Fejér Megyei Hírlap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

Vasárnap, 1973. április 1. A Járműjavító legjobb éve volt Ha jól belegondolunk, c­sak az időt tekintjük, akkor 1 esztendővel a gazdaságirá­­yítási rendszer módosítása tán már nem annyira dícsé­­rtes dolog, ha valamelyik nem teljes egészében az új a­dósági irányítási rendszer jelleme alapján cselekszik,­­ és jól él annak minden v­agy legalábbis legtöbb tehe­tségével. Azonban a gyakor­it, mint legtöbbször, most is isolja az ilyen következte­­tseket. Jelenleg ugyanis még évesebb az ilyen üzemek sáma, mint az ellenkező pél­­át képviselőké. Éppen ezért a MÁV szé­­esfehérvári járműjavító­gazgatójának, Németh Imré­­ék véleményével — úgy vé­­lm — nem lehet egyet­érte­­i, hogy tudniillik: — Miért ■nne példás dolog a kollok­­vára, beosztottakra és ve­lőkre nézve, hogy a gondok zenére egész évben volt munkánk, hogy teljesítettük érvünket? Ez a feladatunk... De kezdjük az elején. Az nem életében, 1957 óta, ami­­or ismét a MÁV-hoz csatol­­ik, az 1972-es gazdasági év olt a legnehezebb. Az ok n­em volt munkájuk. Helye­sében: kapacitásuk jelentős ásze nem volt munkával fe­­ezve. Mindez azonban nem rossz éves terv, vagy az zemvezetés nagy hibája olt, hanem a beruházási pa­­tika évközi módosításából redt. A beruházások kon­­strálására hozott ésszerű in­­tzkedések a MÁV beruházás­i tevékenységét is érintették e­gy sor feladatot későbbi idő­­s kellett halasztani. A beállott helyzetet így jllemezte az igazgató: " A második félévben bárhonnan s bármilyen munkát kény­­tlenek voltunk felkutatni és leállani... Ebben a kijelentésben nncs semmi túlzás, mert va­lóan „bárhonnan és bármi­ben” munkát elvállaltak, például: minden előkészítés s előzetes anyagbiztosítás nélkül, igen rövid idő alatt elkészítettek a Könnyűfémmű számára ; egy darupályát, ezenkívül adagolókat, egyéb kovácsolási munkákat vé­geztek a fehérvári gyár ré­szére. Az Északi Járműjavító­tól átvettek egy sor munkát és munkaerővel is kisegítet­ték a társüzemet. A fényes­­­litkei vasúti csomóponthoz nagyméretű darupályát, az úgynevezett központi vonóké­szülék kipróbálására 20 ko­csiból álló kísérleti szerel­vényt gyártottak. Új típusú szikratörőket, a Fejér me­gyei Kórház részére ajtókat, ablakokat készítettek, 150 HÉV-kocsi javítását­­végezték el. Saját maguk tervezték meg és gyártottak le — re­kord idő alatt — két szemé­­gépkocsi-szállító vasúti ko­csit — elsőként az országban. A MÁV Kórház részére fűté­si berendezést készítettek, s részt vettek a budapesti föld­alatti építésének befejező munkálataiban is: rozsda­mentes és réz alapanyagú bo­rítólemezeket gyártottak, stb. Összesen mintegy 150 000 munkaórát töltöttek ki ezek­kel az évközben vállalt fel­adatokkal. Vagyis sikerült a folyamatos munkát megte­remteniük az üzemben. A körülmények kényszerí­tő hatása — mondhatnánk, egyetértve a gyár igazgatójá­val — s ők nem tettek mást, mint eszerint cselekedtek. Igaz, s talán az is, hogy sze­rencse is társult akaratunk mellé. Csakhogy vannak még üzemek, ahol hasonló körül­mények és azonos lehetősé­gek (ami mellé minden bi­zonnyal a szerencse is páro­sult volna!) mellett, nem ér­nek el említésre méltó ered­ményt. Azt is mondhatnám, nem tudnak élni a lehetőség­gel, nem ismerik fel. Ezért vélem dicséretesnek a székes­fehérvári járműjavító múlt évi­ eredményeit. Ezt támaszt­ják alá Völgyi Imre főköny­velő által elmondott adatok is: — Termelési érték­tervün­ket 282 millió forintra telje­sítettük, ami hárommillióval több a tervezettnél. A nem MÁV megrendelésre, hanem más vállalatok számára vég­zett munkáink értéke a ter­vezett 174 millió forinttal szemben 181 millió forint volt, azaz 104 százalék. Nye­reségünk 46 millió forint, 27,6 s­ázalékkal több az eredeti célkitűzésnél. Az elmondottak bizonyára kellően érzékeltetik az 1100 fős kollektíva múlt évi erő­feszítéseit, eredményeik je­lentőségét. A mindenkori kö­rülményekhez igazodni tudó vezetés, s kiváló munkásgár­da összefogása révén lett a legrosszabbnak ígérkező esz­tendő­­ a legjobb. Az eddigi legmagasabb nyereséget oszt­hatták szét 30-án, pénteken, átlag 22 munkanap bérének megfelelő összeget. Tavaly például 19,5 napot fizettek. Sok mindent le kellene még írni, hogy például január 1- től átlag 45 fillérrel emelték saját erőből a munkásgárda órabérét (nem szólva most a március 1-i központi bérfej­lesztésről), hogy idén új fel­adatra, a gőzmozdony-kazá­­nok javítására kell átállniuk, aminek előkészületei jórészt megtörténtek és megindult a javítómunka is, stb. De vége­zetül csak egy véleményt még: — Olyan feladatokkal bir­kóztak meg rekord idő alatt, ami több más üzemben hó­napokat, éveket vett volna igénybe. Például: a 20 kocsi­ból álló gépkocsi-szállító sze­relvény megtervezése és le­gyártása. Ilyen vasúti kocsi — amit hazánkban még nem gyártottak — megtervezése, ismerve tervezőintézeteink kapacitását, több hónapot, esetleg egy évet vett volna igénybe, ha nem ők csinál­ják ... A nem üzembeli szakember, úgy vélem nem volt elfogult. Takács Ferenc Erzsébet elbúcsúzott Tavaly ilyentájt még a Du­­nai Vasmű nevezetességének támított a folyamatos acél­­öűtőmű építőinek segítőtársa, huszonötezer kilogrammot melő Erzsébet-daru. A 3-ANZ MÁVAG híd-gyáregy­­égének szerkezetlakatosai a lapokban szerelték le ezt az emelő monstrumot. Kereszte­si­­ László munkavezető már csak a vasúti kocsikba emelt darabokat mutathatta. — Ezzel a daruval építet­tük a budapesti Erzsébet-hi­­dat. Erről az építkezésről kapta a nevét is. Most szállít­ják, darabokra szedve,­ a le­ninvárosi építkezésekhez — tájékoztatott Keresztesi László. Elmondta, hogy a Ganz­ból még most is csak­nem harmincan dolgoznak a helyszínen, de a főcsarnok lé­nyegében már kész. A képen előtérben látható, alacso­nyabb részen pedig kilencven százalékban befejezték a sze­relést. — Ezt a hosszabbítást is befejezzük egy hónapon be­lül. Úgy tervezzük, hogy jú­niusban elvonulunk, átadjuk a helyet más vállalatoknak. Tehát most még nem utazunk az Erzsébet után. A csarnok egy része üveg­burkolatot kapott. Az egyik felvételen úgy tűnik, mintha már kész is lenne. Az ellen­kező oldal kusza szerkezetei azonban még lázas munkáról vallanak. És ha a toronydaru most el is hagyja a helyszínt, marad még itt olyan monst­rum, ami csodálható. Az ön­tőcsarnok félszáz méteres mennyezete alatt mozognak az 550 tonnásak, a két szer­kezet teherbírása egyenként 280 tonna.­­ Az öntőcsarnok tetejére négy kisebb darut is szerel­tünk, ezek látják majd el a „nagyokat”. Meghibásodás esetén segítenek az alkatré­szek cseréjénél — mondta el a munkavezető. Észrevéve a nagy magasságban serényke­dő szerelők életveszélyesnek tűnő mozdulatait, hozzátette: — Komolyabb üzemi bal­esetünk nem volt az építke­zés alatt. Csak most, néhány napja az egyik emberünk volt vigyázatlan. Rosszul kötötte ki magát, és egy hirtelen mozdulatnál kioldott a biz­tosítókötél. Körülbelül öt méterről zuhanhatott le. Sze­rencséje volt, megúszta bor­darepedéssel és néhány zúzó­­dással. Ez egyébként az utol­só emlékünk az Erzsébettel, ugyanis éppen azt bontotta a szerelő. (Fotó: Kabáczy) HÍRLAP 3 Fejér megye fehérebb let — adtuk hírül egy esztendővel ezelőtt lapunk hasábjain, a Legfőbb Ügyész országos statisztikai felméré­sei alapján. De mi történt a legutóbbi egy esztendő alatt? Növekedett a bűnözési arány? Vagy éppen ellenkezőleg­, tovább javult me­gyénk helyzete e tekintetben, s Fejér megye ismét „fehérebb” lett? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel dr. Má­­tay Pál megyei főügyészt. * — Hol áll megyénk az országos bűnelköve­tési statisztikában? — Hazánkban nyolc év távlatára visszate­kintve tízezer lakosra átlagosan 103 bűnelkö­vetés jut évente. Az ország megyéi közt ter­mészetesen vannak „fehérebb” és vannak „sö­­tétebb” megyék a bűnelkövetések gyakorisá­ga alapján. Bács-Kiskunban 143 ez az arány­szám, Hevesben 69. Megyénkben tízezer lakos­ra 131 bűnelkövetés esik átlagosan, a megyei statisztika 1970 óta folyamatosan javuló ten­denciát mutat. 1972-ben 636-tal kevesebben követtek el megyénkben bűncselekményt, mint egy évvel korábban, s 703-mal kevesebb bűn­­cselekmény elkövetésére került sor. * — Tehát: csökkent a bűnözés megyénkben. — Valóban. Míg országosan 2,3 százalékkal­ emelkedett a bűnözés, Fejér megyében 13,4 százalékkal csökkent a bűncselekmények szá­ma. — Minek köszönhető ez a jelentős mértékű csökkenés? — Van ebben az örvendetes jelenségben egy sor véletlen elem is. Végső soron azonban, úgy vélem, mindenekelőtt a tudatos megelőző te­vékenységnek köszönhető. A rendőri megelő­ző munkát — megyei kezdeményezésre — ta­valy már szélesebb körű társadalmi akció is segítette. Így 1972 nyarán megyénk munkás­őrei társadalmi tulajdon­védelmi hónapot tar­tottak, sőt az akciót követően is sokat tettek a munkásőrök a maguk munkahelyén annak érdekében, hogy felderíthetővé váljanak a bűncselekmények elkövetésére módot adó té­nyezők. — Sor került más, hasonló intézkedésre is? — Igen. A társadalmi tulajdon védelmére vonatkozó feladatot kapott a munkásőrökhöz hasonlóan az Ifjú Gárda minden egyes kisze­­se. De sokat segítettek a tanácsok, és szerve­zett akciónkként tartjuk számon azt az in­tézkedést is, hogy a gazdasági bűncselekmé­nyekkel kapcsolatban ezer példányban bo­csátottunk közre tájékoztató füzetet. • — Melyek a leggyakoribb bűncselekmé­nyek? — A vagyon elleni bűncselekmények képe­zik a megyénkben 1972-ben elkövetett bűn­­cselekmények több mint 60 százalékát. Ezeket nyomban a közlekedési bűncselekmények kö­vetik a „rangsorban”. (Tanulságos dolog, s a megelőző munka si­kerét bizonyítja: a vagyon elleni bűncselek­ményeknek csak a kisebb hányadát követték el a társadalmi tulajdon sérelmére. Érdekes az a tény is, hogy a vagyon elleni bűncselekmé­nyek túlnyomó többsége csak alacsony, 1000 forinton aluli kárral járt. A betöréses lopások statisztikáját véve példának: ezek 51 száza­léka járt ezer forinton aluli kárral, 23 száza­lékuk pedig még az 500 forintos kárértéket sem érte el. Persze, félreértés ne essék: a be­törés „apróban” is betörésnek számít.)­­ * — Megtudhatnánk, főügyész elvtárs, milyen a helyzet megyénkben az élet elleni bűncse­lekményekkel kapcsolatban? — Az imént említést, tettem már arról, hogy összességében véve csökkent a bűnözés me­gyénkben. Sajnos, ezen belül egy-két vonat­kozásban romlott a helyzet. Ez utóbbiak közé tartozik ez az igen súlyos kategória is: a szán­dékos emberölések száma nőtt a megyében. Ez egyébként a legszomorúbb vonása a bűnelkö­vetési statisztikának. Természetesen itt igen kis számokról van szó. 1971-ben tízen alul volt az emberölések száma, 1972-ben pedig tíz fö­lött. — Mi az oka a növekedésnek? — Könnyen feltárható: 1972-ben 5 olyan eset történt, amikor a gyermekanya szülés közben megfojtotta csecsemőjét. Látnivaló te­hát, nem a közbiztonság romlásáról van szó, hanem egy olyan társadalmi jelenségről, amely ellen főként tudati eszközökkel, foko­zott felvilágosító munkával lehet fellépni. •­­ Sok szó esett a korábbi években egy má­sik aggasztó jelenségről, a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekről. Mi a helyzet napjainkban? — Örvendetesen csökkent megyénkben a fiatalkorú bűnözés, egy esztendő­ alatt egyhe­­teddel. E tekintetben sorrendben majdnem a legjobbak vagyunk az ország megyéi között. — Mi eredményezte a csökkenést? — Úgy vélem, ez arra vall, hogy sokkal szervezettebb volt ifjúságvédelmi tevékenysé­günk, mint bármikor, aminthogy valóban ta­pasztalható is, a tanácsok és az ifjúsági szer­vezetek ilyen irányú tevékenysége 1972-ben aktívabbnak, cselekvőképesebbnek bizonyult. * — Csökkent-e az erőszakos bűncselekmé­nyek száma? — Igen, s ezen az általános kategórián be­lül is közel egyharmaddal a garázdaság. Ré­sze van ebben a bűnüldöző szervek követke­zetes szigorának, rendőreink határozott fel­lépésének, és része van a bírósági ítéleteknek. (Pusztán a helyes jogi minősítés természe­tesen nem „csökkenti” az erőszakos bűncse­lekmények számát. Igaz, hogy közrejátszott a garázdaságnak minősülő cselekmények számá­nak csökkenésében, viszont ugyanakkor nö­vekedett a súlyos testi sértések kategóriájába jutó cselekmények száma. A közérthetőség kedvéért: egyszerűen arról van szó, hogy pél­dául egy családon belüli verekedés nem szá­mít feltétlenül garázdaságnak, lévén a garáz­daság fő jellemzője a közösségellenesség, köz­botrányokozás.­ •­­ Minden egyes gazdasági bűncselekmény bírósági tárgyalását nagy érdeklődéssel kíséri a­­közvélemény. Szükségesnek látjuk tehát megkérdezni, ezek felderítésével kapcsolatban milyen tapasztalatok állnak főügyész elvtárs rendelkezésére? — Az elmúlt évben a gazdasági bűncselek­mények száma csökkent ugyan megyénkben, a gazdasági bűncselekményt elkövetők száma viszont nőtt. Nem nagy számokról van szó ez­úttal sem, mégis nyugtalanítóak, hiszen min­den egyes gazdasági bűncselekmény közvetle­nül a népgazdaságot károsítja. — A vállalati haszon jogtalan növelése a fogyasztók kárára? — Igen, többek közt ebben rejlik a gazda­sági jellegű bűncselekmények nagy társadalmi veszélyessége, fennáll a lehetősége annak, hogy például üzérkedés, vagy szükségtelen ke­reskedelmi közbeiktatódás miatt sok embert ér kár. Fokozza az ilyen bűncselekmények társadalmi veszélyességét az a tényező is, hogy nehezen felderíthetők. A közvéleményben pe­dig, jogosan, mindig nagy felháborodást vál­tanak ki. — Mit lehet tenni felszámolásuk érdeké­ben? — A jövőben is fokozott szigorral sújtunk le az üzérkedőkre, a tisztességtelen haszonra törekvőkre, bárkiről is legyen szó. Bíztató tény, hogy a közélet tisztaságának durva meg­sértését jelentő bűnügyünk nem volt az el­múlt évben, megyénk közéleti tisztasága hatá­í­rozottan jónak mindható. Ez annak köszön­hető, hogy a megye politikai vezetésének erre vonatkozó következetes küzdelme meghozta gyümölcsét. • — Hadd tegyünk fel végül kérdést egy igen általános problémával kapcsolatban! Főügyész elvtárs szerint milyen a rend megyénk köz­útjain? — A megye területén elkövetett közlekedési bűncselekmények száma jelentősen csökkent. (Egyébként hasonló tendencia tapasztalható országos méretekben is.) Ez nagyon örvende­tes jelenség. Bebizonyosodott: a gépjárművek számának növekedése nem jelen­ti azt, hogy feltétlenül növekedni kell a balesetek számá­nak is. Bebizonyosodott immár a gyakorlat­ban is, hogy nincs szó effajta objektív tör­vényszerűségről. Persze, a csökkenő tendencia ellenére is sok áldozata van még az emberi felelőtlenségnek közútjainkon — sok még a tennivaló. — Mi okozza a legtöbb balesetet? — Továbbra is a gyorshajtás, legalábbis me­gyénk útjain. Ezt követően az elsőbbségi jog meg nem adása a leggyakoribb balesetet ki­váltó tényező, de gyakran keletkeznek bal­esetek szabálytalan kanyarodásból, szabályta­lan előzésből, és sok bajt okoznak a szabály­talankodó gyalogosok is. Általában véve a járművek közül a személygépkocsik és a mo­torkerékpárok „vesznek részt” leggyakrabban balesetben. — Az alkoholfogyasztás is közrejátszik a balesetekben? — Feltétlenül, és pedig nemcsak a közleke­dési balesetek bekövetkeztében, hanem az összes bűncselekmények, kiemelten a fiatal­korú bűnözés tekintetében is „ludas” az al­kohol. Sokkal kevesebb balesettel kellene szá­molnunk, ha nem lenne olyan elterjedt az al­koholfogyasztás. Ezen változtatni, persze, ne­héz dolog. A társadalmi szokásoknak kellene megváltozniuk, annak, hogy nem történhet szíves vendéglátás, családi és baráti összejö­vetel, öröm vagy bánat, alkoholfogyasztás nélkül.• — Mindent összevetve: megnyugtató a tör­vényesség helyzete megyénkben? — Általánosságban véve jónak tartom me­gyénkben a törvényesség helyzetét. A bűnözés ilyen nagy arányú csökkenése feltétlenül ör­vendetes jelenség, annál inkább, hiszen a bű­nözés gyakorisága szempontjából megyénk földrajzi fekvése korántsem mondható kedve­zőnek. A sok fontos közút és vasútvonal, amely megyénkén áthalad, egyúttal azt is jelzi: a bűnözők „átmenő forgalma” is na­gyobb itt, bűnelkövetés szempontjából ez a földrajzi helyzet „fertőzöttebbé” teszi a me­gyét. Hogy mégis sikerült ilyen jelentős ered­ményeket elérnünk a bűnözés csökkenésében, az nem kizárólag a véletlen műve, hanem na­gyon is a tudatos rendőri megelőző munkáé — fejezte be nyilatkozatát a megyei főügyész. Mekis János Fejér megye ismét „feltel” lelt Erélyes intézkedések a társadalmi tulajdon védelmében [~] Betörés „apró­ban” | | Még mindig sok a közlekedési baleset Interjú a megyei főügyésszel

Next