Fejér Megyei Hírlap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-06 / 30. szám

Szerda, 1974. február 6. Rendhagyó osztályfőnöki óra Pusztaszabolcson A diákok és a társadalom­biztosítás Tulajdonképpen nincs ab­ban ma már semmi rendkívü­lien meglepő, hogy egy-egy tanítási órán vendég szakem­ber áll a fiatalok előtt. Hal­lottam már olyan magyar iro­dalom­órákról, amelyeken írók, költők vállalkoztak a pedagógus helyettesítésére és olyan osztályfőnöki órákról is, amelyeken egy-egy vállalat vezetője vagy éppen szak­munkása saját munkahelyi tapasztalatainak ismertetésé­vel ébresztett gondolatot a pályaválasztáshoz. Pusztaszabolcson is szolgál­tattak már példát ilyen, a fia­talok érdeklődését serkentő tanórákra. Mégis, az olyan osztályfőnöki óra, amilyenre néhány nappal ezelőtt került sor, eddig témájában szinte egyedülálló megyénkben. A társadalombiztosítási jogsza­bályokról szólt a gimnázium, illetve a szakközépiskola ne­gyedik osztályos tanulóihoz dr. Békefi Géza, a Fejér me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője. A lehetőség Dr. Békefi Géza igen elfog­lalt szakember, a közélet fá­radhatatlan munkája. Mint a Székesfehérvári Városi Ta­nács tagja, mint a székesfe­hérvári Május 1 iskola szülői munkaközösségének egyik ve­zetője igen élénken reagál a társadalmi élet sokféle rezdü­lésére. Ez a reagálás úgy is megnyilvánul, hogy adott esetben nem rest keresni, ku­tatni a megoldás lehetőségét. Sok éves szakmai tapasztala­ta indította útjára legújabb kezdeményezését, azt, hogy legyen fórum, ahol szólhat a fiatalokhoz társadalombizto­sítási jogairól, ötletének meg­valósításához bíztatást kapott a megyei tanács művelődés­ügyi osztályától és ma már bekapcsolódott a programba a TIT megyei szervezete is. Az osztályfőnöki munkakö­zösségek vezetőinek megyei tanfolyamán kínálkozott az első alkalom a kezdeménye­zés népszerűsítésére, a pre­mierre. A fogadtatás A pedagógusok legalább annyi fantáziát találtak az ál­lampolgári jogok egy részte­rületnek megismertetésére, mint a kezdeményező. És az első meghívást Jávor László­­né, a pusztaszabolcsi Ve­­linszky László Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója juttatta el a művelődésügyi osztályhoz, illetve dr. Békefi Gézához. Így került sor az el­ső ilyen jellegű találkozásra. Úgy hallottam, hogy Decsi Kati, a szakközépiskola egyik végzős diákja, osztálytitkár igen szurkolt az osztályfőnö­ki óra előtt. Vajon kérdez­nek-e társai, vajon nem lesz-e fegyelmezetlenség? Nemcsak ő szurkolt, hanem a gyakor­lott szakember is. Vajon fel tudja-e kelteni érdeklődésü­ket? És minden nagyszerűen si­került. Nem csupán annyi változást hozott az osztályfő­nöki óra, hogy Jávori Ferenc­­né és Szalánczi Jánosné he­lyett dr. Békefi Gézával be­szélgettek kötetlenül a diá­kok, hanem a téma is újszerű volt. Nem jogszabályhalmazt zúdított a hallgatóságra az előadó, hanem néhány őket megillető járandóságról szó­lott. Mire jogosultak? Jól­lehet még nem igen tö­rődnek azzal az osztályvizsgá­ra, illetve érettségire készü­lő diákok, hogy mikor állnak munkába tanulmányaik be­fejezése után. Többen hosz­­szabb pihenő időszakot ter­veznek, mert mint dolgozók­nak már csak meghatározott napokban mérhető szabadsá­guk. Ám, még­sem mindegy mennyire nyújtják meg a fá­radalmaik kipihenésének ide­jét. Ugyanis az iskolai tanul­mányok befejezését követő 90 napon belül célszerű elhelyez­kedni, mert ha ez a 91. napon történik, akkor már több ked­vezménytől, pénzben is kife­jezhető összegtől esnek el. Vannak esetek, amikor az is­kolai tanulmányi időt ugyan­úgy jogszerző időnek ismerik el, mint a munkaviszonyt. Szó esett arról, mikor jogosultak anyasági, terhességi, gyer­mekágyi vagy gyermekgondo­zási segélyre. A fiúk, Kaposi József, Kálóczi László és a többiek — a katonai szolgá­lattal kapcsolatban megje­gyezték, nem szabad meg­szüntetni a munkaviszonyt be­vonulás előtt, mert az igen zsebremenő könnyelműség. És a főiskolán, egyetemen tanulók milyen szolgáltatás­ban részesülnek? Saját jogon jogosultak a társadalombiztosítás szolgál­tatásaira, de a fizetést helyet­tesítő táppénzre nem. Ez csak néhány kiragadott példa a közérdeklődést felkel­tő előadás mondanivalójából. És hogy a legfontosabb tud­nivalók ismertetése után is volt kérdése Peigelbech Má­riának, Hamar Erikának, Haj­dú Szilviának, Nagy Piroská­nak, Váraljai Évának, Mar­tos Erzsébetnek, Hamperger Katinak és a többieknek ez is jelzi a felvilágosító elő­adássorozat időszerűségét. Lo­vas Zoltán, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője csak­úgy hasznosnak értékelte a rendhagyó osztályfőnöki órát, mint az intézmény igazgató­ja. De érdekesnek, tanulsá­gosnak találták azok is, akik mintegy az állampolgári ne­velés részeként jogszabályis­mertetést hallgattak és az il­letékes vezetőktől pontos vá­laszt kaptak kérdéseikre. A kezdeményezés több száz diák — szakmunkástanuló és középiskolás — érdekében született. Van létjogosultsága, ezt mutatja a pusztaszabolcsi tapasztalat. Németh Erzsébet HÍRLAP Önkéntes tűzoltók Gárdonyban A gárdonyi önkéntes tűzol­tótestület megtartotta évi közgyűlését. A nagy számmal megjelentek között ott voltak a testület tényleges tagjain kívül a pártoló tagok,­­ va­lamint az úttörő tűzoltóraj tagjai. Ugyancsak részt vettek a nagyközség párt- és tanácsi vezetői, valamint a tűzrendé­szet megyei és járási vezetői. Iricsek István tűzoltópa­rancsnok ismertette a testület múlt évi munkáját, annak eredményeit és hiányosságait. Az ellenőrzések alkalmával tapasztalt tűzrendészeti mu­lasztások kapcsán hozott in­tézkedéseket. Értékelte a kiképzési tevé­kenységet. Elmondotta, hogy a testület részt vett a járási versenyen felnőtt ifjúsági rajjal. Az ifjúsági raj mind a já­rási, mind a megyei verse­nyen első helyezést ért el, melynek révén jutalmat és oklevelet szereztek mindkét alkalommal. Kapott a község egy gépi­fecskendőt, amellyel a nagy­község területén eredménye­sebben tudnak dolgozni tűz esetén. A beszámoló megemlítette, hogy a múlt évben számotte­vő tűzeset a község területén nem volt, csak két kisebb tűz a tó mentén, ahol a becsült kár nem volt nagy. Ez azonban nem jelentette, hogy az üdülőövezeti létesít­ményeknél és épületeknél számos helyen a tűzbiztonsá­gi rendszabályok biztosítottak lettek volna. A végzett munka alapján­­ a beszámolási időszak te­vékenységét a község vezetői eredményesnek és jónak ér­tékelték Ez alkalommal a megyei parancsnok öt, tíz, húszéves Szolgálati Érdemérmet ado­mányozott több tűzoltónak, és tizenkét tűzoltót léptettek elő. Mohai János Pódium „felvételi" 1972-ben alakult meg a székesfehérvári Corvina irodalmi pódium-színpad. Első jelen­tős szereplésük a „Ki mit tud?” vetélkedő­sorozaton volt. Ekkor a megyei döntőig jutott csak el az együttes. Tavaly a „Szóljatok szép szavak” irodalmi színpadi vetélkedésben már a Pécsett megrendezett országos területi dön­tőn is részt vettek a fiatalok. A Corvina pódium színpadi csoportnak je­lenleg 18 tagja van, tanuló és dolgozó, lelkes irodalomkedvelő fiatalok. Az együttes, mint a Fejér megyei Művelődési Központ csoportja működik. Minden kedden és pénteken próbát tartanak. Mivel azonban most újítják fel a művelődési intézményt, csak kedden este 7-től kilencig tudnak próbálni. Az irodalmi színpad utánpótlásának bizto­sítására a vezetőség elhatározta, hogy úgyne­vezett „felvételi vizsgát” rendez­ a Corvinába belépni szándékozó fiatalok részére. Az első alkalommal Völ­ör, A Megyei Művelődési Központ Ady-termé­ben szinte melegváltás volt. A táncosok éppen csak befejezték próbájukat, amikor az irodal­mi színpadosok már birtokukba is vették a helyiséget. Wimmer István, a színpad vezetője mondta: — Sajnos most csak ez az egy terem hasz­nálható, s valamennyi öntevékeny művészeti csoport itt próbál. A március 2-án megrende­zendő „Játsszatok játszók és regölők” című irodalmi színpadi bemutató megyei döntőjére készülünk, ezért jó lenne a heti két próbálási lehetőség. A Felsővárosi Művelődési Ház a jö­vő héttől lehetőséget nyújt, hogy hétfőn este próbát tarthassunk. A felvételire kedden este ketten jöttek el. Kissé szorongva ültek a terem egyik sarká­ban. Orsós Rozália a Pamuttextil Művek székes­­fehérvári kikés­zítőgyárában dolgozik. — Általános iskolás és gimnazista korom­ban gyakran szavaltam. Szeretem a verseket, az irodalmat. A gyárban is volt régebben egy irodalmi színpad, sajnos hamar feloszlott. Örömmel olvastam a Corvina felhívását. Szí­vesen belépnék a csoportba, most azonban még csak tájékozódom. Wimmer István is így vélekedik. Először bemutatjuk a jelentkezőnek műsorunkat, hogy lássák, mire vállalkoznak. Hét óra után a csoport felállt a pódiumra. Megkezdődött új műsoruk próbája. A 25 perces műsort nagy érdeklődéssel fi­gyelték a jelenlévők, köztük Bóka Mária, a Megyei Művelődési Központ irodalmi színpa­dokkal foglalkozó munkatársa. Újszerű volt az összeállítás­ dramaturgiája. A csoport mozgás­dinamikája figyelemre méltó, az összeállítást nem szakítja meg a zenei betét és magneto­fon-zörej. Wimmer István gyakran adott ren­dezői utasítást. A történelmi hangulatú műsor befejező képe még nem eléggé kiforrott. A próba után megkérdeztem a másik „fel­vételizőt”, Répa Zsuzsannát, hogy tetszett az együttes és a műsor. — Bizonyára sikert aratnak ezzel az össze­állítással a megyei bemutatón. Úgy döntöttem, hogy ha a meghallgatáson megfelelek, belépek a Corvina-együttesbe — mondta. Az első próba után újabb következett. Or­sós Rozália is beállt a csoportba, mert az ös­szeállítás énekszámait szinte mind ismerte. Répa Zsuzsannáról kiderült, hogy elsősorban versmondónak jó, a pódium színpadi részsze­replést nem kedveli,­­ majd az együttes más típusú műsorában kap szerepet. A Corvina-együttes gyakran tart műsort Székesfehérváron és vidékén. Szerdán a Fejér megyei Vendéglátóipari Vállalat KISZ-alap­­szervezete hívta meg őket. A Velence bárban mutatták be műsorukat, ahol már kilenced­szer szerepeltek. A kiszeseknek nagyon tet­szett a műsor, négy lány elhatározta, felvéte­lét kéri a csoportba, őket majd a jövő héten hallgatják meg. Wimmer István arról is be­szélt, hogy február 17-én a Művelődési Köz­pont gyermekklubjában szerepelnek, 23-án pedig a Könnyűfémmű klubjában. K­­t éve jó kapcsolatban állnak a gárdonyiakkal, március 8-án és 15-én is Gárdonyban szerepelnek. Ugyancsak március 15-e tiszteletére adnak műsort a székesfehérvári Petőfi Filmszínház­ban. Az együttes tagjai tovább folytatják pro­paganda- és szervezőmunkájukat a megfelelő utánpótlás megkeresésére. Szorgalmasan ké­szülnek a március 2-i megyei bemutatóra, s titkos vágyuk­ bejutni az országos döntőre. Csató József A HÍRLAP REJTVÉNYPÁLYÁZATA 1973-74, Tejpor - Székesfehérvárról Néhány esztendővel ezelőtt még erősen ráfizetéses volt a szarvasmarha-tartás, ezért a tejellátással sokszor bajok voltak. Nemcsak az egyéni (háztáji) állattartók, hanem a közös gazdaságok is húzó­doztak a szarvasmarhával való foglalkozástól. A szarvasmarha-állomány — és ezáltal a tejtermelés — csökkenése azonban nem­csak a tejellátásban éreztet­te hatását, hanem a takar­mányozásban is. Ha csökkent a szarvas­marhaállomány és kevesebb lett a tej, honnan vegyünk a takarmányozáshoz tejport? A hazánkban működő né­hány üzem, ahol tejport gyártanak, korántsem tudták ellátni a takarmánykeverő üzemek tejporszükségletét. Csak egy példát a fentiek megértésére: 1972-ben 26 ezer tonna tejport hoztunk be külföldről valutáért, mégpedig nem is olcsón, tonnánként 50 ezer forintért. A kormány szarvasmar­ha-programjának megvaló­sításával erősen fellendült a tejtermelés és az így megnö­vekedett tejmennyiségből most már nemcsak a lakos­ság tejjel és bőséges tejter­mékkel való ellátására fut­ja, hanem eljutottunk oda, hogy fellendült a hazai tej­porgyártás, és ha nem is tel­jes mennyiségben, de rész­ben hazai készletből fedez­hetjük a takarmánykeverék gyártásához szükséges tej­por-szükségletet. A Fejér- és Komárom megyei Tejipari Vállalat mű­ködési területe a két megyén kívül Érdre és környékére, Várpalotára és környékére, valamint Tolna megye ásza­id részére terjed ki. Százöt­venkét tsz-szel,­­ 22 állami gazdasággal és 11 ezer ház­táji gazdasággal van kap­csolatban, egy év alatt, száz­millió liter tejnél többet gyűjt be. Dr. Farkas Lajos, a válla­lat igazgatója így nyilatko­zott a hatalmas mennyiségű tej felhasználásáról. Ez azonban nem a kezdet, mert tavaly a vállalat már „belekóstolt” a tejporgyár­tásba, hiszen 270 tonnával járult hozzá, hogy jobb le­gyen a hazai takarmányke­verék. Megkérdeztük dr. Farkas Lajos igazgatót, hány liter tej szükséges egy tonna tej­por előállításához. A válasz: — Tizenkétezer liter, vagyis egy kiló tejpor egyenlő 12 liter tejjel. — Hogyan lesz a tejfolya­dékból por? — Az eljárás eléggé bo­nyolult.. A tejet egészen be­sűrítik, eltűnik belőle a víz, a megmaradó szárazanyag azonban éppúgy tartalmazza a zsírt, fehérjét, tejcukrot és ásót, mint a frissen fejt tej. Természetesen a zsírból csak kevés van benne, mert a tejport — főként ha az ta­karmányozásra készül, so­vány tejből készítik. A Fejér- és Komárom me­gyei ,Tejipari Vállalat aján­dékaként a megfejtők között 6 darab 500 forintos utal­ványt sorsolunk ki. A meg­fejtéseket legkésőbb febru­ár 9-én, szombat délig kér­jük postára adni, levelező­lapon továbbítva címünkre (8003 Székesfehérvár, posta­fiók 5.), a szelvényt és az új­ságból kivágott hírt. -------------------------------------------4 R-22 5 Népművelési terv Sáro Minden évben napirenden szerepel a sárosdi tanács vég­rehajtó bizottsága előtt a köz­ség művelődési intézményé­nek, népszerű meghatározá­sában a ,,KLUB”-nak a tevé­kenysége, terve. Az elmúlt év eredményeit így lehetne ösz­­szegezni, a klubkönyvtár igazgató beszámolója alapján A községi kulturális központ­ja, amelyben ifjúsági klub­könyvtár, és a helyi KISZ- szervezet kap helyet, az elmúlt évben elnyerte a „KIVÁLÓ KLUB” kitüntetést és a velejáró pénzjutalmat. A KISZ-szervezet a KISZ KB dicsérő oklevelet és tárgyju­talmat kapott. Az idei terv, a házirendtől a munkatervig, a költségve­téstől a klub alapszabályig, érdeklődést keltett a végre­hajtó bizottság tagjai között. Csak címszavakban lehet ösz­­szegezni: korszerű közműve­lődést! — Vonzóbbá tenni a klubot a fiataloknak! — Ifjú­ságcentrikus munka. Érdek­lődésnek megfelelő szakkörök továbbfejlesztése és újak ala­kítása. Az anyagi támogatás mértéke, és hasznosítása. Az iskola és a klub kapcsolatá­nak továbbfejlesztése! — Az ifjú olvasók köre a nyolcadik osztályos tanulókat fogja ösz­­sze és tanítja meg a könyv szeret­etére. A beszámoló és a terv nem maradt bírálat nélkül. Vajon egységes-e, vagy csupán egy klub és egy KISZ-szervezet terve? Megkeresték-e az ille­tékes társadalmi, tömegszer­­­­vezeti és gazdasági vezetőket is a program egységesítése céljából? A tanács az intéz­mény gazdasági alapfeltéte­leit biztosítja, az anyagiakon túl lényeges erkölcsi támoga­tást is ad. Javítani, kívánni való van. A népművelők, je­lenleg hárman vannak a köz­ségben, — a klubkönyvtár­igazgató a könyvtáros és a moziüzem vezetője — nehéz, de igen szép feladatát olyan lelkes tábor segíti, mint az úttörőcsapat, a KISZ-tagság és még sokan mások. Nagy Jánosné

Next