Fejér Megyei Hírlap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-01 / 126. szám

-------------1 FEJÉR MEGYEIPSFI MTESZ elnökségi ülés * fc» W Wmm mm I W ■ Km ^*1 I Km I ______________________ _________________ Wkttk iiV­ jf ^B9m i­­ MM f Szombat, 4m W oHIK M 1974. június 1. A könyv tim­er- xxx. évfolyam, --------------------------------------- V ViM tüSs O wj A szerkesztőség postájából_______________________________________________________________ ___________________________________________ [ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA AlOl 8° ] Bemutatkoznak a gárdisták Építők Június első vasárnapja, il­letve amióta a csökken­tett munkaidőt bevezet­ték szombatra és vasár­napra az építőipari dolgozók szakmai ünnepe. Megyénkben az állami és szövetkezeti építő­iparban és a termelőszövetkeze­tek építőipari közös vállalkozá­sainál összesen tizenkétezer dolgozót foglalkoztatnak. En­nél azonban lényegesen több embert érint ez a szakmai ün­nep, megyénk minden lakosát. Mert ünnepeltek és ünneplők vagyunk valamennyien, amikor a szocialista építőipar ünnepéről beszélünk, ünnepeltek és ünneplők, hi­szen a harminc év előtti romel­takarítástól kezdve valamennyi­en építjük az országot. Csak más-más módszerekkel, más­más technikákkal és technoló­giákkal. Elsősorban mégis őket kö­szöntjük ezen a napon: a me­gyei építőmunkások nagy csa­ládját. Őket, akik a felszabdalt ország romjaiból az újjáépítés szép elhatározásával kibontot­ták az első téglát, akik negyed százada már felismerték, hogy országépítő nagy terveinkhez kevés lesz a régi építőipari sorsközösség vállalása, s megte­remtették a sz­ocialista építőipar alapjait. Az alapokat, amelyek­re város, falu, út, iskola, lakó­ház építése közben rakták fel a maguk tégláit is, hogy a válla­latok együtt nőjenek, épüljenek az országgal. Most két napra elcsendesed­nek a munkahelyek a lakótele­pek, gyárak, iskolák, üzletek, utak, mezőgazdasági létesítmé­nyek építkezésein, s tizenkétezer Fejér megyei építőmunkás ott­honában és munkahelyén a régi építőmunkás-ünnepek hagyomá­nyait felelevenítve ünnepelnek. Játékkal, sporttal, zenével, ju­talmazásokkal, kitüntetésekkel. Az építők ünnepei mindig szé­pek, meghittek, szívdobogtatóak, hiszen a hétköznapi munka apró ünnepei: a zöld ág a „falegye­­nen" éppen úgy valami újnak a megszületését adja hírül, mint az éves tervek befejezését jelen­tő híradások: valóra váltottuk a tervekből ránk háruló feladato­kat. Másként, mint régen, más mó­don, más gépekkel és anyagok­kal, de a legmélyebb változást mégis az ember, az építőmun­kások belső átformálódása je­lenti társadalmunkban. Az a nagyszerű tény, hogy a mind magasabbra merészkedő fala­kat mindig egy fejmagassággal megelőző ember építi, szereli. Ők, akik ünnepelnek, akiket köszöntünk, s akiknek köszönjük fáradozásaikat. Az új lakótele­peket, iskolákat, ipari és mező­­gazdasági üzmeinket, utainkat, családi otthonainkat. Köszön­jük, mert a legkorszerűbb tech­nika és technológia sem mente­sítette az építőipari munkásokat a szüntelen helytállás kötelezett­ségei alól Mert a téli hideg­ben, nyári hőségben, őszi viha­rokban és tavaszi záporokban egyaránt végezniük kell felada­tukat. Két napra most elcsende­sednek a munkahelyek, hogy az ünneplés vi­dámságának, komolysá­gának adjanak helyet. Kemény kézfogások, vidám koccintások közepette tartják meg júniásisu­­kat megyénk építőmunkásai, családjai. S amikor tizenkétezer építőmunkást köszöntünk, csa­ládjaikat is tisztelgő köszöntés­sel üdvözöljük. Különös tiszte­lettel azokat, akik építőmunkás férjeiket, fiaikat, édesapjukat csak hétvégén üdvözölhetik az otthonban. Mert az építőmunka még ma is sok ezer építőmun­kástól és családjától követeli meg a különélés egyre nehe­zebben elviselhető áldozatát. Tisztelet érte a mindent mind­annyiunkért építő embernek! Kátay Antel Závodi Imre, a megyei tanács elnöke átadja a Munka Érdemrend ezüst fokozati kitünte­tést Szkladányi Károlynak, a pátkai Általános Iskola igazgatójának, lapunk tudósítójának­­ (Fotó: Rabáczy Szilárd) K­itüntetett pedagógusok Ünnepség a megyei tanácsnál Az 1974. évi pedagógusnap alkalmából teg­nap délután központi ünnepséget rendeztek­ a Fejér megyei Tanács székházának nagytermé­ben. Az ünnepségen megjelent Závodi Imre, a megyei tanács elnöke. Bodnár László, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának agitációs és propaganda titkára, Pálfalvi András, a szakszervezetek Fejér megyei Tanácsának ve­zető titkára, Sudár Iván, a megyei tanács el­nökhelyettese és Viszi Zoltán, a Pedagógusok Szakszervezete Fejér megyei bizottságának tit­kára. Az ünnepség kis műsorral kezdődött. A Vas­vári Pál Gimnázium kamarakórusa Hartyányi Judit vezénylésével dalokat énekelt, majd Spindler Béla gimnáziumi tanuló elmondta Illyés Gyula „Óda a törvényhozóhoz” című költeményét. Seres József, a Fejér megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának vezetője köszön­tötte a szép számban megjelent oktatási dal­(Folytatás a 2. oldalon) A­lba Regia napok A bábolnai iparszerű termelési rendszer Tegnap, május 31-én dél­előtt — az Alba Regia napok rendezvénysorozata kereté­ben — a városi tanács nagy­termében agrárszakemberek találkoztak. Az állami gazda­ságok és termelőszövetkeze­tek vezető munkatársait Lip­­thay Károly, a Fejér megyei Tanács osztályvezetője kö­szöntötte. Bevezetőjében szólt arról a fejlődésről, amelyet megyénk mezőgazdasága megtett az elmúlt egy évtized alatt. Hangsúlyozta, hogy a gyors előrehaladásra nem lett volna mód (megyénket az élenjárók között jegyzik az országban, s legyünk erre büszkék­, ha a vezetők, a tsz­­ta­gság és az állami gazdasá­gi dolgozók nem karolták volna fel az új kezdeménye­zéseket, s nem igazolták vol­na a gyakorlatban a korsze­rű termelés-vezetés elméle­tet. Ezek közé sorolta az osz­tályvezető a kukorica zárt rendszerben történő termelé­sét, amelyről a Bábolnai Ál­lami Gazdaság vezérigazga­tója, dr. Burgert Róbert be­szélt a több mint kétszáz szakembernek. Mindenekelőtt egy félre­értést tisztázott a nagyhírű gazdaság vezérigazgatója. Azt, hogy magát a termelési rendszert nem importálták. A bábolnai iparszerű techno­lógia Magyarországon, Bá­bolnán született. A sokféle uralkodó nézet abból fakadt, hogy a gépsor jelentős részét, a hibridek, a növényvédő szerek egy hányadát az Ame­rikai Egyesült Államoktól vásárolta Bábolna és vásá­rolja ma is a közös vállalat. De ez természetes is, hiszen földünk legnagyobb kukori­catermelő országának tapasz­talatait (a világ kukoricater­melésének több mint 40 szá­zalékát az USA adja) a leg­jobbnak, a legkorszerűbbnek elfogadott anyagokat, eszkö­zöket feltétlenül alkalmazni kell. A bábolnai rendszerben ugyanis tíz év alatt m­eg akarják kétszerezni az előző ötéves átlagtermést. Megyénk egyébként jelen­tős helyet foglal el az ebben a szisztémában termelő gaz­daságok között, részvétele eb­ben az évben már 35 150 hek­tár. Tagjai a vállalatnak a­, agárdi, a csák­vári, az enyingi és a nagyhörcsöki állami gaz­daság, az előszállási, a kápol­­násnyéki, a mezőszentgyör­­gyi, a Sárkeresztes—Moha-i, a seregélyesi, a szabadbaig­(Folytatás a 2. oldalon) Kiváló szövetkezet: a fehérvári Szabad Élet Tsz Tizennegyedszer a legjobbak között Rendkívüli, kibővített ve­zetőségi ülést tartott tegnap délután a székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövet­kezet, abból az alkalomból, hogy a közösség átvegye a „Kiváló szövetkezet” címet bizonyító oklevelet. Az or­szágos hírű, hosszú évek óta kimagasló eredményeket el­érő szövetkezet életében ez a 14. olyan alkalom, amikor az elnyert díj, cím a legjobbak között elfoglalt helyet bizo­nyította. Varjas Gyula tsz-elnök megnyitója után Takács Im­re, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a terme­lőszövetkezet vezetőségét, a tagságot képviselő küldötte­ket. Elmondta bevezetőben: a megye dolgozóinak jó mun­káját bizonyítja, hogy az idén tavasszal csaknem 70 válla­lat, üzem, szövetkezet, in­tézmény ünnepelhette a ki­váló cím elnyerését. Aztán utalt arra, hogy a fehérvári Szabad Élet Tsz — amely jö­vőre ünnepli megalakulásá­nak 25. évfordulóját — hosz­­szú idők óta az élvonalba tartozik, hozzá hasonló si­kersorozattal kevés vállalat, üzem, szövetkezet dicseked­het. E közös gazdaságnak fel­tétlen érdeme az is, hogy tö­rekvéseiben a csoportérdeke mellett mindig figyelembe vette a népgazdaság érdekeit. A termelőszövetkezet ered­ményeiről szólva, a többi kö­zött megemlítette Takács elv­társ, hogy a szövetkezet bú­zatermése a legutóbbi három évben meghaladta a hektá­ronkénti 50 mázsát, tavaly a kukorica hektáronként 77,5 mázsával fizetett. Ezután a Kiváló szövetke­zet címet bizonyító oklevelet átadta Takács elv­társ a szö­vetkezet elnökének és mi­niszteri kitüntetést nyújtott át a tsz hét tagjának, Ku­­rucz Jánosnak, Szatmári Im­rének, Schielt Ferencnek, P. Nagy Jánosnak, Szendrei Lajosnak, Váczi Istvánnak és Meizer Istvánnak, Papp Istvánná és Fa Jánosné mi­niszteri dicsérő oklevelet ka­pott. Az Észak-Fejér megyei Tsz Szövetség által meghirdetett hústermelési versenyben első helyezést ért el a Szabad Étel Tsz. A helyezést bizo­nyító oklevelet és tárgy­ju­talmakat, a szövetség elnök­sége nevében dr. Bencze Ta­más nyújtotta át. Varjas Gyula tsz-elnök kö­szönetében szövetkezetük fej­lődéséről szólt, a többi között arról, hogy az egy-egy tíz­órás munkanapra jutó terme­lési érték az 1960. évi 220 fo­rintról 1180 forintra nőtt.. Egy dolgozó tavaly 323 ezer forint értéket állított elő, csaknem ötször annyit, mint 1900-ban. Jutalmat adott át a szövetke­zetben tíz, illetve húsz éve dolgozó tagoknak. A húszéves törzsgárdatagsággal járó ju­talmat öten érdemelték ki: Bíró Sándor, Nyitrai Gyula, Papp József, Szabó János és Sányel Gyula. Vendégeink Alekszandr Boriszovics Medvegyev, a Kommunist főszerkesztő helyettese Füleki József, a Társadalmi Szemle rovatvezetőjének kíséretében tegnap Székesfehérvárra látogatott. A vendéget Bodnár László, a megyei pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta megyénk életéről. A kétnapos program során tegnap megtekintette az oktatási igazgatóságot, város­nézésen vett részt, a KÖFÉM-be és a táci Gorsiumba látogatott el. A vendégek ma az Enyin­gi Állami Gazdaságot keresik fel.

Next