Fejér Megyei Hírlap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

Képviselőjelöltjeink Pályamódosítás „A sárga kocsi tilosba ment” Sopron után­i vakáció előtt FEJÉR MEGYEI H­ÍRLAP Derűlátóan, bizalommal Választási gyűlés az Ikarusban Bonder József, az MSZMP KB tagja, építési és városfej­lesztési miniszter választási gyűlésére siettek tegnap­ dél­után fél kettőkor az Ikarus dolgozói. A megjelenteket Závodi Imre, a megyei tanács elnöke köszöntötte, köztük Takács Imrét, a Fejér megyei pártbizottság első titkárát. Bondor József választási beszédében visszatekintett ar­ra az útra, amelyet ez a vá­ros, ez a megye, ez az or­szág három évtized alatt tett meg. Idézte az újjáéledés napjait, amelyeknek ő is ré­szese, tanúja volt, idézte a Dunaújvárost építők heroikus küzdelmét. Szólt azokról a névtelen százezrekről, milli­ókról, akiknek szorgalma, hite, szüntelen fáradozása szép, fejlődő várost varázsolt a romok helyére. Székesfe­hérvár a tervszerű, dinami­kus urbanizáció útján a szá­zadfordulóra elérheti a felső­fokú központ település ran­got, növelve hatáskörét, ki­sugárzó erejét. Felhívta a figyelmet a vi­lág történelmét formáló, meghatározó tendenciákra, a minden aljas törekvést meg­bénító békevágyra, amelyben úttörők a szocialista orszá­gok, élükön a Szovjetunióval. Beszéde után munkások kértek, kaptak szót. Jasper Ferenc, a fes­tő üzem dolgozója a munkaverseny­ről adott számot, és a szoci­alista demokrácia mindenna­pi gyakorlattá válásának gondjairól. Közérdekű felve­tésben fogalmazta meg sokak panaszát: a tanácsi és ható­sági ügyfélfogadás rendje nem alkalmazkodik a munka­időhöz.­ Sok hasznos órát el­von a termelésből a hivatalos ügyek intézése. Többen szí­vesen szánnák rá szabad szombatjukat, de akkor nincs ügyfélfogadás. Szólt arról, hogy a gyár 80 milliós anyag- és energiamegtakarítással vesz részt a takarékossági mozgalomban. Az ő üzemré­szük 7,5 milliós megtakarí­tásra készített intézkedési tervet, s versenyfelhívással fordultak a többi üzemhez. Kovács Ferenc, a forgácsoló alapszervezetének párttitkára a lakáshelyzetről beszélt; az egyhangú, színtelen lakótele­pekről, a zöldövezetek hiá­nyáról. Az utóbbival kapcso­latban több társadalmi mun­kafelhívást, közös cselekvést sürget. Az áruellátással kap­csolatban szellemesen jegyez­te meg: a gyermekruházati cikkek ára, választéka nem kielégítő, „ez még gyerek­cipőben jár, mert úgy lát­szik, újabbat, nagyobbat nem lehet kapni.” Pályi Sándor művezető a gyár tízéves fejlődésének főbb állomásaira emlékezett. Újra idézte azt a nagy feladatot, amely az idén arra kötelezi az üzem szocialista brigádjait, valamennyi dolgozóját, hogy ötezer autóbuszt bocsássanak ki a gyár kapuján. Végül hi­vatkozott a televízió híradó­jában bemutatott bognár szakmunkás képviselőjelölt szavaira, aki küllőhöz hason­lította magát az ország fejlő­dését vivő kerékben. Ha ezek a küllők szilárdak, egy ütem­re mozdulnak, a kerék simán, gyorsan halad, s ha a küllők részecskéi is egy ritmusra mozognak, tovább növelik a húzóerőt. Tegnap este Perkáta köz­ség választói találkoztak or­szággyűlési képviselőjelölt­jükkel, Takács Imrével, az MSZMP megyei bizottsága első titkárával. Takács elv­társ a választási gyűlés kez­dete előtt találkozott a helyi vezetőkkel, akikkel beszélge­tett közös dolgainkról, első­sorban természetesen a vá­lasztókerületet­ érintő kérdé­sekről. A találkozót abban a film­színházban tartották, amely csakúgy, mint az új iskola vagy orvosi rendelő, ennek az ötéves tervnek eredménye­ként valósult meg a község­ben. A választási gyűlésen elhangzott előadói beszédben Takács elvtárs a számos új létesítménnyel gazdagodó Perkáta megvalósult prog­ramjai sorában ezekre is hi­vatkozott. A történelemfor­­máló tettek között elismerő­en szólt megyénk, a dunaúj­városi járás és ezen belül Perkáta dolgos népéről, akik nagy igyekezettel és szorga­lommal járulnak hozzá lakó­helyük fejlődéséhez. Hangsúlyozta: ez a talál­kozás is a jövőépítés, a jobb­ra törekvés jegyében zajlik, hiszen a tennivalók sokasága szólít újból és újból munká­ra. — A fejlett szocialista tár­sadalmat építjük. Az or­szággyűlési képviselőjelölt­nek ez adja programját. Eh­hez a programhoz kérem az önök cselekvő részvételét. E nagyszerű jövőt építő prog­ramunk az előrelépést, továb­bi boldogulásunkat szolgálja. Ennek alapja azonban to­vábbra is a munka lehet. Szólt a XI. kongresszuson elhatározottakról, a 30 év alatt megtett útunkról, fel­hívta a figyelmet negyedik ötéves tervünk sikeres befe­jezésének fontosságára. Este későn ért véget az őszinte beszélgetés. Ha, június 5-én Dunaújvárosban, a Ságvári iskola ebédlőjébe több üzem — Papírgyár, BVM, MOM, Fehérneműgyár — munkásait hívták meg a délután 3 óra­kor kezdődő választási gyű­lésre. Előadó: dr. Radnai Éva, a kerület országgyűlési képviselőjelöltje. Bak­onycsernyén a film­színház lesz az este hét óra­kor kezdődő munkásgyűlés színhelye. Itt Marjanek Jó­zsef, a kerület országgyűlési képviselőjelöltje találkozik választóival. Programunk munkára szólít F­ock Jenő Külpolitikánkat a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival együttműködve alakítjuk Választási nagygyűlést rendeztek szerdán a Tatabányai Népházban. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Havasi Ferenc, a Komárom megyei Pártbizottság első titkára, dr. Kiss István, a megyei tanács elnöke és Havas Miklós, a megyei népfront­­bizottság titkára. Szunyogh László, a Tatabányai Városi Pártbizottság első titkára köszöntötte a választókat és megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Fock Jenő, Komárom megye 1. számú választókerüle­tének országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. — Jogos büszkeséggel mondhatjuk — hangsúlyozta Fock Jenő —, hogy a nép­frontnak az 1971. évi válasz­tások előtt meghidetett programját, dolgozó népünk alkotó munkája eredménye­képpen, teljesítettük. Ez az időszak jó alkalom arra is, hogy előretekintsünk, hogy az előttünk álló nagy fel­adatra összpontosítsunk. Eb­ben biztos iránytű számunk­ra a Magyar Szocialista Munkáspárt kipróbált politi­kája. A párt politikája a dolgozó nép érdekeit fejez ki, a nép egyetértésének, bi­zalmának meggyőző bizony­sága az a tény, hogy ez a politikai gyakorlat csaknem húsz esztendeje állja az idő próbáját. Éppen ezért a XI. kongresszus joggal megerő­síthette a Központi Bizott­ságnak azt a javaslatát, hogy az eddigi politikát folytatva, a jól bevált úton haladjunk tovább a jövőben is. Ez per­sze nem azt jelenti, hogy me­reven ragaszkodunk min­denhez, amit korábban elha­tároztunk. Van, amit jobban kell csinálnunk, mint eddig. Ami bevált, azt folytatjuk, ami módosításra szorul, azt tökéletesítjük.­­ A kongresszusi határo­­zatok következetes végrehaj­tásával biztosítani tudjuk gazdaságunk tervszerű fejlő­dését, az életszínvonal meg­alapozott emelését. Ehhez azonban arra van szükség, hogy kiemelt figyelmet for­dítsunk munkánkra, mert ez­után is csak azt oszthatjuk el, amit megtermelünk. A megye fejlődéséről szól­va kiemelte: a szénbányá­szatnak Komárom megyében továbbra is jelentős perspek­r­­ívája van. Igaz — mondot­ta — a régi bányaüzemek termelése csökkent, de az utóbbi időben végzett föld­tani kutatások szerint új bá­nyák telepítésére alkalmas szénmezők vannak az észak­­dunántúli szénmedencében. Képviselői programjáról Fock Jenő a következőket mondotta: — Most, hogy a miniszter­el­nöki teendők alól — saját kérésemre — a Központi Bi­zottság javaslatára az Elnöki Tanács felmentett, úgy gon­dolom, sokkal többet tudok majd — megválasztásom ese­tén — Tatabánya problémái­val, az itt élők, a választó­­polgárok örömével, gondjai­val foglalkozni. Ha már szóba hoztam nyugállományomat, legyen szabad ehhez két gon­dolatot hozzáfűzni, mint a Politikai Bizottság tagjának, változatlanul nagy a felelős­ségem közös nagy ügyünkért, célkitűzéseinkért Ebben a szellemben dolgozom a jövő­ben is. A másik: nyugdíjba mehet az ember bizonyos kor után bármilyen munka­­beosztásból, de aki igazán kommunista, vagy hazáját, népét szerető ember, az nyugdíjasként is mindig te­vékeny akar maradni, erejé­hez mérten a közös ügyért akar továbbra is harcolni, mert mint kommunista, mint hazafi, az ember soha nem lehet nyugállományban. Külpolitikai kérdésekre át­térve Fock Jenő hangsúlyoz­ta: " A világban végbemenő enyhülésnek a Szovjetunió, és a szocialista országok nemcsak kezdeményezői, ak­tív és következetes harcosai, hanem erejük és összefor­­rottságuk egyben fő forrásai is ezeknek a kedvező válto­zásoknak. Ez volt az a fő tényező,­ amely a tőkésvilág vezető imperialista köreit arra kényszerítette, hogy az emberiség sorskérdéseit a realitások felől közelítsék meg, a mindent elpusztító háborúval szemben az egyet­len lehetséges megoldást, a békés együttélést válasszák. Amikor ezekről a változások­ról beszélünk, nagy tiszte­lettel kell szólnunk a tőkés­világban élő osztálytestvére­inknek a béke, a társadalmi haladás ügyéért folytatott erőfeszítéseiről, és a nemzeti felszabadító mozgalmak eredményes imperialista-elle­nes harcáról.­­ A nemzetközi enyhülés irányzatának szempontjából rendkívül jelentősnek tekint­jük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok (Folytatás a 2. oldalon) • Az öntödék formakészítéséhez különleges összetételű homokra van szükség, amit nem mindenütt lehet találni, így az ország legtávolabbi részén lévő öntödének is szállít homokot az Országos Érc- és Ásványbányák felcsúli üzeme .ala: Kábára( szilárd) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Csütörtök, 1975. június 5. XXXI. évfolyam 130. szám • Ára: 80 fillér Örötan a Videotonnak Kedvező a tv­és rádióértékesítés A közművelődésben ki­emelkedő szerep jut a televí­ziónak és a rádiónak. Ha­zánkban a televízióelőfize­tők száma 2,3 millió, a rá­dióelőfizetőké pedig több mint 2,5 millió volt, az 1974. december 31-i­­ adatok sze­rint. " * A forgalom alakulása az előfizetők számát lényegesen már nem befolyásolja, mi­vel előtérbe került a régi ké­szülékek leszerelése. A rádió­­készülékeknél nagy szerep jut a másodkészülékelmek. A televíziók és rádiók for­galmazását tekintve, az 1974. év igen szép eredményeket hozott. Az 1975-ös év eddigi adatai azt mutatják, hogy más nagyobb volumenű áru értékesítésére lehet számíta­ni az idén. Április végéig a nagykeres­kedelem 23 százalékkal több televíziót és 7 százalékkal több rádiót értékesített, mint a­ múlt év első négy hónap­jában. A nagykereskedelem 1975 első négy hónapjában 56,7 százalékkal több Videoton­­gyártmányú televíziót adott el, mint 1974 hasonló idő­szakában. Ez csökkenő keres­kedelmi készletalakulás mel­lett következett be. Az éven­kénti eladásokban egyre na­gyobb százalékkal részesed­nek a Videoton-rádiók. Az 1975. évi belföldi rendelések 60—70 százalékkal megha­ladják a gyár 1974. évi szál­lításait. Szabó bt

Next