Fejér Megyei Hírlap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

Törvény a családról Mona Lisa mosolya Szabad szombat A szerkesztőség postájából Sielést tartott a Minisztertanács Napirenden a személyzeti vnka, a munkaidő-csökkentés kiterjesztése Szabályozták a külföldiek üzemanyag-vásárlását A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács pénteken ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te Fock Jenőnek, a Minisz­tertanács elnökének jelenté­sét a magyar párt- és kor­mányküldöttség április 10. és 12. között Csehszlovákiá­ban tett hivatalos baráti lá­togatásáról .A két ország kap­csolatait a teljes bizalom, a testvéri együttműködés és köl­csönös megértés jellemzi. A tárgyalásokon valamennyi megbeszélt kérdésben teljes volt a nézetazonosság. A tár­gyalások hozzájárultak a két párt és a két ország testvéri együttműködésének további szélesítéséhez. Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt a magyar-—bolgár gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság április 18. és 20. kö­zött Szófiában tartott 12. üléséről. Megvitatták az 1976—1980. közötti időszakra szóló népgazdasági tervek koordinálását szolgáló tenni­valókat. Intézkedéseket hoz­tak az integrációs folyama­tok bővítésére, valamint a két ország kiegyensúlyozot­tabb kereskedelmi forgal­mának és a Bulgáriába irá­nyuló magyar idegenforga­lomnak további fejlesztésére. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a külügyminisz­ter jelentését Walter Scheel­­nek, a Német Szövetségi Köz­társaság külügyminiszterének hazánkban tett hivatalos lá­togatásáról. A külügyminisz­terek véleménycserét foly­tattak a két ország kapcsola­tainak fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, és elhatározták több megállapodás megkötésének előkészítését. A kormány megtárgyalta az MSZMP Központi Bizott­sága 1974. március 19—20-i ülésén hozott határozatokból adódó állami feladatokat a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésére, hely­zetének további javítására vonatkozó teendőkről, vala­mint a közművelődés fej­lesztését szolgáló célkitűzé­sekről. A M­inisztertanács se. intézkedési terveket a közel­jövőben megtárgyalja a SZOT vezetőivel és azután adja ki határozatát. A Minisztertanács megvizs­gálta a személyzeti munka to­vábbfejlesztéséről 1968-ban hozott határozatának végre­hajtását. Megállapította, hogy az általában kedvező hatással volt a személyzeti munka helyzetére és fejlődésére, hoz­zájárult a vezetés színvonalá­nak emeléséhez. A kormány most új határozatijain szabá­lyozta az állami személyzeti munka rendjét. Magasabb kö­vetelményeket támaszt a veze­tőkkel szemben, rögzíti a sze­mélyzeti munka demokratiz­musa fejlesztésének módját, a vezetők személyzeti feladat­­ait, a személyzeti apparátu­sok teendőit, a vezetőképzés célkitűzéseit, a minősítési és nyilvántartási rendszert. A Minisztertanács a határoza­tát a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozza. A Minisztertanács megtár­gyalta a vállalati felügyelő bizottságok működésének ta­pasztalatairól szóló jelentést. A bizottságok segítik a mi­nisztériumok felügyeleti tevé­kenységét, egyszersmind a felügyelt vállalatokat. A kor­mány úgy határozott, hogy szükséges a bizottságok mun­kamódszereinek, személyi összetételének javítása, a bi­zottsági tagok speciális kép­zésének megszervezése és az elemző tevékenységhez szük­séges információk körének bő­vítése. A nehézipari miniszter je­lentést tett a KGST kereté­ben az Ural hegység közelé­ben lévő Orenburg és a Szov­jetunió nyugati határa között tervezett földgázvezeték ha­zánk által vállalt szakaszának építésével kapcsolatos előké­születekről. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudo­másul vette, és úgy határozott, hogy a népgazdaság érdeké­ben kiemelkedő fontosságú vezetéképítés munkálatainak irányítására kormánybizott­ságot alakít. Vezetésével a nehézipa­ri minisztert bízta meg. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke jelentést terjesztett elő az ipari dolgo­zók üzemi szociális körül­ményeinek a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt végzett utóvizsgálatáról. A jelentés megállapítja, hogy a vállalatok egyre nagyobb fi­gyelmet fordítanak a mun­kahelyi körülmények javítá­sára, a szociális ellátás fejlesz­tésére. Az ilyen célokat szolgáló, egy főre jutó költségek az el­múlt négy évben a vizsgált vállalatoknál 12 százalékkal (Folytatás a 2. oldalon) Kiváló vállalat az Ikarus IUj buszok bemu­tatója a BNV-n­ ­Az 1973. évi eredmények alapján a kohó- és gépipar Kiváló Vállalata címmel tüntették ki az IKARUS Karosszéria- és Jármű­gyár kollektíváját. A kitüntetés átadására tegnap került sor a vállalat budapesti központjában. A kormányprogram megvalósítá­sában kiemelkedő sikereket ért el a székesfehérvári gyár is. Ered­ményeiről már beszámoltunk, ezúttal a jelent és a jövőt villantjuk fel.) Újabb autóbusztípusok min­tapéldányait készítik az Ika­rus székesfehérvári gyárában. Az IK—256 és IK—211 típusú autóbuszt májusban a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron mutatják be. Erről nyilatko­zott a kísérleti üzem vezetője. — Az új típusokat a 200-as buszcsalád továbbfejlesztése keretében tervezték a gyár­ban, és üzemünk készíti azok első darabjait — mondta Ba­logh Lajos. — A fejlesztési feladaton túl a követelmény egyrészt az, hogy az új konst­rukciók megfeleljenek az igé­nyeknek,,másrészt gyárthatók legyenek az alkalmazott tech­nológiával, a kialakított ter­melési rendszerben.­­ A 256-os típus légrugós autóbusz, hosszúsága 11 mé­ter. Távolsági luxus kivitel­ben készül; a gyártott 255-ös és 266-os típuspárnál maga­sabb kényelmi igényeket elé­gít ki. Kétajtós, 40 férőhelyes, belső műbőrborítású, zajszi­getelt kocsi lesz. Újtípusú műszerfalat kap, és szovjet mellső híddal készül. A vásári példány egyébként az egysé­ges prototípus első darabja is. Fontos feladatunk ugyanis a családelv alapján egységesít­hető, azonos alkatrészekből összeszerelhető típuscsalád­­nak a megteremtése.­­ A 211-es típus a hiány miatt sokat emlegetett kis­busz. Hát már készítjük a mintakocsit, s látható lesz a vásáron. A cél az, hogy a régi 311-es típus gyártásának meg­szűnésével keletkezett igényt kielégítsük; egyszerű kivitelű, de korszerű, az egységes tí­puscsaládba beilleszkedő kis­autóbuszt gyártsunk. A kísér­leti első darab távolsági kivi­telben készül, 8,5 méteres, egyajtós, 37 üléses kocsi lesz, IFA motor kerül bele. Mind belföldön, mind külföldön nagy a kereslet a kisbusz iránt, és különösen a dolgozók szállítása céljából van szük­ség rá. Az Ikarus 211-es típu­sú autóbusz panorámás mun­kásszállító kocsi lesz. Mindkét autóbusz építése új ütemben halad. A tervezők helyszínen segítik a munkát, és más üzemek, szervek is közreműködnek a kivitelezés­ben. H. T. FEJÉR MEGYEI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Szombat, 1974. április 27. XXX. évfolyam, 97. szám • • • Ára: 80 fillér Gyűlések, találkozók, kiállítások frt béke és barátság hónapjának megyei eseményei A nemzetközi és a magyar békemozgalom immár hagyomá­nyos rendezvénye a májusi béke és barátsági hónap. Ennek Fe­jér megyei akciótervét vitatta meg tegnap délutáni ülésén a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Az ülést dr. Tapolca Jenő elnök nyitotta meg, majd Gyenge Károly alelnök és a béke operatív bizottság elnö­ke terjesztette elő az akció­tervet. A tervezet gazdag rendezvénysorozattal kívánja tükrözni a szocialista világ­­rendszer következetes béke­politikájának alapelveit, a népek barátsága, a békés egy­más mellett élés, a nemzet­közi feszültség csökkentése és a fegyveres összetűzések megszüntetése érdekében folytatott erőfeszítéseket. Az elnökség elfogadta az előterjesztést, amely sze­rint a tavaszi békeakció meg­nyitójaként megyei béke nagyak­tívaértekezletet tarta­nak Székesfehérváron május 9-én, a győzelem napján. Az értekezlet előadója dr. Mol­nár Béla, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára lesz. Ugyanezen a napon békenagygyűlést tar­tanak Dunaújvárosban, to­vábbá négy községben: Bics­kén, Rácalmáson, Szabadhíd­­végen és Magyaralmáson. Május 10-én Abán ren­deznek békenagygyűlést, amelyet műsor, továbbá a Szovjetunió életét bemutató kiállítás megnyitása egészít isi. 15-e és 20-a között Bics­kén gyermek békerajz kiál­lítás lesz, 18-án Vértesacsán nemzetiségi gyűlést, 19-én pedig Száron nemzetiségi barátsági estet tartanak. Má­jus 24-én Székesfehérváron magyar—NDK barátsági na­pot rendeznek, május 25-én Etyeken nemzetiségi béke és kórustalálkozót, 28-án pedig Dégen magyar—csehszlovák barátsági estet. A béke és barátsági rendez­vényekbe természetesen be­kapcsolódnak az üzemek, a termelőszövetkezetek és a különféle tömegszervezetek is. Egyes üzemekben ünnepi baráti találkozókat tartanak, amelyekre szovjet, vietnami, chilei és más vendégeket hívnak meg. Röpgyűlések, filmvetítések, irodalmi estek, fotó- és egyéb kiállítások is gazdagítják a programot. A termelőszövetkezetek nyolc községben rendeznek ma­gyar—szovjet baráti találko­zót és sok helyütt tartanak a béke kérdésével foglalkozó előadásokat a szocialista bri­gádok tanácskozásain szintén foglalkoznak a hónap jelen­tőségével. A KISZ-szervezetek szá­mos rendezvénnyel színesítik a béke és barátság hónapjá­nak eseményeit. E hónap so­rán rendezik meg a tanuló és dolgozó fiatalok, megyei szavalóversenyét, továbbá az országjáró diákok megyei ta­lálkozóját. Ezeken megemlé­keznek a győzelem napjáról és a tavaszi békeakcióról. Számos KISZ-alapszervezet baráti találkozót rendez komszomolista fiatalokkal. A TIT az egyes országok­ életét és köznapjait bemu­tató filmsorozatok vetítését szervezi meg az üzemekben, az iskolai politikai vitakörök­ foglalkozásain ismerteti az egyes népeit béketörekvéseit, és ezzel a témával foglalkozó klubelőadásokat is rendez. Gazdag programot valósíta­nak meg a művelődésügyi és más intézmények. A béke és barátsági hónap akciótervének elfogadása után Ródler Győző, a gazda­ságpolitikai munkabizottság elnöke terjesztette elő a ház­táji és kisegítő gazdaságok fejlesztésének problémáiról kidolgozott írásos tájékozta­tást. A tájékoztatás számos hasznosíthatónak ígérkező ja­vaslatot, elgondolást vet fel; ezeket továbbítják az illeté­kes szervekhez. Foglalkozott, az elnökségi ülés a településfejlesztést elősegítő társadalmi munka kérdéseivel is. Örömmel álla­pította meg, hogy Fejér me­gye lakossága évről évre ki­tűnő eredményeket ér el a társadalmi munkában: a múlt esztendőben a megye egy-egy lakosára 259­­forint értékű társadalmi munka jutott. A munka egységes irányítása és a vállalások egyeztetése ér­dekében javasolni fogja az elnökség, hogy a tanácsok a társadalmi munka szervezé­sét segítő bizottságokat hoz­zanak létre. Végezetül az elnökségi ülés bejelentéseket fogadott el, illetve vett tudomásul. Küldöttgyűlés Fehérváron Székesfehérváron tartotta küldöttgyűlését pénteken, április 26-án az Észak-Fejér megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Ott volt­­ a tanácskozáson dr. Szép György, az Igazságügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője, Lipthay Károly, a Fejér me­gyei Tanács osztályvezetője, dr. Laczkó András a megyei főügyész és dr. Szentes Sán­dor, a megyei bíróság elnök­­helyettese. Az első napirendi pont sze­rint Fierpasz Károly, a szö­vetség elnöke terjesztette a résztvevők elé szóbeli beszá­molóját A törvényesség és jogalkalmazás helyzete cím­mel. Utána dr. Dudar István szövetségi titkár szóbeli ki­egészítője hangzott el Sportaktíva a labdarúgás helyzetéről Pénteken megyei, városi és járási párt-, állami, társadal­mi és sportszervezetek vezetői, a labdarúgó-szövetségek veze­tői, labarúgó-csapattal rendelkező­­ sportegyesületek és bázi­sok vezetői résztvételével megyei értekezleten tárgyalták meg a labdarúgás fejlesztésének időszerű feladatait, az OTSH ál­lásfoglalását. Az értekezlet előadója Sudár Iván megyei tanácselnök­­helyettes volt. Hozzászólt Kersák Ferenc, az MSZMP megyei Bizottság titkára és Varga Miklós, a megyei Labdarúgó Szö­vetség elnöke. Az értekezleten az OTSH részéről megjelent Páder János, az OTSH főosztályvezetője. A MEDOSZ MB ülése Pénteken, április 26-án ülést tartott a MEDOSZ Fe­jér megyei Bizottsága. Az el­ső napirendi pont keretében megtárgyalták a Nagyhörcsö­­ki és a Sárszentmihályi Ál­lami Gazdaság igazgatójának és szakszervezeti bizottsága titkárának beszámolóját: mit tettek eddig a dolgozók szo­ciális helyzetének javításáért s mik a tennivalók. Utána a Pélpusztai és a Mezőfalvi Állami Gazdaság igazgatója beszámolója hangzott el az üzemi demokrácia érvénye­­sülésének tapasztalatairól. A megyebizottság titkára, Nása István — a harmadik napi­rendi pont keretében — a megyei bizottság apparátusá­nak tevékenységéről adott számot, végezetül a kollektív szerződések teljesítéséről Jirka László mondta el a megyebizottság tapasztalatait.

Next