Fejér Megyei Hírlap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-20 / 116. szám

AMIT A KÜLFÖLDRE UTAZÓKNAK TUDNI KELL Valuta, útlevél, vámszabályok (5. oldal) FEJÉR MEGYEI I HIRLAP Ülést tartott a megyei pártbizottság Fokozzuk a pártszervezetek gazdaságirányító tevékenységét! Az MSZMP Fejér megyei Bizottsága tegnap, hét­főn ülést tartott. Napirenden a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatából adódó feladatok sze­repeltek. Az előadó Takács Imre, a megyei pártbizott­ság első titkára volt. Bevezetőjében számot adott azokról az eredményekről, amelyeket a határozat végre­hajtása során a megye gaz­dálkodó egységei elértek. Az eredmények ellenére több he­lyütt leszűkítve értelmezték a határozatot, az abban foglal­takra felülről vártak részle­tesebb utasításokat, a gazdál­kodásban tartalékok halmo­zódtak fel. Ezért a december 5-i központi bizottsági hatá­rozat végrehajtása során né­hány intézkedés megtétele látszik szükségesnek. A hatá­rozatra a pártszerveknek és szervezeteknek minden szin­ten vissza kell térniök. A jobb végrehajtásra megyénk­ben mind a lehetőség, mind a szándék adva van. A párt­­szervezeteknek olyan segítő társai jelentkeztek, mint a szakszervezetek és a KISZ- szervezetek, amelyek jól szer­vezték a szocialista munka­versenyt és hasznos lépéseket tettek a hatékony gazdálko­dásra. Az elmúlt hetekben lezaj­lott vállalati ünnepségek, a kiáramlott jövedelmek nagy­sága nem feledtetheti velünk a gazdálkodás még meglevő reális gondjait. A tőkésvilág­ban végbemenő gazdasági folyamatok változatlanul éreztetik hatásukat gazdasá­gunkban. A lazaságok e nega­tív hatásokat fokozzák. Egyes vezetők meggondolatlan „nagyvonalúsága” leronthat­ja a dolgozók segítőkészségét, cselekvési szándékát Minden vállalat, gazdálko­dó egység feladata, hogy tar­talékait feltárja és felszínre hozza. A pártellenőrzést ki kell terjeszteni a megye vala­mennyi gazdálkodó egységére. A pártszervezetek segítsék elérni, hogy mindenütt saját felelősségüket és saját lehe­tőségeiket érezzék a válla­lati kollektívák, s a gazdál­kodásban előforduló lazaságo­kat ne háríthassák át a válla­laton kívüli tényezőkre. Megyénk ipari-gazdasági szerkezetéből adódik, hogy különösen jelentős befolyása lehet az ország anyag- és energiatermelésére, az acél- és színesfém, valamint a cel­lulóz és papír gyártására, gazdaságos felhasználására. A bányászat, vaskohászat és az élelmiszeripar fejlődési üteme nem tudta elérni a határozat alapján megkívánt mértéket. Egyes vállalatoknál feleslegesen nagy tartalékok halmozódtak fel. E nyers­anyagok hiánya másutt aka­dályozza a termelést. Me­gyeik vállalatai még többet tehetnének az ország acél- és alumíniumlemez igényének kielégítésében, s helyes len­ne, ha a megrendeléseknél azokat a nagyvállalatokat he­lyeznék előnybe, amelyek a népgazdaság szempontjából különösen fontos termékeket gyártanak. Megyénk mezőgazdaságá­­­­ban az év első hónapjaiban megfelelően folytak a mun­kák, kedvezően alakult a ve­tésterületek aránya. Viszont hús- és tejtermelésben bizo­nyos aránytalanságok mutat­koznak. E tendencák, ha to­vább folytatódnak, bizonyos idő múlva kedvezőtlenül be­folyásolják élelmiszergazdasá­gunkat, amelynek anyagi, műszaki ellátottsága kedvező. A termelőszövetkezetek össze­vonásával néhány helyen olyan probléma jelentkezik, hogy a kisebb állattartó tele­pek kihasználatlanok. A me­gyében például 21 ezer szarvasmarha férőhely ki­használatlan, ami kedvezőtle­nül befolyásolja a hús- és tejtermelést. A szállításra jellemző, hogy a szállítóeszközök kihasznált­sága még mindig egyenetlen, különösen szombaton és va­sárnap akadozik a szállító­­eszközök kirakása. Az előadó felhívta a válla­latok figyelmét, hogy az V. ötéves terv feladatainak ki­dolgozásánál szigorúan ma­radjanak a realitások talaján, fejlesztéseiknél fokozottan tartsák szem előtt a népgaz­dasági igényeket. A korsze­rűtlen, gazdaságtalan termé­kek gyártását vissza kell szo­rítani, s erre a pártszerveze­tek helyezzenek különös hangsúlyt. Nem engedhető meg, hogy gazdálkodó egysé­gek pillanatnyi igények, lehe­tőségek alapján határozzák meg fejlesztésük irányát, lét­számigényeiket stb. A tanácsi tervjavaslatok — mivel azo­kat minden esetben egyeztetik a helyileg illetékes pártszer­vekkel — lényegesen reálisab­bak, mérték­tartóbbak, mint a vállalati tervjavaslatok. A pártbizottság első titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaságban nincsen olyan terület, melyre ne len­ne érvényes központi bizott­sági határozat. A pártszervek és szervezetek kísérjék figye­lemmel e határozatok érvé­nyesülését, s ahol ezektől el­térést tapasztalnak, lépjenek fel önállóan, saját hatáskö­rükben, a hibás szemlélet és helytelen gyakorlat ellen. Támogassák ugyanakkor a tartalékok feltárására, a ta­karékos gazdálkodásra irá­nyuló kezdeményezéseket. Az elhangzott tájékoztató után a megyei pártbizottság határozatban utasította a végrehajtó bizottságot, hogy dolgozzon ki részletes intéz­kedési tervet a Központi Bi­zottság vonatkozó határoza­tainak következetes érvénye­sítésére a megye területén. Határozott a pártbizottság arról is, hogy a választások után a járási és városi párt­­bizottságok tartsanak aktíva­értekezleteket az időszerű gazdaságpolitikai kérdések­ről, a vállalati párt, szakszer­vezeti és KISZ-vezetők be­vonásával, a gazdasági veze­tők részvételével. 25 ország, 77 ezer négyzetméteren HOLNAP NYIT A TAVASZI BNV Tegnap délelőtt a budapes­ti nemzetközi vásárközpont­ban Pandur Ferenc, a BNV igazgatója nemzetközi sajtó­­tájékoztatót tartott a kapuit szerdán nyitó tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásárról. Mint ismeretes, immár két éve, tavasszal a beruházási javak, ősszel pedig a fogyasz­tási cikkek vásárát rendezik meg. A vásár bemutatóinak ilyen értelmű szakosodása jól bevált, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a ta­vaszi vásáron is változatla­nul nő mind a résztvevők, mind pedig az érdeklődők száma. A holnap megnyíló vásáron hazánkkal együtt összesen 25 ország és Nyugat- Berlin kiállítói mutatják be termékeiket. A kiállító terü­let ez évben is nőtt — hiszen a vásárt folyamatosan építik — így a mostani tavaszi vásá­ron 52 ezer négyzetméter fe­dett és 25 ezer négyzetméter nyitott terület áll a kiállítók rendelkezésére. Hazánknak a szocialista országokkal folytatott áru­csereforgalma az idén is, a múlt évihez hasonlóan, elő­reláthatóan 5 százalékkal emelkedik. A kivitel 8, a be­hozatal 14 százalékkal bővül a múlt évihez viszonyítva. Ezek a tények egyben indo­kolják is a szocialista orszá­goknak a korábbiaknál na­gyobb arányú részvételét. A Szovjetunió 14 külkereske­delmi vállalata például több mint 2000 terméket mutat be 1500 négyzetméter fedett és 500 négyzetméter nyitott te­rületen. Elsősorban a szovjet fémmegmunkáló berendezé­sek és a járműipari termé­kek tarthatnak számot nagy érdeklődésre. A nyugati kiállítók közül Ausztria igényelte a legna­gyobb kiállítási területet. Összesen 100 osztrák vállalat jött el az európai vásárok so­rában előkelő helyet elfoglaló BNV-re. A nyugati kiállítók sorrendje a továbbiakban: NSZK, Anglia, Svájc és Svédország. Természetesen a vásár legnagyobb kiállítója a hazai ipar­. A legtöbb magyar kiál­lító a kohó- és gépiparból jelentkezik, de végeredmény­ben az egész magyar ipar keresztmetszetével találkoz­hatunk a vásáron. A sajtótájékoztatón Pandur Ferenc hangsúlyozta, hogy beruházási javak szakkiál­lításáról lévén szó, a koráb­biaknál sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a nyitva­­tartás idején a szakmai na­pok. E hét csütörtökén és péntekén, illetve a jövő héten hétfőn, kedden és szerdán reggel tíztől délután kettőig a vásárközpont területén szak­mai napokat tartanak, azaz ezeken a délelőttökön csak külön belépőkkel lehet a vá­sár bemutatóit megtekinteni. Délután, illetve a többi napo­kon reggel tíztől este hatig 15 forintos belépőjeggyel mindenki megtekintheti a vásárt. Örvendetes, hogy a vásár létesítményeinek bővülése az infrastruktúra bővítését is je­lentette, így bővült a víz- és csatornahálózat, javult a ke­reskedelmi- és vendéglátó­hálózat is a vásárközpont te­rületén. Kiosztották a vásár nagy­­díjait és díjait is. A két nagydíjas között sajnos nem szerepel Fejér megyei ter­mék. Vásári díjat nyert a Dunai Vasmű GT 52 gömb­tartály lemezacélja, s az Ika­rus 212 típusú városközi luxusautóbusza. Mindkét díj­hoz gratulálunk. Kisiparos vezetőségválasztás Javult a minőség Tanácskozott a KIOSZ megyei választmánya Hétfőn két kisiparos-rendezvényre került sor: délelőtt megyei választmányi értekezletet tartottak, délután pedig a székesfehérvári körzeti csoport vezetőségválasztó taggyűlését rendezték meg. Mindkét esemény színhelye a KIOSZ székes­­fehérvári megyei székháza volt. A választmányi értekezle­ten Bartus János megyei tit­kár terjesztette be a vezető­ség beszámolóját. Többek között elmondta, hogy a ta­valy novemberben megtar­tott választmányi ülés óta el­telt időszakban 132 új ipar­jogosítványt adtak ki, ugyan­akkor 214-en szüntették meg kispari tevékenységüket. Ta­valy október 1-én 2853 kis­iparost tartottak számon, de jelenleg csupán 2771 kisipa­ros tevékenykedik a megyé­ben. Örvendetes változást jelent, hogy a tárgyalt időszakban 35 kisiparos tett mestervizs­gát, ami a minőségi munka fokozásának egyik alapja. Örvendetes az is, hogy a ko­rábbi időszakokhoz képest lényegesen csökkent a pana­szok száma. Ez is­ mutatja a kisiparosok körében is ki­bontakozott kongresszusi verseny kedvező hatását. A versenyben ugyanis egyik alapvető feladatnak tekintet­ték a minőségi munka foko­zását. Emellett különböző egyéni és csoportos felaján­lásokat teljesítettek: 250 ezer forintra becsülhető a kisipa­rosok által végzett társadal­mi munka értéke. Több he­lyen vállaltak bölcsőde, óvo­da, orvosi rendelő tatarozást, de részt vettek egyéb mun­kákban is. Panaszmentes munkára tett felajánlást 243 kisiparos, többen vállalkoz­tak munkaidő utáni, ünnep­napi ügyeletre, s 217-en jót­állást vállaltak munkájukért. Bartus János az alapanyag­­ellátás kérdéseiről szólva el­mondotta, hogy a választék nem volt kielégítő építő­anyagból, faanyagokból. Ja­vult az ellátás a vegyi-, bőr­és műanyagféleségekből. Lenagyobb hiány az acélter­mékeknél jelentkezett. Az előadó egyebek mel­lett elmondta, hogy a hagyo­mányos megyei versenyben az elmúlt hat hónapban, a körzeti csoportok közül a du­naújvárosi, a kis csoportok közül a cecei csoport szerez­te meg az első helyet, s így a következő félévben ők őr­zik a vándorzászlót. Végeze­tül a hozzászólásokra, azok megválaszolására, a határo­zati javaslat megszavazására és jutalmak átadására került sor. Délután, a székesfehérvári körzeti csoport vezetőségvá­lasztó taggyűlését, a csoport titkárának, Borostyán János­nak a beszámolója nyitotta meg. A beszámolót követő vita után megválasztották az új vezetőséget és munkabi­zottságokat. A körzeti csoport titkárának ismét Borostyán Jánost választották meg. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Kedd, 1975. május 20. XXXI. évfolyam 116. szám • Ára: 80 fillér Előszállási Lenin Tsz Növekvő hozamok, csökkenő költségek Az előszállási Lenin Tér- re súlygyarapodást három fo­rinttal kevesebb költséggel produkáltak. A „hogyan”-ra is választ kaptak az ünnepség résztve­vői. Péterfi Mihály főállat­tenyésztő irányításával meg­teremtették a korszerű tartás és takarmányozás feltételeit. Sikerült tavaly javítani a ta­karmány minőségét, főleg a lucernaszéna és a siló minő­sége volt kifogástalan. Biz­tosították tavasztól késő őszig a „zöld futószalagot”, üzembe helyezték saját takar­mánykeverő üzemüket, be­vált az Alfa—Laval fejőgép i s­ mindezekhez párosult a szakszerű, hozzáértő tenyész­tői munka. Az ágazat tiszta nyeresége tavaly 1 711 000 forint volt, amihez viszont Szakács Mi­hály és Sarvajcz János bri­gádja is hozzájárult: ez utóbbiak sertéstenyésztéssel és hizlalással, valamint mar­­hahizlalással és növendék­­üsző-neveléssel foglalkoznak. —i . — Az előszállási Lenin Ter­melőszövetkezet tagjai szom­baton, május 17-én vették át tavalyi szorgalmas munkájuk eredményeként a Kiváló Termelőszövetkezet oklevelet Farkas Sándortól, az MSZMP Dunaújvárosi Járási Bizott­sága titkárától. Takács Pál, a közös gaz­daság elnöke dicsérte az egész tagságot, hiszen e munkasiker kollektív tevé­kenység gyümölcse. Külön szólt az állattenyésztőkről, ezen belül is a tehenészek­ről, akik mindent elkövet­tek, hogy az ágazat árbevéte­le ne a tervezett 16,­ hanem 18,1 millió forint legyen. A tehenészek 252 tehenet gon­doznak. 1973-ban 644,900 li­ter tejet fejtek, tavaly vi­szont 774 600 litert, ami te­hénként 510 literes emelke­dést jelent Amellett, hogy a hozam növekedett, költség­­csökkentésről is beszélhet­nek az előszállásiak. Egy li­ter tej önköltsége 5,89 forint­ról 4,5 forintra csökkent, az itatásos borjúnevelők egy ki- Jelölőgyűlések ma Ma, kedden este újabb két helyen tartanak országgyűlé­si képviselő jelölőgyűlést. Kápolnásnyék és Velence választói este hét órakor a művelődési házban szavaznak bizalmat jelöltjüknek. Kálozon, a moziban este hét órakor kezdődik a 10-es választókerület harmadik je­lölőgyűlése. Székesfehérváron este hat óra­kor a Rákóczi általános iskolába várják tanácstagi jelölőgyűlésre a 44-es választókerület választóit.

Next