Fejér Megyei Hírlap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-18 / 270. szám
Egészségünk gazdaságtana báromlása-e a hunarrtizmusnak, ha az ember fizikai-szellemi létezése, egészsége mellé odahelyezünk egy másik fogalmat, a gazdaságtant? A számok, tények, szigorú összefüggések és törvényszerűségek világa milyen frigyre léphetne az emberi test bajaival, betegségeivel, azok megelőzésével? 1973-ban az állami költségvetés 10,3 milliárd forintot fordít egészségügyi-szociális feladatokra, 19,5 százalékkal többet, mint tavaly. Számítások szerint a táppénzes munkavállalók — amennyiben egészségesek lennének — évente 15—16 milliárd forinttal növelhetnék a nettó nemzeti termelés értékét. E két tény összevetése talán elég ahhoz, hogy az olvasó belássa: egészségünknek megvan a maga gazdaságtana. AZ ÉLETSZÍNVONAL RÉSZE Az 1972 áprilisában elfogadott egészségügyi törvény kimondja egyebek között, hogy az egészségügyi ellátás része az életszínvonalnak, fejlesztése állami feladat, de egyben társadalmi ügy. Hazai egészségügyünk döntő jellemzője az ingyenesség — a nemzetközi szakirodalom ezt hozzáférhetőségnek nevezi —, azaz hogy az intézmények, az eszközök, a kezelések gyakorlatilag a társadalom minden tagjának rendelkezésére állnak. Az állam itt nem takarékoskodik, de ez aligha lehet oka annak, hogy ne keressük a meghatározott összegek minél ésszerűbb felhasználásának útját, módját. A kiadások ugyanis nem mindenkor indokolt költségek, s ez nem pusztán fogalmazásbeli, legalább annyira hatékonysági különbség! EMBERI BERUHÁZÁS Egészségünk őrzése, a betegségek megelőzése, a bekövetkezett baj mielőbbi megszüntetése vagy enyhítése olyan emberi ,,beruházás”, amelyet humánus okokból mindenképpen meg kell tenni, de amelyet sokoldalúan indokolnak a gazdasági indítékok is. Az egészséges, munkaképes ember termelékennyebben dolgozik, megszakítás nélkül kamatoztatja szakképzettségét, ezt a nagyon fontos társadalmi tőkét; a beteg ember korszerű gyógyítása egyre nagyobb gazdasági erőforrásokat köt, le, növekvő mértékben veszi igénybe a nemzetijövedelmet. Hazánkban idén június 30-án 36 123 kórházi ágy volt, s 25 013 orvos dolgozott. Vegyük a bátorságot, s kérdezzük meg: gazdaságosan? S mielőtt az olvasó felhördülne, miféle lélektelen anyagiasság ez, a kérdést egészítsük ki: gazdaságosan, azaz feladatát végezve? Mert a tapasztalatok szerint az orvosok idejük tetemes részét — a megfelelő számú kisegítő személyzet híján — nem orvosi ténykedésre kényszerülnek elpazarolni. Folytassuk: tavaly 1,8 millió ember részesült kórházi ápolásban — átlagosan 15.1 .napot töltve el ott —, de közülük sok idős férfi és nő csupán rublngondozást, igényel, ám mivel másutt nincs elég hely, kórházba vitték őket. Holott egy kórházi ágy létesítése háromszor annyiba kerül, mint egy szociális otthonban lévő, azaz korántsem mindegy, miként, oszlanak meg az egészségügyi beruházási ráfordítások . . . A fenti példa azért is érzékletes, mert 1980-ra az ország minden száz lakosából előreláthatólag 20 lesz hatvan éven felüli, azaz fokozott egészségügyi ellenőrzést, ellátást igénylő. Szükséges válaszút tehát a döntést hozók előtt az: vajon még több kórházi ágyat vagy inkább a szociális otthonok, gondozóintézetek, a házi betegápolás gyorsabb fejlesztését tervezzék? Az influenza kivédhetetlennek tűnik — tavaly száz dolgozó közül 53,7 volt táppénzes állományban vele —, de vajon az a foglalkozási megbetegedés is, például a növényvédő szerek okozta baj, a bőrbántalom? Vagy az üzemi és közúti balesetek százezrei? Az alkoholizmus tízezreket sújtó egészségpusztító következményei? Valamennyi gazdasági-kommunális tevékenységnek hatása lehet a dolgozók, a lakosság egészségére. Az egészséges — vezetékes — ivóvíz gyorsan csökkenti bizonyos emésztőszervi betegségek, fertőzések számát, a vállalati intézkedések útját állhatják a foglalkozási ártalmaknak — szilikózis! —, baleseteknek, mérgezéseknek, a megfelelően kialakított, gépek, berendezések nem okoznak mozgásszervi megbetegedéseket... A válaszútok nem zárják ki egymást ebben az esetben. Az egészség megtartása, a betegségek megelőzése ugyanúgy fontos, mint a már beteg ember korszerű gyógyítása, munkaképességének lehetséges helyreállítása. HU TÜKÖR Társadalmunk egészségének hűséges tükre a növekvő átlagéletkor — szakszerűen: élettartam —, s ennekmegfelelően a halálozások csökkenő aránya. Ebben a tükörben azonban mást is szemügyre vehetünk. Azt például, hogy az új kórházi ágyak kialakítását — eddig a negyedik ötéves tervben, két és fél év alatt 2200 létesült — nem követte kellő mértékben a régi kórházak korszerűsítése, főként műszereik, berendezéseik cseréje. Ami megintcsak arra mutat, ma még a gazdaságosság sokoldalú mérlegelése nem mindig előzi meg a döntéseket. Fölfedezhetünk e tükörben olyan ellentmondásokat, hogy évek során csökkent az elme és ideggyógyászati ágyak száma, a betegeké viszont növekedett, s míg bővült az egészségügyi beruházások pénzügyi lehetősége, a kivitelezés vontatottabbá vált. Egészségünk őrzését szolgálja, hogy idén, az első félévben 4,1 millióan vettek részt tüdőszűrésen, félmillióan rákszűrésen, s hogy 1973-ban 1,4 milliárdot fordítanak egészségügyi beruházásokra ... A tények tára gazdag, bizonyító erejű. A tények gazdagsága ad alapot arr■a, hogy e tények gazdaságtanára, az eszközök hatékonyabb felhasználására is ráterelődjék a figyelem. Mészáros Ottó : FEJÉR MEGYEI HÍRLAP VASÁRNAPI MELLÉKLET Koppány Attila rajza Százéves hirdetések Mai összeállításunkban hirdetéseket, nyílttéri közleményeket gyűjtöttünk össze. Milyen is volt egy évszázada a reklám, mit kínáltak eladásra? A SZÁMMER NYOMDA NAPTÁRÁT így harangozta be a SZÉKESFEJÉRVÁR 1873 novemberében: „Fejérmegye és Székesfejérvár városa n. érd. közönségéhez „Székesfejérvári naptár” 1874-ik évre megjelenvén — miután az ismertető- és mulattatórészen kívül magában foglalja még: Az utolsó posták. A megyében és városban székelő egyletek. Kir. törvényszék, ügyészség, járásbíróságok, mérnökség, adóhivatalok. Fejérmegye és Székesfejérvár városa tisztikarának és bizottsági tagjainak. A megyében és a városban levő valamennyi ügyvédek és orvosok, nemkülönben a községi jegyzők névsorát, nagyon ajánlom, mint nélkülözhetetlen ..Kalauzt” a n. érd. közönség figyelmébe. Ára 50 kr. Kapható minden könyvkereskedésben.” PÖRKÖLT VÁSZON Valószínűleg tűzesetből visszamaradt vászonról van szó az alábbi hirdetésben. ,,20 000 röf igen jó VÁSZON szélén kissé megpörkölődve tőle 10 kr. Kapható Lustig Manónál, Székesfejérvárott, a takarékpénztár épületében. E vászon eladása csakis délutánokon 2—5 órás időközökben történik.” GÉPEK A FALUNAK Ügynököket, keresett ez időben a MINERVA gépgyár, hogy termékeit a megyében is eladhassa. „Minden koráig a legkitűnőbb szerkezetűnek ismertettek el az alább jelzett gépgyár készítette kézi cséplőgépei, melyek vörösrézből készítve áruk 50—71 tallérig terjed. Valamint kiemelendők ugyan e gyár járgánygépei cséplé- és takarmányvágáshoz tetemesen javított , erősebb szerkezetben áruk 80 tallértól fölebb. Takarmányvágó gépek 10 féle alakban, kéz és járgányhoz alkalmazva 14 napi próba használatra minden vasúti állomáshoz bérmentve küldi a „Minerva” gazdasági gépgyár és vasöntöde Haverban (Nassau nagyherczegségben.) FŐTÖREKVÉSEM LEEND Hübner Imre vendéglős 1873 novemberében nyitotta meg az átalakított sörházat. „Ezennel van szerencsém értesíteni a n. évd. közönséget, hogy „rózsa-utcza Klökrter-féle házban” újonan berendezett bor- és sorházamat f. hó 30-án megnyitottam. Midőn a mai igényeknek teljesen megfelelő s újonan berendezett üzletemet a közönség becses pártfogásába ajánlanám, s becses látogatásukat kikérném, főtörekvésem leend ízletes ételek és italok előállítása, valamint pontos szolgálat által becses megelégedésüket kiérdemelni.” A SZAKÁLLAS HÖLGY AZ ELSŐ SÁTORBAN A piactéri mutatványos bódék szenzációja volt ez időben egy tenyérjósnő, kiit a természet egyéb bájakkal is elihalimozott. „Itt először látható a szakállas csoda-hörn a chiromantia leánya (Misiére de la main.) Vásártér első sátor. Ezen nő ki csoda hölgynek neveztetik, azért is érdekes, mert ő maga a természet játéka; t. i. egy szép nő minden előnyei mellett szakállas férfi fejjel bír; e mellett tiszta női, kellemes csengő hanginak örvend. Jutalomért kész mindenkinek a chróni a ni a tudományát közvonalaiból megmagyarázni, s ehez tiszteletteljes meghívását teszi. Belépti díj a hölgy megszemlélésére 20 kr. Napomként látható s vele beszélhetni, este 10 óráig.” INTELEM ÉS ráadásul egy nyílttéri intelem, melyet Scholz János szerkovács tett közzé a lapban. „Én alulírott intve figyelmeztetek mindenkit, nőmnek semmit sem kölcsönözni, avagy nevemben pénzt adni, mert én semminemű kötelezettséget, nem vállalok el.” Száz politikai . A vörös zászlót ragadó matróz„Fegyverbe, fegyverbe” kiáltása. A szuronytszegező munkás lendületes lépése. A’ megláncolt, lesújtani készülő proletár hatalmas, vasökle. A királyi trónt felborító vörössapkás ereje.. Csupa hatalmas, "szuggesztív indulat, feszülő erők, kirobbanó kiáltások. Az immár klasszikussá vált tanácsköztársasági plakátokkal indul az a kiállítás, amely századunk sorsfordulóiról száz ,politikai plakáttal ad, számot. Ismert, sokszor reprodukált plakátok, a kor neves művészeinek alkotásai. Berény Róbert, Uitz Béla, Bíró Mihály, Vértes Marcell, Dankó Ödön, Pólya Tibor agitatív, meggyőződést sugalló, ellenállhatatlan erejű grafikái. Aztán a háború, 1945-ben Ék Sándor hite, hogy „saját barlangjában végzünk a fa- , tiszta fenevaddal!” Az újjá- s építés, az államosítás, a 3 földosztás, a munkásegység gondolatai' szövik át köz-vetlenül' felszabadulásunk után politikai plakátjainkat. Téglát fogó kezekkel teli a Filo (Eischer Ilona) plakátja, rombadöntött, szerelvények felett fut Bortnyik Sándor újjáépített mozdonya. Izzó vasra sújt Ko- Izecsni György kalapácsa, hirdetve hogy a tettek pártja a Magyar Kommunista Párt. Mintha hatalmas hídszerkezetekből épülne Macskásy Gyula plakátján a hároméves terv egész teret betöltő hármasa. Békevágyunk, a háború elleni tiltakozásunk, az agresszorok tetteinek elítélése plakátjainkon. Filografikáját a horogkeresztes cipőtalp lép felénk, alatta egy szó: nem! Kemény Éva békeplakátja is rendkívül szemléletes, a fekete háttér--, bőr bomba sárgállik elő, s mellette e forma negatívjaként felkiáltójel, ugyancsak egy szóval: Indokína. A jelképek, a tiltakozások fortisszimója mellett a báj, a női szépség, gyengédség is helyet kap plakátjainkon. • Hincz Gyula vietnami leánya bájosan törékeny, az 1970-es nemzetközi nőnap lila sugárkévébe fogott asszonya Schmall Károly plakátján okos, bizakodó. Reich Károly anyák napját köszöntő rajza kedvesen ünnepélyes. * Politikai évfordulók, események, ünnepeink is plakátokat kívánnak. S születik is köztük néhány olyan — egyszerűségében hatásos , lefejező — mint Sós László és Kemény Éva piros-nemzetiszínű római tízese, amely a tizedik pártkongresszus szép szimbóluma. Vagy Zala Tibor raszterpontokból összeálló Lenin portréja, a' népviseletbe öltözött szőlőt, kenyeret tartó, augusztus huszadikát köszöntő leány ' Würtz Ádám lapján. Több mint ötven év száz legsikerültebb politikai plakátja. Színesek, cselekvésre ösztönzők, tettre késztetők és a plakátműfaj követelményei szerint jelképszerűek, de könnyen érthetők. A Szépművészeti Múzeumpolitikai plakátkiállítását az MSZMP KB agitációs és propaganda osztálya, valamint a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum rendezte Kádár Márta 1973. november 18.