Fejér Megyei Hírlap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

r­ sitalmi­­ tizet« A­z idő malma ismét felőrölt egy évet, megint távolabb vagyunk 1919. március 21-től, amelyet munkásos­­é­yunk, né­pülk győzelmi napjaként jegy­zett fel a történelem. Akkor kez­dődött a Magyar Tanácsköztár­saság dicsőséges 133 napja. Az idő múlása nem borit köd­­fátyolt az akkori eseményekre. Pedig kevesebb az emlékező, egyre kevesebben maradnak közöttünk azok, akik az új szán­dékok, a forradalmi tettek szem­tanúi, cselekvő megvalósítói voltak. Pedig milyen szívesen hallgatjuk emlékezéseiket a sod­ró eseményekről, a lobogó, lel­kes hangulatról, a saját hazá­jában először gazdává vált nép lázas, alkotó öröméről. De, az idő ritkítja soraikat! Ám nem az idő győz, mert ha kevesebb is az emlékező, több a feltárt em­lék, többen vannak tudatosak, akik nemcsak az iskolában ta­nulták, hanem a megváltozott élet jeleiben találják meg a 133 nap igazolását. Azt a kimond­hatatlanul jó érzést és eszmei tudatosulást, hogy az akkori küzdők és mártírok győzelme, forradalmat és hazát védő har­ca és bukása nem volt hiába­való. Ezen a napon különösen ke­ressük az alkalmat, hogy kezet szorítsunk a hajdani forradalmi tanácsok tagjaival, egykori vö­rös katonákkal, akik a belső el­lenséggel, a külső támadókkal szembeszállva nem l­ét, hanem sok tűz között, felejthetetlen bá­torságot tanúsítottak. Keressük az alkalmat, hogy kezet szorít­sunk­­ a hajdani if­jakkal, akik akkor a legboldogabbak, ha­­ széttekinthetnek azon a hazán, amelyet már akkor szabadnak, szocialistának, jómódúnak, nem­zetközi tekintélyében erősnek, egységesnek szerettek volna lát­ni. Ők talán mindenkinél jobban tudják becsülni a szabadság ré­szét, a sikerek felemelő élmé­nyét, mert rövid volt a 133 nap és utána a fehér terror fekete évei következtek. Az elvesztett szabadság tanította őket arra, hogy az elnyomás évei alatt a szabóságért mindennap küzdeni kell. S a felszabadulás előtti év­tizedekben sosem mondtak le arról, hogy újrakezdjék, a ta­pasztalatokon is okulva okosab­ban, de ugyanolyan keményen, a forradalmi munkát. Ott voltak a felszabadulás után az új élet megindításánál és sokan fegy­vert fogtak, az ellenforradalom napjaiban, a kivívott eredmé­nyek védelmében. Velük szorítunk kezet, előttük tisztelgünk ezen a napon, s ezzel a Tanácsköztársaság, a forradalmi nép, az alkotásra serkentő szocialista eszmék nagyságát ismerjük el. Nemcsak az emlékezők szólnak hozzánk, hanem a 133 nap egyre világo­sabban feltárt története és ta­nulsága is. Nem mi tesszük naggyá, azt a napot, nem mi , emeljük ki a történelmi esemé­nyek sodrából az ünnepléssel, az emlékezéssel, hanem az szól hozzánk, az int, tanit. Egységre, a munkásosztály forradalmi ve­­­zető szerepére, a nemzeti össze­fogásban rejlő erőre. Emlékeztet arra, hogy az első proletár for­radalom országának vezetői már akkor­­ pedig élet-halál harc zni'ott az új hatalom fenntartá­­sa ó­t­a szolidaritást vállalatok v°'ünk. Szolidaritást, amelynek av 'mök­sg lett a felszabadulás é­ -a* eltenhetetlen barátság. Ezt érezzük mindannyian már­cius 21-re emlékezve. FEJÉR MEGYEIHEZ=ri,. I -------------- ------------­K TO a bök 't Szerda, H rB I 1973. március 21. B B BB BflBi fill iBbBf r. iB ms^B xxix. évfolyam AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÁCS LAPJA ”] A'C: 8° ^ No összeül az országgyűlés Az Elnöki Tanács — az Alkotmány 22. paragrafusának bekezdése alapján március 21-re összehívta az országgyű­lést. Az ülésszak délelőtt 11 órakor kezdődik. A napirendi ja­vaslatok között szerepel a Minisztertanács munkájáról szóló kormány­elnöki beszámoló és a büntető­eljárásról szóló tör­vénytervezet megtárgyalása. (MTI) A KISZ 16. évfordulóján ünnepi megemlékezés­i kitüntetések Néhány nappal ezelőtt, március 15-én, a pákozdi em­lékműnél nyitották meg a Forradalmi Ifjúsági Napok megyei rendezvénysorozatát. A KISZ megyei bizottságának tegnapi ünnepsége is része a gazdag programnak, amelyre a KISZ-munkában, az ifjú­ság nevelésében kimagasló tevékenységet folytató közéle­ti, mozgalmi munkásokat hívtak meg. A megyei párt­­bizottság nagytermében tar­tott rendezvényen részt vett Bán József, az MSZMP me­gyei bizottságának osztályve­zetője és dr. Forró János, a KISZ KB pénzügyi ellenőrző bizottságának titkára is. A meghívottakat Khaut András, a KISZ megyei bi­zottság első titkára, majd Smitt Gyula, a KISZ me­gyei bizottságának titkára köszöntötte. A három tavasz jegyében hivatkozott a törté­nelmi évfordulókra. Felidézte az 1919-es tavasz felejthetet­lenül szép emlékét. Ezen a tavaszon a győztes proletariá­tus új törvényt írt és törvé­nyeiben többek között a jö­vőjéért az ifjúsághoz szólt. Méltatta a KIMSZ szervezte munkát és harcot, amelyben az ifjúmunkások jártak élen. Majd idézte a szovjet hadse­reg győzelme által hozott 1945. tavaszát, felszabadulásunk áprilisát, amely régi forra­dalmi hitek győzelmét, az 1848 és 1919-es forradalmi eszméinek újjászületését, megújulását jelentette. — Mi, mai szocialista ha­zánkban tudjuk és értjük je­lentőségét a tavaszi ünnepek hármas csokrának ... Ezért mai ünnepségünkön tisztelet­tel köszöntjük az ifjúsági mozgalom úttörőit, egykori vezetőit és tagjait, a mozga­lom mostani harcosait. A ta­vaszi évfordulók során a kommunista ifjúsági mozga­ (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál Bács-Kiskun megyében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Bács-Kiskun megyébe látogatott. Felkereste a me­gye ipari, mezőgazdasági és tudományos létesítményeit. Képünk­ a Kertészeti Egyetem kecskeméti főiskolai karának talajmechanikai laboratóriumában készült. A kétnapos látoga­tás tegnap befejeződött Szeptem­beri országos békekonferencia Sajtótájékoztatót tartott kedden az Országos Béketa­nácsnak az a delegációja, amely most tért vissza Moszkvából, a következő bé­ke világkongresszust előké­szítő első nemzetközi konzul­­­tatív találkozóról. Hárman dolgoztak a delegációban: dr. Zsebők Zoltán professzor, az OBT alelnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Bé­ketanács főtitkára és Csaba Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályveze­tője. Elmondták, hogy a Béke­­világtanács elnöksége tavaly októberben, Santiagóban tar­tott ülésén határozta el a bé­ke világkongresszus összehí­vását 1973-ban. Ennek jegyé­ben a BVT az idei esztendőt a békeszerető erők világ­kongresszusának évévé nyil­vánította. Moszkvában most elhatározták, hogy a béke- vi­lágkongresszust október 2. és 7. között hívják, össze a szov­jet fővárosban. Nem csupán BVT-kongresszusként, ha­nem a békéért küzdő erők minden eddiginél nagyobb­­ arányú találkozójaként. Nemzetközi előkészítő bi­zottság működik — októberig — a világtalálkozó szervezé­séért, programjának kimun­kálásáért. Annak­­ jegyében formálódik a program. A kongresszusnak nem valami­féle háborúellenes demonst­rációnak kell lennie, hanem sokkal inkább arra kell rá­irányítania a világközvéle­mény figyelmét: mit tehe­tünk, mit tegyünk az enyhül­­tebb nemzetközi helyzetben az enyhülés további kibonta­koztatásáért, a békés egymás mellett élés további sikerei­ért. A vietnami szerződések betartásáért, a közelkeleti konfliktus békés rendezésé­ért való kiállás mellett mind jobban előtérbe kerülnek a biztonság, a népek, közötti együttműködés előmozdítá­sáért kezdeményezett társa­dalmi akciók. Az ilyen és ha­sonló témákat a következő hónapokban regionális — többek között Madagaszkár­ban, Daccában, Izlandban, Panamában rendezendő — nemzetközi békekongresszu­sokon vitatják meg: javasla­tokat, ajánlásokat készítenek elő az őszi moszkvai világ­­eseményre. Magyarországon is meg­kezdődnek az előkészületek. A hagyományos májusi béke­­hónap programját ezúttal szintén a világkongresszus­hoz kapcsolják. ..Béke Viet­namban”. címmel az Orszá­gos Béketanács — a KISZ- szel és a Művelődésügyi Mi­nisztériummal közösen — pá­lyázatot írt ki. Tudományos békekonferenciák egész sorát rendezik meg a közeljövő­ben. A magyarországi előkészü­letek csúcspontja az orszá­gos békekonferencia lesz, amelyet Budapesten tartanak, szeptember közepén. Ekkor választják meg — a korábbi budapesti és megy­ei béke­ta­lálkozók javaslata alapján — a moszkvai világkongresszus­­ra utazó ,népes magyar kül­döttség tagjait. (MTI) Még szeszélyes az ide­­i járás, de szorgalmas asszonykezek már a tavasz­nak dolgoznak. Ültetik, tűz­delik a parányi, még sápadt­­zöld Virágpalántákat, me­­­­lyek Székesfehérvár parkjai­ban, ligeteiben, s az útszélen két­é fognak virítani, s jobb kedvre deríteni a járókelő­ket. Májusban, ha majd a virágok derűt csalnak az ar­cokra, ne csak a természet Csodái jussanak eszünkbe, hanem azok az emberek is, akik e színfoltokat elénk va­rázsolják: a székesfehérvári Szolgáltató Vállalat kerté­szetének dolgozói. *** Nevelni és ápolni kell a zsenge palántákat, s nap mint nap ezt teszi Viniczai Istvánná és Bökönyi Józzsef­né. **♦ Lendvai Magdolna kezé­ben fehér hortenzia pompá­zik. (Fotó: Siska Maria) kertészedben Megemlékezések a Tanács­köztársaságról Ma a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának 54. év­fordulója alkalmából megye­­szerte megemlékeznek a dol­gozók. Székesfehérváron a Megyei Művelődési Központ István-termében délután há­rom órakor a Videoton MSZMP Bizottsága a dicsősé­ges Tanácsköztársaság ünne­pe alkalmából megemlékezést tart, amelyen ünnepi beszé­det mond Boór Ferenc, a Fe­jér megyei Tanács elnökhe­lyettese. Az ünnepségen a Fe­jér megyei Népi Együttes és a Videoton Irodalmi Színpa­da mutat be műsort. A megye művelődési házai­ban, KISZ-alapszervezetei­­nél, és az úttörőcsapatoknál is megemlékeznek a Tanács­­köztársaság megalakulásának évfordulójáról. Székesfehér­váron a Helyőrségi Klubban a Zalka Máté úttörő honvé-­ delmi zászlóalj gyűlést tart délelőtt kilenc órakor a hár­mas évforduló köszöntésére, amelyre meghívtak egy ve­terán vörös katonát, és egy szovjet tisztet, aki részt vett a felszabadító harcokban. A megemlékezés után a honvé­delmi szakasz pajtásai vetél­kednek a forradalmi elődök­ről. A Helyőrségi Klubban a Tanácsköztársaság tiszteleté­re kö­nyvkiállítás is nyílik. Csórón az úttörőcsapat a Tanácsköztársaság 54. évfor­dulója alkalmából lövészver­sennyel egybekötött honvé­delmi napot rendez. Bicskén ma délután három órakor kezdődik a művelődé­si házban az ünnepélyes meg­emlékezés a Tanácsköztársa­ság évfordulójáról.

Next