Fejér Megyei Hírlap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-22 / 44. szám
Péntek, 1974. február 22. Klímaberendezések Tavaly kezdték meg a termelést a Lehel Hűtőgépgyár jászárokszállási üzemében, amely elsősorban klímaberendezésekre specializálódott. A gyár azt a feladatot kapta, hogy a hazai számítógépprogramhoz és a KGST-tagországok hasonló fejlesztési programjaihoz nagy sorozatban készítsen klímaberendezéseket Ebben az évben — egyelőre csak belföldre — 49 millió forint értékű, különféle rendeltetésű klímaberendezést szállítanak, s a gyár gondoskodik e berendezések üzembe helyezéséről is. Az Országos Számítástechnikai Vállalattal kötött szerződés alapján a Lehel Hűtőgépgyár készíti el a hazai nagyvárosokba telepített R—20-as típusú számítógépek klimatizálását. Jelenleg a Budapesti Kertészeti Egyetem, a Dunai Vasmű és a Budapesti Tejipari Vállalat számítóközpontjának klímaberendezésének tervein dolgoznak. Készül a Kőbányai Textilművek fonócsarnokának klímaberendezése is. Hasonló berendezést szerelnek fel a Budapesten épülő Domus bútoráruház számítógéptermébe, s ugyancsak Budapesten az Agrober irodaépületébe. (MTI) Tavaszi vetőmagajánlat a Piac téren Lejárt a szokványok ideje Az új tavaszi vetőmagforgalmat — Kugler Antal nyugdíjazása után — Borbély Tiborné irányítja, mint a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Közép-dunántúli központjának igazgatója. A feladat változatlan: a vetőmagtörvény előírásainak megfelelően kell cselekedniük. Miként programszerűen bekövetkezett fa gazdasági magvak minőségi cseréje, tehát a legjobb termőképességű fajták alkalmazása, úgy a zöldségmagvak esetében lejárt a szokványok ideje. Csiraszámra méri A vállalat közép-dunántúli központja az ősszel is teljesítette kötelességét: a termelőüzemeket nemesített kalászos vetőmagvakkal szolgálta ki. Most a legjobb, a nemesítők által ajánlott hibrid kukorica szaporítóanyagot szállítják megrendelőiknek. A martonvásári kétvonalas hibridek új változatai mellett most is bő vetőmagkészlettel rendelkeznek. Hasonlóan kielégítik a három- és a négyvonalas hibridekből is az igényeket. A cég fémzárolt készlete kétszáz vagon, ami azt jelenti, hogy ebben a pillanatban az előző tavaszi forgalomnál nagyobb teljesítményre képesek. A martonvásári nemesítők, illetve hazánk legkorszerűbb vetőmagüzeme ma már nem súlyra, mázsára „méri” a hibrid vetőmagot, hanem csíraszámra. Új módja ez a vetőmagforgalmazásnak. Hibrid „portré’ A vállalat az ez évre készített vetőmag-árjegyzékében — érdemes alaposan tanulmányozni — színes fotón bemutatja az MV—SC 530-as, az MV—SC 570-es, az MV— SC 620-as „portréit” is. Röviden a termőtulajdonságaikat is „mellékelik”. A jobb csíráért valamivel többet is számláznak, de azt mondják, hogy lényegesen magasabb haszonnal jár a termelő számára az új szabvány. Egyébként a fejlett mezőgazdasággal rendelkező európai országok is Martonvásárra figyelnek, mert végtére is újat alkottak a vetőmag-termelésben és -forgalmazásban. Borsó és lucerna A cég közép-dunántúli központja programja is a zöldségtermelés. Olyannyira, hogy ismét kezdeményezik a magforgalmi jog visszaszerzését a falvakban, a kisebb településeken is. Munkatársaik, szakelőadóik útján kapcsolatot teremtenek minden termelői társulással, szakcsoporttal, hogy kívánság szerint — a legjobb minőségben — házhoz szállítják a zöldségmagvakat is. A fehérvári Piac téri és a dunaújvárosi szaküzletek forgalma azt jelzi, hogy fellendülőben van ismét a házi, konyhakerti zöldségtermelés is. Egyszerre gondjukká vált néhány fajta pótlása, mert a várakozásnál lényegesen nagyobb mennyiséget igényelnek. A középdunántúli központban elhangzott az a javaslat is, hogy a fehérvári öreghegyi áfész kerttársulás, valamint a környék lakói részére ott veteáttag fióküzletet nyitnának, ha támogatást nyernének hozzá. A zöldségprogram korai része a többi között az étkezési borsó. Fejér megyében a mezőgazdasági nagyüzemek, meg a háztáji konyhakertek tulajdonosai is évek óta foglalkoznak a nemesített fajták termesztésével. A vállalat lepsényi vetőmag-üzeme a tavaszra 350—400 vagon fémzárolt vetőmagot készített elő szállításra, ebből egy jelentős részt ismét a borsófajták képviselnek. A hagyományos bevált fajták mellett a választékban megtalálhatók az exportra alkalmas nemesítésűek is. A rajnai törpe —, amely nagy sikert „futott” be Fejér megyében — most is megrendelhető náluk, de ha kell soron kívül szállítanak az Onwardból, de a Gloriosaból is. Nagy tavaszi programnak számít a lucerna is. A cég a martonvásári nemesítőkkel egyetértésben most is határozottan ajánlja a synalfát. Termőtulajdonsága szerint középfinom állományjellegű, közepesen magas, kiegyenlített fajta. Szára erős, gyengén szőrözött. Levélszíne sötétzöld, állománya sűrű. Azoknak, akik már az előző években kipróbálták nem kell külön ajánlani. Fajtótájékoztató A vállalat — a nagy tavaszi magvetés előtt két hónappal — most is megismételte a gazdaságoknak korábban címzett vetőmagajánlatát, mert a tapasztalat az, hogy még mindig hasznosabb így, mint várni. Megtörtént, hogy egyes nagyüzemek az utolsó pillanatokban rohantak a pótrendeléssel, mások pedig a régi, gyengébb minőségű vetőmagot használták fel. Ebben az időszakban ismételten felkeresik termelési felügyelőik a gazdaságokat, hogy részletesen tájékoztassák őket a legújabb fajtákról, azok talaj- és éghajlati igényeikről, a hozamaikról. De szervezik az államilag elismert fajták szaporítóanyagtermelését is. Peresztegi T. Ferenc- DH az Ikarusban Erősödött a kritikai szellem Az Ikarus székesfehérvári gyárában tavaly októberben hirdették meg a Dolgozz Hibátlanul munkamódszer bevezetését. Erre többek között azután került sor a gyárban, hogy bizottság alakult a mozgalom szervezett irányítására. Felkerestük Szekeres Károly műszaki-gazdasági szaktanácsadót, a DH bizottság elnökét, beszéljen e fontos munkamódszer bevezetéséről, az eddigi tapasztalatokról, s a további tennivalókra vonatkozó elgondolásokról. — A gyárban már korábban voltak követői a Dolgozz Hibátlanul munkamódszernek, például a szerelőüzemben — mondta Szekeres Károly. — Megjelent a hibamentes munka vállalása a szocialista brigádmozgalomban. A DH munkamódszer bevezetését azonban voltaképpen rendkívüli fontossága indokolta. Ez nem egy mozgalom a sok közül, alapvetően más, új dolog. Gazdasági eredménye, politikai és morális haszna, tudatformáló, ösztönző hatása felbecsülhetetlen. Bizottságunk feladatának tekinti az új munkamódszer meghonosítását minden szinten a gyárban. — Kik a DH bizottság tagjai? — A bizottság, amely augusztusban alakult, 16 tagú. Tagjai a párt- és társadalmi szervek képviselői, gazdasági vezetők és fizikai dolgozók. Megbízólevelünket a gyár igazgatója adta. — Hogyan tevékenykedik a bizottság? — A gyár területét felosztottuk körzetekre, amelyek DH tevékenységét a bizottság tagjai irányítják. Minden munkaterület bevonásával létrehoztuk a DH aktívahálózatot. Szoros kapcsolatot teremtettünk a területek gazda- sági-, párt- és társadalmi szerveivel, vezetőivel. A DH munkamódszer bevezetését elsősorban a szocialista brigádokra és a munkaverseny-mozgalomra alapoztak. Szorgalmaztuk, hogy a brigádok munkavállalásaiban szerepeljen a DH módszer alkalmazása, és az értékelésnél ezt figyelembe kell venni. A fizetési borítékban elhelyezett közleménytől, számos értekezleten, munkásgyűlésen át a szocialista brigádfórumig propagáltuk a DH módszert. Gyárszerte kiraktunk plakátokat és néhány helyen működik DH híradó. Minden munkaterületen elhelyeztünk DH postaládát az észrevételek és javaslatok gyűjtésére. — Milyen tapasztalataik vannak? — Megállapíthatjuk, hogy sikerült gyári szinten útjára indítani az új munkamódszert. Egészséges mozgás tapasztalható különösen a produktív területeken. A bizottsági tagok vagy aktivisták gazdasági vezetőket keresnek meg, s észrevételeik nyomán azonnal intézkednek. Néhány munkaterületen, például az átadóban, a festőüzemben a gazdasági vezetők saját hatáskörükben is ösztönzik a jobb minőségi munkát, eredményesen segítik a DH bevezetését A kritikai szellem erősödött, de a bíráló észrevételek általában kívülről érkeznek, vagyis a saját területi jelzés nagyon kevés. Tudjuk, hogy itt még sok a tennivaló. — Bár rövid ideje működik ez a mozgalom, mégis: van-e már számszerű eredmény? — Még szerény eredményeket tudunk felmutatni, de a DH munka eddigi valós eredménye nem lebecsülendő. Közvetlen DH kapcsolaton keresztül például a gyártmányszerkesztés több mint 60 észrevételt vizsgált felül és tette meg intézkedését átlagosan három napon belül. A gyártásközi visszajelzéseken túlmenően DH Szerveink lépéseket tesznek feladataik jobb ellátására, új eszközök készítésére, ellenőrzésére és javítására. A szerelőüzem ilyen jellegű folyamatos gyakorlata mellett legjelentősebb a karosszériaüzem 16 pontos DH célkitűzése. A DH munkamódszer általános alkalmazása hosszú távú folyamat, a számszerű eredményt csak nagyobb időszak után láthatjuk. Ehhez a megfelelő módszert, helyes értékelési rendszert is ki kell alakítanunk. — Végezetül még egy kérdés: hogyan látja a további tennivalókat? — Tovább kell vizsgálnunk a munkahelyek lehetőségeit, sajátosságait, hogy konkrét feladataik meghatározásában hatékonyabban segíthessünk. Lényeges előrelépést az egyes területek elemzésével kijelölt célok és azok fokozatos elérése jelentheti. Gondoskodni kell a DH aktivisták ismereteinek gyarapításáról, a rendszeres tapasztalatcseréről. Lehetőséget kell teremteni a DH módszer élenjáróinak anyagi és erkölcsi elismerésére. A DH módszert azonban csakis a dolgozók észrevételeinek, javaslatainak és kezdeményezéseinek felkarolásával tudjuk szélesíteni, elterjeszteni — mondta befejezésül Szekeres Károly. Heresznyei Tibor Falugyűlés Lepsény-Mezőszentgyörgy közös tanácsú községek februárban falugyűlést tartanak. Lepsényben 22-én a művelődési házban este hat órakor tartják meg a gyűlést. Napirenden az 1974. évi tanácsi költségvetés és fejlesztési terv ismertetése szerepel. Mezőszentgyörgyön február 25-én, szintén hat órakor tartják meg a falugyűlést. Nt*AAP ....... ......3 Indulat tekintély Egy kommunistát törtöttek a párttagok közül, később visszahelyezték eredeti jogaiba. Ritka eset, de nem ezért teszem szóvá. A történet azt példázza, hova vezet a harag, a hirtelen indulat, a megfontolatlan, elhamarkodott lépések sorozata. Meg ezután azt is, hogy a jellembeli tulajdonságok, az emberi értékek és hibák sohasem mutatkoznak feketén, fehéren. Két szereplőnket s a többieket védeni is bírálni is kell egyszerre; egyikük sem makulátlan, egyikük sem elvetemült. Jellemzésként csak annyit, hogy tsz-elnök is kommunista, húszéves mozgalmi múltja van, a munkája lendületes, hozzáértő ember. A brigádvezető állattenyésztési szakiskolán tanult. Húsz éve szövetkezeti tag, tizenkét évvel ezelőtt lépett a pártba. Az összeütközés nem politikai eredetű. A tsz-elnök hírtelen indulatában - most már tudjuk, megfontolatlanul - közölte vezető társával, hogy azonnal leváltja a brigádvezetői tisztségről. Meg is tette. Volt oka rá, hogy ne legyen elégedett a brigádvezető munkájával, magatartásával. Hirtelen elhatározását azonban akkor nem indokolta meg. Döntött és kész. Később szentesítette elhatározását a vezetőséggel is. A brigádvezető nem volt ott, ki tudja, hogy miként terjesztette a testület elé az ügyet? Tény, hogy a vezetőség „rábólintása” látszólag mentesítette őt az egyéni felelősség alól, s a döntés így már megfelelt az alapszabály előírásainak is. A brigádvezető fellebbezett. Nem csaptak nagy hűhót. Hamarosan megszületett a tsz döntőbizottságának határozata, amely szintén helybenhagyta az elnöki döntést, és nem adott lehetőséget a további fellebbezésre. Azt hiszem, itt érdemes figyelni egy „apró" részletre. A múlt év elején ugyanis több szövetkezet egyesüléséből jött létre a mostani. A határozatból kiderül: a brigádvezetőt 1973. január 1-től bízták miegy brigádvezetői teendők ellátásával. Az elnök február 3-án leváltotta, s 26-án már a döntőbizottság is állást foglalt. Az indokolásban egyébként ez áll: nem úgy látta el a feladatát, ahogy azt elvárták tőle. Előfordult, hogy késett munkahelyéről, s hogy alaptalan viták keletkeztek közte és a brigádtagok között. Arra is volt példa, hogy a főállattenyésztő utasítását nem, vagy csak részben hajtotta végre. (Csak úgy mellesleg jegyzem meg: a brigádvezetőnek húsz év alatt nem volt fegyelmi büntetése.) Talán „kívülállóként" elmondhatom: a vezetőségi határozaton és a döntőbizottsági jegyzőkönyvön igencsak megérzi az ember az elnöki „sugallatot”. A brigádvezetőt természetesen senki sem mentheti föl, ha egyszer rosszul dolgozott; a figyelmeztetés, a büntetés mindenképpen jogos volna. De a hirtelenkedés, a harag nem volt jó tanácsadó. A brigádvezető megsértődött. Elhagyta a téeszt, s munkajogi sérelmét összekeverte a párthoz való viszonyával. Öt hónapig nem ment el a taggyűlésekre, nem fizetett tagdíjat, elhanyagolta kommunista kötelességeit. Hátat fordított a pártnak? Túlzás lenne ezt állítani. Csak éppen nem akart oda menni, ahol sérelmének okozóival találkozhatott. Ez legalább olyan elhamarkodott lépés volt, mint a tsz-elnöké, így aztán a taggyűlés — távollétében — a szervezeti szabályzat előírásaira hivatkozva, törölte őt a párttagok közül. Az indokolás papírforma szerint helyénvaló volt, csakhogy a mérlegelésről, az eset oknyomozó tisztázásáról megfeledkeztek a pártszervezet tagjai. De kik is mérlegeltek volna, hiszen a szervezet tagjai közül többen - köztük a tsz-elnök — így vagy úgy részt vettek a leváltás szentesítésében. És a többi kommunista? Félreértették a tsz-elnökhöz fűződő viszonyukat? Úgy tűnik, mintha náluk „függelemsértés” volna másfajta véleményt kifejteni, mint ami a tsz-elnöké vagy a párttitkáré, aki tanácselnök is egyben. Az ilyen felfogás egy kis közösségben különösen megnehezíti a helyes, a pártszerű álláspont kialakítását, így azután hibát hibára halmoztak a faluban, s már úgy látszott, hogy nincs kiút. Ráadásul egy nappal később (!) a csúcsvezetőség is jóváhagyta az alapszervezet meglehetősen elhamarkodott, a felelős mérlegelést és emberségességet nélkülöző döntését. Lehetséges, hogy ebben is valamiféle összefonódás játszott közre? De most hadd szakítsam félbe a folyamatot. A brigádvezető ugyanis már a döntőbizottság határozata után panasszal fordult a járási pártbizottsághoz. Hogy milyen választ kapott onnan? Nagyon helyesen azt, hogy „Munkájának megítélése a közvetlen vezetők feladata. Kérjük, hogy vegye fel a munkát, és dolgozzon példamutatóan.” Miért tartom fontosnak ezt? Azért, mert néha bizony még figyelmeztetni kell a kommunistákat arra, hogy a párttagság nem előny és nem menlevél; hogy a párt felsőbb szervei ugyanúgy a rend, a fegyelem megteremtésén fáradoznak, mint az állami, a gazdasági szervek vezetői. A pártból való törlés ügyében azonban van feladata — és beleszólása a felsőbb pártszervnek. A járási vb vizsgálódott és döntött — minden érdekelt meghallgatása után, az ügy teljes ismeretében. Túlzottnak és indokolatlannak tartott az alapszervezet döntését, és nem hagyta jóvá. De ne higgyék, hogy megdicsérte a brigádvezetőt, ellenkezőleg. Elmarasztalta, és mulasztásának pótlására, kötelességeinek teljesítésére hívta fel a figyelmét Figyelmeztette a tsz-elnököt is arra, hogy a megfontolatlan döntés, a személyes indulatokból táplálkozó önkényeskedés nem vezet jóra. A brigádvezető tehát továbbra is párttag, de még nem dolgozik a szövetkezetben. Sok minden izgat az üggyel összefüggésben. Úgy érzem, a hatalom túlértékelésétől a megalkuvásig, az elvtelen védelem feltételezésétől a felelőtlen ügykezelésig, egy sor emberi hiba halmozódott fel, amely következetlenséget, rosszindulatot, ridegséget, helyezkedést és bonyodalmakat idézett elő. A tsz-elnök - tekintélye biztos tudatában - megfellebbezhetetlennek tartotta véleményét. A brigádvezető azt hitte: a párt fogja kimosni hanyag munkájának következményeiből. A vezetőség, a döntőbizottság az elnök kedvére tett, és tetézte hibáit, s csaknem ugyanezt tette az alapszervezet és a csúcsvezetőség is. Nem volt egyetlen ember, egyetlen szerv a faluban, aki vagy amelyik képes lett volna fölülemelkedni az indulatokon. Jellemző, hogy az elnök elvben már visszaállította beosztásába a brigádvezetőt, pedig ezt senki sem kérte. Ezzel tisztességes módon beismerte megfontolatlanságát.. Viszont a csúcsvezetőség még most is görcsösen ragaszkodik álláspontjához, mert annak a korrigálásától tekintélyét félti. De a tévedés beismerése, vagy az ahhoz való ragaszkodás árt-e jobban a tekintélynek? JÁVORI BÉLA