Fejér Megyei Hírlap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-19 / 194. szám

2 s Bangladesi összefoglaló A Kajihan című iráni lap szerint a múlt hét péntekén hajnalban végrehajtott ál­lamcsíny a következőképpen zajlott le: augusztus 15-én, helyi idő szerint hajnali 3 óra 30­ perckor a bangladesi rend­őrség és a hadsereg néhány egysége körülvette a Mud­­zsibur Rahman sejk reziden­ciáját. A két héttel korábban cserélt testőrök, a támadók­hoz csatlakozva, meggyilkol­ták a sejket, a sejk feleségét és két fiát. Egyedül a sejk 5 éves unokahúga élte túl a mészárlást. 4 óra 30 perckor a támadás híre tudomására jutott a bangladesi nyugat­barát frakció tagjainak, akik ekkor elhatározták, hogy azonnal megvalósítják augusztus végére tervezett államcsínyüket. Elfoglalták a daccai rádiót és Rahman meggyilkolásának említése nélkül bejelentették, hogy át­vették a hatalmat. Az SUDK és a KGST Lendítő együttműködés " Az NDK-ban nagy ütem­ben valósítják meg az ötéves szerv fő feladatait, amelyeket a Német Szocialista Egység­párt VIII. kongresszusa tű­­■zött ki. Tavaly a nemzetközi jövedelem 6,3 százalékkal nö­vekedett, az NDK létrejötte óta a legnagyobb ütemben. A társadalmi termelés eme pél­dás bűvölése természetesen a , .mind elmélyültebb nemzetkö­zi gazdasági együttműködés révén bontakozott ki. Magyar­­országhoz hasonlóan a baráti Német Demokratikus Köztár­saság számára is alapvető fontosságú a KGST-ben való részvétel, is igen fontosak a szocialista integráció olyan új létesítmé­nyei, mint az Uszty Illimszk-i cellulózkombinát, az Oren­­burgtól a Szovjetunió nyugati határáig húzódó földgázveze­ték építése. Közös tudományos munkák Külön fejezetet érdemel az NDK és a KGST kapcsolatai­nak vizsgálatában a tudo­mányos-műszaki együttműkö­dés. Csak egy adat e kérdés súlyának érzékeltetésére: az NDK 1975-i tudományos és műszaki feladatainak 80 szá­zalékát a Szovjetunióval és a KGST más tagországaival létrejött két- és sokoldalú együttműködés alapján való­sítja meg. Egyre inkább elő­térbe kerülnek az együttmű­ködés új, hatékonyabb for­mái. Bevált például, hogy a tudományos kutatások és a fejlesztés fontos feladatainak megoldására — főleg a Szov­jetunióval — közös szakértői munkacsoportok alakulnak. A tudományos együttműkö­dés egyik új és fontos eleme az atomenergia felhasználásá­ban kialakuló kooperáció. A nukleáris energia békés célú hasznosítása mind nagyobb szerepet játszik valamennyi KGST-ország, így az NDK hosszú távú energetikai ter­vezésében. A Rostock melletti északi atomerőmű számos fontos berendezését az NDK a Szovjetunióból importálta, ugyanakkor saját szállításai­val, valamint szakemberek képzésével is hozzájárul a KGST-országok atomenergia­programjának teljesítéséhez. Megbízható társunk A KGST keretében biztató­an fejlődnek hazánk és az NDK kapcsolatai. A kölcsö­nös árucsere-forgalom értéke a múlt évi 700 millió rubeles forgalmat az idén 10—15 szá­zalékkal túllépi. Az NDK vállalatai főképp közúti jár­műveket, mezőgazdasági gé­peket, textil- és nyomdaipari gépeket szállítanak. Magyar­­országról az NDK elsősorban közúti járműveket, főleg Ika­­rus-autóbuszokat, ezenkívül elektronikai berendezéseket, műszereket és számítógépe­ket vásárol. A két baráti, szocialista or­szág sokoldalú együttműkö­dése (hazánk és az NDK gaz­daságának hasznos fejleszté­sén túl) hozzájárul a KGST- integráció elmélyítéséhez, gazdasági közösségünk to­vábbi erősítéséhez, szilárdítá­sához. Győri Sándor 10 Az Északi Atomerőmű építésén 9000-en dolgoznak, köztük sok száz magyar, szovjet, lengyel és csehszlovák szakember. Az erőmű az üzembe helyezés első lépcsőjében 400, teljes kiépí­tése után 3520 megawatt teljesítményű lesz Cselekvő részvétel Mit jelent az NDK számá­ra a KGST-kooperáció? Felel­■ bennénk egy puszta felsoro­lással: a szocialista német ■ állam cselekvően részt vesz a KGST minden fontos szerve­zetében, így az Intermetall­­ban, a Beruházási Bankban. Rendszeresen ad elektromos áramot a Béke nemzetközi hálózatnak. Az NDK egyik ipari központjában, Halléban székel az Intercidm nevű ...Vegyipari szervezet központ­ja. Ám az együttműködés je­­l­­entősége mélyebb és az ösz­­szekapcsolódás a többi tag­országgal, mindenekelőtt a Szovjetunióval jóval sokré­tűbb. A KGST-államok fő felada­tává vált napjainkban a ha­tékony gyártásszakosítás és a termelési kooperáció bővíté­se. Az NDK a többi KGST- állammal kötött több mint 400 kooperációs és gyártás­szakosítási megállapodásban vesz 'részt. A K­GST-országok töretlen 'fejlődése szempontjából fon­tos ■» nyersanyag- és az üzem­­-,'lanyagkészletek kitermelésé­nek, felhasználásának össze­hangolása. Az NDK számára Merénylet Romában Robbantásos merényletet követtek el hétfőre virradó éjjel Algéria római nagy­­követsége ellen. Az épület előtt, a kertben elhelye­zett robbanószerkezet anya­gi károkat okozott, szemé­lyi sérülés nem történt. A merényletet egy magát, „algériai ellenzéknek” neve­ző csoport követte el. HÍRLAP Újabb ellenforradalmi kísérletek Passzívak a portugál biztonsági erők Sím­a Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának sajtóirodája hétfőre virradó­ra közleményben tájékoztat­ta a sajtót arról, hogy az or­­­szág középső részében talál­ható Alcobacában vasárnap hajnalban több száz fasiszta támadott a kommunisták gyűlésére, amelyen Cunhal is­ részt vett. A biztonsági erők passzivi­tása miatt a kommunisták maguk verték vissza a kö­vekkel, pisztolyokkal és vas­dorongokkal támadókat. Né­hány tucat fasisztát úgy hely­ben hagytak, hogy kórházban ápolják őket. A párt alcobacai bizottsága leszögezte: ,.A Fegyveres Erők Mozgalmának fel kell számolnia ezt a reakciós of­­fenzívát, ha nem akar le­mondani élcsapat szerepéről. Az MFA-nak végre le kell küzdenie belső ellentéteit és újból egyeségesen kell fellép­nie a portugál nép oldalán.” A fasiszták szétzúzták és elégették a PKP, illetve a községi tanács helyiségeinek berendezéseit. Az, ami Alcabocában tör­tént, újabb bizonyítéka an­nak, hogy a fasiszta bandák fokozzák provokációikat, ha tetteikért nem vonják őket felelősségre. Most már a de­mokratikus szabadságjogok, így a gyülekezés és a párt­szervezés szabadságára tör­nek — állapítják meg a nyi­latkozatban. Az ADN helyszíni tudósí­tójának beszámolója alapján újabb részletek váltak isme­retessé a közép-portugáliai Alcobaca kisvárosban vasár­napra virradó éjjel lezajlott fasiszta provokációkról. Az ötezer lakosú kisváros 1974. április 25., a demokrati­kus fordulat előtt ,az illega­litásban működő Portugál Kommunista Párt egyik köz­pontja volt. A mostani körül­mények azonban — mondotta egy fiatal kommunista az ADN tudósítójának — nem sokban különbözik az akkori viszonyoktól. Szombaton este, amikor Goncalves miniszter­elnök üzenetét sugározta a portugál rádió, a kisvárosban lezajlott események megmu­tatták, hogy mennyire szük­séges egységesen, határozot­tan fellépni az ellenforrada­lom ellen. A kommunista párt rendezésében ekkor­ an­tifasiszta nagygyűlést tartot­tak Alcobaca sportcsarnoká­ban. Az ellenforradalmi erők­től felheccelt bandák megtá­madták az épületet, s egymás után robbantak a különböző lövedékek és kézigránátok. Amikor a támadás megkez­dődött, Alvaro Cunhal, a ■Portugál Kommunista Párt főtitkára a mikrofon elé lé­pett. Egy pillantást vetett az asztalon fekvő szolidaritási táviratokra, majd kijelentet­te: ,.Valamennyi elvtárs to­vábbra is magabiztosan foly­tatja majd a harcot.” A jelenlévő portugál és külföldi kommunisták mind­végig fegyelmezetten visel­kedtek, miközben a nagygyű­lés biztonságáért felelős párt­tagok megfutamították a fa­siszta támadókat. A nagy­gyűlés hajnali háromkor ért véget. A résztvevők a szom­szédos Leiriából — minden további ellenforradalmi ki­lengés megakadályozására — oda irányított katonák védel­me alatt hagyták el a sport­­csarnokot.­­ A Portugál Kommunista Párt tájékoztatási és propa­ganda osztálya vasárnap nyi­latkozatban­­ítélte el a közép­portugáliai alcobacai fasisz­ta támadást. A nyilatkozat hangsúlyoz­za, hogy az alcobacai esemé­nyek az ellenforradalmi ban­dák aktivizálódásának újabb példáját jelentik. Ha ezek büntetlenül maradnak, akkor újabb provokációkhoz, követ­kezésképpen a demokratikus szabadságjogok, a gyülekezési és egyesülési szabadság meg­nyirbálásához vezethetnek. ..Sürgősen energikus intéz­kedéseket kell tenni — han­goztatja a nyilatkozat —, hogy elejét vehessük az el­lenforradalmi tevékenység­nek, le kell tartóztatni és meg kell büntetni az erősza­kos terrorcselekmény felelő­seit. Mielőbb biztosítani kell a demokratikus rend és a polgári jogok szavatolását.” . ..Augusztus 16-án este, amikor az alcobacai sport­­csarnokban a Portugál Kom­munista Párt Alvaro Cunhal elvtársnak, a PKP főtitkárá­nak és Joaquim Gorbesnek, a Politikai Bizottság tagjának részvételével nagygyűlést tartott, fasiszta provokátor­csoportok kövekkel és lőfegy­verekkel lesből rátámadtak a gyűlés biztonságát szavatoló rendészetre. A provokátorok köveket dobáltak és lövése­ket adtak le az épületre, s megkísérelték eltorlaszolni az épület bejáratát. A rendészet méltóképpen válaszolt a fa­siszta bandák támadásaira. A gyűlés folytatása azonban veszélyesnek bizonyult, első­sorban a helyszínen tartózko­dó számtalan gyermek testi épségére való tekintettel. Vasárnap hajnalban 2 óra 30 perc és 3 óra között egy katonai alakulat érkezett a helyszínre, s néhány lövéssel szétoszlatta a fasiszta provo­kátorokat, miközben a gyűlés résztvevői hazatértek ottho­nukba. A rendészet által le­tartóztatott provokátorok a kihallgatás során beismerték, hogy közülük többen távo­labbi vidékről jöttek, s ezért pénzt kaptak. Súlyos incidensekhez vezetett a reakciós támadása a Közép-s­orvut­i­­kiai Alcobaca városban, ahol a Portugál Kommunista Párt nagygyű­lést tartott. A konzervatív katolikus városban már hetekkel ezelőtt heves kommunistaellenes kilengések történtek, ennek ellenére a nagygyűlés kezdetén a helyszínen nem voltak rendfenntartó fegy­veres alakulatok. A képen: Alvaro Cunhal, a PKP főtitkára a nagy­gyűlés szónoki emelvényén. (Telefoto — AP—MTI—RS) Fejlődésünk és feladataink írta: Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Az 1975. évi terv a termelési és felhasználási feladatokat a népgazdaság egyensúlyi helyzetének vizsgálatából kiindulva irányozta elő, és követelményként jelölte meg a termelés és az életszínvonal emelését a gazdaságos — a belföldön és kül­földön keresett —, termékek termelésének fokozását, a gazda­ságtalan termékek termelésének korlátozását, a hatékonyság növelését, a belső tartalékok feltárását. Ennek megfelelően a nemzeti jövedelemnek 1975-ben 5—5,5 százalékkal kell emel­kednie, és így az év folyamán megközelítőleg 400 milliárd forint új értéket kell létrehozni. I. A tervszerű fejlődéshez szükséges eszközök­ folyama­tosan rendelkezésre álltak. Az év kezdetén a termelő álló­eszközök (épületek, gépek, berendezések) értéke 1000— 1100 milliárd forint, az anyagkészletek értéke, b­ele­értve a befejezetlen és fél­késztermékeket csaknem 200 milliárd forint volt. A társa­dalmilag szervezett munká­ban mintegy 5,1 millió dolgo­zó, a népesség 48,5 százaléka vesz részt, a­kiknek szakmai tapasztalata, szaktudása ma­gasabb szinten áll, mint ko­rábban. A foglalkoztatottak száma az adott népességösszetétel mellett 1975-b ben nem változ­hat számottevően. Ez év kez­detén a munkaképes korú né­pesség száma valamivel ki­sebb volt, mint egy évvel ez­előtt. A foglalkoztatottság kismértékű növekedése az utóbbi években már kizáró­lag a nők fokozódó munkába állításából adódott, az aktív kereső férfiak száma csök­kent. Az eddigi adatok arra utalnak, hogy 1975-ben az ipari és építőipari létszám együttvéve lényegében nem változik, a mezőgazdasági dolgozók száma tovább csök­ken, a szolgáltatási ágazatok­ban a foglalkoztatottak szá­ma pedig emelkedik. II. Az első félévben a termelés lényegében az előirányzott­nak megfelelően az iparban 6 százalékkal, a kivitelező építőiparban pedig 7 száza­lékkal emelkedett. Jelentősen nőtt a mezőgazdasági termé­kek felvásárlása. Az ipari termelés ez évi növekedése elsősorban a ha­zai és a szocialista piacok igényeinek bővülésével füg­gött össze, a fejlett tőkés pia­cokon értékesítési lehetősé­geink kedvezőtlenebbé vál­tak, tőkés ép­porttervünk nem teljesült. A beruházások és a szocialista viszonylatú export növekedésének hatására leg­nagyobb mértékben a gépipar termelése nőtt. Folytatódott, ha nem is mindenütt a kívánt mértékben, a gyártmánycse­rélődés, azaz a korszerű, új termékek gyártásbavétele és az elavult, gazdaságtalan ter­mékek termelésének meg­szüntetése. A termékszerkezet módosítás érdekében ebben az évben több nagy ipari ob­jektum építését meggyorsí­tották. Ipari anyagokból és termék­­ekből a belföldi ellátás —­ néhány kivételtől eltekintve — kielégítő volt. Intézkedé­seket dolgoztak ki az energia- és anyagtakarékosságra. Ked­vező jelenség — és a­­takaré­kosabb anyaggazdálkodásra utal —, hogy a tőkés orszá­gokból származó anyagimport növekedési üteme az év fo­lyamán mérséklődött. A leg­ Kedd, 1975. augusztus 19.

Next