Fejér Megyei Hírlap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-05 / 155. szám
Rádióműsor Kossuth rádió 8.20: A csárdáskirálynő. Részletek Kálmán Imre—Gábor Andor operettjéből. 9.10: Mindenek ébredeznek. Tömörkény István elbeszélése. 9.25: Astrid Varnay és Fritz Wunderlich énekel. 10.05: Mi és a nemzeti múlt. 10.25: Dvorzsák: VII. szimfónia. 11.00: Magyar Remekírók. Csokonay Vitéz Mihály minden munkája. 11.30: Mozart: A-dúr klarinétötös. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.35: Melódiakoktél. 13.49: Vita a korszerű mezőgazdaságról. 14.09: budapesti muzsika. Epizódok a főváros zenei életéből. V. rész. 14.44: Venezuelai népi dallamok. 15.10: A világgazdaság hírei. 15.15: Rádiószínház (1959). Az ész bajjal jár. Gribojedov verses vígjátékának rádióváltozata. 16.41: Mendelssohn-művek. 16.05: Népdalgyűjtő úton Bartók Béla nyomában. Szerkeszti: Denijs Dille. 32. rész. 17.30: Beethoven: Tizenkét változat Händel: Judás Makkabeus c. oratóriumának egy témájára. 17.43: Körmikrofon. Mester Ákos és Vértes Csaba műsora. 18.08: Bemutatjuk a Generál-együttes új lemezeit. 18.43: Miért igen, miért nem? Zenéről — tíz percben. 19.25: Kritikusok fóruma. Dilettánsok és literátorok. 19.35: Jákó Vera és Győri József énekel. 20.05: Delibes, Lakmé. Háromfelvonásos opera. 23.07: Könnyűzene öt városból. 0.10: Liszt-kórusok. Petőfi rádió 8.05: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának Debussy- és Bartók-felvételeiből. 9.03: Vidéki népi zenekarok műsorából. 9.30: A 04. 05. 07 jelenti. Balesetek, tűzesetek, bűnügyek. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.03: Könnyűzenei híradó. 12.33: A tárgyak bűvkörében. Tóth Benedek írása. 12.43: Purcella kórusműveiből. 13.03: Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. 13.20: Birkás Lilián énekel. 14.00: Kettőtől—hatig. A Petőfi rádió zenés délutánja. 18.10: Magyar remekírók. Csokonay Vitéz Mihály minden munkája. 18.40: Éneklő világ. Zúg a víz, zúg az ár. 19.05: Rádióhangversenyekről. 19.35: Emlékezzünk régiekről. Tut-Andi-Amon sírja. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.25: Új könyvek. (Ism.) 20.28: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Lécverő. Bába Mihály rádiójátéka. 21.04: Népdalcsokor. 21.50: Kucséber, kintornás, rikkancs. Békés István könyvét ismerteti Iszlai Zoltán. 22.00: Hangversenynaptár. 22.15: Részletek Bródy Tamás és Eisemann Mihály operettjeiből. 23.15: Zenekari muzsika. 3. műsor 18.10: A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új felvételeiből. 18.56: Cliff Richard énekel. 19.15: Felicia Weathers Verdi és Puccini áriákat énekel. 19.47: Iskolarádió. Kollégiumi órák. 20.30: A dzsessz kedvelőinek. Jimmy Smith felvételeiből. 20.59: Dohnányi Ernő zongorázik. 21.47: Bach-művek. Televízióműsor BUDAPEST 16.53: Hírek. 17.00: Nemzetközi teniszverseny. (Színes!) Közvetítés Wimbledonból, felvételről. 18.00: Családi ház. Riportműsor. III. rész. 18.40: Téka. 19.10: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Mary Ross műsora. (Színes) NSZK zenés film. 20.45: Jelentés. A Tv tudományos-kulturális figyelője bemutatja a tatabányai Bányász Színpadot. I. rész. 21.25: Nyitott könyv. Kertész Ákos: Névnap. 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás. 22.30: Telesport: Nemzetközi teniszverseny. (Színes!) Közvetítés Wimbledonból, felvételről. Osztrák tv I. 10.00: Iskola tv. 18.00: Az én fiam. Filmsorozat. 18.25: Jó éjszakát, gyerekek! 18.30: Sportmozaik. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Félelem. Dokumentumfilm. 21.50: Tv-híradó. Osztrák tv II. 14.00: Közvetítés Wimbledonból. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthírek. 20.09: Aktuális események képekben. 20.15: Az ifjú Törless. Film. 21.30: Megmagyarázhatatlan történet. Filmsorozat. 21.55: Osztrák képek. 22.15: Tv-híradó. 22.45: Sporthírek. Jugoszláv tv 14.00: Wimbledon. Tenisz. 16.45: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.45: Sorozat gyermekeknek. 18.00: Népzene. 19.00: Mozaik — kulturális műsor. 20.30: A Karamazov testvérek — sorozat. 21.30: Az első koncert. 22.25: Más Tv-központok műsorából. 2. műsor 14.00: Wimbledon: Tenisz. 20.30: Kör. 21.15: Zágrábi rajzfilm-iskola. 21.30: Parasztok — filmsorozat. 22.30: Huszonnégy óra. Pozsonyi tv 16.35: Hírek. 16.40 Autósok, motorosok. 17.00: Ifjú szemmel. 18.00: Slágerstúdió. Az NDK televízió műsora. 18.40: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Kőművesek. 20.00: Hatalom dicsőség nélkül. 3. rész. Tv-játék. 21.15: Meghívás — önmagunknak. 21.25: Tv-híradó — Szovjet tudomány és technika. 21.55: Szovjet film. 2. műsor 14.00: Közvetítés Wimbledonból. 19.35: Tv-híradó. 19.40: Öveges professzor kísérletei. 20.00: Tündérek — A. Adam Giselle című bábjátékának tv-változata. 21.05: Tv-képernyő. 21.35: Tv-híradó. A Kossuth Kiadó új könyvei Ripp Géza műve — „Politikai gazdaságtan és ideológia” — történelmi visszapillantás, mert megmutatja a politikai gazdaságtan szerepét a marxista társadalomfelfogás kialakulásában, részletesen elemzi a klasszikus politikai gazdaságtan alaptételeit, természetesen Marx megállapításaibólkiindulva. A szerző szerencsésen ötvözi a korábbi és az új polgári szemléletek kritikáját; nem időrendben halad, hanem kérdéscsoportonként. E módszerrel dolgozza fel a tudomány és ideológia viszonyát, elemzi a politikai gazdaságtan ideológiától mentes, de szívósnak bizonyult tanait, a modern pozitivizmus irányzatait, azokat a divatos, de képtelen kísérleteket, amelyek a marxi életművet meg akarják tisztítani” a politikától. Igényes munka Ripp Gézáé, s nagy erénye a legfrissebb tapasztalatokat is szemügyre vevő mérlegelés. ÚJ RADIKALIZMUS Gil Green tanulmánya a „Napjaink kérdései” sorozatban jelent meg „Új radikalizmus: anarchizmus vagy marxizmus?” címmel. Mint a szerző megállapítja ,Korunknak történelmileg egyedülálló, egyik legfigyelemreméltóbb jelensége a fiatalok több mint egy évtizede tartó, tömeges lázadása". Gondolatai e csomóból erednek, s elvezetnek az anarchizmus változó arcának megmutatásáig, a naív forradalom „csinálás” gyakorlati tapasztalatainak elemzéséig éppúgy, mint a reform és forradalom, a marcusei tanok, a gerilla mozgalmak kérdéseinek taglalásáig. Nem a tudományos elvontság, sokkal inkább a gyakorlatias érvelés Green célja, s sikerrel el is éri ezt. Tényei,adatai a párizsi kommüntől, Bakunyintól szinte napjainkig összefogják a leglényegesebbet, választ kereső vizsgálódása kiterjed a nagy amerikai monopóliumok munkásainak harcaira, a szakszervezeti mozgalom dilemmájára éppen úgy, akárcsak a négerkérdésre, s a terrorizmus problémáira. A MARXISTA KONCEPCIÓ A politikai történelemnek aligha van népszerűbb és többet használt fogalma, mint a demokrácia. Dr. Kiss Artur könyvében — „Marxizmus és demokrácia” — nemcsak arra vállalkozik, hogy e fogalomról összefoglalja a marxista koncepciót, hanem arra is, hogy részletekbe menően elemezze a demokráciának, mint politikai kategóriának változó történelmi tartalmát, ismérveit, a burzsoá és a szocialista demokrácia jellemzőit. Fontos vonása a kötetnek a nyíltság, a kényesnek vélt problémák gyakorlati példákra támaszkodó tárgyalása, s az, hogy a tudományos igényesség és a közérthetőség nehéz követelménye csorbítatlanul érvényesül. M. O. Tudománytechnika 10 000 sertéshez gondozó A moldvai Telenesti falu közelében 21 kolhoz összefogásával közös sertéshizlaldát és szarvasmarha telepet létesítettek. A hatalmas, 10 ezer állatot befogadó sertéshizlaldában automaták segítségével egyetlen ember intézi az etetést, a takarítást, a meghatározott mikroklíma fenntartását. Az ipari televízió kameráinak segítségével az ügyeletes mindenkor ellenőrizheti, hogy mi történik a helyiségekben, hogyan teljesítik a gépek a megadott programot. Az eleséget a gépesített tápüzemben készítik elő és egy földalatti csőrendszeren pneumatikus úton juttatják el az állatokhoz. Egy másik csővezetékkel távolítják el a trágyát. Az állattenyésztő telep építését finanszírozó 21 gazdaság a gépesítéssel és az automatizálással jelentősen csökkentette a sertéshizlalásra fordított munkát. A hizlaldába kerülő 25—35 kilós malacok 140—150 nap alatt elérik a 112—115 kg-os súlyt. Ezzel jelentősen növekedett a flkozok haszna és megkétszereződött a sertések száma. Moldáviában most mindenütt hasonló közös sertéshizlaldák létesülnek. NYOMOK A dielektrikumok súrlódásra árammal telítődnek; felszínükön megjelenik a statikus elektromosság töltése. Ha nylontalpú cipőben végigmegyünk a szőnyegen, a cipőtalpés a szőnyeg ellenkező töltésű elektromossággal telítődik. A szintetikus szőnyegek és műanyagburkolatok készítői eleget hadakoznak, hogy az ilyenfajta töltéstől megszabaduljanak. A dielektrikumoknak ez a tulajdonsága kitűnő szolgálatot tesz viszont a bűnügyek vizsgálóinak. A rablók zajtalanul és — mint ők vélik — nyomtalanul végigmentek a szőnyegen. A detektívnek azonban csak félmilliméter átmérőjű, aprócska műanyaggömböket kell elszórnia a szőnyegen, s a nyomok azonnal kirajzolódnak. A gömböcskék összegyűlnek az elektrosztatikus töltés helyén, s kirajzolják a bűnösök cipőjének formáját. A rajz olyannyira pontos, hogy nemcsak a cipő számát lehet megállapítani, hanem még viseltségi fokát is. Gyümölcsszüret rezgés segítségével A gyümölcsösök kertészeinek egyik legmunkaigényesebb folyamata a szüret. A tudósok már többféle konstruktív megoldást találtak a megkönnyítésére, de a legeredetibbet a bolgár szakemberek javasolták. „Belorusz” traktorrá összecsukható ernyőt erősítenek, s odahajtanak a fa mellé.Az ernyő kinyílik, körülöleli a fát. A fát vibrátorral megrázzák. A gyümölcs belehull az ernyőbe, s onnan aztán már csak el kell szállítani. A szőlőszüret megkönynyítésére többféle megoldást javasoltak, amelyek a fürtök „beszívásának éslevágásának” elvén alapultak. Ezek azonban nem terjedtek el széles körben. Olaszországban vibrációs gépfajtát dolgoztak ki: a különleges sortávolságra ültetett szőlőtőkék között mozgó gép ,,ujjai” kifeszített dróthuzallal vágják le a fürtöket, amelyek belehullanak a felfogó szerkezetbe. Egyetlen ilyen masina száz szüretelő munkáját végzi el. Néhány évvel ezelőtt azt az orvost, aki az amputált végtagok regenerálásáról merészelt volna szót ejteni, álmodozónak vagy sarlatánnak bélyegezték volna meg. Manapság az igen tekintélyes Amerikai Orvosszövetség tárgyalja az amputált végtagok regenerációjának lehetőségét. Ugyanígy szóba került a beteg szívizmok regenerálása is. Megfelelően adagolt villamos áram segítségével a New York állambeli Syracusa egyik kórházának orvoscsoportja sikerrel próbálkozott patkányok és békák amputált végtagjainak regenerálásával. Mint tudjuk, ezeknél az állatoknál a regeneráció nem történik spontán módon. A syracusai kórház főorvosa, Robert Becker négy patkánycsoporttal végzett kísérleteket. A csoport valamennyi tagjának amputálta a mellső lábait. Az első csoportba tartozó állatokat semmiféle kezelésbe nem részesítette. A második csoportba tartozó kísérleti állatoknál az amputálás helyére gyenge, a harmadik csoportba tartozóknál pedig erős áramot vezető elektródákat helyezett el. A negyedik csoport tagjainak pedig olyan áramot adagoltak, amelyek — más kísérletek alapján — a regenerációhoz legmegfelelőbbnek vélték. Az eredmény: az első csoportba tartozó patkányok hegesedése normál módon alakult. A második csoportban a hegesedést csontállomány növekedése kísérte, a harmadik csoportba tartozó állatoknál viszont a csontállomány romlását figyelhették meg. „A negyedik csoportnál — mondja dr. Becker — megfigyeltük, hogy az állatok jelentős százalékánál regenerálódott az amputált végtag egy része, ez a regeneráció több szövetre kiterjedt. Regenerációt figyelhettünk meg a csont, porc, csontvelő, izom, ideg és véredény szöveteknél egyaránt. Bár egyetlen esetben sem fordult elő, hogy a teljes végtag újból kifejlődött „volna, a regenerálódott rész szervezetileg mégis minden eddigi kísérletnél tökéletesebbnek bizonyult”. A sejtszaporodást ösztönző áramerősséget pontosan meg kell határozni. A patkányokkal végzett kísérlet során a legjobb eredményt 3—6 nanoamperes árammal érték el. A villamos áram hatására a sejtek elvesztik sajátos jellegüket, blasztocitákká (sejt-embriókká) alakulnak, amelyeknek ekkor még semmi szerepük nincsen. A sejtek ezután „redifferenciálódnak” és a hiányzó végtag egy részének megfelelő szövettészerveződnek. A regeneráció akkor kezdődik, amikor a seb vagy az amputáció helyén villámodó áram keletkezik, amely a sejteket blasztocitákká alakítja. Ebben a folyamatban fontos szerepe van egy hormonfajtának is, a prolaktinnak, amely a sejteket áramra érzékennyé teszi. Becker doktornak — prolaktin segítségével — emberi sejtkultúrán sikerült előidéznie ezt a hatást. Becker doktor tervei között szerepel, hogy megfigyelje: vajon a villamos áramot fel lehet-e használni arra, hogy megakadályozzuk a rákos betegek sejtburjánzását. „Logikusnak látszik, hogy ha szaporítani tudjuk a sejteket, akkor gátat is tudunk vetni növekedésüknek.” Az ezzel kapcsolatos kísérleti vizsgálatokat és kezelési módokat mindenképpen kísérletnek és nem gyógymódnak kell tekintenünk. A kísérleti alanyok olyan rákos betegek lesznek, akiknél minden egyéb kezelésmód csődöt mondott. A még mindig titokzatos területen — nevezzük bioelektromosságnak — az elkövetkezendő hónapok folyamán számos felfedezésre számíthatunk. 1973. folyamán az említett témával kapcsolatban négy jelentős tudományos konferenciát szerveznek. „Ha más kutatók is érdeklődnek a téma iránt és ha a kutatásokat meggyorsíthatjuk, 4—5 év leforgása alatt fantasztikus eredményeket érhetünk el” — jelentette ki Becker doktor. „ Amputál végtagok regenerációja Aquinói Tamás komputerbe táplálva Újabban a középkori tudományos latin nyelv egész szókincse lepergethető magnetofonszalagról. Roberto Busa olasz jezsuita atya kiértékelte és az IBM komputer-konszernnel együtt elektronikus módszerrel tárolta Aquinói Tamás egyházatyának és a skolasztika atyjának szókincsét. A Milánó melletti Gallaretében tanító Busa 25 év alatt a IX.—XVI. századból való 176 művet, közöttük 100 kétségtelenül Aquinói Tamástól származó munkát vizsgált meg. 10,6 millió szót tartalmazó 1,7 millió szövegsort regisztrált elektronikus módszerrel, mindegyiket eredet és szövegösszefüggés szerint rendezve. Az „Index Thomasticus” értelme és célja azonban nemcsak az egész szókincscsel való rendelkezés. Ez ugyan szintén kifizetődő volna valamennyi középkori írás megértése szempontjából, amelyeket általában latinul fogalmaztak. A tudományos latinnak mint érintkezési nyelvnek akkoriban körülbelül ugyanolyan jelentősége volt, mint manapság az angolnak. Busa és az IBM képviselője, valamint Günther Holzboog stuttgarti kiadó — nála jelenik meg majd az „Index” 40 kötetben — egy római sajtókonferencián „gyakorlatibb” alkalmazásokra is rámutattak. Az „Indek”-en végzett, több évtizedes munka egy olyan módszert eredményezett, amelynek segítségével valamennyi többi nyelv szintén kiértékelhető elektronikus módszerrel, így például az élő nyelvek statisztikai szempontból, bizonyos fogalmak gyakorisága szerint „oszthatók fel”, és meg lehet határozni olyan szavak eredetét, amelyekből számtalan más vezethető le. Az elektronikus feldolgozás költségeit az IBM vállalta, amely előtt viszont a mű megjelentetése révén egy még alig áttekinthető piac nyílik meg. A 40 kötet kinyomtatása egy olyan mellékhatással is jár, amelyet ez alkalommal szintén kipróbálhattak. A kéziratokat ugyanis nem normális módon szedték, korrigálták és azután kinyomtatták. A magnetofonszalag többé-kevésbé közvetlenül vezérelte a fényszedő gépet, s az nyomban előállította a kész és teljes kifogástalan ofszetnyomású filmet. Lézertechnika A szovjet szakemberek A lézertechnika rohamos fejlődését a Szovjetunióban kifejlesztett új típusú kvantum-generátorokkal hozzák kapcsolatba. Ezekben a hagyományos rubinkristályt a széndioxiddal teli ampulla helyettesíti. Az általa sugárzott fényimpulzus 1000 watt kapacitású. A szakemberek véleménye szerint az új típusú lézerek a tudomány és a technika legkülönbözőbb területein alkalmazhatók. A széndioxiddal működő kvantumgenerátor volt az egyik fő téma a szovjet lézer-technikai tudósok és tervezők leningrádi konferenciáján. Konsztantyin Krilov professzor, a kvantum-elektronika neves szakembere, Leningrádban nyilatkozott a lézerek széles körű alkalmazásáról a szovjet iparban. Mint elmondta, lézer-impulzussal mikroszkopikus kicsinységű lyukak vághatók órák köveiben, a legvékonyabb órarugók is odaforraszthatók. Sokat ígérő munkálatok folynak a lézeres hírközlési rendszerek terén. Moszkvában és Jerevánban már működnek az első fény-hírtovábbító vonalak, a jövőbeli rádió- és televízió-szuperláncok első mintái. Nagy sikereket értek el a lézeres sebészettel.