Fejér Megyei Hírlap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

6 Rádióműsor Kossuth rádió Petőfi rádió 8.20: Verdi-áriák. 9.00: Ábel és Eszter. Gárdonyi Géza regénye folytatásokban. VIII. rész. 9.19: Népdalok. 10.05: A képzelet va­­rázslója. Epizódok Verne életéből. VI. (befejező) rész. 10.32: Zene­kari muzsika. 11.30: A Szabó-csa­lád. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.35: Tánc­zenei koktél. 13.20: Vita a korsze­rű mezőgazdaságról. 13.40: Nóták. 14.24: Válaszolunk hallgatóink­nak. 14.39: A Concertino Praga 73 magyar résztvevői muzsikálnak. 15.10: Mikrobi szárnyra kél. Fan­tasztikus rádiójáték. II. Ismer­kedés a Vénusz-lakókkal. 15.51: Johann Strauss: A denevér - nyitány. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: A százszázalék tör­ténete. Tamás Aladár könyvét bemutatja M. Pásztor József. Havi Shanker szitáron játszik. 16.46: Rocco Grenata énekel.17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Beethoven: IV. szimfónia. 17.55: Indul a gyártósor. I. rész. 18.10: Leo Slezákra emlékezünk szüle­tésének 100. évfordulóján. 19.25: Universiade 1973. Közvetítés Moszkvából a Főiskolai Játékok ünnepélyes megnyitójáról. 19.35: Gilbert Bécaud 1972-es hangver­senye a Párizsi Olimpia Színház­ban. 20.18: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. 21.06: Jancsó Adrienne és Fodor János énekel. Sára Ferenc furulyázik. 21.30: Házi beszélgetés. 22.20: Richard Strauss: A r­ózsalovag - keringő. 22.30: A Dunánál. Történelmi fi­gyelő. 22.50: Dávid Gyula: III. szimfónia. 23.15: Operettmuzsika. 8.05: Népszerű táncdalok. 9.03: Kórusok, hangszerszólók. 9.49: A szakszervezet tárgyalja. Riport. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.03: Történelmi operákból. 12.55: Néhány perc tudomány. 13.03: Kamarazene. 13.40: Orvosi tanácsok. A fintorokról. 14.00: Kettőtől—hatig A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.15: Delibes balettjeiből. 16.35: Az MRT Kö­zönségszolgálatának táj­ékoztató­­ja. 16.39: Juhász Frigyes—Szilá­gyi György: Az idő parancsa — kantáta. 17.02: Ötórai tea. 18.05: Külpolitikai figyelő. 18.20: Fia­talok hullámhosszán. 19.13: Ezer­­egy mesterség. 19.43: 100 — este 100 népdal. 19.51: Új könyvek. 39.54: Jó restét, gyerekek! 20.25: Kis magyar néprajz. 20.30: Kap­csoljuk a Salzburgi Festspiel-­ haust. A londoni szimfonikus ze­nekar hangversenye a Salzburgi ünnepi Játékokon. Közben: kb. 21.30: A magyar költészet száza­dai. A XVI. század lírája. Kb. 21.45: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 22.20: Nóták. 23.15: Kamarazene. 3. műsor 18.05: A Mandial-együ­ttes mű­sorából. 18.35: Pro és kontra a hazai energiatartalékokról. A mikrofonnál­ Lőrincz Imre mi­niszterhelyettes. 18.45: Berlioz: Requiem. 20.25: Lux Erika zon­goraestje a Zeneakadémia kis­termében. 20.50: Portrék az ope­raszínpadon. Brünnhilde. 21.50: A dzsessz kedvelőinek. Aretha Franklin énekel. 22.08: A Magyar vonósnégyes Beethoven-mű­veket játszik. T­elevízióműsor BUDAPEST 9.30: Delta. Tudományos hír­adó. (Ism.) 9.55: Életet az évek­nek. Nyugdíjasok műsora. (Ism.) 10.25: A vörös diplomata. Magya­rul beszélő szovjet tv-filmsoro­zat. I. rész. (Ism.) 11.35: Gondo­latok a boldogságról. VI. rész: A mezőgazdász. (Ism.) 17.38: Hírek. 17.45: Dolgozz hibátlanul! (Szí­nes!) Riportfilm. 19.20: Termé­szetbarát. A Telesport turisztikai magazinja. A Nyugati­ Mecsek. 18.30: Friss élményekkel. A VIT- en járt­ fiatalok élménybeszámo­lója. 19.10: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Illyés Gyula: Bál a pusztán. Hősi komédia két részben. A Thália A VESZPRÉMI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT Balatonvilágostól Balatonakaliig ÉRTÉKESÍTÉSRE AJÁNL­Ó TELEK- ÉS HÁZINGATLANOKAT, HÉTVÉGI ÜDÜLŐTELKEKET. Ajánlataink között társasüdülő, valamint társasház és társasüdülő építésére alkalmas telkek is találhatók. Érdeklődni lehet: Veszprém, Bajcsi­ Zs. u. 48. Telefon: 12-162. Ügyintéző: Ágoston. 133 020. Színház előadása, felvételről. 22.35: Tv-híradó — 2. kiadás. Kísérleti (2.) műsor . 20.00: Nápoly, a Nap városa. (Színes!) Olasz dokumentumfilm. 20.55: Tv-híradó — 1. kiadás. (Ism.) 21.25: Zenés Tv-Színház. Nusic—Kalinsky: A gorob. Ope­raszatíra. (Ism.) Osztrák tv I. 16.45: Kicsinyek műsora. 18.15: Éjszaka, reggel nélkül. Kisfilm. 18.35: Jó éjszakát, gyerekek. 18.40: Nemzetek táncai. 19.30: Tv­­híradó. 19.40: Sporthírek. 20.15: Leo Slezák emlékműsor. 21.15: Az úr a házban. Film­vígjáték. 22.40: Tv-híradó. Osztrák tv II. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Renny Goodman Párizsban. 21.15: A Tambo-i győztes. Tv-film. 22.50: Tv-híradó. Jugoszláv tv 16.45: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Gulliver — adássorozat gyermekeknek. 18.15: A Vajdasá­gon át. 18.30: Bizonyos fontos dolgok — ifjúsági adás. 19.00: Rajzfilm. 19.15: Zenebarátok. 19.45: Rajzfilm. 20.30: Visszapil­lantás a jugoszláv film történe­tére. A modern kifejezés felé: Rossz pénz. 22.00: Előtérben: A színház világa. 2. műsor 20.30: Portoroz aranyrózsája. 21.30: Delacroix. 21.55: A császár csalogánya. 22.30: Huszonnégy óra. Pozsonyi tv 16.30: Hírek 16.35: Kaland a te­nyéren. 16.55: Öt perc önmagunk­nak. 17.00: Autósok,motorosok. 17.30: Kerületeink hangja. 17.35: A birodalom démonja. Bolgár filmsorozat. 18.40: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Mezőgaz­dasági Magazin. 20.00: A préri. Román—francia film. 21.45: Tv-, híradó. 22.10: Napjaink szemszö­géből. 2. műsor 17.00: Universiade. Közvetítés Moszkvából. HÍRL­AP Terepi tudósítások és élőhelyek is keletkez­nek az ember munkája nyo­mán,­­ akaratlanul is. Már­­már megszoktuk az elma­rasztaló hangokat (sok igaz­ság van benne!), hogy a homo technicus nagyszabású tájalakító­­tevékenységével gyorsuló iramban szorítja vissza a természetet, pusztít­ja annak élővilágát. De hadd hozzunk fel „mentségére” is néhány terepszagú példát! A szemünk előtt folyik szinte mindenütt az ország­ban a föld mozgatása, külö­nösen a nagy méretű útépí­tések kapcsán. Egy-egy fon­tosabb szakaszon teherautók százai hordják a földet. De honnan ? Általában onnan, ahol — egyelőre — haszonta­lan föld fekszik. A talajmaró gépek hajlatokba, dombolda­lakba harapnak bele, réteket és legelőket túrnak fel, pa­takokat, folyókat terelnek más irányba, parcellákat ala­kítanak ki töltésfölddel. E helyek egyikén-másikán ide­iglenesen olyan madarak lel­nek otthonra, melyek egyéb­ként eladdig ott nem fész­keltek. Hosszabb-rövidebb ideig biológiai konjunktúra keletkezik tehát. A színpompás gyurgyalag sokfelé telepedett meg, ahol a kiművelés­­ után meredek „sárgaföld”-falak maradtak vissza. Ebbé mélyíti ovális nyílású, közel 1 méter „mély” fészkelő lukját. A guruló göröngynek látszó kis lile a Velencei-tó körül majdnem minden olyan­ he­lyen megtalálható, ahol fel­­töltések vagy talajgyalulások történtek. Sajnos, ez a jelen­lét csak ideiglenes; mindösz­­sze addig tart, amíg a terep csupasz, vagy gyér növény­zetű, s a megülepedés céljá­ból azt nyugton hagyják. Sze­rencsére, ez néhány évig is tarthat! Van, ahol a legelőt saját földjéből kitermelt gátakkal feltagolták egy későbbi fel­töltés céljából. Az ilyen mó­don túlmélyített helyeken meggyűlik a talaj- és csapa­dékvíz, ennek nyomán vízi­növények és állatok jelennek meg. Még halak is! Az ember tehát, még ha „mellékter­mékként” is, ideiglenesen el­tartó és fészkelő helyeket hagy maga után. S ez ma a semminél jóval többet ér a dús réten. Ma hatalmas tó hullámzik itt az eltérített Gaja vizétől tápláltan. De északi végénél még kiállnak a vízből a volt lapály bokrai és fái. Itt sekélyebb a víz és kitűnő táplálóhelyévé vált sok madárnak. A nyár elején a dankasirályok sok százas tömegét, gémeket, szárcsá­kat, récéket, bíbiceket, vöcs­köket lehetett itt megfigyel­ni, miközben a közeli hegy­keret erdeiből vércsék és egerészölyvek rótták meg­szokott régi köreiket. Bizony, „ők” itt azelőtt ilyen mada­rakat nem láttak! De ekkora fényes vagy haragosan há­borgó víztükröt sem! A régi Gaja onnan felülről nézve, csak egy-egy felbukkanó, majd a galériás fasorokban elbúvó ezüst csíknak látszha­tott csupán. A víztárolóba halat is tele­pítettek. Megfigyeléseink szerint azonban — sajnos — valami vész érte itt a halak egy részét, mert a vízszéle­ken tömegesen lehetett hal­tetemeket látni. Úgy látszik, ez mások figyelmét elkerülte s ezért írhatta a Hírlap egy nemrégi száma,­­hogy „...itt a halak kitűnően érzik ma­gukat, szépen nőnek”. Min­denesetre, madártani szem­pontból érdekes élőhely ala­kult itt ki anélkül, hogy az építők ezt külön „betervez­ték” volna! A szakember ilyen helyeken nem vonhatja ki magát a természetben elő­idézett kontraszthatás alól. Fenn, a levegőégben az „ős­­holmi” egerészölyv kering, lenti a vizen a dankasirály és társai hyüzsögnek, új jö­vevényként. A kontraszt mindig érdekes, sőt izgal­mas! Hálával — a madarakért! De menjünk „haza”, a ma­dárvártára! A körülötte megmaradt, közel 2 holdnyi terület még őrzi a Velencei­tó déli partja korábbi élő­világát. A partfejlesz­­­tés mintegy ide internál­ja őket. Nemhiába járnak ide a különféle kutatók. Itt ma még szinte érintetlen termé­szeti foltot találnak. Itt ma még lehet érdekes nádi ma­darakat is hálózni. Persze, nem a zugmadarászok pin­tyet, stiglicet, „cászlit”, gimplit sújtó illegális üzleti hálózásáról van itt szó! Len­gyel és német kutatók prak­­szisa alapján hazai fiatal or­nitológusaink egy csoportja a nádasban, alkalmas helyen szinte láthatatlan műanyag­ból készült hálót feszít ki, amelybe a madarak mozgá­suk közben beleakadnak. A hálókat rövid időközönként ellenőrzik, a „zsákmányt” be­gyűjtik, majd sokoldalú vizs­gálatnak vetik alá: megha­tározzák magát a fajt, nemét, megközelítő életkorát legin­kább a tollazat külső színeze­te, aztán az evezőtollak szá­ma, azok szegélyei és csíkjai alapján. De a­ tollak közé való befúvás — főleg a fejen —­ is fontos, mert a toll töve sokat mond a szakember számára. Végül a madarak lábára alumínium-gyűrűt he­lyeznek, feljegyzik ennek adatait és szabadjára enge­dik a madarat. . Csak látni kellene, hogy ezt milyen „boldogan” fogadják a mada­rak! Valósággal kirobbannak a kézből és szinte mámorba esnek a szabadságtól. Radetzky Jenő s víztáraiok is vonzanak, táplálnak, nevelnek élőlényeket­. Ma már csak a környező hegyoldalakról nézve tudja képzeletem visz­­szaidézni a Gaja-patak egy­kori vízimalmát és erdész­házát Fehérvárcsurgó hatá­rában. Itt korábban fülemi­­lék csattogtak a bokrok kö­zött, harkályok kopácsoltak a füzeken, haris harsogott a M­EGNYÍLT! M­EGNYÍLT! Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy tatarozás után Kristályházunkat eredeti helyén, SZÉKESFEHÉRVÁR, Március 15. utcában megnyitottuk! üveg és porcelán készletek, tűzálló edények, kristályáruk kibővített választékban! VÁRJUK MEGTISZTELŐ LÁTOGATÁSÁT! ^ KRISTÁLYHÁZ síLik Székesfehérvár,­­ Március 15. u. 3110. A négytagú francia társa­ság — apa, anya, a tizenhat éves lány és vele egykorú barátnője — egy közepes méretű, azt hiszem Peugot gyártmányú kocsival érke­zett hazánkba. Most járnak itt először, valami hazai összeköttetésük révén csincs kis szobát bérelnek a Bala­tonnál, nem dőzsölni, nem is csak fürdőzni jöttek, a szü­lők papírkereskedők, a lá­nyok a régészet iránt érdek­lődnek, olvastak egyet-mást Magyarországról, sorra jár­ják történelmi emlékeinket. Most éppen a déli ország­rész van soron, megnézték Gyulát, útba ejtették Buga­­cot és körülnéztek Szegeden. Ahol megállnak, a mama kiadásán tanulmányozza a térképet, apa lehűti, pihen­teti a gépet, bele is piszkál itt-ott, menet közben vala­mi gyanús zörgést hallott a motorban. Ahol nincs kü­lönösebb látnivaló, keveset időznek a városok belső te­rületén, tudják már ponto­san, mit láthatnak a kiraka­tokban, esetleg egy-egy ké­peslapot vesznek emléknek. Ilyenfajta turista elég sok szaladgál, nézelődik mosta­nában hazánkban. Ezt a francia családot csak azért említem meg rövidke írás­ban, mert egy alföldi falu határában följegyzésre mél­tó emléket kaptak egy kö­zépkorú magyar asszonytól. Megálltak kora délután egy árnyas diófa alatt, a lá­nyok kimásztak a kocsiból, szépek, fiatalok, lófark­­csutkába kötötték a haju­kat, nagyokat nyújtózkod­nak, az apa felnyitja a mo­torházat, a mama bentma­rad, térdére teríti a térké­pet. Cézanne, ha élne, érde­kes képet festhetne róluk. Aztán a lányok sport­táskát vesznek ki a hátsó ülésről, s előkerül abból egy hosszúkás bádog konzerv­doboz. Forgatják, nézege­tik, egyikük visszabújik derékig a kocsiba, hossza­dalmas keresgélés után egy csavarhúzót vesz elő, azzal szeretné a dobozt felnyitni. Leguggol az út szélén, rá­teszi a bádogot a szegély­kőre, tenyérrel ütögeti rajta a szerszámot. A túlsó oldalon termetes, kerékpáros asszony jön ve­lük szembe, lassan tapos, elég messziről meglátja mit művelnek a lányok. Amikor velük egyvonalba ér, fékez, lelép a kerékpárról, elfekteti a poros fűben és átmegy a franciákhoz. Kis gyékény­­szatyor van nála, keresgél benne és elővesz egy ötvan­­filléres ma­gyar konzerv­­nyitót. Köszön is magyarul, zavartan, mutatja nekik a kicsi szerszámot, a lányok egy pilanatig értetlenül, mo­solyogva nézik, aztán oda­nyúl az asszony, elveszi a konzervdobozt és gyakorlott mozdulatokkal felvágja a tetejét a nyitóval. — Merci, merci — mondo­gatják a lányok, a mama is kihajol, kérdi mi az, aztán ő is köszöni a szívességet, sőt az apa is odalép, mosolyog, bólogat a pirosképű magyar asszonyra. Az pedig az egyik lány kezébe adja a konzervnyi­­tót, tessék, vigyék csak ma­gukkal, hátha szükség lesz még rá, mi az ördögnek vesződnének a csavarhúzá­val. A lányok nagyon esetle­nül, de elfogadják, megkö­szönik, az asszony vissza­megy a kerékpárjához, felül rá és elgurul az útjára. Ennyi az egész. A franci­ák néznek utána, lehet, hogy a régészet iránt érdeklődő lányok vagy a papírkeres­kedő szülők valami szimbo­likus, értelmet és érzelmet nyitó jelentőséget találtak az egyszerű, ötvenfilléres, magyar konzervnyitóban. Lehet, hogy felnyitott vala­mit a tudatukban, amit ed­dig mereven zárt el tőlük a francia konzervdoboz. Kéz­­ről-kézre adják a nyitót, nem azért, mintha sohase láttak volna ilyen szerkeze­tet, hanem mert a magyar asszony kinyitotta vele ■ a konzervjüket, s a nyitót is nekik adta. Ormos Gerő Szerífa, 1973. augusztus 15. új paprika Primőrválasztékunk zöld­paprikában ez idő szerint meglehetősen szegényes, rá­adásul az egyes fajták te­­nyészideje sem eléggé egyen­letes. Ez a körülmény nagy­ban nehezíti a hazai és kül­földi piac kielégítő ellátását. Ezt a gondot igyekeztek ne­­mesíteink — dr. Angeli Lam­bert, dr. Ormos Imréné és dr. Zatykó Lajos — korszerűbb termesztési eljárásokkal eny­híteni. Több éves kutató-kí­­sérletező munkájuk eredmé­nyeképpen új fajtajelöltet alkottak, amelyet az Orszá­gos Mezőgazdasági Fajtane­mesítő Tanács is elismert. A kutató szakemberek el­mondták, hogy a piacainkon általában­­elterjedt, forga­lomban levő fajták sokféle jó tulajdonságuk mellett sem elégítik ki maradéktalanul a korszerű követelményeket. A legtöbb paprikafélénk zöld színű, exportpartnereink vi­szont inkább a sima felületű, fehér fajtákat kedvelik, és a nálunk nagy mennyiségben termesztett csípős­ erősnél szívesebben vásárolnák­­az édesebb ízű paprikafélesége­ket. Az újonnan létrehozott paprikafajta ezeket az igé­nyeket a legnagyobb mérték­ben kielégíti, emellett sze­rencsésen ötvözi a jelenlegi legkelendőbb fajták előnyeit és azok esetleges hiányait is pótolja. A küllemre is nagyon gusz­tusos új paprikagyümölcs bo­gyója fehér színű, nagysága megközelíti a tíz centimétert, bokra 15—30 centiméter ma­gas, fennálló termésfürtök­kel, szilárd szárral és rövid ízközökkel. A hazai és a kül­földi vásárlóközönség egy­aránt régóta hiányolja a most forgalmazott fajtáknál vas­tagabb húsú, de ugyanakkor vékony héjú terméket. A ne­­mesítőink műhelyéből , kike­rült legújabb produkció ezeknek a kívánalmaknak is megfelel. Az említett kiváló tulajdonságai mellett azon­ban főleg a rövid tern­ész­­idejével vonta magára a fi­gyelmet, továbbá azzal, hogy a többi fajtához képest egy­­ héttel korábban érik. A szakértők tapasztalatai szerint az új fajta a fóliás termesztésnél sokszorosan meghálálja a gondozást,, de korai szabadföldi termeszté­se is nagyon gazdaságos. Négy év átlagszámai­ alapján kimutatható, hogy fóliás ter­méshozama az elődjénél szám szerint és súly szerint egy­aránt nagyobb, négyzetmé­terenként számított forint­hozama pedig felülmúlja az eddig legtöbbet jövedelmező fajtáét. A szakemberek kiváltképp az új hibridnek a különbö­ző pusztító betegségekkel szembeni tűrőképességét mél­tányolják. Úgy tapasztalták ugyanis, hogy hajtatásban az Altemánia néven ismert, ve­szélyes kórokozóval, szabad­földi nevelésben pedig az úgynevezett renésedés fertő­zésével szemben teljesen el­lenálló. (MTI) A Székesfehérvári ÁFÉSZ AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVÉTELT HIRDET az egyik nagyforgalmú ABC­ ÁRUHÁZA MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE: szakképzett élelmiszereladók, zöldség-gyümölcs eladók, hús-, hentesárueladók és pénztárosok részére. Fizetés a kollektív szerződés illetve megegyezés szerint. Jelentkezés: a szövetkezet sze­mélyzeti vezetőjénél. Székesfehérvár, Ady Endre u. 28. 196 387.

Next