Fejér Megyei Hírlap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

Szerda, 1974. augusztus 14. ARCOK dinmis is i­­­iánk Takács Gyuláné, An­nus néni Hodola Mihály kocsmájában tanult meg főzni és dolgozni, de na­gyon. Mert munka az volt bőven, és a kocs­­máros a cselédek körmé­re nézett. Huszonegy esztendeje az ercsi szövetkezet ad munkát Annus néninek, aki ezekből az évekből tizenegyet már a községi kisvendéglőben töltött Az ő förtjét eszik a vendéglőben, vagy vi­szik haza éthordóban. Több húsból ízletesebb az étel. Takács Gyuláné ezt úgy mondja, mintha egyedüli titka ez lenne főzési tudományának. A jó szakácsnő nem „pa­­vírból” főz, hiába van minden ételről feljegy­zés, miből, mennyit kell belefőzni a gulyásba, a fácánlevesbe. Ha papí­­rok diktálta iramban ké­szülnének a napi ebé­dek, soha nem gőzölögne az asztalon az illatos eves. A vérbeli szakács­nő érzi az ételt. A kezé­vel, a szemével. Annus néninek nincs bizonyítványa tudásáról, de ételei enélkül is hír­re tettek szert a faluban. Süteményeiről nem is szólva. Annus nénivel való is­meretségem a véletlen szülte. Valamilyen ren­dezvény volt a faluban, mely után ebédelni in­dultunk. Az étel bőséges volt és finom. Ezután jött a meglepetés. A szakácsnő fánkot kínált csemegének. A fánk piros volt, sza­lagos és könnyű. — kovakék — (Fotó: Rabáczy Szilárd) .A „hüllő s­zíy,huqj£s szerep­ében­ Tóth Valéria olyan meggyőzően mondta, hogy gyermekkori álma teljesedett, amikor fel­vették a pusztaszabolcsi áfész vezetői kereskedel­mi tanulónak, hogy eszé­be sem jutott volna sen­kinek sem kételkedni szavaiban. Az a tény pedig, hogy az év elején a fogyasztási szövetke­zet tagja, tulajdonosa le­hetett — mindössze 16 évesen — akkora rá­adás, hogy azt talán még kimondani sem lehet Harmadéves szövetke­zeti kereskedelmi tanuló A pusztaszabolcsi áfász áruházának ösztöndíja­sa. Akiről a szövetkezet vezetői azt mondják, hogy a legjobban dön­töttek, amikor hozzájá­rultak felvételéhez. A szakma kiváló tanulója. De igazán csak azok után lehetséges megérte­ni Tóth Valéria lelkese­dését, igyekezetét és sze­retetét a szakma iránt, ha azt sem engedi el a füle mellett, ha mondja: gyermekkorának legked­veltebb játéka a „bol­tosát” volt. Hogy meny­nyit kellett „küzdenie."* azért, hogy a homokozó mozgalmas áruháza pult­jának az eladói oldalá­ra kerüljön. Nem a fo­gyasztó, a vevő szerepé­re áhított. Hogyan, mi­képpen fejlődött benne ez a tulajdonság, soha meg sem kérdezte ön­magától. Három évvel ezelőtt, amikor a nyolcadik álta­lánosban a pályaválasz­tás gondjaival kezdtek foglalkozni, és a kezébe került az áfész „jelent­kezési” lapja, egy pilla­natra sem töprengett azon, hogy mi lesz. Tóth Valéria akkor választott életpályát, amikor a ját­szótársak — ma már komoly áruházban fel­nőtt vevői, — ha nem is mindig egyetértésben, de engedték neki a boltos szerepét. (Pdf) A Kis matematiku­sok „Kis matematikus baráti körök” vezetőinek országos előadói konferenciája kezdő­dött kedden Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A négynapos tanácskozás célja, a matematika oktatás általános iskolákban való fej­lesztése, új oktatási módsze­rek bevezetése tapasztalatai­nak megbeszélése. Az ország valamennyi me­gyéjéből mintegy 200 mate­matikus előadásokon és be­mutatókon értékeli az általá­nos iskolákban használt fel­adatlapokat. Madaras esemény A Magyar Madártani Egye­sület propaganda és ismeret­­terjesztő szakosztálya au­gusztus 21-én, délután tartja Budapesten alakuló ülését, az Országos Természetvédelmi Hivatal tanácstermében. A természetvédelmi munka szempontjából nélkülözhetet­len szakosztályban Fejér me­gyei képviselet is lesz. Külö­nös tekintettel arra, hogy az utóbbi évek legértékesebb madárvédelmi eseménye Szé­kesfehérváron zajlott le az­zal, hogy megalakult Ma­gyarország első legnagyobb területi szervezete. HÍRLAP Mi újság Csepelen? Testvérlapunk a Csepel legújabb száma gazdag tarta­lommal jelent meg. A lap el­­­­ső oldalán „Felelősséggel a gyár, a fiatalok jövőjéről’­ az ifjúsági parlamentekről ol­vashatunk. Egyik riportban két fiatalembert mutat be a Csepel, akik a fodrászollót fölcserélték a martinász fo­góval. A lap terjedelmes cikkben foglalkozik az üzemi demok­ráciával, egy névtelen levél kapcsán. Publicisztikai írást olvashatunk a munkások kö­zépfokú oktatásáról. A cikk megállapítja, hogy a tovább­tanulási lehetőség adott, csak élni kell vele a munkások­nak. Művelődés nyáron címmel a szabad idő hasznos és célszerű eltöltéséhez ad tanácsot az újság. A főváros­tól egy órányira címmel a Csepel a dolgozók figyelmé­be ajánlja Székesfehérváron, az István király Múzeumban Vajda Júlia festőművész tár­latát, és a Csók István Kép­tárban Schuár Erzsébet szob­rászművész kiállítását. 25 éve történt A budapesti VIT 25 évvel ezelőtt 1949. au­gusztus 14-én nyílt meg Bu­dapesten az újpesti stadion­ban a II. Világifjúsági és Di­áktalálkozó, a világ fiatal­jainak nagy seregszemléje. Az 1945-ben a világ de­mokratikus fiataljainak lon­doni konferenciája a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövet­ség létrehozása mellett az X. Világifjúsági és Diáktalálko­zó megszervezéséről is hatá­rozott. Az azóta lezajlott 10 találkozó hűen tükrözte a vi­lág haladó ifjúságának rea­gálását, korunk, a XX. szá­zad legfontosabb társadalmi, politikai és ifjúsági kérdései­re, problémáira. Valamennyi találkozó újra bebizonyította, hogy az ifjúság gyűlöli a há­borút, a fasizmust, a kizsák­mányolást és kész tevéke­nyen részt vállalni az impe­rializmus és a gyarmatosítás elleni küzdelemből. A szocia­lista országokban megrende­zett VIT-ek lehetővé tették, hogy a tőkés- és fejlődő or­szágok fiataljai a szocialista országok életét és eredmé­nyeit személyes tapasztalata­ik alapján ismerjék meg. Ez a körülmény nem kis mér­tékben járult hozzá a „vas­függöny” a mítosz szétoszla­­tásához. I. 1947. Prága: 72 ország 17 ezer fiatalja vett részt ezen a találkozón, ahol fogadalmat tettek az újabb fasiszta pusz­títás megakadályozása és a béke megvédése mellett. II. 1949. Budapest: a hideg­, háború erősödése ellenére 84 nemzet 10 ezer fiatalja olyan világ mellett tett hitet, amely „nem ismeri többé a nyomort és a háborút”. III. 1951. Berlin: A ketté osztott Németországban a hidegháború csúcspontján ta­lálkozott 104 ország 20 ezer békeszerető munkás- és di­ákfiatalja. Elítélték az ENSZ­ zászlaja alatt a koreai nép el­len folytatott amerikai ag­ressziót és támogatásukról biztosították a koreai nép harcát. IV. 1953. Bukarest: 111 or­szág 30 ezer küldötte öröm­mel üdvözölte a koreai fegy­verszünet megkötésének hí­rét. Ezen a találkozón szoli­daritásukról biztosították a fiatalok a francia gyarmato­sítók ellen harcoló vietnami népet. V. 1955. Varsó: 114 ország 30 ezer fiatalja „Soha többé Hirosimát!” jelszó jegyében az atom- és nukleáris fegy­verek eltiltásáért, a leszere­lésért szállt síkra. VI. 1957. Moszkva: 131 or­szág 34 ezer küldötte a gyar­mati rendszer teljes felszá­molását követelte. A külön­böző országokból érkező fia­talok a magyar delegációtól hallhatták az 1956-os ellenfor­radalom valóságos okait, an­nak reális elemzését össze­vetették a burzsoá propagan­da állításaival. VII. 1959. Bécs: 116 ország 18 ezer fiataljának a béke és barátság jegyében rendezett találkozóját imperialista ak­namunkával sem sikerült megzavarni. A résztvevők meleg üdvözlésben részesí­tették a Batista elleni harcok hőseit a szabad Kuba első képviselőit.­­ VIII. 1962. Helsinki: 1500 szervezet 18 ezer delegátusa képviselte a világ haladó if­júságát, akik a nemrég füg­getlenné vált országokkal vá­­lalt szolidaritást nagy tömeg­demonstrációkkal fejezték ki. IX. 1968. Szófia: 142 ország 20 ezer küldötte a „Szolidari­tás, béke és barátság” jegyé­ben találkozott. A fesztivál középpontjában Vietnam állt, 100 ezer dollár értékű orvosi felszerelést, antibiotikumot, rádió adó-vevő készüléket, kerékpárokat juttattak el Vi­etnamba a fiatalok. X. 1973. Berlin: Az NDK fővárosa 140 ország 20 000 fiatalját fogadta. A találko­zó jellegét az „Antiimperia­­lista szolidaritás, béke és ba­rátság” megfogalmazása fe­jezte ki. A fiatalok szolidari­tást vállaltak Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek hősi harcával, a nemzeti felszaba­dító mozgalmakkal az arab ifjúság és­ a palesztin nép küzdelmeivel. ­ Négy hónappal előbb A Kincsesbányai Általános Iskola bővítése hamarosan befejeződik, a tanév kezdetére át­adják a négy új tantermet. A Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat szocialista brigádjai­nak a kongresszusi munkaverseny keretében felajánlott társadalmi munkája, valamint a vállalat építészeti csoportja és a VEGYÉP­­SZER helyi főépítésvezetősége között létrejött szocialista szerződés jelentősen meggyorsít­­­­ja a munkát, így a négy új tanterem átadá­sára, az eredeti határidőnél négy hónappal korábban kerülhet sor. (Fotó: Kabáczy s­.várca Kőolaj : változatlan áron A Szovjetunióban idén mintegy 452 millió tonna kőolajat hoznak felszínre. A Szovjet Tervbizottság közlése szerint ez 29 millió tonnával haladja meg a tavalyi kiter­melést. A gyorsan növekvő gépko­csiparkkal lépést tartva, je­lentősen emelik a benzin, el­sősorban a magas oktánszámú üzemanyag előállítását. A belföldi igényeket teljes ege­szében kielégítik és a Szov­jetunió emellett maradékta­lanul teljesíti a KGST-orszá­­gok üzemanyag ellátásában vállalt szállítási kötelezettsé­­geit is. a világpiaci áremel­kedés ellenére — változatlan árakon. (BUDAPRESS— APN) Szép forma és önfegyelem A történelem mindig pél­dát mutat. Spártában az el­hízott emberből nem lehe­tett állam­i hivatalnok. Az el­hízást a fegyelmezetlen élet­mód, a tunya lelki alkat kö­vetkezményének tekintették. A spártai államnak a testi edzettséggel párosuló szigorú erkölcs volt az alaptörvénye. Őseinknek könnyű volt karcsúnak maradni. A létért való küzdelem, az örökös háborúskodás, a kétkezi munka, mind-mind bőséges lehetőséget adott. A fizikai erőkifejtést nem pótolták gé­pek, motoros járművek, a technika nem deformálta ak­kor még úgy ,is merev alka­tukat. A technika fejlődése kényelmessé teszi a minden­napi életet, a kevesebb moz­gás, a több és tartalmasabb étkezések az elhízást kortü­netté tették. Az elhízás veszélyével ál­landóan foglalkoznak külön­böző fórumokon, orvosi kon­ferenciákon, mert egyre in­kább bebizonyosodott, hogy a túlzott súlygyarapodás gyakran betegségekhez ve­zet. Az elhízott ember min­dig hajlamos a szív- és ér­rendszeri betegségekre, cu­korbajra, stb. A nagy súly­többlet­­szinte minden szer­vet megterhel, csökkenti a szervezet ellenálló képessé­gét, fáradságot és szellemi lassúságot okoz. Statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy Európában minden negyedik vagy ötödik ember elhízottnak tekinthető. A tudomány mai állása sze­rint a normál súly az egy méter feletti centiméter megfelelője kilogrammban. Természetesen az örökölt al­kati tulajdonságok is megha­­tározók, főleg fiatal korban. Idősebb korban lassabb a biológiai ritmus, de ennek a lassulásnak nem feltétlen velejárója az elhízás. A har­mincéves korig elért test­súly marad mérvadó az élet folyamán, ha közben nem eszünk többet, mint húsz­éves korban. Ritka az olyan kővár, aki nyíltan vállalja, hogy sokat eszik és keveset mozog. A semmiből nem lesznek kilók, csak a megevett koszt hiz­lal. Miinél nehezebb valaki­nek a súlya, annál rövid­ebb ideig cipeli — mondja az or­vos. Ha valaki sokáig akar élni, vállalnia kell a fegyel­met is, a mértékletes élet­módot, amely folyamatossá­ga révén második énünké válik, de ehhez is akarat kell! Az elhízásnak az egészség­re ártalmas voltán túl van egy másik veszélye is: árt a szépségnek! A XX. százára szépségideál már nem a Ru­bens modell, hanem a vé­kony, szép forma. Nem sze­met gyönyörködtető látvány, ha úgy préseljük bele ma­gunkat a kihízott ruháinkba, vagy alig vonszoljuk a feles­leges tíz, tizenöt kilóinkat. Fontos a megelőzés, mert sokkal egyszerűbb helyesen táplálkozni, naponta sportol­ni, vagy legalább is mozogni, mint a felesleges kilóinkat nagy önfegyelemmel ",egybt­­törni magunkról. A helyes életrend kialakítását gyer­mekkorban kell elkezdeni, hogy aztán a későbbiek­ fo­lyamán ne okozzon gondot a túlsúly. Maradjunk a spártai testi edzettségnél és a gyö­­nyörködtető szép formánál. I­­SS

Next