Fejér Megyei Hírlap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
Szerda, 1975. január 1. „A szövetkezeti tulajdon fontos helyet foglal el népgazdaságunkban. A szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság valamint a szocialista szövetkezeti mozgalom további fejlődésének útja mindenekelőtt az, hogy a termelőszövetkezetek korszerű nagyüzemekké válnak, gazdálkodásukban erősödnek a vállalati jellegű vonások.” (Az MSZMP KB kongresszusi irányelveiből.) December elején került a két területi tsz-szövetség együttes elnökségi ülése elé az a jelentés, amely a termelőszövetkezeti tulajdon fejlődésének, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek érvényesülésének tapasztalatait összegezte, nagyon sok értékes következtetést levonva, közreadva. Oszthatatlan szocialista tuladon Fejér megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek vagyona a legutóbbi öt évben 53,7 százalékkal nőtt és 1973- ban meghaladta a 4,4 milliárd forintot. A tsz-ek használatában lévő földterület nem változott lényegesen (1973-ban 243 ezer hektár) a földtulajdonban azonban jelentős átrétegeződés következett be. A szövetkezeti közös tulajdonban lévő földterület aránya 1966-ban mindössze 1 százalék volt, 1970-ben 33,1, 1973-ban 42,9 százalék. Az oszthatatlan szocialista szövetkezeti tulajdon kialakulásának csírája a tagok munka- és eszköztársulása volt; táplálója az a társadalmi elismerés és kedvező gazdasági környezet, amely mint szocialista vállalati formát megilletett és megillet. Egyértelmű, hogy társadalmi rendszerünk csak a szocialista tulajdoni és gazdálkodási foma erősítését támogatja, ezen pártunk agrárpolitikájának, az állami támogatásnak meghatározó szerepe van a tsz-ek erőtljes vagyoni gyarapodásában. Magától értetődő tetás az is, hogy a szövetkezetekben koncentrálódó javak számottevő társadalmi hozzájárulást is tartalmaznak. A két szövetség által készített előterjesztés hangsúlyozza: a szövetkezetek vagyonának mai tartalmában nem a személyi vagyon összeadása a meghatározó, hanem a belőle kifejlődött és megerősödött szocialista tulajdonforma. Az oszthatatlanság elve és gyakorlata a közös vagyonnak új tartalmat adott. A tagok, mint résztulajdonosok a közösből való kilépés esetén nem vihetik magukkal a „részüket”, igaz, saját személyi tulajdonukkal sem felelnek a közösért. A tulajdonosi jelleg tehát csak a közös eszközökkel való ésszerű gazdálkodásig terjed. Új minőség: a társulások vagyona Mennyiségi gyarapodás mellett minőségben is fejlődik az oszthatatlan szövetkezeti tulajdon. Ennek egyik új eleme a társulások, közös vállalkozások vagyoni erősödése. Nincs a megyében egyetlen olyan termelőszövetkezet sem, amelyik vagyoni és gazdálkodási alapon ne kötődne valamilyen együttműködéshez. Például a termelési rendszerekben társult üzemeknél az eszközök döntő többsége megmarad szövetkezeti tulajdonban, de a vagyonnal való gazdálkodás már bizonyos mértékig korlátozott, a kívülről megadott szigorú technológiát ugyanis fegyelmezetten be kell tartania minden gazdaságnak. A szövetkezetek beruházott vagyona (állóeszközök) 1968 óta 119 százalékkal nőtt, s a növekedés egyharmadát a különböző rendszerekben alkalmazott eszközök teszik ki. Vagyis: a vagyoni gyarapodás minden harmadik forintja új tartalmat kapott. A társulásokon belül mind erőteljesebben bontakozik ki több kollektíva vagyoni, tulajdonosi kapcsolódása. E vagyon tartalmában már nem mindig egyértelműen termelőszövetkezeti, hanem mint például az agárdi AGROKOMPLEX sertéstenyésztő társulásnál, öt szövetkezet és egy állami gazdaság közös célra összeadott tulajdona. Ez a szocialista tulajdonforma minden bizonnyal tovább terebélyesedik: az MSZMP KB kongresszusi irányelvei is hangsúlyozzák, hogy bővíteni kell az állami gazdaságok, vállalatok és a szövetkezetek közös tevékenységét, a fejlett, iparszerű mezőgazdasági termelés kiterjesztésének segítésére. Szövetkezeti tapasztalatok szerint a tsz-tagok többsége ma már nem a hagyományos kisparaszti értelemben vett tulajdonosi kötődéssel kötődik a közös gazdasághoz. A tagok döntő többségét nem fűzik érzelmi szálak egy-egy , parcellához, termelőeszközhöz, jószághoz. Az egész üzem fejlődését, a rendszeres munkát, a jó keresetet, a demokratikus légkört tartják elsődlegesnek. A vagyoni kapcsolatok a réginél jóval általánosabbak, közvetettebbek, fontosak, de nem meghatározó jellegűek. II tulajdonos-dolgozó jogai Ebből az új kötődésből kiindulva elemzi a két tsz-szövetség anyaga a tulajdonosi (tagsági) jogok és kötelezettségek mai érvényesülésének tapasztalatait. A szövetkezetekben társult parasztságot a jogok egyrészt mint a közös vagyon tulajdonosát, másrészt, mint e tulajdon állandó gyarapítóját, a szövetkezet dolgozóját illetik meg. A tulajdonos-dolgozó jogai és kötelezettségei egységet alkotnak, egymástól el nem választhatók, csak együttesen érvényesíthetők a gyakorlatban. A jogok gyakorlásának négy formája, területe különböztethető meg: a tagnak, mint egyénnek, mint a kollektíva tagjának, mint a szocialista vállalat dolgozójának jogai, és a képviseleti demokrácia joga. Mint egyénnek, a termelő, szövetkezeti tagnak mindenekelőtt joga van, hogy képességeinek és képzettségének megfelelő munkát kapjon, s ennek arányában a közös jövedelemből részesüljön. Jogosult választani és választható is. Tapasztalatok szerint a munkához való jog jól érvényesül a megye szövetkezeteiben és eredményesen szolgálja a közös gazdaságok fejlődését. A tsz-tag továbbá mint egyén kezdeményezéseket, észrevételeket tehet a tsz életével, gazdálkodásával összefüggő kérdésekben, felvilágosítást kérhet a szövetkezeti gazdaságot érintő minden kérdésben. Erről a jogáról kevés tsz-tag tud, és még kevesebb él vele. Emiatt sok jó javaslat, észrevétel nem jut el a vezetőkhöz, megfelelő fórumokhoz. Végül a tagnak, mint egyénnek joga van bevitt földje után földjáradékra, s megilleti a szövetkezetből való kilépés joga is. Mint a kollektíva egyik tagjának, a tsz-gazdának joga mindenekelőtt dönteni minden olyan kérdésben, ami a közösség jelenét vagy jövőjét alapvetően meghatározza. Ide tartozik: a legfontosabb belső szabályozók megalkotása, módosítása, a tervek mérlegekt elfogadása a javadalmazás elveinek szabályozása, egyesülés, szétválás, társulás eldöntése stb. E jogok alapvető sajátossága, hogy azokkal a tag egyszemélyben nem élhet, csak, mint a kollektíva tagja, a többséggel egyező véleményét, akaratát érvényesítheti. Előfordulnak torzulások is, amelynek leggyakoribb formája, hogy a szövetkezeti közvéleményt lebecsülik, semmibe veszik a vezetők. A felgyülemlő indulatok, sérelmek aztán robbanásszerűen törnek ki, s a kollektíva érvényt szerez jogainak. Gond, hogy ilyen alkalmakkor demagóg csoportok vagy egy-egy rosszindulatú ember irányíthatja a hangulatot és a döntést is. Ugyanakkor elfogadhatatlan a vezetők minden döntését bíráló, kifogásoló közgondolkodás, mivel tarthatatlan követelmény lenne, hogy a vezetők minden döntése valamennyi dolgozó egyetértésével találkozzék. A tsz-tagok, mint a szocialista vállalat dolgozói jogaikat a brigádgyűléseken, a munkahelyi és termelési tanácskozásokon gyakorolhatják. E tanácskozások — a munkahelyi demokrácia fórumaiként — rendkívül jelentősek. Olyan témák kerülhetnek és kerülnek szóba itt, amelyek minden dolgozót érdekelnek, az emberek kellő ismerettel rendelkeznek a beleszóláshoz, javaslataik hozzájárulhatnak a döntések megalapozásához. Tapasztalatok bizonyítják, hogy ahol e demokratikus fórumokat jól hasznosítják, ott a közgyűlés rangjához méltó kérdésekről tárgyalhat és hatékony döntéseket hozhat. képviseleti demokrácia lényege: a tagok beleszólási joga a kisebb csoportokból kiválasztott személyek útján érvényesül az operatív vállalatvezetésben, a munkaszervezésben, a különböző vezetőségi döntésekben, az ellenőrzésben. Kötelezettségek a gyakorlatban Már volt róla szó: a tagok jogai és kötelezettségei egységet alkotnak, elválaszthatatlanul összefüggitek. A jogszabály a kötelezettségek között elsőnek említi a vagyoni hozzájárulást. Jelenleg a föld és más termelőeszközök bevitelének alig van jelentősége. Nagyon fontos viszont a munkavégzési kötelezettség, amely évtizedek alatt döntő mértékben a politikai, gazdasági és társadalmi erősödés forrása volt. Fejér megye termelőszövetkezeti parasztsága a mozgalom térhódítása óta sok nehéz feladatot oldott meg szorgalmas, áldozatos munkájával. A munkafegyelemmel mind kevesebb a gond a szövetkezetekben, de még mindig akad olyan tsz-tag, akinek nem ízlik a fegyelem, a gondos munka. A termelőszövetkezetek belső irányítása az önkormányzatban valósul meg. Ezért fontos tagsági kötelesség a közösség ügyeinek intézésében való részvétel, a közgyűléseken való megjelenés. Hosszú évek tapasztalata igazolja, hogy a tsz-tagság ezt a kötelezettségét is teljesíti. A tisztséggel megbízottak kötelezettsége, hogy a rájuk háruló feladatokat — a tagság bizalmából — a lehető legjobban lássák el Tulajdon, jog, kötelezettség « VÁLTOZO „MIENK'’ Az együttes elnökségi ülés elhatározta: a szövetkezeti tulajdon fejlődéséről, a tagsági-tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásáról összegezett tapasztalatokat a megye minden szövetkezetével megismertetik. Fábián Ferenc hírlap. 1964 februárja óta először — november közepén — parlamenti választásokat tartottak Görögországban; három héttel később, december 10-én ismét a szavazóurnákhoz szólították Hellasz népét, hogy az ország államformájáról döntsön. Az eredmény: Görögország — köztársaság. Képünkön: Konsztantin Karamanlisz miniszterelnök az urnánál. Július 15-én kezdődött a ciprusi válság: a Nemzeti Gárda görög tisztek vezetésével államcsínyt hajtott végre, átmenetileg megdöntötte Makariosz érsek elnöki hatalmát. Képünkön: a gárda két katonája homokzsák-fedezékben. Egyikük övén az EOKA-felirat a Görögországhoz való csatlakozás szándékát juttatja kifejezésre. Richard M.J.Nixon, amerikai elnök hivatalosan benyújtotta lemondását. Gerald Ford — addigi alelnök —, az Amerikai Egyesült Államok 38. elnöke augusztus 9-én letette a hivatali esküt Warren Burger, a legfelső bíróság elnöke előtt a Fehér Házban. Középütt az új elnök felesége, Betty Ford. Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével szeptember 25—30. között magyar párt- és kormányküldöttség tett hivatalos baráti látogatást a Szovjetunióban. A felvétel a magyar küldöttség Moszkvába érkezésekor készült: a Vitkovói repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára baráti szeretettel köszönti Kádár Jánost. Lisszabonban október 20-án megtartotta VII., rendkívüli kongresszusát a Portugál Kommunista Párt. Alvaro Cunhal, a párt központi bizottságának főtitkára (képünkön) kongreszszusi megnyitóbeszédét mondja. Vlagyivosztok közelében Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára (jobb oldalt) és Gerald Ford amerikai elnök november 24-én nyilatkozatot írt alá a hadászati támadófegyver-rendszerek további korlátozásáról szóló új, hosszú lejáratú megállapodás kidolgozására. Az álló sorban (balról jobbra): Henry Kissinger amerikai, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Anatolij Dobrhiyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete.