhat ki a kereskedelmi hálózat fejlesztése sem. Új önkiszolgáló boltot nyitottak a Lenin úton és a több mint 600 gázpalack cseréjét is helyben bonyolíja az áfész. Elkészült a fűtőolaj-tároló, de még problémát okoz a benzin és a motorolaj beszerzése. Az ÁFOR vezetőinek ígérete szerint ennek megoldására is sor kerül. A lakosság kereskedelmi ellátásának megfelelőségét bizonyítja a 27 millió 257 000 forint múlt évi kiskereskedelmi forgalom. A kommunális előrelépést a Széchenyi, Sallai, Battyhányi és Bartók utcákban új járda is szemlélteti. A Széchenyi utcában autóbuszforduló és váró könnyíti a bejárást. Ám most újabb kérésként jelentkezik ennek a fordulónak vasárnapi hasznosítása. Sajnos, jelenleg a Volán műszakos járatai munkaszüneti napokon nem járnak el a Széchenyi utcába. A dunaújvárosi tervezőirodánál már megrendelték a község rendezési tervét, amelyben majd a jelenlegi TÜZÉP telep környéke mint község centruma kap helyet. És hogy a nagy építkezési kedv és községrendezési kötelesség mennyire indokolja egy műszaki előadó állandó foglalkoztatását, erről is szóltak. Dicséretes módon dolgoztak a község társadalmi munkásai, akik 774 ezer forint értékű munkával gyarapították, szépítették lakóhelyüket. A helyi tsz-ek mellett a perká tai munkásokat is foglalkoz■ tató dunaújvárosi üzemek és a megyei tanács építőipari vállalatának dolgozói is kivették részüket Perkáta fejlesztéséből. Az üzemekkel kialakított gyümölcsöző kapcsolatért elismerés illeti a tanács vezetőit. A felszólalóik a jövő tervezéséről is beszéltek, hiszen ez alkalommal fogadták el a költségvetés és fejlesztés idei programját. Ehhez a programhoz kérte az eddigihez hasonló aktív közreműködést Szabó András, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke. S a felszólalók, Magyar Lajos tsz-elnök, Kovács Pálné községi csúcstitkár, dr. Baráth Károly, Haukó Ede, Kapócs Sándor, Király György, Viking István, a tsz csúcstitkára és mások a segítségadás folytatásáról biztosították a községi tanácsot. Ilyen aktív közreműködéssel születnek majd a jövőben is figyelemre méltó eredmények és így erősödik az együttműködés Perkátán. — n — Falugyűlés Agárdon (Folytatás az 1. oldalról.) másul a falugyűlésen is, hogy kéréseik nyolcvan százalékban reális valóra váltak, más részük a IV. ötéves terv során teljesül. Egy egészen kis hányada — sajnos — egyelőre teljesíthetetlen. Ilyen többek között az új tanácsháza, új művelődési otthon, új óvoda építése, stb. Megépült viszont Agárdon 15 utcában járda, húsz utcában folyt útépítés 31 kilométer hosszúságban, összesen 59 utcában bővült a vízhálózat. Megépült Agárd és Dinnyés között a szennyvíztelep. Sikeres erőfeszítéseket tettek az egészségügyi hálózat fejlesztésében. Agárdon új egészségügyi létesítményt adtak át, továbbá felújították az orvosi rendelőket. Gárdonyban is bővült a villanyhálózat, jobb lett a vendéglátás, a szolgáltatás, nincs annyi panasz a kenyérellátásra, ötszáz négyzetméternyi alapterülettel bővült az üzlethálózat. A kormányprogramból eredően 88 000 négyzetméteres új park-strand szolgálja ma már Agárdon a pihenést. Üdülőterület és parkosítás, — szerves egységbe tartozó fogalmak. A szép falukép kialakításában sokat tett a lakosság, — jelentős az általuk végzett társadalmi munka értéke is. A falugyűlés előadója ismertette a IV. ötéves terv hátralevő részének terveit, s kérte a lakosságot, segítsen a megvalósításban. HÍRLAP Fejlesztik a juhtenyésztést A kormány — mint ismeretes — legutóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a juhtenyésztés helyzetéről és fejlesztéséről. Eszerint a jövőben nagyobb támogatást kell adni a juhászati beruházásokhoz, a tenyésztő munkához és a nagyüzemi anyaállomány rendszeres „felújításához”. Minderre azért volt szükség, mert a juhtenyésztés az utóbbi 10 évben nem fejlődött kellőképpen, sőt 1969—1972 márciusa között nagyarányú viszszaesés következett be, amennyiben az ország juhállománya egymillióval csökkent. Felemás helyzet alakult ki: a juhhústermelés ugyan kifizetődő volt — hiszen a fehérjében gazdag tápláló húsféle külföldön egyre keresettebb — a gyapjútermelés és a tenyészállatok tartása azonban már nem volt gazdaságos és egészében véve az ágazat is veszteséges volt. Némileg javított a helyzeten 1972-ben, hogy a vágójuh exportárakat tovább emelték, az indokolt nyereségszínvonal azonban még így sem alakult ki. Így állt elő az a helyzet, hogy sok gazdaság felhagyott a juhtartással. Sokfelé nem törődtek az állomány utánpótlásával, a bárányoknak nagyobb hányadát adták el, mint ahogy azt a józan szakmai megfontolás indokolná. A gyapjútermelésben való kisebb anyagi érdekeltség miatt a gyapjú minőségével és mennyiségével is a kelleténél kevesebbet törődtek. Most a kormány jóváhagyása lehetővé teszi, hogy a juhászatokban végrehajtsák azokat a termeléstechnológiai fejlesztéseket, ammelyek nélkül nem is lehet szó a juhtartás gazdaságosságáról. A meglévő épületek korszerű építésére, átalakítására és a bővítéshez szükséges építési-szerelési munkákra a gazdaságok 30 százalékos beruházási ártámogatást vehetnek igénybe. A kedvezőtlen természeti adottságú nagyüzemek juhászati termékei után elszámolható árkiegészítést kiterjesztették a gyapjúra is, és meggyorsítják a juhállomány „korszerűsítését”, a követelményeknek megfelelő hústermelő típus, illetve a gyapjúhús típus kialakítását. Ehhez tenyészállat importot biztosítanak, és növelik a tenyészállat-forgalmazásban az állami irányítást és ellenőrzést. Az intézkedések növelik a juhtenyésztés, juhtartás gazdaságosságát. Arra lehet számítani, hogy a növekvő hazai és külföldi kereslettel, a megjavított közgazdasági feltételekkel számolnak majd az állattartó gazdaságok és országszerte megkezdődik az állomány „feltöltése”. (MTI) Huszonöt év a haza, a honvédés nevelés szolgálatában Beszélgetés Szűcs Gyula alezredessel az MHSZ megyei Hl-kárával Huszonöt évvel ezelőtt bontotta ki zászlaját a Magyar Honvédelmi Szövetség jogelőd szervezete a Magyar Szabadságharcos Szövetség. A haza, a honvédelmi nevelés szolgálatában kifejtett huszonöt évi munka általános érdeklődést kiváltó eredményeinek összegezésére kértük fel Szűcs Gyula alezredest, az MHSZ megyei titkárát. KÉRDÉS: Az elmúlt negyedszázad alatt a szövetség jellegében, szervezeti felépítésében és nevében is több változáson ment keresztül. Ezek a változások mennyiben érintették azt az alapvető feladatot, amelyet a szövetség pártunk honvédelmi politikájának megfelelően népünk, különösen az ifjúság honvédelmi nevelése és felkészítése érdekében végez? VÁLASZ: — A jubileumi évforduló jó alkalom az értékelő, elemző visszatekintésre, az erő felmérésére és a jövő feladatainak meghatározására. Úgy gondolom, hogy nem szükséges részletezni azt a történelmi utat, amelyet szövetségünk az elmúlt negyedszázad során megtett. Annyit azonban mindenképpen el kell mondani, hogy szövetségünk, életének elmúlt történelmi periódusában a legfontosabb tényező mindenkor a kommunista párthoz való hűség, a párt honvédelmi politikájának tudatos szolgálata volt. Ennek alapján végzi munkáját ma is a Magyar Honvédelmi Szövetség. Szövetségünk fejlődése, szervezeti élete és munkájának folyamatos változása hűen tükrözte a társadalom mozgásának irányát, útját. Változott nevében, változott szervezeti felépítésében alapvető célja és feladata azonban mindmáig egy maradt: a lakosság, a fiatalság hazafias, honvédelmi nevelése, néphadseregünk tervszerű erősítését szolgáló felkészítő tevékenység megszervezése. A hazafias, honvédelmi nevelő munka napjainkban közüggyé, össztársadalmi feladattá vált. Az MHSZ, az állami, társadalmi és tömegszervezetek vezetőinek és megannyi aktivistájának felelősségtudata és áldozatkész magatartása méltó folytatása annak a munkának, amelyet elődeink negyedszázada elkezdtek. I KÉRDÉS: A honvédelmi nevelő, és felkészítő munka tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy ez a tevékenység nem egyetlen szervezet feladata, hanem társadalmi ügy. Megyénkben milyen kapcsolatai vannak az MHSZ-nek az állami, társadalmi és tömegszervezetekkel, valamint a néphadsereggel és a fegyveres testületekkel? VÁLASZ: — E kérdés felvetését rendkívül fontosnak és hasznosnak találom. Valójában a lakosság, az ifjúság hazafias nevelése, honvédelmi ismereteinek fejlesztése közös együttműködést kíván tőlünk. Ami kapcsolatainkat illeti, segítőszándékúak, eredményesek, jónak mondhatók. Rendszeresen elkészülő együttműködési tervek, akcióprogramok kapcsolnak össze bennünket a különböző szervekkel. Hasznosnak tartom az MHSZ-titkárok mellett működő tanácsadó testületek tevékenységét, melyet a feladatok koordinálása, a delegáló szervnél folyó honvédelmi munka eredményessége érdekében tesznek. MHSZ szervezeteinknek jó kapcsolatai vannak az államhatalom helyi szerveivel, a tanácsokkal, ahonnan rendkívül sok segítséget kapunk a színvonalasabb, a tartalmasabb honvédelmi nevelő munka végzéséhez. Gyümölcsöző kapcsolataink vannak a KISZ-szel, az úttörő szervezettel. Ezek leglényegesebb eleme a kölcsönös segítségnyújtás, a közös programok szervezése és megtartása. Ugyancsak szoros szálak fűznek össze a szakszervezetekkel. Ennek egyik jelentős megnyilvánulása az, hogy az MHSZ-klubtagok szocialista brigádok szervezésével viszonozzák a szakszervezetek szövetségünknek nyújtott segítségét. Több MHSZ brigádunk dolgozik a megye üzemeiben. Például a székesfehérvári Pamuttextil Művekben, a Videotonban. És a Dunai Vasműben, ahonnan különösen sok anyagi támogatást kap a szövetség. Sorolhatnám tovább a különböző szerveket, az MTI-t, a Hazafias Népfrontot, a szövetkezeteket, amelyekkel az MHSZ együtt dolgozik a lakosság hazafias, honvédelmi nevelése érdekében. Feltétlenül szólni kell arról a kapcsolatról is, amelyet a belügyi szervekkel, a munkásőrséggel, a néphadsereg alakulataival, tisztjeivel, tiszthelyetteseivel és katonáival tartunk fenn. Különösen jelentős a honvédelmi nevelő és felkészítő munka szempontjából az, hogy a hivatásos állományúak nagy számban vállalnak társadalmi munkában oktatói feladatokat. Rendszeresen segítenek az MHSZ vezetőségeknek és kluboknak bemutatók, kiállítások, honvédelmi napok rendezésében, mint amilyen a tavaly megrendezett fehérvári bemutató is volt. A Magyar Honvédelmi Szövetség Fejér megyei vezetősége nevében megígérhetem, hogy a jövőben is azon leszünk, hogy együttműködő szervekkel olyan kapcsolataink legyenek, melyek a legteljesebb mértékben szolgálják közös céljainkat. Azt, hogy a társadalom minden rétegében. különösen az ifjúságban tovább fokozódjék a hazaszeretet, a szocialista haza védelme iránti felelősse kerzet, s egyre szélesebb körben váljék ismertté az MHSZ tevékenysége, a klubokban folyó sokrétű szakmai és politikai munka. I KÉRDÉS: A lakosság körében részben ismert az a körülmény, hogy milyen szerteágazó ismeretek birtokába juthat az a fiatal, aki szabad idejének egy részét az MHSZ klubjában hasznosan, tanulva tölti el. Megyénkben milyen lehetőségek adódnak a hasznos időtöltsére, milyen minőségi és tömegsporttal foglalkoznak az MHSZ klubjai? VÁLASZ: — A Magyar Honvédelmi Szövetség egyik legfontosabb feladata a fiatalok felkészítése a katonai szolgálatra. A szakklubokban ezrek és ezrek ismerkedhetnek meg a külnböző technikai eszközök kezelésével. Az országos hírű gépjárművezető-képző iskolánkon már sok ezer fiatal tanulta meg bevonulás előtt a gépjárművezetést. De részt vállalunk a magán gépjárművezető-képzésből is. Méghozzá sokkal nagyobb számban, mint eddig, például az idén a korábbi évek 400—500 fő kiképzésével szemben, mintegy 800 főt kívánunk gépkocsivezetői vizsgára bocsátani. A megyénkben működő MHSZ-klubok többsége különböző technikai szakágakkal foglalkozik. Ilyenek a legnépesebbnek mondható, lövészklubok, melyek igen szerteágazó tevékenységet fejtenek ki a társadalom különböző rétegeiben. Úttörők, sorkötelesek, leszerelt katonák, idősebb férfiak, sőt nők is megtalálhatók ezekben a klubokban. Jelentős azoknak a fiataloknak a száma is, akik mint képzett rádiótávirászok vonulnak be a hadseregbe a rádiósklubokban elvégzett tanfolyamok után. A rádióklubjaink tevékenységével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a közelmúltban Csapó Endréék dunaújvárosi kollektív állomása 25 000 összeköttetés eléréséért arany, ezüst és bronz plaketett kapott. A székesfehérvári Szöllősi Józsefék 10 000 összeköttetés teljesítéséért ezüst és bronz, a dunaújvárosi Kovács Gézáék pedig 5000 összeköttetés eléréséért bronz plaketett kaptak. Eddig csak néhány technikai szakterületet említettem, aki viszont a természethez vonzódik jobban, s fizikai felkészültsége mellett bátorsága is van, az választhat a levegő és a víz között. Úgy gondolom, nem szükséges részletesen elmondani, hogy milyen jelentősége van a honvédelem szempontjából az ejtőernyősöknek, repülésnek, vagy könnyűbúvár sportnak. Az általános képhez még sok minden hozzátartozik. Például a tartalékosklubok, ahol a tartalékos katonák rendszeresen továbbképzésekben, tájékoztatókban részesülnek a különböző sportrendezvények mellett. Az elismerés hangján kell szólni arról a tevékenységről is, amelyet az MHSZ-klubok az iskolák honvédelmi ismeretei oktatásának segítése érdekében tesznek. A minőségi és a tömegsport munkával kapcsolatban el kívánom mondani, hogy az elmúlt évben több mint 1(!) bajnokságot, illetve versenyt rendeztünk, melyeken mintegy 1200 sportolónk vett részt. Ezen kívül 103 versenyzőnk indult országos, illetve nemzetközi kupaversenyeken. Az úttörő, illetve az összetett honvédelmi versenyeken népes csoportok indultak. Számuk a megye lakosságához viszonyítva elérte az összlakosság 16 százalékát. A honvédelmi kupa lövészversenyek résztvevőinek száma még ettől is nagyobb, 28 százalék volt. Úgy gondolom, ezek a számok minden szónál beszédesebben mutatják azt a figyelemre méltó és elismerésre méltó tevékenységet, melyet az MHSZ Fejér megyei szervezetei a tömegsportért tesznek. KÉRDÉS: Az idei jubileumi év a Magyar Honvédelmi Szövetség életének kiemelkedő eseménye. Az évfordulót milyen módon, esetleg rendezvénysorozattal kívánják megünnepelni? VÁLASZ: — Valójában az idei év fontos állomása a szövetség életének. Éppen ennek tudatában arra törekszünk, hogy a jubileum ne célja legyen munkánknak, hanem hasznos eszköze a honvédelmi nevelő és felkészítő munka színvonalának fokozásában. Egész idei munkánkat ennek szellemében végezzük. A jubileumi évforduló első ünnepi eseménye lesz az a megemlékezés, melyet az MHSZ Országos Központja rendez Budapesten március elsején. A megyei ünnepségek sorát a március 14-i ünnepség nyitja meg, mely Székesfehérváron, a Vörösmarty Színházban kerül megrendezésre. Ezt követik majd a jubileumi közgyűlések. A hangulatos, baráti találkozókon együtt fognak ünnepelni velünk azok, akik kezdettől részt vállaltak a szövetség munkájából, és a fiatalok, az ifjúság képviselői. És velünk lesznek az együttműködő szervek, a honvédelmi munkában önzetlenül tevékenykedő aktivisták is. Kérem, engedjék meg, hogy a sajtó nyilvánosságát felhasználva, ezúton is köszönetet mondjak mindazoknak, akik aktív részvételükkel segítették azt a munkát, amelyet a Magyar Honvédelmi Szövetség Fejér megyei szervezetei a lakosság — elsősorban a fiatalság — hazafias nevelése érdekében végeznek. Németh Ferenc II 3