Fejér Megyei Hírlap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-01 / 230. szám
Szerda, 1975. október 1.hírlap.3 Vetés alá szántanak a Mezőszilasi Mezőföld Tsz 150 holdas tábláján Nagy József, Marekkel József, Szűcs László, Sebestyén János és Sokonyai László traktorosok (Fotó: Kabáczy) A megyei tanács vb tárgyalta A Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának havonkénti üléséről szóló tudósításaink rendszerint ezer mondattal fejeződnek be: a vb ezután bejelenté. ../-e't tárgyalt. E bejelentések között is sok fontos kérdésben dönt a testület. Legutóbb például — a többi között — a környezetvédelemről, az új fehérvári aszfaltkeverő üzem tanácsi támogatásáról, a vágóhíd új telephelye kijelölésének engedélyezéséről, az ingatlannyilvántartás szerkesztésének jövő évi menetrendjéről határozott a vb. JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL A vb legutóbb 1973. novemberében tárgyalta a „Fejér megye környezetvédelmi feladatairól és környezeti értékeiről” szóló jelentést. Az elfogadott határozat kötelezte az építési, közlekedési és vízügyi osztályt, hogy a tapasztalatokról rendszeresen számoljon be. Légszennyezési alapjárulékot fizettek 1971 január elseje után azok a vállalatok, intézmények, amelyek fűtőberendezéseikkel szennyezték a városok, falvak levegőjét. Ez a pénz a központi levegőtisztasági alapba került, hogy a légszennyezést csökkentő beruházásokat támogassák belőle. Ezért a támogatásért eddig egyetlen légszennyező se folyamodott a megyében. Ez év elejétől szennyezési bírságot szabnak ki azokra a vállalatokra, gazdálkodó szervekre, amelyek a megállapított határértéken felül szennyezik környezetüket. A vízminőség védelmét szagálják az osztály által kiadott kötelezések. Tavaly a Velencei-tó mentén 25 szennyvízkibocsátót köteleztek arra, hogy építse ki csatlakozását , a csatornahálózatra. Bár az M 7-es autópálya átadása tehermentesítette Szélfehérvár átmenő forgalmát és ezzel a zajszintet is csökkentette, a vb elé került jelentés megállapítja: a gépjármű-állomány rohamos növekedésével arányosan nő a zajártalom. A KÖJÁL mérései szerint több csomópontban és elágazásnál a zajszint máris nagyon kedvezőtlen. ASZFALTKEVERŐ -TANÁCSI TÁMOGATÁSSAL Számítások szerint az ötödik ötéves terv ideje alatt az úthálózat fejlesztéséhez csaknem egymillió tonna aszfaltra lesz szükség Fejér megyében. A Székesfehérvári Közúti Építő Vállalat tulajdonában lévő szárazréti keverő évi kapacitása 106 ezer tonna. A gépegységek elavultak és jelentősen szennyezik a város levegőjét. Szükséges egy évenként 200 ezer tonna aszfaltot előállító telep építése. Hirnék költségei meghaladják a 70 millió forintot, amihez a megyei tanácstól 15 millió forint hozzájárulást kértek. A vb megszavazta a támogatást. A környék lakói közül máris többen észrevételezték serkesztőségünkhöz írott levelükben, hogy az aszfaltkeverő bővítése bizonyára a nehezen elviselhető füst növekedésével jár majd együtt. Megnyugtatásukra a szakemberek ígérik, hogy az új, korszerű gépegységek lényegesen csökkentik a szennyezést, amellett, hogy az aszfalttermékek minősége is javul. ÚJ TELEPHELY A VÁGÓHÍDNAK A Fejér megyei Állatforgalmi és Húsipari vállalat jelenlegi fehérvári vágóhídja 1935-ben épült; a sertések, szarvasmarhák vágása, feldolgozása elavult körülmények között történik. Fejlesztésre, bővítésre nincs lehetőség, mert az előírt védőtávolságok — mind az üzemen belül, mind pedig az üzem és a lakóterületek között — nem tarthatók. Székesfehérvár általános rendezési terve a jelenlegi üzem kitelepítését irányozza elő. A szükséges rekonstrukciók elvégzése mellett a vállalat új vágóhíd telepítési helyének kijelölését kérte az Országos Telephelyforgalmi Központtól. A megyei tanács vb arról döntött, hogy egyetért, a tervezett ipari beruházás Székesfehérváron történő megvalósításával. A telephely végleges kijelölése még nem történt meg, de minden jel szerint az új vágóhíd és húsdepó a város délkeleti élelmiszeripari övezetében, a tejüzem és a Hűtőház melletti területen épül majd fel. AZ INGATLANRENDEZŐ JÖVŐ ÉVI TERVE Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésének jövő évi menetrendjét is elfogadta a vb. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete szerint az új ingatlannyilvántartás megszerkesztését 1976-ban a megye összes ingatlanának 10—15 százalékára kell kiterjeszteni. A vb jóváhagyta, hogy az ingatlan-nyilvántartás korszerű formájának megszerkesztését jövőre Vértesbogláron, Iváncson, Csákberényben, Csókakőn, Kincsesbányán, Lajoskomáromban, Sárkeszin, Sárszentmihályon, valamint Ercsi és Gárdony nagyközségekben elkezdik és befejezik. Az idén elkezdett munkát ugyancsak befejezik Dunaújvárosban, Bicskén és Sárbogárdon, folytatják Székesfehérváron, elkezdik Bakonycsernyén. Huszonöt éves a szakszervezeti társadalombiztosítás • A társadalombiztosítás szakszervezeti irányítása 25 éves jubileumához érkezett Társadalmi és gazdasági életünkben rendkívül fontos szerepet tölt be, szocialista államunknak a dolgozók érdekeit szolgáló egyik alapvető intézménye lett. A felszabadulás teremtette meg azokat árfeltételeket, amelyekkel a társadalombiztosítás területén elértük a mai eredményeket. Így nem véletlen, hogy felszabadulásunk 30. évfordulója egybeesik a társadalombiztosítás negyedszázados jubileumával, amikor a társadalombiztosítás irányítását a szakszervezetek közreműködésével a dolgozók vették kezükbe. Az elmúlt 25 évben elért fejlődés ütemét mutatja a társadalombiztosításba bevontak létszáma is. 1950-ben 4,4 millió, 1959-ben 7,2 millió, 1969-ben 10 millió, 1974- ben 10,4 millió, 1975. július 1-től pedig állampolgári jogon ingyenes egészségügyi ellátás illet meg hazánkban mindenkit. A társadalombiztosítási ellátások széles skálája nemcsak betegség, tartós munkaképtelenség esetére biztosít támaszt az arra rászorulóknak, hanem kiterjedt állami gondoskodással, a születés pillanatától az elmúlásig végigkíséri életünket. Az anyasági segély, gyermekgondozási segély, családi pótlék, a sokrétű betegségi ellátás, a nyugdíj jellegű ellátások mind olyan vívmány, amelyeket csakis szocializmust építő társadalmunk mondhat magáénak. Nagy jelentőségű esemény volt, hogy 1950. október 1-én a társadalombiztosításirányítása és ellenőrzése a dolgozók közreműködésével a szakszervezetek hatáskörébe került. Ez a körülmény elősegítette a társadalombiztosítás további erőteljes fejlődését. Megalakultak rövidesen a munkahelyeken a társadalombiztosítási üzemi kifizetőhelyek. Lehetővé vált ezáltal, hogy a kifizetőhellyel rendelkező munkahelyek dolgozói közvetlenül az üzemben kaphassák meg az őket megillető társadalombiztosítási készpénz-szolgáltatásokat, a táppénzt, a terhességigyermekágyi segélyt, az anyasági segélyt, útiköltségtérítést, a családi pótlékot, s az egyéb szolgáltatásokat. 1952 január elsején emelkedett jogerőre az első egységes nyugdíjtörvény, mely megszüntette a nyugdíjak vonatkozásában a dolgozó kategóriák között indokolatlanul meglévő különbözőségeket. Gazdasági eredményeink alapján a nemzeti jövedelemből egyre több jutott a társadalombiztosítás fejlesztésére is, így az első egységes nyugdíjrendszert további, az anyagi biztonságot jobban kifejező, a szocialista társadalombiztosítási alapelveket tükröző új rendelkezések váltották fel. A termelőszövetkezetekbe belépő parasztság anyasági érdekeit védte és biztosította már belépésük pillanatától az 1958-tól hatályosult termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény. A nagyarányú fejlődés a társadalombiztosításban óhatatlanul sok rendeletmódosítást és így sok jogszabályt is eredményezett. Ezáltal szerteágazó, a dolgozók részéről nehezen érthető jogszabályok akadályaivá váltak a további fejlődésnek és a társadalombiztosítási jogalkalmazást is nehezítették. A XI. pártkongresszus határozata kimondta, hogy egységes elvek alapján új társadalombiztosítási törvénnyel kell szabályozni az állampolgárok társadalombiztosítási jogait és egyidejűleg emelni az ellátások színvonalát, valamint fokozatosan megszüntetni a ma még meglévő különbözőségeket. Az országgyűlés 1975. április 11-én meghozta az 1975. évi II. törvényt, amely július elsején lépett hatályba. Megyénkben is az új társadalombiztosítási törvény adta feladatok végrehajtásán van a sor. A Társadalombiztosítási Igazgatóság dolgozói mint eddig, ezután is azon fáradoznak, hogy munkájukkal hozzájáruljanak a megye dolgozóinak jobb ellátásához. Munkánkat segítik az aktivisták ezrei, akik az ügyek intézésében, ellenőrzésében, a jogorvoslat gyakorlásában, a rászorultak anyagi támogatásában nagy politikai és szakmai hozzáértéssel érvényesítik a szakszervezet számára biztosított jogokat. Nagy részük több mint két évtizede a szakszervezeti mozgalom különböző szintjén végzi a rábízott munkát. Benkő György A Fejér megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója : „Ajánlom szíves figyelmébe...” „...mélységesen egyetértek azokkal, akik a kormány, a minisztériumok és általában a vezetők felelősségét hangsúlyozzák. Hozzáteszem: az élet minden területén harcolni kell a középszerűség visszahúzó erejével, de különösen fel kell lépnünk a középszerűség ellen a vezetés minden szintjén, mert a feladatot, amelyet meg kell oldanunk — a fejlett szocialista társadalom építését —, nem lehet középszerű munkával megvalósítani.” (Lázár György miniszterelnök parlamenti válaszbeszédéből.) Tisztelt Doktor főosztályvezető. Ön bizonyára nem olvasta az országgyűlési tudósításokat, elkerülte a figyelmét a mi ■ niszterelnök parlamenti válaszbeszéde is. Tudom, hosszabb ideje csak sportot olvas és — néha alibiből — a központi lap vezércikkét. Különben is, külön bejáratú magánvéleménye szerint , amit előszeretettel hangoztatni szokott Öntől olyan távol áll a középszerűség, mint a csillagos ég. És el szokta mesélni, hogy huszonöt éve dolgozik ugyanazon a helyen, hogy szívós munkával esti egyetemen szerzett diplomát, hogy ön tőrölmetszett vezető, aki a vállalatnál a legalacsonyabb lépcsőfokon kezdte. Lám, a tanulást soha nem hagyta abba — legutóbb egy ügyesen toldozott-foldozott disszertációval még kisdoktori címet is szerzett. Ön, akivel egy nagyvállalat szállítási gondjai kapcsán többször találkoztam — ideig óráig megtévesztett engem. Ugyanis kiválóan adminisztrálja magát — ebben az egyben igazán nem középszerű. A gyanú akkor ébredt bennem, mikor arról kezdett panaszkodni, hogy az új törvény szerint csak havi hétezer forintot tud keresni, és évente legalább tizenötezer mellékestől fosztja meg ez a rendelkezés. Aztán panaszkodott ifjú munkatársaira — különösen kettősbe, akik nem férnek a bőrükbe. Terveket dolgoznak ki, javaslatokat tesznek, legszívesebben fölborítanák a főosztály rendjét. A másik húsz ember tud békésen dolgozgatni, ez a kettő mindent egyszerre akar. Mihogy a nép gyermeke — így fogalmazott: büdös nekem ez a ver ön néha parlaglas is — valamivel csak ,bizonyítania kell, törekvés, mit akarnak ezek a nyálas szájúak Megváltani a világot? És elmondta, ideges lesz, ha csaló rájuk néz, de még — szerencsére — Önnél van a hatalom. Amivel megint csak ügyesen tud élni, hiszen a régi jó taktikával — prémiummal, előléptetéssel, egyéb mézesmadzagokkal — megosztja huszonkét emberét és uralkodik rajtuk. Ismeri a hatalom buktatóit is, ha teheti mindig elkerüli ezeket. Különösen dönteni nem szeret. Viszont előszeretettel hajt végre felsőbb döntéseket. Ön volt az, aki az igazgatói utasítást betű szerint, szolgai pontossággal végrehajtotta jelentős károkat okozva ezzel a maga munkaterületén. Önnek persze ebből is kettős haszna származott, hiszen bizonyította saját fegyelmezettségét és bizonyította az Önhöz képest ifjú igazgató hozzá nem értését is. Szóval megtanította rá, hogy hol lakik az isten. Önt egyszerűen nem lehet kikezdeni, mert nem hagy támadási felületet. Nem tűri maga körül a konfliktusokat — mondja — ideges lesz tőle. Egyszerűen nincs konfliktustűrő képessége. A munkahelyen nincs helye a vitának, ezt is öntől tanultam. Aki szereti a jó meleg pocsolya-nyugalmat, az szívesen dolgozgat az Ön főosztályán. Nem kell mást tenni, csak követni az Ön példáját, mindig az arany középutat járni, csak semmi kezdeményezést, semmi okoskodást, döntsön más, tévedjen más, fedezzük le magunkat. Fő a nyugalmunk, fő a pénzünk, önnek tulajdonképpen csak ez a fontos. És egyszerűen nem érti, hogy vannak még, akik huszonéves korukban esetleg fordítani akarnak egyet kicsit a világon. Tisztel Doktor Főosztályvezető. Mivel Ön úgy tanult, hogy közben nem tanult meg semmit, senki sem várhatja el Öntől, hogy tudja: rossz, amit csinál, így hát honnan is sejtené, hogy egy középszintű vezetőnek nem kell feltétlenül középszerűnek is lennie. Bárányi Pál A tanácsok 25. évfordulója jegyében Kétnapos találkozó Szombathelyen Kilenc dunántúli megye, — közöttük Fejér megye — tanácsi apparátusában dolgozó fiataljai találkoztak az elmúlt hét végén Szombathelyen, hogy a tanácsok megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett vetélkedőn részt vegyenek. A résztvevő fiatalok az előzetesen megjelölt témakörökből pályamunkákat készítettek, amelyeket a Tanácsigazgatási és Szervezési Intézet zsűrije bírált felül, — ezután következtek a szóbeli kérdések — melyek elsősorban a szakmát, szakterületeket érintették, de bőven szerepeltek általános ifjúságpolitikai, bel- és külpolitikai kérdések is. A szombathelyi találkozó célja — amelyen összesen 150 fiatal vett részt — elsősorban a 25 éves jubileumra való emlékezés, az ünnep jegyében zajlott, s a két és fél évtizedes tanácsi munka méltatásán túl a nem titkolt cél: ösztönözni a fiatalokat a magasabb államigazgatási ismeretek elsajátítására. A komoly szakmai programon, a vetélkedő izgalmain túl, jutott a két napból arra is, hogy a kilenc megye fiataljai megismerkedhessenek a szép és gyorsan fejlődő Szombathellyel, az őszi Őrséggel, a megye szép tájaival is. A Fejér megyei Tanács V. B. apparátusában dolgozó fiatalokat öten képviselték a szombathelyitalálkozón: Pajor Pálné dr., a csoport vezetője. dr. Hegyi Antal, Menyhárt László, Réger Ferenc és Smitt Gyula. Elkísérte a fiatalokat dr. Töttő János, a megyei tanács vb-titkára és Ladasovits László, a megyei tanács KISZ csúcstitkára is. A találkozón, illetve a vetélkedőn szépen szerepeltek megyénk fiataljai, elsősorban a szakmai kérdésekben jeleskedtek: a tanácsok fejlődését elemző válaszukkal a Közalkalmazottak Szakszervezetének külön díját érdemelték ki, ifjúságpolitikai kérdések megválaszolásában pedig másodikak lettek.