Fejér Megyei Hírlap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-09 / 57. szám
6 Kossuth rádió 8.20: Kedvelt régi melódiák. 9.00: Tizenkét óra múlva. Hétfő. László Anna elbeszélése. 9.20: Barokk zene. 10.05: Iskolarádió. 10.25: Édes anyanyelvünk. Lőrince Lajos műsora. (Ism.) 10.30: Schumann-művek. 10.59: Lottóeredmények 11.00: Mivel foglalkozik a levegő-kémia? Előadás. 11.10: Don Juan. Részletek Mozart operájából. 12.20: Ki nyer ma Hódmezővásárhelyen? Játék és muzsika tíz percben. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Boross Lajos népi zenekara játszik, Kárpáti József népdalokat énekel. 13.45: Világirodalmi kiadványokról beszél Géher István. 14.00: Csicseri Bori. (Ism.) 14.25: ,,Nyitnikék”. Kisiskolások műsora. (Ism.) 15.10: Kamarazene. 15.37: Kóruspódium., 15.48: Fúvósesztrád. 15.00: A világgazdaság hírei. ifj.05: Falusi délután. Történetek a szomszéd népek életéből. Szlovákok. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Lemezek közt válogatva. A Bartók-vonósnégyes. 18 00: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. ..Talán nem szeretik Victor Hugót?” 19.35: Kapcsolják a Zeneakadémia nagytermét. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye az ifjúságnak. Közben: kb 20.25: Láttuk, habt lőttük — a színházban és a moziban. Kb 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.30: Napló agazdaságról. Kb. 21.40: Verbunkos muzsika. 22.25: Meditáció 22.33: Hoffmann meséi. 23.15: Esti hangulatban. 0.10: feji zene Petőfi rádió 8.05: Britten: Mennyegzet kantáta. 8.30: Bach: hrpoll partita (Yehudi Menuhin — hegedű). 9.03: Ezeregy délelőtt. A Gyermekrádió Műsora. 10.00: A zene hullámhosszán. Közben: Kb. 10.30: Néhány szó zene közben. 10.59: Lottóeredmények. 11.45: Szép magyar vers. Balassi Bálint. (Ism.) 12.00: Mezők, falvak éneke. 12.25: Zenekari muzsika. 13.03: Egy pálya vonzásában. Az Iskolarádió műsora. 13.17: Népszerű Verdi kettősök. 14.00: Kettőtől—hatig ... A Petőfi Rádió zenedélutánja. 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) 18.20: A népdalelőadás mesterei. A Gordellaegyüttes. 18.45: Leningrádtól az Amazonasig. Dokumentumok a munkásfolklór pályázat gyűjtései közül. Riport. 19.00: A csárdáskirálynő. Részletek Kálmán Imre—Gábor Andor operettjéből. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.25: Új könyvek. (Ism.) 20.28: A Rádiószínház bemutatója: Egy fehér macska sírköve. René Prussesseau rádiómonológja. 21.34: Latin-amerikai históriák. 21.54: Hangversenynaptár. 22.09: Nótacsokor. 23.15: Zenekari muzsika. URH 18.05: Angol társalgás középhaladóknak. 23. lecke. 18.25: Bizet: Carmen. Négyfelvonásos opera. 21.16: Iskolarádió. Magyar népzene. 21.56: A dzsessz kedvelőinek: Louis Armstrong énekel. 22.05: A Weiner-vonósnégyes játszik. Rádióműsor Televízióműsor Budapest 8.05 Iskola-tv: Orosz nyelv (Alt. isk. 5. oszt.) Nemzeti Múzeum 13.25: Francia nyelv (Középisk. IIT—IV oszt.) Kisvárosi izgalmak. 11.05 Fizika (Alt. isk. 8. oszt.) Az egyenáramú elektromotor működése és gyakorlati alkalmazása. 11.55: Német nyelv (Középisk. ITI—IV. oszt.) Tudnak az oroszlánok úszni? 13.10: Orosz nyelv (Tsm.) 15.50: Fizika (Ism.) 1728- Hírek. 17.35: Tíz perc meteorológia. Reggel a Lomonoszov parkban. Szovjet rövidfilm 17.45: öt perc meteorológia. 17.50: Tv- Slágerlista. 18.20: Helyünk a világmindenségben. Ismeretterjesztő sorozat. V. rész: Amit a csillagokról és a csillagrendszerről tudunk. 13.55: Emberek az átlagok mögött. V. rész: Mennyit ülünk az iskolanapban? 19.15: Reklámműsor. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. (O.W): Pirx kalandjai. Tv-film Stanislav Lem műveiből. (SZÍNES!) 0. rész. A Galllet-állomás rejtélye. 21.00: ,,Én használni, s nem ragyogni akarok ...” A 25. Színház Petőfi-Celle. 21.50: Wigner Jenő. Dokumentumfilm II. rész. 22.20: Tv-híradó. — 2. kiadás. Kísérleti (2) műsor 20.00:Kalendárium (Tsm.) 20.20: Wilson Pickett műsora. 21.00: Tv~ híradó. — 1. kiadás (Tsm.) 21.30: Kolumbuszok. Lengyel Tv-filmsorozat 3. rész: Ha tavvasz lesz. Osztrák hí I. 10.00: Iskolatelevízió. 12.99: Senior klub. 18.25: :Tó éjszakát, gyerekek. 18.30: Elbűvölő .Teamite. Filmsorozat. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Szenzációk a cirkusz kupolája alatt (2. rész) 21.15: Riportműsor. 22.15: Tv-híradó. 22.20: Éjszakai filmvetítés: A skarlátvörös kapitány. Kalandfilm. Osztrák tv II. 18.30: Jazz, pop és beat (1. rész) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Sporthírek. 20.15: A mailandi csoda. Film. 21.45: Osztrák képek. 22.05: Tv-híradó. Jugoszláv tv 16.50: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.45: Mi lehet, ha ketten egyetértenek? 18.30: Hagyjátok őket élni. 19.00: Népi muzsika. 19.30: Rajzfilm. 20.30: Három, kettő, egyi kvíz adás. 21.40: A sebészet évszázada és a Világklasszikusok című filmsorozatok. 22.50: Olvasmányok. 2. műsor 20.30: Hatszázhuszonöt vonalon. 21.45: A film ma. 22.45: Huszonnégy óra. Pozsonyi tv 16.25: A fellegekből a földre, harcra fel. Dokumentumfilm. 16.50: Lányok, fiúk magazinja. 17.45: Kerületeink hangja. 18.00: Esti mese. 18.10: Öt perc önmagunknak. 18 15: Burinky. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Élet a természetben. 20.00: Helyes lány — avagy a hat szekrény titka. Vidám műsor. 21.20: Tv-híradó. 21.45: Színházi közvetítés Prágából. 23.30: Opole 72. találkozó. Valamikor sírtak a fák... Az oroszok sokféleképpen nevezik a borostyánt, ezt a csodálatos, ragyogó gyantát: tengeri tömjén, éneklő kő, napsugaras kő, vagy századok gyantája. Ezernyi színével és alig észrevehető színárnyalatával a borostyán valóban mesés látványt nyújt. Az emberek már régóta igyekeznek kideríteni, honnan származik és egyáltalán mi a borostyán. A vele kapcsolatos mítoszok és legendák ősi idők naív természetszemléletét tükrözik. Ovidius az Átváltozás című művében az egyik ilyen mítoszt idézi fel, amikor Phaetonról, a Napisten, Helios fiáról beszél. A borostyán — a legenda szerint — a vakmerő halált halt Phaeton anyjának és nővérének könnye, mivel a háborgó istenek nyárfává változtatták e boldogtalan asszonyokat. A borostyán tulajdonképpen a fa megkövesedett nedve, azaz a borostyántartalmú tobozos fák megkövesedett gyantája, 40—50 millió évvel ezelőtt, a harmadkorban az Északi-tenger partján nőttek ilyen igk. Mo.-’vában, Novgorodban és a Balti partvidék több városában a borostyánt évszázadokon keresztül díszítőanyagként használták. (Az archeológiai ásatások feltárták, hogy már a XII. század vezéjén a till. század elején működtek ezeken a területeken borostyánfeldolgozó műhelyek.) Az orosz borostyán „termelés" a XVII. és a XVIII. században érte el csúcspontját. A XIX. század elején már gyárakban dolgozták fel a sok színű gyantát. Cigaretta szipkák, függők, karperecek, brossok és más (kisebb) dísztárgyak tömeges gyártásával a kézművesek egyedülálló munkája teljesen a háttérbe szorult. Ma a szovjet borostyánfeldolgozás központja a Balti partvidék. Itt mindig is viselték a borostyánt; az anyák évszázadokon keresztül lányaikra hagyták borostyánból készült fülbevalóikat, nyakékeiket. A borostyán még ma is divatos ékszer: a brossok, a nyakékek, a diadémok és a népies stílusban megmunkált karperecek jól illenek a modern ruhához. A világ legnagyobb ipari borostyánlelőhelye Kalinyingrádtól 40 kilométerre fekszik, ahol üzemet állítottak fel a „napsugaras kő” kibányászására és feldolgozása A borostyán 5—7 méter mélyen fekszik az úgynevezett „kék földben”. A legfelső vastag sziklás réteget erős vízsugárral távolítják el, hogy hozzáférjenek a borostyánt tartalmazó réteghez, amelyet azután exkavátorokkal fellazítanak és egy kotrószivattyúval vájnak ki. A kibányászott massza a gyűjtőüzembe kerül, ahol a borostyánt kiválasztják a homok és agyag sziklatörmelékből, és méret szerint csoportosítják. A gyűjtőüzemből a borostyán a feldolgozó üzembe kerül. A világ borostyántermelésének mintegy kétharmadát a szovjet borostyánfeldolgozó üzemek adják. HÍRLAP 11 számok — folyékonyak A darmstadti Merckban folyékony szándolgozó órát szerkeszteni—. Működése azon alapszik, ha bizonyos szintetikus folyékony kristályokat két üveglap közé helyeznek, amelyeknek belső felszínét vezetővé tették, majd ezeken a megfelelően kialakított vezetőkön elektromos áramot vezetnek át, a lemezek közt kialakuló elektromos térben a folyékony kristályok világítani kezdenek, és így láthatókká válnak. Ha az üveglap belső felszínét borító vezetőréteget megfelelően alakítják, nemcsak számok, hanem betűk, vagy jelek is láthatókká válnak. A két üvegtábla a köztük lévő folyékony kristályréteggel együtt mindössze néhány milliméter vastag, az óráról a számok pedig még teljes nappali fényben is jól leolvashatók. „Emeletes” konzervek Ausztriában teljes menüt tartalmazó „emeletes” konzerveket hoztak forgalomba. A középen elválasztott doboz egyik felébe a kész húsételt, a másikba a köretet (burgonyát, főzeléket) csomagolják. Az emeletes konzervdoboz alsó és felső felét külön-külön kell felnyitni. Egyébként fogyasztáshoz ezt a konzervet is a szokásos módon, forró vízben kell felmelegíteni, körülbelül 20 percig. Múzeum 52 000 hektáron A Nemzet Park, mini génbank — A Hortobágy jövője, a múltja A Hortobágyra induló, kiránduló angolok, németek, hollandok, svájciak ültek. A „látványt” várták. Az embert — mint minden vendéglátót — ilyenkor izgalom fogja el; nem okoz-e csalódást, jól érzik-e majd magukat a messze földről érkezett turisták. A Hortobágyon nincsenek csipketornyú várak, nehéz páncélok, a múlt sejtelmeit idéző lovagtermek, sem bércek, se tenger, csak a végeláthatatlan pusztaság. Gyalogoltunk egy-két kilométert. Visszafelé jövet az egyik vendég a horizont késpenge élére tekintve azt mondta: „Csodálatos ez a semmi! Megnyugszik és új erőre kap ettől az ember!”... 13 A Hortobágy pszichológiai csodát művel? Biztosan így van, ha már a külföldiek ezt állítják. De számunkra nem, csak az idegenforgalmáért fontos. (Zárójelben: 1972. év mérlege 200 000 látogató!) Az Országos Természetvédelmi Hivatal 1973 január elsejével a Hortobágyot Nemzeti Parkká nyilvánította. Dr. Győri Jenővel, az OTVH főmérnökével e magas rang okáról és jelentőségéről beszélgettünk. A Nemzeti Parkká nyilvánítást sokan valamiféle magyaros nagyképűségnek, még többen a múlt konzerválásának gondolták. Romániában a Retyezát, Csehszlovákiában a Tátra egy része Nemzeti Park. Az olasz—francia határon a Grand Paradiso őrzi meg a ritka állatokat és növényeket. Kanadától—Afrikáig sorolhatnánk a példákat. A Hortobágy nekünk, nemzeti kincs. Miért? A Hortobágy 52 ezer hektáros területén (73 százalék legelő) Európa legnagyobb, összefüggő, szikes pusztája alakult ki, a csakis reá jellemző állat- és növényvilággal. Dr. Lányi György egyik tanulmányában felsorolja ezeket. „Felbecsülhetetlen értéket jelent a Hortobágyon a kiveszőlésben lévő ősi magyar háziállatok még meglévő állománya: az alföldi szürke marha, a pödrött ■ szarvú racka juh, a magyar ló, a bivaly, a mangalica, a pásztorkutyák közül a komondor, a kuvasz, a puli és a pumi, továbbá a magyar baromfifajták... A rövid füvű pusztai növényeket csak ezek képesek hasznosítani.” Az ősi állattípusok a modern állattenyésztés hasznára is válnak; gén bakok. Velük lehet felfrissíteni a mai produktív, de szervezetileg gyenge fajtákat. A „látvány” is szép: a dühös, büszke kormosbika, a címeres marha, a csikósok hajtotta szilaj ménes. Itt valódi a Viadal! Nem a 2—3 mázsás spanyol bikával, hanem a 8—9—10 mázsás kormossal kell megbirkózni. Nem embernek! Egymás között rendeznek az állatok véres párviadalokat. Lehetne még beszélni a ritka madarakról, a különleges tiszai vadhalakról, a gémeskutakról és pásztorkunyhókról. A XX. század végének praktikus és ökonomista embere mégis azt kérdezheti: nem lenne jobb az egészet felszántani és búzával, vagy kukoricával bevetni? — Nem! — válaszolja dr. Győri Jenő. — Nem volna értelme. Óriási befektetéssel sem lehetne, ezt az összefüggő szikest intenzíven termővé tenni. Nem egy letűnt termelési mód konzerválásáról van szó, hanem a gazdaságilag értékelen terület hasznosításáról." A Nemzeti Park védi majd a puszta természeti értékeit, megőrzi a Hortobágy állatvilágát, hiteles formában bemutatja és mindenki számára közkinccsé teszi a pusztai életformát, a Hortobágy jellegzetes kulturális- történelmi emlékeit. Történelem a „semmin”? — Évszázadokkal ezelőtt 20-nál több község volt itt, nyomaikat megtalálták. Elpusztultak, de hátra van még teljes feltárásuk. A pásztorélet emlékei között teljesen egyedi szerszámokat, eszközöket találunk. A hortobágyi háziipar és népművészet méltán igényli, hogy az egész ország megismerje. . A mértékrendszerek győztese — a méter MÁR ÉVEK ÓTA folynak az előkészületek arra, hogy Anglia is áttér a decimális (tizedes) és méterrendszerre. Belátható időn belül az angolok kicserélik hüvelykjeiket, yardjaikat, mérföldjeiket, acreiket, unciáikat, gallonjaikat, hundredweightjeiket és quarterjeiket a prózaik centiméterre, méterre és kilométerre, literre. Az iskolákban a vízcsapokkal, hordókkal és a hajó édesvízkészletével kapcsolatos diákszomorító matematikai feladatokat nem gallonban, hanem literben számítják majd a gyerekek. A tizedes rendszer megváltoztatja az angol pénzrendszert is. Az angol fontsterlinget (ma a külföldiek teljes kétségbeesésére 20 schilling és schillingenként tizenkét penny) egyszerűen százegységre osztják, csak az elnevezés felől nem döntöttek még. A ma már csaknem az egész földgolyón használatos méter 1790-ben Párizsból indult el „világhódító” útjára. Ekkor javasolták a francia forradalom alkotmányozó nemzetgyűlésén a városok küldöttei, hogy „természetes mértékrendszert” vezessenek be. Öt évvel később a konvent rendszeresítette az ideiglenes métert, amelyet 1799-ben kissé kiigazítottak — végleges méterré. Ma már gyakorlatilag csak egyetlen ország áll ellen: az Amerikai Egyesült Államok, ahol a pénzrendszer ugyan tizedes alapon áll, de nem hajlandó a méterrendszernek feláldozni a maga ósdi súly- és mértékszisztémáját. Sőt, elkeseredett harcot vív az amerikai mile (mérföld) létéért. A történelmi feljegyzésekből egyébként tudjuk, hogy az egész világon szembekerült annak idején egymással a láb és a méter. Napóleon, aki a forradalom szülötte ugyan, és elfogadja a tizedes mértékegységet, mégis megpróbálkozik a kompromiszszummal. A nép eleinte mindenütt elégedetlenkedik: a piaci kofák az új mértékegység jegyében és miatta hajbakapnak a vásárlókkal. A láb és méter harca sokáig eldöntetlen maradt. A múlt század derekától kezdve a mértékrendszer nagy szerepet játszik a politikában és főleg a politikai események segítik az egységes mértéket, a tizedesrendszer elterjedését a földön. Bismarck 1871-ben megszállja Franciaországot, 1872-ben Németország bevezeti az új mértékegységet. Ugyanebben az évben tartja második ülését 13 európai és 9. amerikai állam képviselőinek részvételével a Nemzetközi Méterbizottság. Egy esztendővel ezután hazánk területén is bevezetik a méterrendszert. Oroszországban az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, 1918-ban lép életbe a decimális rendszer. India néhány évvel az állami függetlenség kikiáltása után tért át a yardról a méterre. 1940 előtt az USA is kacérkodott ugyanezzel a gondolattal, de most jobban ragaszkodik a régihez, mint valaha. S ha Anglia végül is elhangyja „inch”-eit és „yard”-jait, akkor ennek fő oka az, hogy elvesztette gyarmatbirodalmát, s a konzervatív mértékrendszer egyre inkább elszigetelné a világtól. A RÉGI MÉRTÉKEGYSÉG emberi testrészek hosszán (láb, hüvelyk) alapult, s uralkodók szerint változott. A mai méter természetes,, egyetemes egység, az Egyenlítő negyedének tízmilliomod rérésze, s az Egyenlítő minden ember tulajdona. Franciaországban a király lábának mérete a törvény erejével bírt. 1668-ban megmérték a király lábát és a Châtelet lépcsőjének alján helyezték el annak vasrúdból készült hatszoros mását (egy aume). Ha Párizs piacán a kofák nem tudtak a mértékegységben megegyezni, jogukban állt elmenni a Châteletbe, és vitájukat az egyetlen elfogadott, hiteles láb mértéke döntötte el: a királyé. Az angol yard szintén ilyen nemes tőből fakadt: I Henrik kardjának a hossza volt. (1101-ben). A régi mértékegységnek azonban talán legnagyobb hátránya az volt, ami ma is problémája a brit impériumnak. Fennálló mértékegységük nem egyezik a világ valamennyi tudósa által használatos matematikai rendszerrel, azaz a tizedes rendszerrel, amelynek alapja a tizes számjegy. A francia forradalmárok (1790) érdeme ennek a számunkra ma már természetes dolognak a felfedezése. Igaz, hogy évezredek kultúrája kellett annak megértéséhez, hogy a súly- és hosszmértékegységnek a matematikai számrendszeren kell alapulnia. A francia alkotmányozók előtt egyetlen nép ismerte fel ennek fontosságát: a babiloni. Ezek a zseniális csillagászok ugyanúgy használták a geometriát, mint a matematikát. Csakhogy, miután a babiloniak arisztokratikus rendszerben éltek, kétféle számlálást használtak: a köznép a tizedes, az elit pedig a 60-as átszámítást. Mindmáig fennmaradt a babiloni számításból, hogy az órát 60 percre, a percet 60 másodpercre, a kört 360 fokra bontják. Századokkal később a hinduk újra kitaláltak egy rendszert nullával, majd átadták az araboknak, s ezek ismét tovább adták nyugat felé kilenc további számmal együtt. Egy francia matematikus jelentette ki nemrégiben: „A 10 szegény számjegy. A fele öt, amit nem lehet egész számmá kettéosztani. Sokkal jobb lenne a 12, ennek fele 6, s ezt újra lehet kerek számra felezni. Ennél még kedvezőbb a 8-as, amit 2x4-re, s a 4-et is tovább lehet felezni. Tegyük fel, hogy a világűrben értelmes lényekre lelünk, akiknek esetleg nincs tíz ujjuk. Nem lehet akkor a mi tizedes rendszerünkön alapuló jelzéseket küldeni nekik, mert nem értenék meg”. ÚGY TŰNIK — ennek ellenére —, hogy a tizedes rendszer ma már megdönthetetlen. Ennek ellenére a méter őshazájában, Franciaországban a háziasszonyok ma is fél font vagy egy font krumplit vásárolnak a piacon és a tojást tucatra számolják. Addig pedig még újabb évek telnek el, amíg Nagy-Britanniában hivatalosan átveszi az uralmat az inch-től és a yardtól a méter. Péntek, 1973. március 9. 13 Megismerni, de hogyan? Rakonczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke szerint a Nemzeti Park legnagyobb része bárki számára, bármikor hozzáférhető lesz, de csak a levegőt nem szennyező és zajt nem okozó járművekkel, illetve gyalog. A délibábos rónaságot élvezni, megismerni, csak kisebb csoportokban és gyalog lehet. A tömeges idegenforgalom számára mintegy 5000 hektáros területet tartanak fenn, ahol rövid idő alatt betekinthetnek a Hortobágy világába. A Nemzeti Parknak, lesz természetesen elzárt része is, ahol a tudósok, kutatók, természetvédelmi szakemberek végezhetik megfigyeléseiket, kicserélhetik tapasztalataikat. A Nemzeti Park szervezetének kialakítása most folyik, alakul az igazgatóság is. A legfőbb, a jogi aktus, a terület védetté nyilváníása megtörtént, jöhetnek a mezőgazdászok, zoológusok, biológusok, építészek és néprajzosok, valamint a gyors pénzt hozó idegenforgalmi szakemberek, hogy közösen megvalósítsák, nem a rossz hagyományú délibábos álromantikát, hanem az okosan kigondolt terveket. Sok mindent le kell majd bontani, még többet építeni, hiszen — bármily hétköznapi dolog — a „vándor” pihenni, étkezni, lakni akar, érkezzen a messzi Vancouverből, vagy Nagykanizsáról. A töretlen látóhatár, a pacsirtadal, a végtelen puszta, a „semmi”, lám mégis menynyi sok minden! És üzletnek sem rossz! Szüts Dénes