Fejér Megyei Hírlap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

2 Az élet nevében Szeptember 1. a fasizmus elleni harc nemzetközi napja Van min tűnődnie mostanában az ifjabb generációnak. Főleg azokra gondolok, akik nem élték át a háborút, de nézik a televí­zió „Nagy csatáit”, vagy látták a­ múlt va­sárnap a „rögtönítélő bíróságot”. Ép elmé­jű, normális, tisztességes embert, akárhány éves, elképeszt­ő gondolat: hogyan történ­hetett mindez a huszadik században, s „Európa egyik legműveltebb államában”? Miképp eshetett meg az eszevesztett hábo­rú, s mindaz, ami vele járt? Lehetnek, persze, olyanok, akik kézle­gyintéssel intézik el az egészet, mondván: „Elegünk van már a borzalmakból, mi élni akarunk!” Ma, harminchat éve az első lö­véseknek, azt hiszem, éppen hozzájuk kell szólnunk. A hitler-szörny, a náci métely, a tébolyult terror ugyanis még nem egészen múzeumi tárgy. Kell-e emlékeztetni arra, hogy a fasiszta düh, a fajgyűlölet, a pokolgép-argumentá­ció hol itt, hol ott üti fel a fejét? Hát arra, hogy néhol, némelyek nem is látnak más kiutat a tőkés világ periodikus válságából? Nem rajtuk múlik, hogy nem boríthatják vérbe és lángba az egész világot. De pél­daképük, a demagóg Mussolini és a para­noiás Hitler sem a saját erejéből jutott ha­talomhoz. A pénzvilág hatalmasai lendí­tették őket oly magasra. S bár a fasizmust az elmúlt három és fél évtized erkölcsileg, politikailag lejáratta, s bár ma világmé­retű, szervezett erő vet gátat kísérletei­nek, dőreség lenne azt hinnünk, hogy nin­csenek már hívei. A tv-filmek emlékeztetnek. Arra, hogy ha a szörny bárhol mozgolódik, ne enged­jük felemelnie fejét, fészkében tapossuk szét. Éppen azért, mert elegünk volt a bor­zalmakból, mert élni akarunk. (La.) Wi­n Rirts (Jet)VILÁGHÍRADÓ HÉTFŐ: Befejeződnek az algíri tárgyalások: Portugália elis­meri Bissau-Guinea függetlenségét — A szovjet űr­program keretében felbocsátják a Szojuz—15 űrhajót — Etiópiában államosítják a császári család palotáit KEDD: Görögország és Ciprus elfogadja a válság megoldá­sára tett szovjet javaslatot — Giscard francia elnök televíziós beszéde — Kormányalakítás Izlandon — Sú­lyos harcok Dél-Vietnamban és Kambodzsában Összetűzések Cipruson SZERDA: A Szolvák Nemzeti Felkelés évfordulójának ünnep­ségei Besztercebányán — Ford első sajtóértekezlete — CSÜTÖRTÖK: összeül a Biztonsági Tanács a ciprusi mene­kültek problémájának megtárgyalására — A tenger­jogi konferencia záróülése Caracasban PÉNTEK: Nyugatnémet—olasz csúcstalálkozó — Újabb tö­meges letartóztatások Chilében, megjelenik a kommu­nista párt illegális lapja SZOMBAT: Raul Roa kubai külügyminiszter hazánkba érke­zik . A bolíviai elnök lemond, majd visszavonja elhatározását így látja a hetet, kommentátorunk, Réti Ervin: A világ legrégibb gyarma­ta rövidesen elnyeri függet­lenségét .A portugál hajósok jó öt évszázaddal ezelőtt, úton India felé tűzték ki a luzitán lobogót a guineai partokra. A hét első napján azonban eredményesen fe­jeződtek be az alógiai fővá­rosban folytatott tárgyalá­sok és szeptember második hetében Bissau Guinea Köz­társaság hivatalosan is ön­állóságot nyer. A légióidat már üzembe helyezték, a portugál expedíciós hadse­reg alakulatait gyors ütem­ben szállítják haza. A „dekolonizációnak”, vagyis a portugál gyarmat­­birodalom felszámolásának folyamatában azonban ez a lépés ígérkezett a legköny­­nyebbnek. Három okból is: Bissau-Guinea viszonylag kis területű és nem bír kü­lönösebb gazdasági jelentő­séggel­ az országban, jófor­mán nincsenek portugál te­lepesek, a felszabadító moz­galmat a haladó PAIGC párt vezeti. Az egységes irányítás és fellépés nemcsak a harc eredményességét biztosította, de a szabad területeken már megszervezték a népi hatal­mat. A másik két afrikai gyar­maton sokkal bonyolultabb a kép­. Angolában például jelentős természeti kincsek vannak (kőolajtermelése pl. önellátóvá tette Portugáliát); az anyaországbeli telepesek száma másfélmillió, s ami a legnagyobb gondot okozza, hogy a felszabadító erők egy­ségét nem sikerült biztosíta­ni, a különböző csoportok­­ egymással hadakoznak. Ha­sonló veszély áll fenn Mo­­zambikban, ahol különböző szakadár szervezetek meg­próbálják kétségbe vonni a küzdelmet ténylegesen ve­zető FRELIMO szerepét. Ezek a tényezők önmaguk­ban is bonyolulttá teszik a kibontakozást, de a legna­gyobb nehézséget a lisszabo­ni politikai bizonytalanság jelenti. Az áprilisi fordulat során szétvert jobboldal, minden jel szerint, megpró­bálja újjászervezni sorait. A káros vadsztrájkoktól a Sa­lazar szülővárosában lezaj­lott nyílt fasiszta provokáció­ig számos nyugtalanító ese­mény­­történt Portugáliában. Összeütközések voltak­­a fegyveres erők testületén be­lül is, néhány tábornok jobb­oldali, antikommunista nyi­latkozatokra ragadtatta el magát, ugyanakkor a hadi­tengerészet vezetői s a „ka­pitányok mozgalmának” képviselői a demokratikus átalakulás még következte­sebbé tétele mellett szálltak síkra. Ez a megoszlás, amely­­lyel reálisan számolni kell, s amely nyilvánvalóan kihat majd a további fejlemények­re, felvillanthatja a koránt­sem egyszerű frontvonalakat. A haladó pártok különösen fontosnak tartják az együtt­működést a Fegyveres Erők Mozgalmával, hiszen így le­het elejét venni egy esetle­ges puccskísérletnek. A forrongó Portugália nem elszigetelt jelenség — bele­illik a NATO déli szárnyá­nak alapvető megingásába, amely ma elsőszámú témája a legkülönbözőbb irányzatú hírmagyarázatoknak. Cipru­son ugyanis változatlanul zavaros a helyzet, de nem csökkentek a török—görög ellentétek sem. A Biztonsági Tanács a­ héten ciprusi ké­résre ült össze s többszöri halasztás után, egyhangú határozat született a mene­kültek ügyéről, más huma­nitárius kérdésekről, felszó­lították a feleket a tűzszünet betartására is. A tanácskozás nem volt hiábavaló, mivel a hétszázezer lakosú szigeten legalább százötvenezer föl­dönfutóval kell számolni, s a héten több ízben történ­tek kölcsönös vádaskodások, a fegyverszünetet sértő inci­densek nyomán. Megint ki­tűnt azonban, hogy a tüneti, felületi kezelés nem elegen­dő, igazi rendezésre van szükség, ahogyan azt a Szov­jetunió javasolta, indítvá­nyozta. Görögország és Ciprus el­fogadta a szovjet kezdemé­nyezést, tehát a ciprusi kér­désnek a Biztonsági Tanácsi keretek között történő meg­vitatását. Törökország, ud­varias formák között, de visszautasította, hasonló ál­láspontra helyezkedett, nyer­sebben, Washington és Lon­don. Az amerikai diplomácia mintha átnyergelt volna An­karára — egy amerikai lap szellemes megállapítása sze­rint a J­ATO katonai szer­vezetéből történt görög kivo­nulásnál már csak az lett volna kellemetlenebb az Egyesült Államok számára, ha Törökország teszi meg ugyanezt a lépést. (A török hadsereg ugyanis két és fél­szer nagyobb erőt képvisel a görög fegyveres erőknél, s Törökország a Szovjetunió­val határos!) Természetesen Washington szeretne két va­sat a tűzbe tartani és Athén­nal sem kíván szakítani. Mindezt könnyebb elgondol­ni, mint megvalósítani. A két szövetséges között egye­lőre nem kerülhetett sor az amerikai külügyminiszter „ingázó diplomáciájára”, pe­dig sokan ebben látták vol­na a csodaszert. Igaz, más sajtóorgánumok az ellenkező végletbe estek­, s úgy írtak a ciprusi csődtömegről, mint „Kissinger Watergate-jé­­ről...” A déli szárny negyedik tagja, Olaszország belső ál­lami krízissel küzd. Azok a válságjelenségek, amelyek többé kevésbé valamennyi nyugat-európai országban kimutathatók voltak az el­múlt időszakban, félelmetes sűrűségben és koncentráció­ban mutatkoznak Olaszor­szágban. A nyugatnémet— olasz csúcstalálkozón adott volt a téma, miként tudná az NSZK­ és a Közös Piac Olaszországot a víz felett tartani. Szóba kerültek új köl­csönök, a régi tartozásokat hosszabbítják, de Itália sza­nálásához és rendbehozatalá­hoz elsősorban belső változá­sokra lenne szükség. (A hé­ten érdekes­­ nyilatkozatok hangzottak el a keresztény­­demokrata párt több frakció­ja és a szocialista jobb­szárnyhoz tartozó Nenni ré­széről, egyaránt a kommu­nistákkal való párbeszédet sürgették.) Lenne a megoldás a szétzilált Dél-Európában; a demokrá­cia megszilárdítása Portu­gáliában; a ciprusi kérdés megfelelő nemzetközi fórum elé utalása; a „történelmi kompromisszum” Olaszor­szágban, a kommunisták be­vonásával. Csakhogy ez gyökeresen más arculatot adna a NATO déli szárnyá­nak. Washingtonban és Brüsszelben pedig ezt akar­ják a legkevésbé... Yeséwrapi T974, September 1, Tájékoztató i szeptember 1-én életbe lépő fogyasztói áremelések és jövedelemnövelő intézkedések végrehajtásáról Mint ismeretes, a kormány 1974. szeptember 1-i hatállyal a tüzelőanyagok, hőszolgáltatások és üzemanyagok árainak felemelését határozta el, ezzel egyidejűleg jövedelemnövelő intézke­déseket is elrendelt. ... A rendelkezések szerint minden, munkáltató — a mezőgazdasági szövetkezetek kivételével — a vele munkaviszonyban, szövetkezeti tag­sági viszonyban, szolgáltatási viszonyban, a betegségi biztosítási kötelezettség alá tartozó bedolgozó munkaviszonyban állók, valamint a fegyveres erők és rendészeti testületek hivatá­sos tagjai részére 1974. szeptember 1-től — abban a hónapban, amelyben a dolgozó mun­kabérben, munkadíjban, keresetkiegészítésben, táppénzben és terhességi-gyermekágyi segély­ben részesül, s havi 50 forint kiegészítést kö­teles folyósítani. A nyugdíjak, járadékok, a házastársi pótlék és az egyéb rendszeres pénzbeni szociális ellá­tások (ideértve pl. a tsz-nyugdíjasokat és nyugdíjjárulékosokat, hadirokkantakat stb.) összegét szeptember 1-től havi 50 forinttal kell kiegészíteni. Havi 50 forint kiegészítés illeti meg — a gyermekek számától függetlenül — a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyát. Jövedelemkiegészítést egy személy csak egy címen kaphat. A házastársi pótlékban részesü­lő nyugdíjasok — tekintettel a jövedelmük alacsony színvonalára — a jövedelemkiegészí­tést mindkét címen megkapják. A kiegészítés az átlagbérbe nem számít be, levonások nem terhelik, táppénzes állomány idejére is teljes összegben folyósítandó. A ki­egészítéseket első ízben 1974 szeptemberében kell kifizetni. A kormányhatározat alapján szeptember­b­­en életbelépő fogyasztói áremelések az aláb­biak szerint kerülnek végrehajtásra. I. Szilárd tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, tűzifa) árváltozása, a) Szén és brikett A lakosság által felhasznált szénféleségek és brikettfajták fogyasztói ára átlagosan 16 szá­zalékkal emelkedik. Az átlagon belül az egyes szén- és brikettfajták áremelkedése 0—30 szá­zalék között változik. Egyes szénféleségek ára a­ következőképpen alakult Budapesti háztartási kevert szén 27,50 34,30 24,7 Haldex szén 49,10 49,10 0 (A példaként felsorolt árak Budapesten és Pest megyében érvényes vasúti pályaudvari telepi árak. Ezekhez képest — a különböző fuvarköltségek miatt — egyes megyékben a szenek mázsánkénti ára legfeljebb 1,60 Ft-tal lehet olcsóbb, más megyékben legfeljebb 1,5 Ft-tal lehet drágább.) A forgalomba hozott brikettek közül egyes brikettfajták áralakulása a következő: NDK brikett 67,60 77,60 14,8 Az árváltozással egyidejűleg néhány eddigi áreltérés megszűnik. Megszűnik a hazai sze­neknél a központi fűtéses lakásoknál alkalma­zott mázsánkénti 1,50 Ft-os felár. Megszűnik a lengyel lángszén kettős ára.­­Eddig a központi fűtésű lakásoknál alacsony (48,— Ft/g), az egyéb fogyasztóknál magas (79,— Ft/g) ár ér­vényesült. Az új ár egységesen 02,10 Ft/g). b) Koksz A koksz fogyasztói ára átlagosan 24 száza­lékkal emelkedik. Néhány kokszfajta pályaud­vari telepi ára a következő lesz: Dió I. koksz 97,— 116,50 20,1 Dió II. koksz 84,— 108,— 28,6 Továbbra is megmarad a koksztüzelésű köz­ponti fűtéses lakóházak mázsánkénti 16,— Ft­­os árk­edvezménye. c) Tűzifa A tűzifa fogyasztói ára átlagosan 18 száza­lékkal emelkedik. Budapesten a pályaudvari telepről házhoz­­szállított tűzifa ára az alábbiak szerint válto­zik: Kandallófa­­ 47,70 56,40 18,2 Vidéken a tűzifa fogyasztói árának emelke­dése a feldolgozás fokától (hasáb-, dorong-, kandalló- vagy konyhafa), a kiszolgálás helyé­től (pályaudvari vagy belterületi telep), vala­mint a termelés helyétől való távolságtól füg­gően 11,8—21,5 százalék között ingadozik. A feldolgozatlan tűzifa fogyasztói ára kisebb, a feldolgozott tűzifáé pedig nagyobb mértékben emelkedik. II. Egyéb tüzelőanyagok (tüzelőolaj, vezetékes gáz, propán-butángáz) árváltozás: a) Tüzelőolaj (Mekalor) A háztartási tüzelőolaj ára a következőkép­pen alakul: b) Vezetékes gáz A vezetékes gáz árának emelkedése kereken 20 százalék. A m3-ben kifejezett ár a gáz fűtő­értékétől függően — úgy mint eddig — hely­ségenként változó. Budapesten például a gáz ára az alábbiak szerint alakul: Földgáz főzési, vízmelegítési célra 1,64 Ft/m® 1,97 Ft/ma 20,1 fűtési célra 1,31 Ft/ma 1,50 Ft/m® 19,1 ■ Nagykanizsán és környékén, valamint Haj­dúszoboszlón és néhány városi gázszolgáltatás­sal rendelkező vidéki városban a városi gáz­ ára köbméterenként 16 fillérrel, a földgázé pedig köbméterenként 33 fillérrel emelkedik. Azokban a központi vagy távhőellátási be­rendezéssel és meleg vízzel ellátott lakások­ban, ahol a szolgáltatott gázért átalányösszeget kell fizetni (gázmérő nélküli fogyasztók), az átalánydíjak 20 százalékkal — forintra kere­kítve — kerülnek felemelésre. Az új árakra való áttérés az alábbiak sze­rint történik: — azokban a helységekben, ahol a gázmérő leolvasása kéthavonként történik az 1974 szeptember havi leolvasás alapján kiszámított gázmennyiség teljes egészében a régi áron, az október havi leolvasás alapján kiszá­mított mennyiség 50 százalék régi, 50 szá­­zaléka új áron, a novemberi leolvasás teljes egészében új áron kerül számlázásra. -r- Azokban a helységekben, ahol a leolvasás havonta történik az 1974 szeptember havi le­olvasás alapján kiszámított gázmennyiség tel­jes egészében régi áron, az 1974 októberi leol­vasás alapján számított mennyiség pedig az új áron kerül számlázásra. c) A propán-butángáz ára 5 vagy 11 kg-os palackban 3,5 Ft/kg-ról 3,30 Ft/kg-ra (10 százalék), a 22 kg-os palackban 2,50 Ft/kg-ról 2,80 Ft/kg-ra emelkedik (12 százalék), az 5 kg-on aluli (turista) palackba töltött propán-butángáz ára nem emelkedik. Válto­zatlan marad a házhozszállítási díj is. III. Távfűtés és távmelegvíz-szolgáltatás ár­változása. A távfűtés díja 20 százalékkal, a távmeleg­víz-szolgáltatás díja pedig 18 százalékkal nő. Ennek megfelelően­ a­ díjak a következők: A távhőellátási szolgáltatásba 1962—63. évi fűtési idényben vagy azt megelőzően bekap­csolt lakásoknál a díjak 2,20 Ft/legm3-rel ke­rülnek felemelésre. A melegvíz-szolgáltatásba 1972. augusztus 1. után bekapcsolt lakásokban a fizetendő díj a lakás nagyságától függően átalányösszegben van megállapítva. Ennek emelkedése hasonló­képpen 18 százalék, IV. Üzemanyagok árváltozása. Az egyes üzemanyagok ára a következőkép­pen emelkedik: * á 8 c n 5 Szén megnevezése Te o' '«o' so» 'i~.~ 2- 1 05 fa 0 fa­­1 Berentei darabos szén 28,— 35,70 27,5 Tatai darabos szén 44,90 ''52,10 16,0 Dorogi rostált daraszén 37,10 42,50 14,5 Berentei diószén 24,60 27,00 9,8 U ‘J§ JU u | n g Brikett megnevezése­­g o› '« c £ jJ x‚ ■Sfá - '£ › Otfa Oh 's Ci° Tatabányai brikett 51,— 55,20 8,2 Várpalotai brikett 44,— 49,20 11,8 „ ›* « a hx & Koksz megnevezése Te rr •« jíS cc fa t· · 6 s? Megnevezem 'J§ y 'Ct VJ £ £ £ '£ a ■Ctf) CT VJ O’ QJ *- £1 03 fa o' 6- •н!££* Konyhafa 48,70 57,40 17,9 ‡/‡ ‘CD (t) S­ 4 r~‹ Lj . £ £2 3 Megnevezés so o .ft •? Cu 0 '› Bo-Kútnál, ill. kiskereske­delmi forgalomban ki­mérve 1,50 Ft/1 2,10 Ft/1 40 2,20 Ft/kg Tankautóban (1,86 Ft/1) 2,30 Ft/kg Hordóban (1,93 Ft/1) 46 « H £ is « Megnevezés To yjjy fű O ‚ Bk-Városi gáz főzési, vízmelegítési célra 0,84 Ft/ma 1,— Ft/m® 19.0 fűtési célra 0,67 Ft/ma 0,80 Ft/m3 19,4 $ ® ■« „ a ré B Megnevezés g ■“* £ fJ js *4¡ r» r- L »5 O Ro® Távtött* 10,80 13,— 20,4 Et/légm® Ft/légm® Folyamatos táv­meleg viz-szolgal­tatás 17,— 20,— 17,6 Ft/fő Ft/fő « a* a) •5 Megnevezés g ■« § ff S ■v u -a; i • tó 0 , 86-os Oktánszámú normál autóbenzin 3,— 4,20 40 92-es oktánszámú szuperbenzin 4,— 5,60 40 98-as oktánszámú extrabenzin 5,— 7,— 40 Benzin—olaj keverék (20 :1) 3,50 4,00 31 Gázolaj 2,20 3,20 43 A motorolajok ára nem változik. (MTI)

Next