Fejér Megyei Hírlap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-23 / 69. szám
Az érvek mellé Ének a fákról Van-e fanatikus szószólója ? Világgazdasági híradó Fehérvári lakásprogram Minden tíz új lakásból hat a munkásoké Interjú a városi tanács vb titkárával Székesfehérvár modern lakótelepein — úgynevezett célcsoportos beruházásban — pontosan 999 panellakás épül az idén. A lakások részben az új belvárosban, a Velinszky lakótelepen épülnek — ezzel lényegében be is fejeződik a lakótelep felépítése —, részben a megyeszékhely legnagyobb lakótelepén, a Münnhcnen, illetve az annak folytatását képező Széchenyi úti lakótelepen. 1973-ban a Széchenyi út és a Horvát István utca kereszteződésénél két tízszintes épület készül el. A 999 idei fehérvári lakás közül 414 lesz állami (vagyis tanácsi bérlakás) és 585 szövetkezeti (azaz tanácsi értékesítésük — Kik kapnak idén lakást Székesfehérváron? — tettük fel a kérdést dr. Schreck Jánosnak, a városi tanács vb-titkárának. — Akár névsorral is válaszolhatnék: a végrehajtó bizottság által eddig 1973-ra elfogadott lakáskiutalási névjegyzékkel. (332 szövetkezeti és 101 állami lakás kerül az eddigi névsor alapján elosztásra.) Amíg azonban egy ilyen részeredményig is eljutunk, igen sokrétű feladatokat kell megoldanunk. Elsősorban is: biztosítanunk kell a szanálások „fedezetét” lakások formájában. A Velinszky és a Münnich lakótelep felépítése — legalábbis ami a lakóházakat illeti — lényegében befejeződik ebben az esztendőben. Ez viszont egyúttal azt is jelenti: még 1973-ban gondoskodni kell az új lakásépítési területek kijelöléséről, hogy az építők el tudják kezdeni az 1974-ben átadásra kerülő lakások szerelését. Ehhez kisajátításokra van szükség, hiszen ha az ésszerű városszerkezetet meg akarjuk őrizni, csak már lakott területre építkezhetünk. Sor is került kisajátításokra, sőt a szanálás is folyamatban van már a November 24 lakótelep bővítéséhez a Mikszáth Kálmán utcában és a Forgó utcában; a Pintér Károly lakótelep bővítéséhez a Palotai utcában és a Szeder utcában (egészen a kenyérgyárig), valamint a Széchenyi utcában (a Horvát István utcai saroktól a Barnevál telepig). A Fürst Sándor utcai és Schönherz utcai tömbbelsőben idén megkezdődik az egészségügyi szakközépiskola és kollégium építése a megyei tanács beruházásában, s ez ugyancsak szanálást igényel. Mindezt összevetve 1973-ban körülbelül 140 lakást kell szanálnunk, s a kiköltözőknek lakásra van szüksége. — Mennyi lakást „vásárolhatnak” a fehérvári üzemek, vállalatok? — Az 1971-ben hatályba lépett lakásügyi jogszabályok szerint a városban működő vállalatoknak, intézményeknek valóban lehetőségük van arra, hogy a tanács végrehajtó bizottságától bérlőkijelölési, illetve vevőkijelölési jogot vásárolhassanak állami, illetve szövetkezeti lakásokra. Céhszerű intézkedés ez, hiszen így a vállalati pénzeszközök felhasználásával elősegíthetik dolgozóik lakásigényeinek teljesítését. Idén hozzávetőlegesen 190 lakás kerül ilyen módon értékesítésre, s a befolyó pénzt a tanács az alapközművek fejlesztéséhez és újabb lakások felépítéséhez használja fel. — Folytatódik idén is a pedagóguslakás-program? — Igen. Az ifjúságpolitikai törvény és az ide vonatkozó párthatározatok késztették arra a városi tanács végrehajtó bizottságát, hogy kiemelten foglalkozzék a pedagógusok lakásigényeinek kielégítésével.Erre a célra 1973-ban 27 lakás felhasználását hagyta jóvá a vb. A pedagóguslakás-fronton egyébként nemcsak általános- és középiskolai tanárok lakásgondjai szerepelnek. Mint ismeretes, tavaly főiskolai szintre emelkedett Fehérváron a geodéta-képzés, ezen kívül a gépipari technikumban is munkához látott egy főiskolai csoport. Szeretnénk az itt dolgozó főiskolai tanárokat is letelepíteni a városban. Bizony, a lakáskérdés összefügg a lakosság művelődési, szolgáltatási igényeinek kielégítésével, ezzel a másik gondunkkal is. Vegyük példaként az egyre növekvő megyeszékhely egészségügyi ellátottságát! Itt két zavaró tényező lép fel: egyrészt nem rendelkezünk minden területen korszerű rendelőintézetekkel, másrészt nincs kellő számú körzeti orvosunk. A vb idén 10 lakást szán arra a célra, hogy üres körzeti orvosi állásainkat Fehérváron letelepített orvosokkal tudjuk megtölteni. (Rövidesen előbbre lépünk egyébként a rendelőintézeti hálózat bővítése terén is: a Münnich lakótelepen az ötéves tervidőszak végéig felépül a 24 orvosi rendelésnek helyet biztosító egészségügyi komplexum.) Vagy még egy példa, ezúttal a művelődésügy területéről: nem kielégítő az általános iskolai tanterem-ellátottság, a kollégiumok, óvodák befogadóképessége, viszont , ilyen rendeltetésű épületekbentalálhatunk lakásokat is. Az ilyen épületekben lakó családok kiköltöztetésével tovább növelhetjük az intézmények befogadóképességét. — Sajnos, több fehérvári család él még egészségtelen rossz lakásokban. Ők bizonyára előnyben részesülnek a lakáselosztás során. (Riport a 3. oldalon.) ráér a csávási pip... Páratlan ritkaság a megyék kertje számára Pest, Buda, Óbuda egyesítésének századik évfordulója alkalmából a budapesti Népligetben megépítik a megyék kertjét. Ez a 25 ezer négyzetméter nagyságú sétapark tulajdonképpen az ország egész területének jellegzetességeit eleveníti meg: minden megye a maga sajátos növényeivel, kőzeteivel, létesítményével díszíti majd a Könyves Kálmán körút és Vajda Péter utca közötti hatalmas területet. Az egyes megyék területrészét már kijelölték, a tereprendezési munka, a tűzés csatornahálózat építése javában folyik. Megkezdődtek a parkot létesítő egyes megyék munkálatai is, amelyek számos érdekességgel gazdagítják majd a környéket. A pécsiek például Zsolnay díszkutat építenek, a Szolnok megyeiek mezőtúri téglával rakják ki a sétautat, Nógrád megye hatalmas üvegmedencét létesít. Az egyik legérdekesebb látványosságnak azonban Fejér megye parkrészlete ígérkezik. Fejér megye parktervét Borzavári László, a dunaújvárosi kertészmérnök készítette. A köralakú kertkompozíciót nemcsak a megye jellegzetes fái és cserjéi alkotják, hanem olyan növényritkaságok is díszítik majd, amely az országban egyedül csak ebben a megyében található és amelynek létezéséről a szakembereken kívül csak kevesen tudnak. Ez a különlegesség az úgynevezett keleti gyertyánfa, a gyertyán gyönyörű és rendkívül ritka változata. A gyertyán világos színű, csaknem fehér fája a hazai fák közül a legkeményebb és legnehezebb. A gyakran háromszáz évnél tovább élő fa kitűnő megmunkálhatósága miatt régóta becsült. A keleti gyertyán szépségével is feltűnést kelt: ágainak különleges vonalvezetése, koronájának formája megkapó látványt nyújt. Ez a fa az országban egyedül Csákvár mellett található, az itt húzódó védett területen. Innét szállítanak most Budapestre tíz ilyen fiatal fát. A faritkaságon kívül több más érdekesség is látható lesz a Fejér megyei parkrészlegben. A terület spirálisan haladó útjait velencei gránitkővel rakják ki és elhelyeznek egy nagy kőtömböt is. Ezt Székesfehérvár és Dunaújváros címere diszíti majd és ez a vésés lesz rajta olvasható: „Fejér megye a 100 éves Budapestért’’. A kőtömb közelében padok és vízmedence gazdagítják a környéket. A tíz keleti gyertyán rövidesen útrakel, földlabdával együtt, különös gondossággal szállítják el a megyék kertjébe. FEJÉR MEGYEIf == w ffttfPfe IBT, ........ '*‡: Péntek, «H| fijp ShF JmL cMS Jf 1973. március 23. | jflEl ■ X ,|B£|f8ly IS mmáÉm XXIX. évfolyam JESSSk 99. szám AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | | Folytatja tanácskozását az országgyűlés Csütörtökön, a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vesz Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke; Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés folytatta a Minisztertanács beszámolója feletti vitát, elsőként Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára szólalt fel, majd a vita további részében felszólalt — többek között Herczeg Károly megyénk országgyűlési képviselője is. A vitát Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke foglalta össze. A Fejér megyei képviselők egy csoportja a tanácskozás szünetében Herczog Károly feladólálása a számítástechnikáról és a jármlyprogramról Tisztelt Országgyűlés! K Kedves Elvtársak! A párt Központi Bizottságának határozata óta négy hónap telt el; teljesen egyetértek Fock elvtárssal, hogy népünk nagy egyetértéssel fogadta. Képviselői tevékenységem tapasztalata alapján ,is hangsúlyoznám, hogy főleg az üzemekben, de falvainkban is a dolgozó ember igenléséretalált az, hogy a munkásosztály politikai, erkölcsi,és nem utolsó,sorban anyagi szempontból is az őt megillető hangsúlyt kapta a határozatban, őszinte hittel vallom, hogy ezt egész népünk, szocializmust építő hazánk érdeke! Szeretném kifejezni az általános egyetértésemet, az aktív és folyamatos kormányintézkedések és cselekedetekkel kapcsolatban. Tényként fogalmazhatom, hogy gazdasági, társadalmi életünk előrevitelét, javítását a kormány és a minisztériumok számtalan intézkedése fémjelzi. Kérem képviselőtársaimat, hogy ennek felsorolásától tekintsenek el, mivel ezt az expozé részletesen elénk tárta. Természetes dolog, hogy a párt és kormány politikájával, intézkedéseivel való eszmei, gondolati egyetértés nagyon fontos, de valós eredménye akkor van, ha ez cselekedeteinkben anyagi erővé válik. Számokkal bizonyítható, hogy ez országosan is, de minálunk is így van. Megyénk eredményei is alátámasztják a Minisztertanács beszámolóját. Engedjenek meg csak néhány adatot: — Az ipar termelése megyénkben két év alatt 22—23 százalékkal emelkedett, a növekedés 80—85 százalékának forrása a termelékenység. Bíztató, hogy 1973 év első két hónapja is jó eredményt mutat. (Folytatás a 3. oldalon) Az ülésteremben (Fotó: Rabáczy)