Fejér Megyei Hírlap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-01 / 50. szám
Péntek, 1974. március 1. Tanácsülés NRÁron 200 újabb lakás • Ontési rendelő, óvoda épül • Felhívás a Rákóczi utca lakóihoz Mór Nagyközségi Tanácsa szerdán ülésezett. A választókörzetek megbízottjai először a tanácselnök-helyettes beszámolóját hallgatták meg a két tanácsülés között végzett munkáról, s a fontosabb eseményekről. Ezután a végrehajtó bizottság elmúlt évi tevékenységéről hallgattak elemzést. „A bizottság 1973-ban betöltötte hivatását, teljesítette a párt- és az állami határozatokból, valamint a saját testületi döntéseiből származó feladatokat. Tovább kell fejleszteni a már bevált munkamódszereket, s új lehetőségeket kell feltárni, kiaknázni" — hangsúlyozta Szakonyi Kálmán elnökhelyettes. Dévai Ferenc, a második napirend előterjesztője ismertette az 1974 évi költségvetési- és fejlesztési tervet. A fejlesztési terv fontosabb tételeiből néhány, ebben az évben 36 célcsoportos lakás építése fejeződik be, 114 pedig áthúzódik a következő évre. Örömmel hallgattuk, megkezdődött a krónikus orvosiakat, rendelő hiány felszámolása, új épül a November 7 téren, átalakítással pedig egy másik létesült a Budai Nagy Antal téren. A Dózsa György utcában az üzemek, vállalatok segítségével óvoda épül. Továbbra is nagy összeget szánnak a víz- és szennyvízcsatorna-hálózat bővítésére. A kommunális ellátottság javítását 29,5 millió forint szolgálja, a szociális, egészségügyi, valamint a kulturális ellátottságra viszont csak 630 ezer forint jut az idén. A tanács az eddigi költségvetést közel 18 millió forint bevétellel, s ugyanannyi kiadással hagyta jóvá, a fejlesztési terv bevételi és kiadási rovatába 34 millió forint került. Hozzájárultak a 2 milliós hitel felvételéhez, amelyet a telek-kisajátításokkal kapcsolatos irreális bírósági határozat tesz szükségessé. Ezt követően Dr. Kutér László vb-titkár az új ingatlan nyilvántartásról szóló 1972-es törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szólt. Majd Klujber László a járási pártbizottság első titkára, a megyei tanácstagok móri járási csoportjának egyik tagjaként számolt be munkájáról. Tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogyan szolgálják a megyei tanácstagok Mór és a járás érdekeit. Számos hozzászólás, bejelentés, interpelláció hangzott el. A tanácstagok szenvedélyesen, tetteket sürgetően szóltak az igényekről, panaszokról, amelyek már régóta napirenden vannak. Ugyanakkor észrevették és örömmel nyugtázták a fejlődés látható, gyarapodó jeleit. Felvetésük egytől-egyig nagyobb közösségek gondja, óhaja, mind figyelmet érdemlő jogos kívánság, de sajnos a lehetőségek még mindig messze elmaradnak az igényektől. A tanácsnak ezért szüntelenül keresni, bővíteni kell bevételi forrásait, a szervező és gazdálkodó típusú államigazgatási vezetés eszközeit lehetőségeit. A lakosságnak pedig még több segítő akcióval kell hozzájárulnia önmaga és lakhelye gyarapításához. A tavaly végzett társadalmi munkák értéke 400 ezer forint volt, több mint a korábbi években, de többre is képes ez a nagyközség. Farkas József népfrontelnök a tanácsülés végén felhívással fordult a Rákóczi utcai lakókhoz, tegyék rendezetté, virágossá környezetüket. Az ott lakók közös akaratával és cselekvésével a legszebb utcák egyikét lehetne kialakítani. A vízelvezető árkok tisztításával, virágosítással, parkosítással, mintautcává varázsolhatják, amellyel bizonyára követőket is toboroznának. Az itt lakó emberek igényesek, a kerítésen belüli porták csinosak, rendezettek. Most azon a sor, hogy a kiváncsi, idegen szemeknek először kínálkozó utcafrontot is szépítsék. Az is legyen összhangban otthonunkkal, udvarukkal, szűkebb környezetükkel. HÍRLAP Felkészültebb, igényesebb színjátszók hatásos rendezővel dolgoznak, beszéd- és mozgástechnikát tanulnak, míg a mozgalom gerincét alkotó, számszerűit is nagyobb hányadot, sokszor rendezői képesítés nélkül, csupán egy-egy jó érzékű fiatal vezeti, irányítja. Az előrelépést, a fejlődést gátolta ez az állapot, s az irodalmi színpadok vezetői maguk lettek kezdeményezői az egységesebb szint kialakításának. A zalaegerszegiek 1973-ban felhívással fordultak a dunántúli megyékhez, hogy az együttműködési lehetőségek megteremtésével központi színjátszórendezői tanfolyamok több éves és egységes programját dolgozzák ki. Zala, Baranya, Somogy és Vas megye mellé Fejér megye is csatlakozott. A Népművelési Intézet az egységes tematikájú és színvonalú rendezőképzéshez a terület országosan legjobb szakembereit biztosította előadóknak, foglalkozásvezetőknek. Havonta egy alkalommal, szombatonként tartják a továbbképzést. A Megyei Művelődési Központ elsősorban a már régebb óta működő irodalmi színpadok vezetőit és olyan pedagógusokat hívott meg a tanfolyamra, akik az iskolai ünnepélyekre rendszeresen hosszabb idő óta állítanak össze műsorokat, foglalkoznak a gyerekekkel. Rajtuk kívül még néhány, a színjátszás iránt komolyan érdeklődőtől még elfogadják a jelentkezést. A kétéves időtartam alatt a következő fő témaköröket dolgozzák fel: művelődéspolitikai, művészeti nevelés. — dramaturgia. — a színjáték története. drámatörténet, — rendezéselmélet. — színészmesterség. — rendezésgyakorlat, — egyes speciális témakörök (gyermekszínjátszás, diákszínjátszás). Nyáron tíznapos, bentlakásos tanfolyammal zárul az első év, ahol az öt megye színjátszórendezői megvitathatják az addig elhangzott előadásokat, megnézhetik egymás műsorát. Ki-ki lemérheti, hol van elmaradva, min kell változtatnia. Esztics Erzsébet A nyilvános szereplés már egészen kisgyermekkorban kezdődik el. Ki ne emlékezne az első rövid versekre, dalokra, melyet óvodásként adott elő társai és a szülők előtt. Az iskolában már nehezebb feladatot is megoldottunk nagyobb kollektívával, olykor önállóan. Az ezt követő években amatőr szinten már csak azok tolmácsolták az írók, költők gondolatait, akik munkájuk mellett belső kényszertől áthatva fontos jelentőséget tulajdonítottak az önkifejezés egyént és közösséget formáló erejének. - Az irodalmi színpadok, színjátszó, csoportok létszáma országosan túlhaladja a tízezret. A mozgalomnak megyénkben is hagyománya van; néhány csoportunkat, versmondónkat a televízió képernyőjén láthattuk, a rádióban hallhattuk. Akik e területet közelebbről ismerik, azok tudják, hogy a megyei seregszemlén, országos bemutatókon egymás után vetődnek fel a súlyosbodó gondok. Miből adódnak ezek? — a csoportok közti jelentős szintkülönbségekből. A legjobbak néha ki- A HÍRLAP REJTVÉNYPÁLYÁZATA 1973-74. Jó utat — ÁFOR üzemanyagokkal Tavaly ünnepelte megalapításának 25. évfordulóját az ÁFOR Ásványolajforgalmi Vállalat. A vállalat feladata a hazai gyártásból és importból származó ásványolaj termékek értékesítése. Az ÁFOR az üzemanyagellátás során a népgazdaság szinte minden területén megjelenik termékeivel és szoros kapcsolatot épít ki a fogyaszókkal. A legkeresettebb áruféleségből, a gázolajból a mezőgazdaság a legnagyobb fogyasztó. A leggyorsabban emelkedik a lakossági fogyasztás: 1965-ben mindössze a 8 százaléka, tavaly már , több mint a 20 százaléka volt az összforgalomnak. Az ÁFOR a növekvő forgalomnak megfelelően korszerűsíti hálózatát. A kézihajtású kútoszlopok szinte teljesen eltűntek, az autósokat a legtöbb helyen sorban állás nélkül, gyorsan szolgálják ki. A guruló benzinkutak a közúti üzemanyagellátás javítását szolgálják csúcsidőben. A nagyobb forgalmú hétvégeken ezekről a mozgó benzinkutakról is tankolhatnak a kirándulóhelyek autós vendégei. Az ÁFOR üzemanyagforgalma eléri a 13 milliárd forintot. Minőségileg korszerű az ÁFOR valamennyi üzemanyaga, beleértve a 86-os osztályszámú normál, a 92- es osztályszámú szuper és a 98-as osztályszámú extra benzint, valamint kenőolajokat is. A Fiat és a Volkswagen gyár, saját kutató laboratóriumi elemzés után, hivatalosan közölte, hogy az ÁFOR szuperolaját javasolja gépkocsijaihoz. Az ÁFOR üzemanyagok speciális próbája különféle autós túra- és rallyeversenyeken történik. Huszonöt év alatt mérhetetlenül nagyot fejlődött a hazai ásványolajkereskedelem és ezzel együtt az ÁFOR is. Az ÁFOR további életét, kereskedelmi tevékenységének fejlődését a jövőben is a népgazdaság energiaszükségletének változása határozza meg. A vállalat nem törekedik monopol helyzetre, de felelősséget érez az üzemeknek és intézményeknek. a közlekedés, a mezőgazdaság és a lakosság kőolajtermék-igényeinek kielégítése, a forgalmi utak rövidítése, és általában az egyéb, racionális kereskedelmi módszerek alkalmazásaként. R-30 Véradók Az idén 25 esztendeje, hogy hazánkban szervezett formát öltött a véradás, a térítésmentes véradómozgalom pedig másfél évtizedes múltra tekint vissza. Az elmúlt 15 év alatt a térítésmentes véradás hazánkban tömegmozgalommá vált, az abban részvevők száma országosan meghaladja az 500 ezret. A véradók zöme munkások és parasztok soraiból kerül ki, de szép számmal találhatók fiatalok is a donorok között. Mit mutatnak a számok? Tíz esztendeje az egy év alatt felajánlott vérmennyiségnek nem egészen 40 százaléka volt térítésmentes, 1973-ra ez az arány a 15 év előttinek 3,5-szeresére emelkedett, s ennek 82 százalékát térítés nélkül bocsátották az állampolgárok az egészségügyi szolgálat rendelkezésére. A tavaly levett vér 34 százalékát gyógyintézetekben használták fel, a többit valamilyen vérkészítmény, esetleg gyógyszer formájában. Ma már mondhatjuk, hogy a véradómozgalom biztosítani tudja az egészségügyi szolgálat részére szükséges vérmennyiséget. 1973-ban a véradások már mintegy 15 százaléka történt intézetben úgynevezett behívásos rendszer keretében. — 5 — Művelődésünk otthonai Huszonöt éve cseng ismerősen valamennyiünk számára ez a kifejezés: művelődési otthon. Igaz a művelődésnek jóval korábban is voltak már otthonai hazánkban, már a munkás-művelődés otthonai, körei is háromnegyed százados múltra tekintenek vissza, a felszabadulást követően pedig ugyancsak nekilendült a népművelés ügye, negyedszázada azonban, hogy létrejött országosan a művelődési otthonok egységes hálózata. Megyénk jónéhány népművelési intézménye is egyidős ezzel a jubileummal. Negyedszázad múltán is van ebben valami nagyszerű és lelkesítő készülődések, változások közepette köszöntött népművelésünkre ez a csendes jubileum. A negyedszázad első fele, s jószerivel még a második is azzal telt el, hogy évszázados lemaradást pótoljunk: létre kellett hoznunk mindenütt, a legkisebb településeken is a korszerű népművelés intézményhálózatát Manapság másfajta feladatokkal kell már megküzdenünk. Szocialista művelődésünk létrehozott bázisaiban, e bázisok szakadatlan és következetes fejlesztése mellett, teljesebbé kell tennünk a tartalmi munkát; jobban, eredményesebben kell bánnunk a rendelkezésünkre álló eszközökkel, lehetőségekkel. A tartalmi munkában akkor állhat be ez a kívánt változás, ha az eddiginél öszehangoltabban végezhetik népművelő tevékenységüket a művelődés bázisai. A munka összehangolásában jelentős eredmény volt a közelmúltban a művelődési otthonok országos tanácsának létrehozása, s egyre inkább szükségesnek látszik, hogy a művelődési otthonok különböző típusait összefogó megyei szintű társadalmi testületek is létrejöjjenek, amelyek koordinálva adhatnák meg a kellő szakmai segítséget a klubkönyvtárak, művelődési házak, művelődési központok munkájának hatékonyabbá tételéhez. Művelődésügyünk álláspontja az, hogy jelenlegi adottságainkkal, lehetőségeinkkel is jobban tudnánk gazdálkodni ennek az egységes szemléletnek az általánossá válásával. A közművelődésre fordítható anyagi eszközök vonatkozásában mindez azt jelenti, hogy a tanácsok a rendelkezésre álló állami eszközöket a termelő üzemeknél rendelkezésre álló vállalati eszközökkel egyesíthetnék, s így, ezek célszerű, hatékony és egységes felhasználásával többre mennénk, mint külön-külön, erőnk megosztásával eddig mentünk. A népművelés tartalmi oldalát tekintve is — már tapasztalhatóan — nagy előnyökkel jár az együttműködés; bizonyíték erre megyénkben is számos művelődési ház együttműködése termelő üzemekkel, vállalatokkal. Ezeket a többnyire még spontán módon, bontakozó kapcsolatokat kell megyei szinten is összefognia a népművelés szakmai irányítóinak. A már meglévő eredmények ez ilyen vonatkozású tervek, készülődések sikerével biztatnak bennünket. S most, a huszonöt esztendős jubileum tájékán nem vissza, hanem előre tekintve, ezeknek a terveknek a kimunkálása igen fontos feladata a népművelési munka szervezőinek. - MEKIS - Házikertek időszerű növényvédelme Időszerűvé vált a házikertekben a gyümölcsfák növényvédelme. Mielőtt a vegyszeres védekezést végrehajtanánk, célszerű a mechanikai munkát elvégezni. Fatisztogatással kezdjük a munkálatokat. Ilyenkor a fákról el kell távolítani a gyümölcsmúmiákat, elszáradt ágakat, előző évről visszamaradt száraz leveleket, lisztharmatos ágvégeket. Ekkor vágjuk ki a feleslegessé vált ágrészeket is. A fiatal fák koronaalakító metszésével a fa természetes formáját követjük és idősebb fáknál esetleg a termő metszést is el kell végezni — például őszibarack. Törekednünk kell arra, hogy minél kisebb sebfelületet okozzunk és ezeket oltóviasszal vagy savmentes festékkel zárjuk le. A fa elhalt kérgét kaparóvassal vagy drótkefével távolítjuk el. A levágott ágakat, leveleket, múmiákat gondosan össze kell gyűjteni és elégetni. E munkákkal nagy számú károsítót semmisíthetünk meg. A fatisztogatást követően alkalmazzuk a lemosó — áztatásszerű — permetezést, melyhez az alábbi növényvédő szerek használhatók fel. Alma — körte Gyümölcsfaolaj , 5 százalékos oldat (csak 3 évenként), Neopol 5 százalékos oldat, Novenda 1,5—2 százalékos oldata, Krezonit E 0,7—0,9 százalékos oldata, Szilva — ringló Gyümölcsfaolaj 4 százalékos oldata (csak 3 évenként), Őszibarack Orthocid 0,3 százalékos oldata, Bordódé 1 százalékos oldata, Kajszibarack Neopol 5 százalékos oldatai Bordódé 2 százalékos oldatai Kajszi- és őszibarackfát gyümölcsfaolajjal permetezni tilos! Cseresznye — meggyügypattanáskor — No-Avenda 1,5 százalékos oldata. Felhívjuk a figyelmet, hogy a javasolt szerek közt „mérgek”, „erős mérgek” is szerepelnek, ezért felhasználás előtt tanulmányozzák és tartsák be a csomagolóburkolaton lévő használati utasíttást