Fejér Megyei Hírlap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Szerda, 1975. január 1. „A szövetkezeti tulajdon fontos helyet foglal el népgaz­daságunkban. A szocialista alapokra helyezett mezőgazda­ság valamint a szocialista szö­­vet­kezeti mozgalom további fejlődésének útja mindenek­előtt az, hogy a termelőszövet­kezetek korszerű nagyüzemek­ké válnak, gazdálkodásukban erősödnek a vállalati jellegű vonások.” (Az MSZMP KB kongresszusi irányelveiből.) December elején került a két területi tsz-szövetség együttes elnökségi ülése elé az a jelentés, amely a terme­lőszövetkezeti tulajdon­ fejlő­désének, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek érvényesü­lésének tapasztalatait össze­gezte, nagyon sok értékes kö­vetkeztetést levonva, közre­adva. Oszthatatlan szocialista tula­don Fejér megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek va­gyona a legutóbbi öt évben 53,7 százalékkal nőtt és 1973- ban meghaladta a 4,4 mil­liárd forintot. A tsz-ek hasz­nálatában lévő földterület nem változott lényegesen (1973-ban 243 ezer hektár­) a földtulajdonban azonban je­lentős átrétegeződés követke­zett be. A szövetkezeti közös tulajdonban lévő földterület aránya 1966-ban mindössze 1 százalék volt, 1970-ben 33,1, 1973-ban 42,9 százalék. Az oszthatatlan szocialista szövetkezeti tulajdon kialaku­lásának csírá­ja a tagok mun­ka- és eszköztársulása volt; táplálója az a társadalmi el­ismerés és kedvező gazdasági környezet, amely mint szo­cialista vállalati formát meg­illetett és megillet. Egyértel­mű, hogy társadalmi rendsze­rünk csak a szocialista tu­lajdoni és gazdálkodási fom­a erősítését támogatja, ezen pártunk agrárpolitikájának, az állami támogatásnak meg­határozó szerepe van a tsz-ek erő­tljes vagyoni gyarapodá­sában. Magától értetődő te­t­­ás az is, hogy a szövetkeze­tekben koncentrálódó javak számottevő társadalmi hozzá­járulást is tartalmaznak. A két szövetség által készí­tett előterjesztés hangsúlyoz­za: a szövetkezetek vagyoná­nak mai tartalmában nem a személyi vagyon összeadása a meghatározó, hanem a belő­le kifejlődött és megerősödött szocialista tulajdonforma. Az oszthatatlanság elve és gya­korlata a közös vagyonnak új tartalmat adott. A tagok, mint résztulajdonosok a kö­zösből való kilépés esetén nem vihetik magukkal a „ré­szüket”, igaz, saját személyi tulajdonukkal sem felelnek a közösért. A tulajdonosi jel­leg tehát csak a közös eszkö­zökkel való ésszerű gazdálko­dásig terjed. Új minőség: a társulások vagyona Mennyiségi gyarapodás mel­­lett minőségben is fejlődik az oszthatatlan szövetkezeti tu­lajdon. Ennek egyik új eleme a társulások, közös vállalko­zások vagyoni erősödése. Nincs a megyében egyetlen olyan termelőszövetkezet sem, amelyik vagyoni és gazdálko­dási alapon ne kötődne vala­milyen együttműködéshez. Például a termelési rendsze­rekben társult­­ üzemeknél az eszközök döntő többsége meg­marad szövetkezeti tulajdon­ban, de a vagyonnal való gaz­dálkodás már bizonyos mér­tékig korlátozott, a kívülről megadott szigorú technológiát ugyanis fegyelmezetten be kell tartania minden gazda­ságnak. A szövetkezetek be­ruházott vagyona (állóeszkö­zök) 1968 óta 119 százalékkal nőtt, s a növekedés egyhar­­madát a különböző rendsze­rekben alkalmazott eszközök teszik ki. Vagyis: a vagyoni gyarapodás minden harma­dik forintja új tartalmat ka­pott. A társulásokon belül mind erőteljesebben bontakozik ki több kollektíva vagyoni, tu­lajdonosi kapcsolódása. E va­gyon tartalmában már nem mindig egyértelműen terme­lőszövetkezeti, hanem mint például az agárdi AGRO­­KOMPLEX sertéstenyésztő társulásnál, öt szövetkezet és egy állami gazdaság közös célra összeadott tulajdona. Ez a szocialista tulajdonforma minden bizonnyal tovább te­rebélyesedik: az MSZMP KB kongresszusi irányelvei is hangsúlyozzák, hogy bővíteni kell az állami gazdaságok, vállalatok és a szövetkezetek közös tevékenységét, a fejlett, iparszerű mezőgazdasági ter­melés kiterjesztésének segíté­sére. Szövetkezeti tapasztalatok szerint a tsz-tagok többsége ma már nem a hagyományos kisparaszti értelemben vett tulajdonosi kötődéssel kötődik a közös gazdasághoz. A ta­gok döntő többségét nem fű­zik érzelmi szálak egy-egy , parcellához, termelőeszköz­höz, jószághoz. Az egész üzem fejlődését, a rendszeres mun­kát, a jó keresetet, a demok­ratikus légkört tartják elsőd­legesnek. A vagyoni kapcso­latok a réginél jóval általáno­sabbak, közvetettebbek, fon­tosak, de nem meghatározó jellegűek. II tulajdonos-dolgozó jogai Ebből az új kötődésből ki­indulva elemzi a két tsz-szö­vetség­ anyaga a tulajdonosi (tagsági) jogok és kötelezett­ségek mai érvényesülésének tapasztalatait. A szövetkeze­tekben társult parasztságot a jogok egyrészt mint a közös vagyon tulajdonosát, más­részt, mint e tulajdon állan­dó gyarapítóját, a szövetkezet dolgozóját illetik meg. A tu­lajdonos-dolgozó jogai és kö­telezettségei egységet alkot­nak, egymástól el nem vá­laszthatók, csak együttesen érvényesíthetők a gyakorlat­ban. A jogok gyakorlásának négy formája, területe külön­böztethető meg: a tagnak, mint egyénnek, mint a kol­lektíva tagjának, mint a szo­cialista vállalat dolgozójá­nak jogai, és a képviseleti de­mokrácia joga. Mint egyénnek, a termelő­­, szövetkezeti tagnak minde­nekelőtt joga van, hogy ké­pességeinek és képzettségének megfelelő munkát kapjon, s ennek arányában a közös jö­vedelemből részesüljön. Jogo­sult választani és választható is. Tapasztalatok szerint a munkához való jog jól érvé­nyesül a megye szövetkezetei­ben és eredményesen szolgál­ja a közös gazdaságok fejlő­dését. A tsz-tag továbbá mint egyén kezdeményezéseket, észrevételeket tehet a tsz éle­tével, gazdálkodásával össze­függő kérdésekben, felvilágo­sítást kérhet a szövetkezeti gazdaságot érintő minden kérdésben. Erről a jogáról ke­vés tsz-tag tud, és még keve­sebb él vele. Emiatt sok jó ja­vaslat­, észrevétel nem jut el a vezetőkhöz, megfelelő fóru­mokhoz. Végül a tagnak, mint egyénnek joga van bevitt földje után földjáradékra, s megilleti a szövetkezetből va­ló kilépés joga is. Mint a kollektíva egyik tag­jának, a tsz-gazdának joga mindenekelőtt dönteni min­den olyan kérdésben, ami a közösség jelenét vagy jövőjét alapvetően meghatározza. Ide tartozik: a legfontosabb bel­ső szabályozók megalkotá­sa, módosítása, a tervek mérlegekt elfogadása a ja­vadalmazás elveinek sza­bályozása, egyesülés, szétvá­lás, társulás eldöntése stb. E jogok alapvető sajátossága, hogy azokkal a tag egysze­­mélyben nem élhet, csak, mint a kollektíva tagja, a többséggel egyező véleményét, akaratát érvényesítheti. Előfordulnak torzulások is, amelynek leggyakoribb for­mája, hogy a szövetkezeti közvélemény­t lebecsülik, sem­mibe veszik a vezetők. A fel­gyülemlő indulatok, sérelmek aztán robbanásszerűen tör­nek ki, s a kollektíva érvényt szerez jogainak. Gond, hogy ilyen alkalmakkor demagóg csoportok vagy egy-egy rossz­indulatú ember irányíthatja a hangulatot és a döntést is. Ugyanakkor elfogadhatatlan a vezetők minden döntését bíráló, kifogásoló közgondol­kodás, mivel tarthatatlan követelmény lenne, hogy a vezetők minden döntése vala­mennyi dolgozó egyetértésével találkozzék. A tsz-tagok, mint a szocia­lista vállalat dolgozói jogai­kat a brigádgyűléseken, a munkahelyi és termelési ta­nácskozásokon gyakorolhatják. E tanácskozások — a munka­helyi demokrácia fórumaiként — rendkívül jelentősek. Olyan témák kerülhetnek és kerül­nek szóba itt, amelyek min­den dolgozót érdekelnek, az emberek kellő ismerettel ren­delkeznek a beleszóláshoz, ja­vaslataik hozzájárulhatnak a döntések megalapozásához. Tapasztalatok bizonyítják, hogy ahol e demokratikus fó­rumokat jól hasznosítják, ott a közgyűlés rangjához méltó kérdésekről tárgyalhat és ha­tékony döntéseket hozhat. képviseleti demokrácia lényege: a tagok beleszólási joga a kisebb csoportokból kiválasztott­ személyek útján érvényesül az operatív vál­lalatvezetésben, a munkaszer­vezésben, a különböző veze­tőségi döntésekben, az ellen­őrzésben. Kötelezettségek a gyakorlatban Már volt róla szó: a tagok jogai és kötelezettségei egy­séget alkotnak, elválasztha­tatlanul összefüggitek. A jog­szabály a kötelezettségek kö­zött elsőnek említi a vagyoni hozzájárulást. Jelenleg a föld és más termelőeszközök bevi­telének alig van jelentősége. Nagyon fontos viszont a mun­kavégzési kötelezettség, amely évtizedek alatt döntő mér­tékben a politikai, gazdasági és társadalmi erősödés forrá­sa volt. Fejér megye terme­lőszövetkezeti parasztsága a mozgalom térhódítása óta sok nehéz feladatot oldott meg szorgalmas, áldozatos munká­jával. A munkafegyelemmel mind kevesebb a gond a szö­vetkezetekben, de még mindig akad olyan tsz-tag, akinek nem ízlik a fegyelem, a gon­dos munka. A termelőszövetkezetek bel­ső irányítása az önkormány­zatban valósul meg. Ezért fontos tagsági kötelesség a közösség ügyeinek intézésé­ben való részvétel, a közgyű­léseken való megjelenés. Hosszú évek tapasztalata iga­zolja, hogy a tsz-tagság ezt a kötelezettségét is teljesíti. A tisztséggel megbízottak köte­lezettsége, hogy a rájuk há­ruló­­ feladatokat — a tagság bizalmából — a lehető legjob­ban lássák el Tulajdon, jog, kötelezettség « VÁLTOZO „MIENK'’ Az együttes elnökségi ülés elhatározta: a szövetkezeti tulaj­don fejlődéséről, a tagsági-tulajdonosi jogok és kötelezettsé­gek gyakorlásáról összegezett tapasztalatokat a megye min­den szövetkezetével megismertetik. Fábián Ferenc hírlap. 1964 februárja óta először — november közepén — parlamen­ti választásokat tartottak Görögországban; három héttel ké­sőbb, december 10-én ismét a szavazóurnákhoz szólították Hellasz népét, hogy az ország államformájáról döntsön. Az eredmény: Görögország — köztársaság. Képünkön: Konsztan­­tin Karamanlisz miniszterelnök az urnánál. Július 15-én kezdődött a ciprusi válság: a Nemzeti Gárda gö­rög tisztek vezetésével államcsínyt hajtott végre, átmenetileg megdöntötte Makariosz érsek elnöki hatalmát. Képünkön: a gárda két katonája homokzsák-fedezékben. Egyikü­k övén az EOKA-felirat a Görögországhoz való csatlakozás szándékát juttatja kifejezésre. Richard M.J.Nixon, amerikai elnök hivatalosan benyújtotta le­mondását. Gerald Ford — addigi alelnök —, az Amerikai Egyesült Államok 38. elnöke augusztus 9-én letette a hivatali esküt Warren Burger, a legfelső bíróság elnöke előtt a Fehér Házban. Középütt az új elnök felesége, Betty Ford. Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével szeptember 25—30. között magyar párt- és kormányküldöttség tett hivatalos baráti látogatást a Szovjetunióban. A felvétel a magyar küldöttség Moszkvába érkezésekor készült: a Vitko­­vói­ repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára baráti szeretettel köszönti Kádár Jánost. Lisszabonban október 20-án megtartotta VII., rendkívüli kongresszusát a Portugál Kommunista Párt. Alvaro Cunhal, a párt központi bizottságának főtitkára (képünkön) kongresz­­szusi megnyitóbeszédét mondja. Vlagyivosztok közelében Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára (jobb oldalt) és Gerald F­ord amerikai elnök november 24-én nyilatkozatot írt alá a hadászati támadófegyver-rend­szerek további korlátozásáról szóló új, hosszú lejáratú meg­állapodás kidolgozására. Az álló sorban (balról jobbra): Henry Kissinger amerikai, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Anatolij Dobrhiyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete.

Next