Fejér Megyei Hírlap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

- 4 — Testnevelés-tagozatos osztály a Vasváriban A tagozatos testnevelés­ ok­tatásával kapcsolatban több éves tapasztalattal rendelke­ző Budapesti Gimnázium ve­zetősége az elmúlt héten tá­jékoztatót tartott azoknak a gimnáziumi igazgatóknak a részére, akiknek iskolájában a jövő 1973—74. tanévtől kez­dődően új szakosított tanter­­v­ű testnevelés-tagozatos osz­tályok indulnak. Ezen az értekezleten részt vett Albert József, a Vas­vári Pál Gimnázium és Szak­középiskola igazgatója is, mivel Székesfehérváron az általa vezetett iskolában is nyílik egy ilyen új profilú osztály. "Azok a most 8-as tanulók, akik a testneveléshez kedvet és tehetséget éreznek maguk­ban, ide jelentkezhetnek. Természetesen a jelentkező fiúkkal, lányokkal szemben vannak követelmények is. Tanulmányi eredményüknek legalább .­1,6 tizednek kell len­ni, a magatartás- és szorga­lomjegyük sem lehet rosszabb négyesnél. Előnyben része­sülnek azok, akik sportisko­lai vagy egyesületi tagok. Ha a jelenleg folyó továbbtanu­lási lapok kitöltésénél a vég­zős nyolcadikos a Vasvári Pál Gimnázium és Szakkö­zépiskola testnevelés-tago­zatos osztályát jelöli meg és a felvételi vizsgán eredmé­nyesen megállja a helyét, ak­kor az ősztől elkezdheti test­nevelés-tanulmányait. Az is­kola rendelkezik mindazok­kal a létesítményekkel, ame­lyek a fokozottabb mérvű sportolást és testnevelést le­hetővé teszik. A felvételi vizsga egyéb­ként a következő részekből áll: gimnasztika, atlétika és labda játék (kézilabda, ko­sárlabda, labdarúgás, stb.) valamint rendgyakorlatok. Aki jól felvételizik és ta­nulmányilag is megfelelő, az 1973—74-es tanévben elkezd­heti tanulmányait. Ha vala­milyen oknál fogva nem al­kalmas a beiskolázásra, ak­kor a jelentkezési lapon meg­jelölt másik oktatási intéz­mény még fogadhatja. S hogy kik jelentkezhet­nek? Mint ahogy már azt em­­lítettük, lányok és fiúk egy­aránt a megye területéről bárhonnan, Dunaújváros és környékének kivételével. (Ugyanis Dunaújvárosban a Dr. Münnich Ferenc Gimná­ziumban is indul ilyen osz­tálytípus). Aki elvégzi ezt a gimná­ziumot, érettségi bizonyít­ványt kap és bárhová jelent­kezhet és bárhol folytathatja felsőfokú tanulmányait. Ma­gától értetődik, hogy az itt végzettek számára a sporttal kapcsolatos foglalkozást (ed­zői, testnevelő tanári) a leg­tanácsosabb választani. A vidéki jelentkezéseknél a tanulóknak nagy segítsé­get nyújthatnak a testneve­lők, ugyanis a tehetséges gye­rekek ideirányítása is a fel­fedezés egyik módja. Akik vidékről kerülnek be a test­nevelő tagozatos osztályba, azok kollégiumi elhelyezést is kaphatnak. Az új osztálytípus a követ­kező iskolaévtől az után­pótlásnevelés egyik bázisává lesz és remélhetőleg nagyban segít majd Székesfehérvár testnevelés és sportkultúrájá­nak még magasabb szintre való emelésében. k 191. Iszesi­gali csoportjának tavaszi műsora MÁRCIUS 18: VÉRTES SC-SÁRISÁP, KOMÁROM-KÖFÉM SC Március 18-án lesz a rajt az NB III északnyugati cso­portjában is. Az első forduló keretében a Vértes SC ját­szik otthonában, a KÖFÉM idegenben. A megyei rang­adóra május 27-én Móron kerül sor. A részletes sorso­lás. I. forduló II­ 18 Soproni Textiles—MOFÉM, Siófok—Budai Nagy Antal SE. Bábolna—Fertőd, Petőhá­­za—Tatai Honvéd. Vértes SC —Sárisáp. MOTIM TE—To­kod, Soproni VSE—Almásfü­zitő, Komárom—KÖFÉM. II. forduló II­ 25 KÖFÉM—Almásfüzitő, To­kod—SVSE. Sárisáp—MOTIM TE, Tatai H—Vértes, Fertőd —Petőháza, Budai N. A.— Bábolna, MOFÉM—Siófok, Komárom—S. Textiles. III. forduló IV. 1. Bábolna—MOFÉM, Pető­háza—Budai N. A., Vértes— Fertőd, MOTIM TE—Tatai H., SVSE—Sárisáp, Almásfü­zitő—Tokod, Siófok—Komá­rom, S. Textiles—KÖFÉM. IV. irduló IV. 8. KÖFÉM—Tokod, Sárisáp— Almásfüzitő, Tatai H.—SVSE, Fertőd—MOTIM TE, Budai N. A.—Vértes, MOFÉM H.— Petőháza, Komárom—Bábol­na, S Textiles—Siófok, V. forduló IV. 15. Vértes—MOFÉM, MOTIM TE—Budai N. A., SVSE—Fer­tőd, Almásfüzitő—Tatai H., Tokod—Sárisáp, Bábolna—S. Textiles, Petőháza—Komá­rom, Siófok—KÖFÉM. VI. forduló IV. 22. KÖFÉM—Sárisáp, Tatai H.—Tokod, Fertőd—Almásfü­zitő, Budai N. A.—SVSE. MO­FÉM H—MOTIM TE. Komá­rom—Vértes, S. Textiles— Petőháza, Siófok—Bábolna. VII. forduló IV. 29. SVSE—MOFÉM, Almás­füzitő—Budai N. A., Tokod— Fertőd, Sárisáp—Tatai H., Petőháza—Siófok, Vértes— S. Textiles, MOTIM TE— Komárom, Bábolna—KÖFÉM. VIII. forduló V. 6. Köfém—Tatai H., Fertőd— Sárisáp, Budai N. A.—To­kod, MOFÉM—Almásfüzitő, Komárom—SVSE, S. Textiles —MOTIM TE, Siófok—Vér­tes, Bábolna—Petőháza. IX. forduló V. 13. Tokod—MOFÉM, Sárisáp —Budai N. A. Tatai H.—Fer­tőd, Vértes—Bábolna, MO­TIM TE—Siófok, SVSE—S. Textiles, Almásfüzitő—Ko­márom, Petőháza—KÖFÉM. X. forduló V. 20. KÖFÉM—Fertőd, Budai N. A.—Tatai HO MOFÉM—Sá­­risáp­, Komárom—Tokod, S. Textiles—Almásfüzitő, Sió­fok—SVSE, Bábolna—MO­TIM TE, Petőháza—Vértes. XI. forduló V. 27. Tatai H.—MOFÉM, Fertőd —Budai N. A., MOTIM TE— Petőháza, SVSE—Bábolna, Almásfüzitő—Siófok, Tokod —S. Textiles, Sárisáp—Ko­márom, Vértes—Köfém. XII. forduló VI. 3. KÖFÉM—Budai N. A., MO­FÉM—Fertőd, Komárom— Tatai H. S. Textiles—Sárisáp, Siófok—Tokod, Bábolna— Almásfüzitő, Petőháza— SVSE, Vértes—MOTIM TE. XIII. forduló VI. 10. Budai N. A.—MOFÉM, SVSE—Vértes, Almásfüzitő —Petőháza, Tokod—Bábol­na, Sárisáp—Siófok, Tatai H. —S. Textiles, Fertőd—Komá­rom, MOTIM TE—KÖFÉM. XIV. forduló VI. 17. KÖFÉM—MOFÉM, Komá­rom—Budai N. A., S. Texti­les—Fertőd, Siófok—Tatai H., Bábolna—Sárisáp, Petőháza —Tokod, Vértes—Almásfüzi­tő, MOTIM TE—SVSE. XV. forduló VI. 24. Almásfüzitő—MOTIM TE, Tokod—Vértes, Sárisáp—Pe­­tőhár­a, Tatai H.—Bábolna, Fertőid—Siófok. Budai N. A. —S. Textiles, MOFÉM—Ko­márom, SVSE—KÖFÉM. _____________________|-----------­ ­ Amerika szabad földjén (3.) Házai - ceruzával és főzettel A havannai Cuided Liber­­tad iskolavárost Batista ka­tonai bázisán hozták létre. Az egykori tisztilakásokban, legénységi szállásokban óvo­o­dákat, általános- és középis­kolákat, kollégiumokat ren­deztek be. A diktátor palotá­jában könyvtár, az amerikai tanácsadók luxusszállója he­lyén pedig tanárképző főisko­la működik. Itt rendezték be az analfabetizmus megszün­tetésére indított országos kampány emlékmúzeumát is, ahol az Oktatás Évének do­kumentumait őrzik. 1961-ben egymilliónál több felnőtt ku­bai tanult meg írni, olvasni. A számok nem mindig per­döntőnk. De ha tudjuk, hol a lakosság,­ egyne­gyede anal­fabéta volt, és figyelembe­­vesszük akkori nehéz pouti­kai, gazdasági körülményei­ket, akkor valóban forradal­mi jelentőségűnek tekinthet­jük az 1961-ben szerzett „Campana de Analfabetisati­­on”-t. Fidel Castro szavait idézem: „Az Amerikai Egye­sült Államok soha sem bo­­csájtja meg, hogy orra előtt forradalmat csináltunk. A háború csak most kezdődik. Halál a gyengén fejlettségre!” A győztes forradalom kor­mánya 1969—70-ben egymás­után hozta törvényeit az amerikai kézben levő üze­mek, bankok, bányák nacio­­nalizálására, a lakásínségek enyhítésére, a földosztásra. Ezekkel egyidőben széles kö­rű szervező, munkát indított az Oktatás Évének előkészí­tésére. Pár hónap alatt több, mint százezer „analfabetiso­­dort" képeztek ki az írás-ol­vasás tanítás módszereinek elsajátítására. A „ceruzával és füzettel felszerelt hadse­reg” nyilvános esküt tett a forradalom vezetői és a ha­vannai nép előtt, hogy meg­védi hazáját az imperialista agresszióval szemben, meg­szünteti a fejlődés legerősebb akadályát, az analfabetiz­must. A brigádokba tömörült fia­talok házról házra járva, min­denkit felkerestek. Először a fiatalabbakat tanították meg írni, hogy aztán őket is be­kapcsolják a munkába. Ad­dig sehonnan sem mentek el, amíg a ház lakói meg nem tanultak írni,­­ olvasni, nem ismerték meg a számolás alapelemeit. Az­ emlékmúzeumban egy­milliónál több anyakönyvet őriznek azokkal a Fidel Cast­­rónak írt levelekkel együtt, amelyekben a volt analfabé­ták bejelentették: megtanul­tak írni és olvasni, dementis Grúz ötvenöt éves paraszt­­ember például arról számolt be Castrónak, hogy 64 napig tartó tanulás után sajátította el a betűvetést. Egy százhat­van éves nád vágó, — valami­kori rabszolga — a 17 éves Antonia Clementina segítsé­gével tanult meg írni. Az analfabétizmus megszüntetésének emlékmúzeuma HÍRLAP Pedagógusok megyei sportnapja 1973. január 28-á­n a peda­gógusok szakszervezete megyebizottságának az SZMT sportbizottságának közre­működésével asztalitenisz­ben és sakkozásban jól sike­rült sportnapot rendezett. Az ünnepélyes megnyitó után melyet Viszt Zoltán a szak­­szervezetek megyebizottságá­nak titkára tartott, megkez­dődtek a küzdelmek. A nők asztalitenisz verse­nyére 5 csapat nevezett. Ered­mények: 1. Dunaújváros A csapata (Gáspár—Kovácsné), 2. Sárbogárdi járás csapata (Hóka—Molnár), 3. Dunaúj­város B csapata (Kissné— Kardos). Az egyéniek viadalán a legjobban Kovácsné (Dunaúj­­város) „ping-pongozott’... A második Molnár Klára lett (Sárbogárd), míg Hóka Erzsé­bet (Sárbogárd) a harmadik helyet foglalta el. A férfiaknál 7 csapat ver­senyzett az első helyért. A dunaújvárosiak (Dobrotka— Pokornyi) nem találtak le­győzőre. A 2. helyre a móri járásból a Szailer—Barka együttes került, míg Dunaúj­város­­ csapata nyerte a bronzérmet. Az egyéni elsőségért folyó játszmák során a legjobb tel­jesítményt Dobrotka György nyújtotta, megelőzve Szailert és Barkát. A sakkozók színvonalas parti során döntötték el azt, hogy kinek jár az aranyérem. Szendi Istvánná lett a leg­nemesebb csillogása „jel­vény”. Tóth Gyula és Szabó István a 2., illetve a 3. he­lyen osztozkodtak. A csapatverseny végered­ménye: 1. Dunaújváros A, 2. Sárbogárdi járás, 3. Dunaúj­város B, 4. Mór nagyközség. Úttörő­olimpia Ragyogó hóviszonyok mel­lett és kitűnő időjárásban kerültek megrendezésre 1973. január 25—29-ig Zircen a Téli Úttörő Olimpia havas sport­ágainak versenyei. Fejér megyét több pajtás képviselte, s méghozzá nem is sikertelenül. Igaz, a sífutásban és biatlonban nem értek el úttörőink számotte­vő eredményt, de a szánkó­zásban nagyszerű teljesít­ménnyel Pethő János, a Móri II. sz. Általános Iskola úttö­rőcsapatának pajtása bajnok­ságot nyert. Az ő sikerét még egy dobogós hely egészítette Id. Frey Margit kisdobos 3. lett. Fejér megyei gyerekek az összesített rangsorban a 8. helyre kerültek. Ez a várat­lan siker jelentős mértékben Molnár István testnevelő ta­nár, úttörő csapatvezető lelki­­ismeretes munkájának is kö­szönhető. Csütörtök, 1973. február 1* Előkészületi mérkőzés Videoton—MÁV Előre 5:1 (2:0) Szerdán újabb előkészüle­ti mérkőzésre került sor a sóstói stadion edzőpályáján. Az NB I-es csapat a követ­kező összeállításban kez­dett: Kovács—Nyitrai, Bod­nár, Mester, Hartyáni, Fejes, Wollek, Nagy N­., Karsai, Szalmássy, Burka. A MÁV Előre: Győré, (Paulusz)—Posch, Bátor, Horváth, Szabó, Mester (Far­kas), F. Papp, Lechner (Ta­kács), Úr, Borsányi,­Bőke, öszeállításban játszott. Jól kezdett a Videoton, az első perc végén Győré há­lójában volt a labda. Karsai szögletrúgása után Wollek fejelt a hálóba 1:0. A félidő második gólját Nagy II lőt­te. Szünet után a Videoton összeállítása a következőkép­pen változott: Kovács—Gál I, Bodnár, Szabó K., Hartyá­ni, Fejes, Nyitrai, Szalm­ássy, Burka, Csukovics, Jan­ko­­vics. Ekkor sem kellett sokat várni a gólra igaz leshely­zetből, de Jankovics az 5. percben belőtte a 3. gólt. Majd Nyitrai és Hartyáni szerzett újabb gólokat. A be­fejezés előtt Borsányi szé­pített 11-esből s így alakult ki a 5:1-es végeredmény. Sáros mély talajú pályán nem alakulhatott ki jó játék. Az 500 főnyi közönség en­nek ellenére időnként tetsze­tős támadásoknak tapsolha­tott. Kovács ma válogatottban szerepel, ezért nem játszott, Nagy III beteg, Vassnak pe­dig iskolai kötelezettségei voltak, Magyar kapus pedig még mindig sérült. Hogyan született a malomforgás? Elmondja a búcsúzó Almássy Zsuzsi A magyar műkorcsolya sport „üdvöskéje”, aki 1964- től három olimpián, 15 világ- és Európa-bajnokságon szere­pelt, ezüst és bronzérmeket, értékes helyezéseket gyűjtött, befejezte pályafutását. Hosz­­szú évek teli estéin a televí­ziós készülékek előtt százez­rek szurkoltak érte, aggódtak, hogy sikerüljön a dupla Axel ugrása is — s csak akkor nyugodtak meg, amikor a vi­lágon egyedüli malomforgás­sal zárta produkcióját. Malomforgás? Egyedüli? — Miért? — Még kezdő versenyző voltam, amikor egy záró pi­ruettnél megbillentem és egyik kezemmel a jeget súrol­tam. — emlékezett vissza a malomforgás „születésére” Almássy Zsuzsi. — De, hogy ez ne legyen feltűnő és ne büntessenek a pontozók, rög­­tönzve még kétszer megismé­teltem a mozdulatot. Nem is vették észre, sőt olyan jól si­került, hogy azután rendsze­resen gyakoroltam és egyet­len műsoromból sem hiány­zott. Szegényebb lesz a hazai műkorcsolya sport, amely­nek pedig akadtak kimagasló egyéniségei, hiszen eddig 12 világ-, és 9 Európa-bajnoki cím megszerzése sikerült. Még a múlt század végén az 1895-ben Budapesten rend­i­dezett Európa-bajnokságon Földváry Tibor győzelme volt az­­első, s aztán az 1908-as vi­lágbajnokságon — Troppau­­ban — Kronberger Lili új korszakot nyitott. Egymás után négy évben hozta haza az aranyérmet, s őt Méray- Horváth Opika követte három elsőséggel, 1914-ig bezárva. A párosokban a Rotter— Szollás kettős négyszer lett el­ső, s az ötödik győzelmet 1949-ben Párizsban a Kékessy —Király duó aratta. Földváry Tibor 1895-ös EB győzelme után több évtized telt el, amíg ismét első hely­re kerültek magyar sportolók, mégpedig 1930-ban Bécsben, az Orgonista—Szalay páros. Utoljára 1955-ben Budapes­ten a Nagy testvérpár lett Európa-bajnok. Az említett világ- és Euró­pa-bajnoki címeken kívül ezeken a versenyeken a ma­gyarok még 30 dobogós helye­zést értek el, ami bizonyítja, hogy a sportágnak sikerek­ben, eredményekben gazdag a múltja. Most már csak az a kérdés, hogy milyen lesz a jövője? — Búcsúm nem jelenti azt, hogy teljesen megválok a jég­től — mondta Almássy Zsu­zsi. — Nagyon sok ügyes mozgású gyereket látok a pá­lyákon, szívesen foglalkozom velük, s­ talán egyszer az én tanítványaimból lesznek baj­nokok.

Next