Fejér Megyei Hírlap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
Péntek, 1975. Cijgyítés V.------------------------------------------------------------------W I R» L A P ----------------------- * Folytatja munkáját az EBK zárószakasza (Folytatás a 2. oldalról) Üdvözöltük, és a nemzetközi enyhülés szempontjából meghatározónak tekintjük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak javulását, megállapodásukat és további tárgyalásaikat a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról. Minden józanul gondolkodó ember látja, hogy az emberiség fejlődésének jelen szakaszában a világháború elkerülésének nincs más reális és elfogadható alternatívája, mint a békés egymás mellett élés, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése, —, a fegyverkezési verseny megállítása, a fegyverzetek korlátozása, majd a leszerelés, az államok rendezett viszonya, a közös érdekű kérdésekben az együttműködés, a népek közeledése és barátsága. A Magyar Népköztársaság ennek tudatában és szellemében építi nemzetközi kapcsolatait, tevékenykedik az Egyesült Nemzetek Szervezetében, s közel hatszáz más nemzetközi szervezetben. Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bonyolult kérdését tárgyalja. A magyar küldöttség kiemelkedő fontosságúnak tartja az államok kapcsolatait és együttműködését szabályozó elvek rögzítését. Az értekezlet munkájéban részt vesz 35 szuverén állam, közötük vannak nagy és kis államok, iparilag fejlettek és kevésbé fejlettek, szocialista és nem szocialista, elkötelezett és el nem kötelezett országok, semleges államok. Az államok kapcsolatait szabályozó elvek — mint a szuverén egyenlőség, az erőszaktól való tartózkodás, a határok sérthetetlensége és a többi alapelv — tiszteletben tartása és gyakorlati érvényesülése megfelel a résztvevő 35 különböző állam érdekeinek, biztosítja a békét. Betartásukkal száműzhetjük földrészünkről a háborút, a fegyveres konfliktusokat. A Magyar Népköztársaság kész ezeknek az elveknek következetes betartására. A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kapcsolatainak a biztonsági értekezlet által történő elvi rendezése, ezen elvek gyakorlati érvényesülése erősíti a politikai bizalmat, s ez megkönnyíti az európai fegyveres erők, és azok fegyverzetének ésszerű, az egyenlő biztonság elvét figyelembe vevő csökkentését is. Magyar részről üdvözöljük a tudományos, a gazdasági és a kereskedelmi együttműködésre kidolgozott ajánlásokat is. Magyarország ma is kiterjedt gazdasági kapcsolatokat tart fenn Európa sok országával, és részt vesz a nemzetközi gazdasági munkamegosztásban. A Magyar Népközitársaság elvi okokból híve és adottságai miatt érdekelt is abban, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés a jövőben tovább szélesedjék. Úgy véljük, hogy általában az államok, s különösen a különböző társadalmi rendszerű országok politikai kapcsolatait szilárdan alátámasztja a kölcsönösen előnyös gazdasági gyüttműködés. Magyarország kész a hátrányos megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös, hosszú távú megegyezésekkel is szabályozott gazdasági együttműködésre mindazon országokkal, amelyek maguk is érdekeltek ebben. Tisztelt küldöttek! Az értekezlet előkészítése során sok vitával járt, ezért sok munkát és időt kívánt az ajánlások kidolgozása az európai országok kulturális együttműködésére, az információk, az emberi kapcsolatok bővítésére és bizonyos humanitárius kérdések megoldására. A Magyar Népköztársaság kész az e kérdésekre vonatkozó ajánlások elfogadására is és az e téren fennálló kapcsolatok fejlesztésére. A magyar kormány meggyőződése, hogy a békés egymás mellett élés, a népek közeledése és barátsága feltételezi, egyben lehetővé is teszi az államok termékeny együttműködését a tudományok, a közoktatás, a kultúra és a tájékoztatás terén. Az egyetemes tudománynak, az emberiség javát szolgáló együttműködésnek ragyogó, nyilvánvalóan mindnyájunknak sokat mondó példája volt a Szojuz—Apollo űrhajók kiválóan véghezvitt közös programja. A magyar társadalom az emberi kultúra minden valódi értékét a sajátjának tekinti. Az egyetemes emberi kultúra közkinccsé tételét a gyakorlatban megvalósítjuk, amikor Dante, Shakespeare, Moliere, Goethe, Tolsztoj és más nagy írók, költők műveit nagy példányszámban kiadjuk, színpadra visszük. A mai nyugati kultúra értékeit is hozzáférhetővé tesszük mindenki számára., Mi hívei vagyunk az emberek közötti kapcsolatok, a nemzetközi turizmus fejlesztésének, az utazás, a világátlátás további könnyítésének. A Magyar Népköztársaságban gyakorlatilag minden ember nyitott kaput talál, aki becsületes szándékkal érkezik hozzánk. Szocialista és nem szocialista országok viszonylatában egyaránt jelentős kétoldalú turizmust bonyolítunk le. A tízmilliós lélekszámú Magyarországra évente többmint 8 millió külföldi látogató érkezik, és hárommilliónál több magyar állampolgár látogat külföldre. A Magyar Népköztársaság már a gyakorlatban bizonyítja, hogy híve a kulturális együttműködés, az információk, a személyi forgalom bővítésértek, minden olyan észszerű lépésnek, ami elősegíti a népek és országok kölcsönös, jobb megismerését. E téren is csak akkor és úgy lehet további, előrevezető lépéseket tennünk, ha kölcsönösen tiszteletben tartjuk a partner országok szuverén jogait, törvényeit, amit értekezletünk is elvár, az előttünk fekvő, közösen kidolgozott okmányunk is igényel minden résztvevő államtól. Kulturális együttműködés, az információk cseréje kapcsán jelentkeznek különösen az ideológiai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk, különböző ideológiáiú pártokat, különböző politikai rendszerű országokat képviselünk. De világos, nem azért jöttünk össze, hogy elfogadjuk egymás ideológiáját vagy állami politikai rendszerét. Népeink, amelyeket képviselünk, azt várják tőlünk, hogy valóban létező ideológiai és politikai különbségek ellenére szót értsünk, összefogjunk, és megállapodjunk azokban a közös tennivalókban, amelyeket el kell végeznünk, hogy Európában béke és biztonság legyen, hogy az államok, az országok hasznosan együttműködjenek a közös érdekű dolgokban népeink javára. Elnök elvtárs! Tisztelt küldöttek! Nagy és nehéz utat tettünk meg, amíg idáig, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mostani, harmadik szakaszáig eljutottunk. Sok tanácskozás, vita van mögöttünk, harcolnunk is kellett. Az enyhülésnek, a békének nem csak, hívei, ellenzői is vannak, a gáncsvetőkkel meg kellett küzdeni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp. Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új, jobb, békésebb világ korszakjelzőjeként kerülhet a történelembe. Ha az itt képviselt országok felelősen folytatják a megkezdett munkát, és a népek állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap feladatait is megoldjuk. A magyar kormány az értekezlet okmányával egyetért, küldöttségünk azt megbízatásának megfelelően aláírja. Egyetértünk azzal is, hogy 1977-ben az érdekelt államok, képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az addig megtett utat, s megvizsgálja a teendőket. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a békeszerető magyar nép minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nemes céljai valóra váljanak. Köszönöm figyelmüket! Kádár János beszédének elhangzása után, az elnök berekesztette a délelőtti ülést. találkozások, eszmecserék Helsinki Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Finlandia Palotában találkozót tartott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával. A találkozón részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A szívélyes légkörű beszélgetésen az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos kérdések álltak a figyelem középpontjában. A véleménycsere során mindkét fél elégedetten nyilatkozott a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti testvéri kapcsolatok fejlődéséről. * * * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön délben látogatást tett Urho Kekkonennél, a Finn Köztársaság elnökénél. A szívélyes légkörű találkozón eszmecserét folytattak a két ország és a két nép kapcsolatainak és együttműködésének mind szélesebb körű kibontakozásáról és továbbfejlesztésének lehetőségeiről, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezletről. Érintették a nemzetközi helyzet más, időszerű kérdéseit is. * * * Július 31-én Helsinkiben találkozóra került sor Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke között. * * * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Helsinkiben megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescuval a Román Kommunista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatairól, a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet egyes kérdéseiről. ' * * * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke megbeszélést tartott Helsinkiben. A meleg elvtársi légkörű találkozón megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos teendőket, és véleményt cseréltek a két szomszédos szocialista ország és a két párt kapcsolatai fejlesztéséről. A megbeszélésen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, és Lubomir Strougal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja is. A délutáni ülés Tito jugoszláv elnök az EBK zárószakasza csütörtök délutáni ülésén elhangzott felszólalásában annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani konferencia nem egy folyamat végét, hanem éppen kezdetét jelzi. Az EBK nem egyszerűen az európai nemzetek valamilyen egyetértésének eredménye hanem a nemzetközi politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatokban a második világháború óta lezajlott változások és új irányzatok kifejeződése. A jugoszláv államfő az új fejlemények között nagy hangsúllyal szólt az el nem kötelezettség irányvonaláról, ami Jugoszlávia külpolitikájának is alapelve. Rámutatott, hogy „az aktív békés együttélés elvei áthatották e konferencia előkészületeit és megmutatták, hogy milyen mélyen gyökeret vert a népek tudatában az a törekvés, hogy új módokat keressenek a nemzetközi problémák megoldására.’’ Tito elnök az európai biztonsági értekezlet egyik legkiemelkedőbb eredményének azt nevezte, hogy a részvevő államok általános egyetértéssel elfogadták a határok sérthetetlenségének elvét. v Jugoszlávia nevében ünnepélyesen kijelentette, hogy hazája ezt az elvet kötelezőnek ismeri el. A Tito jugoszláv elnök után felszólaló Süleyman Demirel török miniszterelnök — amint az várható volt — beszéde nagy részében a ciprusi kérdéssel foglalkozott és elutasította Karamanlisz görög miniszterelnök előző napi kijelentéseit. — Tartjuk magunkat az európai biztonsági konferencia valamennyi határozatához, de Ciprus kérdésében fenntartással élünk. Mivel csak a ciprusi görög közösség van képviselve Helsinkiben, s jogilag képtelenség, hogy egy két közösséget tömörítő államot csak az egyik, vagy a másik közösség képviseljen, ezért a ciprusi állam képviselete ezen a konferencián nem tekinthető jogosnak és törvényesnek. Következésképpen Törökország a záróokmány rendelkezéseitnem tekinti magára nézve kötelezőnek Ciprus vonatkozásában, s erről hivatalos közleményben értesítette a biztonsági konferencia titkárságát, hangsúlyozta Demires. A török kormányfő ezután részletesen elemezte a záróokmányban foglaltakat. A következő szónok Anker Jörgensen dán miniszterelnök, a biztonsági értekezlet jelentőségét méltatva, és az előkészítő tanácskozástól számított három év mérlegét megvonva hangsúlyozta: véleménye szerint igenlő választ lehet adni arra a kérdésre, hogy a konferencia eredményei jónak mondhatók-e. Hozzátette, az egyetértéssel kidolgozott megállapodások természetesen aligha lehetnek tökéletesek, de véleménye szerint a külügyminiszterek által 1973-ban Helsinkiben elfogadott ajánlásokhoz képest többet értek el, mint amennyire számítani lehetett. A dán kormányfő a továbbiakban a közös piaci országok tevékenységének jelentőségét emelte ki, majd csatlakozott az előtte felszólalt nyugati küldöttség-vezetőkhöz, amennyiben keveselte a „harmadik kosár” területén elért eredményeket. Leo Tindemans belga miniszterelnök arról beszélt, hogy a politikai enyhülés iránti óhaj csak akkor lesz őszinte, ha kiegészül a katonai enyhüléssel is. A záróokmány elvben elismeri a kettő összefüggését, de Genfben mégsem tárgyaltak a katonai biztonság tényleges problémáiról, — mondotta — s hozzáfűzte: az igazi enyhülés csak akkor következhet be, ha szovjet—amerikai tárgyalások a hadászati fegyverzetek csökkentéséről, és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások kielégítő eredményt hoznak. Tindemans is elégedetlenségét fejezte ki a „harmadik kosár”-hoz tartozó kérdésekben elfogadott szövegrészekkel, majd az 1977-re Belgrádba tervezett szakértői értekezletről szólva kijelentette: ott nem szövegekről fogunk tárgyalni, mint most itt Helsinkiben, hanem konkrét lépésekről, amelyekért mi valamennyien felelősek leszünk. Ezután Olof Palme svéd miniszterelnök felszólalása következett. A svéd kormányfő hangoztatta: a munka, amelyet Helsinkiben és Genfben közösen végeztünk az elmúlt években, azon a közös meggyőződésen alapult, hogy a háborút nem szabad és nem lehet a nemzeti célkitűzések elérésének eszközéül felhasználni. Felhívta a figyelmet a fegyverkezés változatlanul magas színvonalára, a még megoldatlan helyi konfliktusokra és erőfeszítéseket sürgetett a katonai biztonság megteremtése érdekében. Bruno Kreisky osztrák kancellár felszólalásában hangoztatta, hogy az aláírásra kerülő okmány — amelynek tartalma, a benne érintett kérdések köre és jellege egyedül álló — az államok közötti magaviseleti kódex a jelenkorban. De bármilyen átfogó ésnagyszerű munkát végzett is az értekezlet — folytatta — minden attól függ, hogy mennyire reális tartalommal, tudjuk megtölteni az okmányban foglaltakat. Az európai biztonsági konferencia egy szakaszt zár le és egyszersmind új szakasznak a kezdete is, és ezért jelentős eredményeket kell hoznia. Az osztrák kancellár — több előző szónokhoz hasonlóan — az enyhülés oszthatatlanságát hangsúlyozta, és sürgette a közel-keleti kérdés békés rendezését. A délutáni ülés következő szónoka Urho Kekkonen köztársasági elnök, az értekezleten résztvevő finn delegáció vezetője volt. Kekkonen elnök többek közt hangsúlyozta: 35 ország legmagasabb szintű politikai vezetői érkeztek Helsinkibe, az európai biztonsági értekezlet záróokmányának aláírására. Ez azt mutatja, hogy megvan a közös akarat a még rendezetlen kérdések megoldására összhangban a konferencián kidolgozott elvekkel. A Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmány kifejezi az egymástól történelmüknél, társadalmi célkitűzéseiknél és politikai rendszerüknél fogva különböző országoknak azt az közös óhaját, hogy leküzdjék az egymást elválasztó tényezőket, és arra helyezzék a súlyt, ami egyesíti őket: a biztonság fokozására, az emberek jólétének növelésére. A szónok ezután áttekintette a záróokmány főbb rendelkezéseit, majd a biztonsági értekezleten végzett munkáról kijelentette: — A jövőben további együttműködésre lesz szükség, hogy az itt elfogadott elveket átültessük a gyakorlatba. .A jövőben is szükség lesz rá, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket a jelen elvek alapján. Afinn köztársasági elnök végül hangsúlyozta: immár hagyományos az a vélemény, hogy a nagyhatalmakat különleges felelősség terheli a világbékéért és a nemzetközi biztonságért. Ez a megállapítás igen nagy mértékben ma is helytálló. Az európai biztonsági értekezleten az eddiginél sokkal nagyobb mértékben foglalkoztak a biztonság kérdéseivel a résztvevő országok a teljes egyenjogúság alapján és ez egészen sajátos jelleget adott ennek a konferenciának. Elismerve a biztonság oszthatatlanságát és a kölcsönös egymásra utaltságot, valljuk azt is, hogy minden egyes részvevő ország felelőssége egyformán nagy. A magunk részéről, mi finnek készek vagyunk a reánk háruló felelősséget vállalni, és minden lehetőt elkövetünk azért, hogy az itt kitűzött célok valóra váljanak, — fejezte be beszédét a finn államfő. A portugál felszólalás elmaradása miatt a péntek délelőtti ülés első szónokaként feltüntetett Carlos Arias Navarro, spanyol miniszterelnök szólalt fel ezután mint a csütörtök délutáni ülés utolsó szónoka. A spanyol kormányfő beszédében nagy súlyt helyezett a biztonság fogalmának szélesebb körű — Európán túlnyúló — értelmezésére és megelégedéssel állapította meg, hogy a Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmány a földrészünkkel szomszédos területek közül megnevezi a Fölközi-tenger térségét. A Földközi-tenger északi és déli partja mentén élő népek remélhetően olyan szándékot látnak ebben, hogy a térséget az ott élő összes népek számára az igazságos béke térségévé változtassák. A spanyol miniszterelnök beszédével kevéssel 6 óra előtt véget ért a biztonsági értekezlet csütörtök délutáni ülése. A konferencia pénteken délelőtt folytatja munkáját. (ATA Heti 48 oldalon jelenik meg mától a Fejér megyei Hírlap, négy oldallal kisebb terjedelemben, mint eddig. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy lapunk vasárnapi száma is — az eddigi 12 oldal helyett — 8 oldalas lesz. Egyetlen, de nagyon nyomós oka van a terjedelem csökkentésének: a papírtakarékosság. Népgazdaságunk a nyersanyagárak világpiaci emelkedése miatt, fizetési mérlegünk javítása céljából, szigorú takarékosságra kényszerül. A papír is azok közé a termékek közé tartozik — az előállításához szükséges nyersanyagokkal együtt —, amelynek világpiaci ára soha nem tapasztalt méretekben felszökött. A rotációs papírt, amelyre a legtöbb újságot, köztük a Fejér megyei Hírlapot is nyomják, csaknem teljes egészében külföldről kell megvásárolnunk, nagyrészt tőkés piacról. Népgazdaságunk gondjainak csökkentéséhez nekünk is hozzá kell járulnunk; ezt a célt szolgálja lapunk terjedelmének bizonyos csökkentése. • Őszintén reméljük, hogy előfizetőink, olvasóink megértik e kényszerintézkedés indítékát és a terjedelem heti négy oldallal való csökkentését. Mi, a Fejér megyei Hírlap munkatársai ígérjük, hogy a kisebb oldalterjedelem ellenére is az olvasói igények lehető legjobb kielégítésére törekszünk. Azzal, hogy igényesebben válogatjuk meg, miről mennyit közlünk, hogy az eddiginél tömörebben, a lényeget színvonalasabban kifejező módon írunk, még jobb kapcsolatot tartunk olvasóinkkal, gondosan odafigyelve kívánságaikra. Főleg azt tartjuk szem előtt, hogy szőkebb hazánk, Fejér megye életének legfontosabb eseményeit, dolgozóinak, lakóinak örömeit, gondjait bemutató írásaink száma, értéke ne csökkenjen a szűkebb lehetőségek miatt. Mindent megteszünk azért, hogy a terjedelem csökkenésével olvasóink ne érezzék megrövidítve magukat, azért, hogy pártunk politikájának jó szolgálatát olvasóink igényeinek gondos, színvonalas kielégítésével sikerüljön párosítanunk.