Fejér Megyei Hírlap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-29 / 74. szám
Péntek, 1974. március 29. Egészségre nevelni Megelőzni a bajt, megőrizni az egészséget, — tudatosan védekezve a betegségek ellen, — szerves részét képezi manapság a gyógyítómunkának. Hiába azonban minden fáradozás, az emberek tudatos közreműködése és bizonyos alapvető tudnivalók híjján. A prevenciónak éppen e tudatosságban rejlik a sikere, de nagy tömegeket felvilágosítani nem kis feladat, gondos, körültekintő , és mindenekelőtt szívós, kitartó munkálkodást igényel. Az egészségügyi felvilágosításnak nagyon régi hagyományai vannak, ilyen átfogóan azonban még soha sem kapott teret, lehetőséget, és konkrét feladatot. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy társadalmi feladattá vált az egészségvédelem, a felvilágosítás. A Fejér megyei Egészségnevelési Csoport néhány évvel ezelőtt a KÖJÁL kereteiben működött 1970 óta azonban dr. Háklár Mária főorvos vezetésével önállóan végzi szervező, koordinációs munkáját. Munkaprogramjuk összeállításánál figyelembe veszik az Egészségügyi Felvilágosítási Központ javaslatait, irányelveit, s a megyében adódó feladatokat, amelyeket a szakfőorvosok bevonásával elemeznek, s határoznak meg. Rendszeres a kapcsolat a megye egészségügyi intézményeivel, — a kórházak külön terv szerint dolgoznak, — a tanácsok illetékes osztályaival — elsősorban az egészségügyi és művelődési osztályokkal, — rajtuk keresztül a körzeti orvosokkal, pedagógusokkal, társadalmi szervekkel, stb. Soron következő legfontosabb feladatnak tartják a népesedéspolitikai határozatból adódó egészségügyi problémákkal való foglalkozást. A családtervezés, a családi életre való nevelés, a szexuáletika és szexuálbiológia, mind olyan témák, amelyekkel minden ember szembe kerül élete folyamán. Természetesen nemcsak erkölcsi, társadalmi, de egészségügyi vonatkozása is alaposabb és mélyebb ismeretet követel Különösen az ifjúság egészséges életmódra nevelése tér vissza újra és újra sokféle megközelítésben a megyei egészségnevelési csoport feladatai között és napi munkája során. Ebből is adódik, hogy e tevékenység szoros kapcsolatot feltételez és kíván az ifjúsági szervezetekkel, pedagógusokkal, iskolaorvosokkal, szülői munkaközösségekkel, stb. Szeretnék elérni, hogy az ifjúsági klubok programjába egészségnevelési témákat is iktassanak, továbbá a KISZ nyári vezetőképző táborainak témájából sem hiányozzék. Az emberek megközelítésének legalkalmasabb módját meg kell találni: akár a munkahelyeken, akár lakóhelyükön, művelődési intézményeken, olvasmányaikon keresztül. Több ismeretet kell nyújtani az egészséges táplálkozásról, a civilizációs ártalmakról és azok megelőzéséről, a természetjárás egészséget óvó hatásairól, a testedzés jelentőségéről. A káros szenvedélyek és az ellenük való küzdelemnek is része a felvilágosítás; ide tartozik az alkohol és a dohányzás, de sok kárt okoznak az indokolatlanul szedett gyógyszerek is. Jól szolgálja a célt, a felvi- lágosítást, egy-egy akció is, mint például az üzemegészségügyi hónap rendezvényei, az egészségügyi hetek, a fogászati hét, kiállítások és egészségügyi vetélkedők, előadások, kiadványok, tanfolyamok. Nagy szerepük van a falusi körzeti orvosoknak, akik tapasztalat szerint szívesen tartanak előadásokat, még akkor is, ha ez többletmunkát jelent s a falvakban elsősorban rájuk számíthatnak. A TIT-el is szoros az együttműködés, ez évben például előadói konferenciák megtartását tervezik három témából: a népesedéspolitika, környezeti ártalmak és a korszerű táplálkozás szerepel majd napirenden. Segítik a csoport munkáját a központi kiadványok kisfilmek, amelyekből 750 van jelenleg raktáron a helyi témák megírására pedig a szakfőorvosokat kérik fel, akik szívesen és hozzáértéssel működnek közre. Az egészségneveléssel felvilágosítással hivatásból és humánumból foglalkozók munkáját nehéz lenne akár számokkal, kimutatásokkal illusztrálni, lemérni. Eredményessége az egész nép általános egészségügyi állapotában mégis tükröződik. — Un — Hal-leltár... Több mint egy évtizedes megfigyelései alapján készítette el Tata vizeinek „hal-leltárát" a természet világának egy tatai szerelmese, Kugli József vadász. «Ez a vidék egykor a horgászok paradicsoma volt. Ahhoz a nádrengeteghez tartozott, amely Vértesszöllöstől a Dunáig húzódott. A bő vizű, meleg források által táplált patakok, mocsarak, kisebb-nagyobb tavacskák télen sem fagytak be. A 23 fokos víz kedvelt tanyája volt a nagy faj- és egyedszámban itt élő halaknak. Amikor 1847-ben Mikovényi Sámuel mérnök tervei alapján lecsapolták a mocsárvidéket, a halak kiszorultak a csatornákba, a folyókba. Később a folyók szabályozása ismét megzavarta a természet egyensúlyát. Legújabban pedig a bányászat miatt fokozottan csökkenő vizek szűkítik egyre kisebbé a halak életterét. Számos halfajta kipusztult, illetve kipusztulóban van. Valamikor például a vidék egyik legjellegzetesebb hala volt a lápi póc. Az „utolsó mohikánokat” 1966 nyarán fogták ki, azóta egyetlen példányt sem találtak. A nagy harcsának már nyoma sincs, s az utolsó törpeharcsa is 1965-ben akadt horogra. Ezt a halfajtát, akárcsak a naphalat, Amerikából telepítették be, de egyik sem kedvelte meg ezt a tájat. Eltűnt a szilvaorrú keszeg és még vagy öthat más halfajta is. Annál gyorsabban szaporodnak viszont az 1965- ben megjelent durbincsok. Ezek a hasznavehetetlen, kártékony kis halak tenyérnyi nagyra is megnőnek, és mindent felfalnak, ami él és mozog. Persze sok hasznos hal is tömegesen él ezen a vidéken. Közéjük tartozik például a rendkívül gyors, fürge szélhajtó küsz, amely jó csalihal. A tatai természetes vizek halállománya fajilag ma is gazdag, de egyedileg erősen megcsappant. A gyűjtő által számba vett, csaknem ötven fajta között van az angolna is. A siklóra emlékeztető halból még horogra akad egyegy példány, de még a horgászok közül is sokan kígyónak vélik, és elvágják a zsinórt, hogy megszabaduljanak tőle. A szőlőtöke rekordja... Egyetlen tőkéről másfél tonna szőlőt szüreteltek a grúziai Kvemo-Bodve faluban. A rekorder szőlőtöke 150 éves. Törzsének kerülete 117 centiméter. Lugasa 300 ember befogadására képes hatalmas sátor. Igen érdekes egy mazsolaszőlőtőke is: fürtjeinek átlagos súlya 600 gramm, de némelyikük a két kilogrammot is eléri. A Grúz Kerészeti és Borászati Intézet munkatársai számos hasonló tőkéről készítettek leírást. E tőkék agrobiológiai sajátosságainak tanulmányozásával új, nagy hozamú fajtákat nemesíthetnek és javíthatják a már meglévőket. Grúziában több mint 500 szőlőfajtát termesztenek. Most készül egy atlasz Grúzia ritka szőlőtőkéiről. Tizenkét ember otthona Gráberék otthona Mór külterületén, a Tábor utca utolsó házában, egy szoba és egy konyha. A földes, nedves lakást tizenketten lakják. Kilenc gyermekük van, három fiú és hat lány. Legidősebb lányuk tavaly férjhez ment, s anyósánál lakik Seregélyesen. Most ő is hazaköltözött néhány hónapos gyermekével, míg a férje katona. A két helyiségben egy asztal fér el, mert a fekvőhelyek foglalják el a helyet, pedig ebből sincs sok. Három ágy és egy dívány van a szobába zsúfolva. Itt húzzák össze magukat éjszakára. Vajon a kicsi asztalnál, hogy férnek el ennyien? A konyha olyan parányi, hogy már az ételszagtól megtelik. A ház, mely 1928-ban épült, rossz állapotban van, kívül belül. A tető is hiányos. Az arra járó azt hihetné, hogy lakatlan a ház, s lebontása csak elhúzódott. A családban három kereső van. Az egyik fiú, Dénes apjával együtt a móri tanács költségvetési üzeménél dolgozik. A másik kereső fiú (tizenhét éves) a vízműveknél segédmunkás. Természetesen kapják hat gyermek után a családi pótlékot. A legfiatalabb családtag kétéves, s még öt gyerek iskolába jár. A költségvetési üzem igazgatója Jakab Lajos járt már Gráberéknál s meggyőződve a körülményekről, intézkedett néhány dologban. Bevezették a villanyt, kijavítják a tetőt is, ami most életveszélyes. Gráberék életkörülménye változást sürget. Nem vadonatúj, emeletes házba kívánkoznak ők. Padlózott szoba, kövezett konyha, s fürdőszoba, egyszóval egészséges lakás az, amire vágynak, amelyet segíteni akarással, a saját erő- és a munkahelyi támogatás összeadásával érhetnek el. Siska Mária Gráberék legidősebb lánya, az első unokával Rekordfogások A múlt évben 150 000 tonnás rekordfogást értek el a kubai halászok. Az ország halászati iparát a népi hatalom éveiben teremtették meg. Halászati flottája — amelyet szovjet segítséggel a legmodernebb technikával és hajókkal szíveltek fel — az egyik legnagyobb Latin-Amerikában. A Kubai Halászati Intézethez — az iparág vezető testületéhez — tartoznak még a konzervgyárak, kikötői híjtőházak, tudományos-kutató központok, hajóépítő- és karbantartó üzemek is. A szovjet segítséggel felépített havannai halászati kikötő egyedülálló a földrészen. HINAP Kétszázezer Ezermester Barkácsműhely a szerkesztőségben Magyarországon az első, Európában a második legnagyobb példányszámú műszaki-ismeretterjesztő folyóirat lett az utóbbi években az EZERMESTER. Márciusi példányszámuk 650 darabbal haladta meg a kétszázezret, messze elterjedtebbek mint az Élet és Tudomány, a Technika avagy a Delta. E hír hallatán kerestük meg a lap főszerkesztőjét, Szűcs Józsefet. Azzal a kéréssel, adjon tájékoztatást az Ezermester rekord kétszázezréről és a lap munkájáról. A lap a KISZ KB lapja, ami azt is jelenti, hogy a fiatalok számára készül elsősorban. Ez esetben egyik feladatatunk a politechnikai oktatást pótolni, amely be merem vallani — az iskolákban megbukott. Mondhatni, a fiatal olvasó „fakultatívan” jut technikai ismeretekhez az Ezermestert olvasva. Hasonló igényt szolgál egy másik nagy olvasó rétegnél a lap. Ők azok a szellemi foglalkozású olvasók, akiktől munkájuk révén távol áll a technika, s minden ilyen fajta segítséget, tanácsot hálásan fogadnak. Ez a hála megnyilvánul még abban, hogy megvásárolják a lapot. Megfigyelésünk szerint újabb olvasóink a fiatal házasok. Akik a maguk, a papa, a mama, a vállalat segítségével egy lakást csak összehoztak már, de azt berendezniük maguknak kell. Ők gyakran a lapból vesznek ötletet, műszaki leírást. Számuk egyre növekszik, a szolgáltatások színvonalának alacsony, árának magas szintje miatt. — Milyen módszerrel teszik ezeket az információkat a laikusok számára is érthetővé? — kérdeztük a főszerkesztőt. — Ismeretes az úgynevezett „technical art” rajzmódszer, amelyet az országban mi használunk egyedül. Ezt ma a rajzok műszakilag korrestek, de ugyanakkor láttatok és könnyen megérthetők. Szerintem éppen ezek a rajzok miatt keresik olyan sokan a lapot. S még egy: minden számnak a 30 százalékát maguk az olvasók írják. Emiatt tartunk fenn a szerkesztőségben egy műhelyt." Az ötletet, a szerkezetet amit az olvasó beküld, itt általában ismét megépítjük, hogy ellenőrizzük jó-e. S azért is, hogy építés közben a munka fázisait fényképezni tudjuk. Vagy amit magunk találunk ki, azt is itt készítjük el, itt méretezzük. — S a közölt adatok mindig pontosak? — Az bizony gond, ha nem. Ha egy kimondottan műszaki lapban a számnál a tizedesvessző egy hellyel arrébb kerül, nincs különösebb baj, a műszaki ember úgysem hiszi el. A mi olvasóink azonban természetesen elhiszik és megcsinálják a darabot. Éppen ezért vezettük be, hogy olvasóinkat a hibák felfedezéséért megjutalmazzuk. — Úgy tűnik, a szerkesztőség munkatársai távolról sem csak íróemberek ... — Hozzánk mindenki az ipartól jött és hozta magával a szaktudását. Van közöttünk technikusi végzettségű, lakatos, szerszámkészítő bizonyítvánnyal rendelkező újságíró. A technikai érzék és a közgazdasági ismeretek nélkül nem sokra jutnánk. — fejezte be tájékoztatóját a főszerkesztő. S az előbbiek alátámasztására jegyezzük ide címszavakban az ő útját az EZERMESTER-ig. Volt navigátor, főkonstruktőr és többek között sajtófőnök is. (cikkes) A HÍRLAP REJTVÉNYPÁLYÁZATA 1973-74. Szolgáltatás 22 területen A Székesfehérvári Víz- és Fűtésszerelő KTSZ 1952 óta áll a lakosság szolgálatában. Huszonkét év persze nem olyan nagy idő, de mégis elég arra, hogy megítélhető legyen életképes volt-e a szövetkezet alapítók akarata. Tavaly 68,7 millió forint volt a szövetkezet árbevétele, ötmillióval több, mint az előző évben. A Székesfehérvári Víz- és Fűtésszerelő KTSZ huszonkét ágazatban igyekszik kielégíteni a lakossági igényeket. Emellett persze arra is jut erejük, hogy különféle szereléseket, javításokat végezzenek vállalatoknak és intézményeknek. Nemcsak Fejér megyében, de a megyehatárokon túl is jól ismerik a szövetkezetiek munkáját. A jó munkára köteles a hírnév is, hiszen a székesfehérvári szövetkezet fennállása óta tíz alkalommal nyerte el a „Kiváló Szövetkezet” címet. Kezdjük talán a legnagyobb szolgáltató egységükkel, a székesfehérvári Móri úti autószervizzel a sort. Ebben a szervizben, amely ma már méltán népszerű az autósok körében — garanciális felülvizsgálásokat is végeznek Trabant, Wartburg, Skoda típusokra — a múlt évben tizenhétezer különféle személygépkocsit javítottak. A jövőben tovább kívánják növelni az itt javításra kerülő gépkocsik számát. A székesfehérvári és megyebeli háziasszonyok a megmondhatói, milyen boszszúságot okoz a háznál, ha elromlik a hűtőszekrény, vagy éppenséggel a hideg téli napokon az olajkályha rakoncátlankodik. Gyors és biztos segítséget nyújtanak a hiba elhárításához a szövetkezet szakképzett szerelői. Természetesen háztartási gépeket, rádiót és televíziót is javítanak és karbantartanak a szerelők. Nemcsak a lakosság, hanem a megye különböző vendéglátó intézményeinek, kereskedelmi vállalatainak egységeiben ismerik a szövetkezet ügyeskezű szerelőit. A Székesfehérvári Víz- és Fűtésszerelő KTSZ-nél az árbevétel fele a szolgáltató tevékenységből származik. A szövetkezet harminc millió forintos állóeszköz állománnyal rendelkezik, korszerű kisgépek, célszerszámok segítik munkájukat, a kerámia üzemtől, a műanyag feldolgozóig. A megfejtők között a Székesfehérvári Víz- és Fűtésszerelő KTSZ ajándékaként egy darab Sunbeam villanyborotvát és egy darab bármely típusú személygépkocsi teljes szervizelésére érvényes utalványt sorsolunk ki. A megfejtéseket legkésőbb április 3-án délig kérjük postára adni, levelezőlapon továbbítva címünkre. (2003. Székesfehérvár, Pf. 5.) a szelvényt és az újságból kivágott hírt. R-38 7