Fejér Megyei Hírlap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-01 / 27. szám
4 • HOGYAN TÖRTÉNIK AZ 1974. ÉVI RÉSZESEDÉS FELOSZTÁSA? - A RÉSZESEDÉSRE JOGOSULTAK MEGÁLLAPÍTÁSA - A BÉRKÖLTSÉG ÉS A BÉRSZÍNVONAL KISZÁMÍTÁSA - A KÖZPONTI BÉREMELÉS FIGYELEMBEVÉTELE - A BÉRSZÍNVONAL-EMELKEDÉS UTÁNI BEFIZETÉS - A NYERESÉGADÓ ÉS A RÉSZESEDÉSI ALAP KISZÁMÍTÁSA - A TARTALÉKOLÁSI KÖTELEZETTSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA -A RÉSZESEDÉS ELOSZTÁSA ÉS KIFIZETÉSE FIGYELŐ 6. SZÁM 1975. FEBRUÁR 5. A figyelő következő számának 5 oldalas melléklete: Részletes vállalati útmutató, konkrét iparvállalati példával, forgatókönyvszerűen kidolgozva. 496 i A tavaszias időjárás kedvez labdarúgócsapatainknak a bajnokságra való előkészületekben. A szurkolók is kíváncsian várják már a bajnoki rajtot. Ezt megelőzően A 340. sz. VIDEOTON ÉTTEREMHEZ éjszaki műszakra FELVESZÜNK tésztás kézilányokat, nyugdíjas pékeket Jelentkezés a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat Székesfehérvár, Szabadság tér 9 . Egészségügyi könyv szükséges. Munkaruhát, étkezési éjszaki pótlékot biztosítunk. Kosárlabda: Útépítési szakközépiskola. A Videoton ünnepi tornája. 9.30: Magyar ifjúsági válogatott—Videoton, 11.00: Kecskemét—Szív. Építők, 16.00: Építők—Ifjúsági válogatott, 17.30: Ünnepélyes megnyitó, 18.00: Kecskemét—Videoton. Útépítési szakközépiskola, a Videoton ünnepi tornájának második napi küzdelmei. 9.00: Magyar ifjúsági válogatott—Kecskemét, 10.30: Építők—Videoton. Ezt követően ünnepélyes eredményhirdetés. 12.00: Útépítési szakközépiskola—327-es ITSK (ifi férfi), 12.55: Ybl Gimn.—Gépipari „A” (ifi férfi), 13.50: VSI „A”—VSI „C” (ifjúsági női), 14.45: Ybl Gimn.—VSI „D” (serd. férfi), 15.40: Gépipari „B”—VSI „C” (serd. férfi), 16.35: GEO—Sportiskola (férfi), 17.30: VSI „B"— Építők (ifj. férfi), 18.25: Gépipari „C”—Alba Regia „N" (serd. férfi). Ma kezdődik a felszabadulási kosárlabdatorna Videoton—Várpalota előkészületi labdarúgó-mérkőzés azonban több edzőmérkőzést is láthatnak, így szombaton a Sóstói stadionban a Videoton-Várpalota barátságos találkozót. Az új esztendő első előkészületi mérkőzésére bizonyára sokan, lesznek kiváncsiak. A kosárlabda-sport kedvelőinek is jó csemegében lesz részük a hét végén. Négy férficsapat részvételével Székesfehérvár felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a Videoton ünnepi kosárlabdatornát rendez az útépítési szakközépiskolában. Vasárnap délután pedig folytatódik a terembajnokság. A részletes műsor. Szombat: labdarúgás: Sóstói stadion 14.30: Videotton—Várpalota (előkészületi mérkőzés). . Vasárnap: Kosárlabda: ÍNYENCEK FIGYELEM! VADKERT CSÁRDA NYÍLIK KISSZENTMIKLÓSON. Megközelíthető: Székesfehérvár — Mezőfalva — Dunaföldvár útvonalon. Ha egyszer betér, mindig visszatér! MEZŐFÖLDI EGYESÜLT ÁFÉSZ - IGAZGATÓSÁGA 423005 HALÁLOZÁS Mély fájdalommal tudatjuk, hogy felejthetetlen drága kislányom, testvérem, unokánk, unokatestvérünk és rokonunk RUBINA SZILVIKÉ 75. jan. 25-én 6 éves korában, türelemmel viselt hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése febr. 3-án du. egynegyed négy órakor lesz a Sóstói temetőben. A gyászoló család Lakás, Temesvári u. .12. HALÁLOZÁS Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, anyósunk, nagyanyánk, testvérünk és rokonunk ÖZV. SZABÓ IMRÉNÉ szül. Major Anna január 26-án 75 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése február 3-án, hétfőn du. fél három órakor lesz a Református temetőben. A gyászoló család Lakás: Bercsényi u. 8. 429 HALÁLOZÁS " Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, anyósunk, nagyanyánk, testvérünk és rokonunk ÖZV. KISS GYULÁNÉ szül. Bernáth Mária január 28-án 65 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése február 3-án, hétfőn du. egy órakor lesz a Református temetőben. A gyászoló család Lakás, Széchenyi u. 17. 474 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetet mondunk mindazoknak, kik édesanyánk CS. NAGY JÁNOSNÉ városi tanács volt dolgozója hamvasztás előtti búcsúztatásán megjelentek, s jóleső részvétükkel nagy fájdalmunkat enyíteni igyekeztek. A gyászoló család 457 Az ORSZÁGOS MŰEMLÉKFELÜGYELŐSÉG ANYAGKEZELŐSÉGE: „Székesfehérvár" szövegű XV. számú háromszögletű anyagátvételi BÉLYEGZŐT 1975. január 23-án ellopták, a bélyegző ez időtől ÉRVÉNYTELEN! 416. Willt AP A „fémmunkás” Vállalat Székesfehérvári Gyára FELVESZ vegyésztechnikust gépésztechnikust diszpécseri munkakörbe könyvelőt gyorsgépírót villanyszerelőt takarító nőt férfi- és nő betanított munkást. Jelentkezni lehet: a gyár személyzeti vezetőjénél és a munkaerő-gazdálkodásnál. Székesfehérvár, Seregélyes út 1847. Megközelíthető: a 10-es, 14-es autóbuszjáratokkal. 4642 Szombat, 1975. február 1. II mezőgazdasági lakosság jövedelemadója MÁRCIUS 15-ig esedékes a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójával kapcsolatos a bevallás beszedése, azt követően az 1975. évi adó megállapítása. A mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját az köteles fizetni, aki — az ország területén — az adóév első napján gazdaságilag művelhető földterületet használ; — az adóév első napján kétévesnél idősebb ló, vagy öszvér tulajdonosa (haszonélvezője). Ezt az adót fizeti a termelőszövetkezeti tag, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tagja, az illetményföld használója, az egyénileg gazdálkodó, de az iparos, a kereskedő, a szellemi és egyéb foglalkozású személy is, ha földet használ, vagy kétévesnél idősebb lóvá van. Az adófizetési kötelezettség szempontjából közömbös, hogy az adófizetésre kötelezettnek a használt földből ténylegesen mekkora a jövedelme, sőt az is, hogy egyáltalán van-e jövedelme. Bérlet esetén a haszonbérlőt, vagy a felesbérlőt kell a földterület használójának (adóalanynak) tekinteni. Állandóan mentes a mezőgazdasági lakosság jövedelemadója alól többek között: — a termelőszövetkezet részéről eltartásban, illetve öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag a háztáji gazdasága után, — az állami tartalékszőlők, tartalék gyümölcsösök haszonbérlője e terület után, — a földterület után az, akinél a használt összes földterület négyszáz négyszögölnél kisebb, ha ezen belül a szőlő, kert, gyümölcsös művelésiág-csoportba tartozó terület együttesen a kétszáz négyszögölet nem éri el, vagy ha eléri, a terület lakó-, vagy üdülőépülettel beépített földrészlethez tartozik, — a földterület tulajdonosa, haszonélvezője azután a belterületi földrészlet után, melyre telekadót fizet. A MEZŐGAZDASÁGI lakosság jövedelemadója közvetlenül nem a tiszta jövedelmet, hanem a használt földterület vélelmezett átlagjövedelmét vonja adó alá. Az átlagjövedelem nagyságát egyfelől a használt földterület terjedelme határozza meg. Az egy-egy adóalanyt terhelő adó kiszámításánál alkalmazandó adótétel összege függ továbbá az adott földterület művelési ágától is. Annak, a mezőgazdasági lakosság jövedelemadója fizetésére kötelezett állampolgárnak, aki gazdaságában — az adóévet közvetlenül megelőző évben — rendszeresen idegen munkaerőt alkalmazott, a földterület után kivetett adóját alkalmazottanként 10 százalékkal fel kell emelni. Mentes azonban az adózó, ha az idegen munkaerő rendszeres foglalkoztatása az adózó munkaképtelensége miatt vált szükségessé. Az adós szempontjából azt kell rendszeresen idegen munkaerőt foglalkoztatónak tekinteni, aki az adóévet közvetlenül megelőző évben legalább 60 napnak megfelelő időtartamon át alkalmazottat tartott. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai — a termelőszövetkezeti törvény rendelkezéseinek megfelelő háztáji gazdaságuk után — a más mezőgazdasági foglalkozásúaknál alacsonyabb adótétellel adóznak. Az adótételek egyedül a művelési ágak szerint differenciáltak, figyelmen kívül maradnak az egyes földterületek minőségi különbségei. A HÁZTÁJI gazdaság akkor felel meg a termelőszövetkezeti törvény rendelkezéseinek, tehát kedvezményes adótétellel akkor adóztatható a termelőszövetkezeti tag, ha: — az általa használt, gazdaságilag művelhető földterülete 1600 négyszögölnél nem nagyobb, — a használatában lévő szőlő és gyümölcsös területe nem nagyobb 800 négyszögnél, — nincs a tulajdonában (haszonélvezetében) kétévesnél idősebb ló, vagy öszvér. Ha a háztáji gazdaság területe meghaladja az előbbi mértéket, nem a háztáji gazdaságokra megállapított kedvezményes adótétellel, hanem a földterület nagyságának, művelési ágának és minőségének megfelelő adótétellel kell a termelőszövetkezeti tagot is adóztatni.A gyakorlatban vannak olyan gazdálkodók, akik főleg szőlő- és gyümölcstermelésből, idegen munkaerő foglalkoztatásával, vagy anélkül az átlagosnál magasabb jövedelmet érnek el, ezért indokolt, hogy nagyobb adóterhet viseljenek, mint az átlagjövedelem alapján adózók. Evégett a mezőgazdasági tevékenységből átlagosnál nagyobb jövedelmet elérők a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját nem az eddig ismertetett szabályok szerint fizetik. A mezőgazdasági tevékenységből átlagosnál magasabb jövedelmet elérő adóalanynak minősül az, akinek a gazdálkodásából eredő jövedelme az adóévet közvetlenül megelőző évben az 50 ezer forintot elérte, vagy meghaladta. Az adóévet közvetlenül megelőző évben a gazdálkodásból elért adóköteles tiszta jövedelméről adóbevallást köteles adni az, a) aki 3 kat, holdat meghaladó szőlő, kerti gyümölcsös művelési ágba tartozó földterületet használ, b) aki gazdaságában az adóévet megelőző évben rendszeresen idegen munkaerőt foglalkoztatott, ha a kifizetett munkabér pénzbeni vagy természetbeni értéke együttesen a tízezer forintot elérte, c) aki gazdaságában az adóévet megelőző évben legalább 120 000 forint forgalmi értékű termelvényt állított elő, vagy ilyen öszszegű bevételt ért el, d)alát az adóhatóság a gazdálkodásból elért jövedelmének bevallására felszólít. AZ ADÓKÖTELES tiszta jövedelmet a nyersbevételből kiindulva kell megállapítani, amiből le kell vonni a termelési és kezelési költségeket, ideértve a szükséges mezőgazdasági jellegű beruházási, felújítási, karbantartási stb. kiadásokat. Le kell vonni továbbá az adóévet megelőző évben befizetett és a nyers bevételt terhelő adókat Az adóalap megállapítása során — akár az adóbevallás adatai alapján, akár becslés útján történik — a figyelembe vehető kiadások a nyers bevétel 40 százalékát nem haladhatják meg. Ennél nagyobb kiadás csak akkor vehető figyelembe, ha azt az adózó bizonylatokkal igazolja. Az adókötelezettség megállapításánál az adóköteles tiszta jövedelméből le kell vonni az adózó közös háztartásához tartozó, annak gazdaságában foglalkoztatott, más kereső foglalkoztatást nem folytató minden nagykorú családtag után évi 10 ezer forintot, ha az adózó idegen munkaerőt rendszeresen nem alkalmaz. Az adóalanyoknak a kijelölése és az adó mértéke világosan tükröz, hogy a szocialista adópolitika miként vonja fokozatosan adó alá a munkával arányban nem álló, illetve a nem saját munkából eredő jövedelmeket. A mezőgazdasági termelésiből származó jövedelmek a gazdálkodás hatékonyságának növekedésével fokozatosan emelkednek. Ezt az emelkedést az adóterhek növekedése csak részben követi. Ezt célozza az a rendelkezés, hogy az átlagosnál magasabb, mezőgazdaságból származó jövedelmet az adóköteles tiszta jövedelem alapján kell kivetni. Ezeknek a köre megyénkben igen szűk, mert nálunk a mezőgazdasági termelőszövetkezet úgyszólván kizárólagos forma, szemben az alacsonyabb rendű mezőgazdasági szakszövetkezetekkel VITATOTT TÉMA viszont a kistermelők adóztatása. Az a körülmény, hogy a négyszáz négyszögölön aluli terület — ezen belül szőlő, kert, gyümölcsös kétszáz négyszögölig, mentes a mezőgazdasági lakosság jövedelemadója alól — a kistulajdonosok széles körének ad arra lehetőséget, hogy a kisterületeket adómentesen művelhesse, annak hasznát élvezze. Az iparszerűen folytatott mezőgazdasági tevékenység (termelés, értékesítés) nem a mezőgazdasági lakosság jövedelemadója alá, hanem az általános jövedelemadó alá esik. Ezen kívül a földterület használata nélkül folytatott, vagy saját használatban lévő földterület termelvényeiből el nem látható üzletszerű állattartás, állathizlalás, állattenyésztés, ha a bevételből a kiadások levonása után jelentkező jövedelem évi 15 000 forintnál nagyobb. Nem adóztatható azonban általános jövedelemadóval a) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag által szabályszerű háztáji gazdaságában, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tag saját gazdaságában folytatott üvegházi, melegágyi (ablakkeretes, műanyagfóliás stb.) zöldségkertészetben, illetőleg a jogszabály által megengedett mértékű, állattartásból származó jövedelme. b) A mezőgazdasági, vagy halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet keretében működő mezőgazdasági szakcsoport tagjának zöldségkertészetből származó jövedelme 24 000 forintot, illetőleg állattartásból származó 30 000 forintot meg nem haladó jövedelme. Tehát a termelőszövetkezeti tagok, szakcsoportok tagjai 24 000, illetve állattartás esetén 30 000 forintot meg nem haladó tiszta jövedelem esetén csak a terület után adóznak, a mezőgazdasági lakosság jövedelemadója alapján. ÖSSZESSÉGÉBEN az adórendelkezések a kistermelőket, termelőszövetkezeti tagokat, szakcsoportok tagjait segítik és ösztönzik a termelésre. A fenti összegeket meghaladó jövedelmeket a saját termés felhasználásán túl, vásárolt takarmány feletetésével lehet elérni, ami már túl megy azon a körön, amit kedvezménnyel támogatni indokolt. Dr. Janni Sándor, a megyei tanács vb osztályvezetője