Fejér Megyei Hírlap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
Recsd, 1976, mercius 2.-----------------------------------------------------HÍRLAP ——_________________________________________ 3 _ Folytatja munkáját az SZKP kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) A nehézipar gyorsabb ütemű növelése nem jelenti azt, — mint Leonyid Hides Brezsnyev a decemberi plénumán megállapította —, hogy csökken a figyelem a közfogyasztási cikkek termelésének lehető legnagyobb bővítése iránt. A fogyasztási alap az ország nemzeti jövedelmében gyorsabban nő majd a felhalmozási alannál és 1980-ra 27—29 százalékkal emelkedik, vagyis 71—78 milliárd rubellel 1975-höz képest. A fogyasztási alap részarányának növekedése a társadalmi termelés végső eredményes növekedésének és hatékonysága fokozódásának egyik mutatója. Ugyanakkor ez meggyőzően bizonyítja szocialista államunk békenolállikáját. A népgazdaságot az interráfikálás útján fejlesztve különösen szigorúan ügyelnünk kell a helyes népgazdasági és ágazati arányokra. Ezt a feladatot szolgálta annak az irányvonalnak a folytatása, amelynek célja a felhalmozás lényeges mértékű átcsoportosítása a mezőgazdaság javára. A mezőgazdaságnak a népgazdasági beruházások egész összegéből való részesedése 18-ról 23 százalékra nő. A népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődése: jelentős mértékben alá kell támasztani az észszerű beruházási politiikával is, az építkezés egész gyakorlatának lényeges megjavításával. Az új építkezést általában akkor kell megkezdeni, amikor az biztosítja az elvileg új tudományos-műszaki megoldások alkalmazását. A gazdaság kiegyensúlyozott növelésének elérésében fontos szerepet tölt be mind a folyó ötéves tervben, mind pedig hosszabb távlatban az ország nyersanyagkinccsel való megnyugtató ellátottsága A Szovjetunió igen nagy, gyakran váratlanul értékes nyersanyaglőőhelyekkel rendelkezik. A népgazdaság dinamikus növekedése azonban a különböző ásványi nyersanyagok iránti kereslet gyors emelkedését idézi elő. Terveinkben elő fogjuk irányozni az ásvánvagyon-feltárásnak a kitermeléshez képest gyorsabb emelkedését. A szovjet gazdaság arányos fejlesztésének egyik legfőbb feltétele a X. és a következő ötéves tervek éveiben a munkaerő-tartalékok ésszerű felhasználása. Egyebek között figyelembe kell venni továbbá, hogy a 80-as években csökkenni fog a munkaerő-tartalékok természetes gyarapodása. Ily módon az ország mai, valamint hosszú távú fejlődésének érdekei megkövetelik, a termelés sokoldalú intenzifikálását, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, a munka termelékenységének növelését, amelyek a termelés hatékonysága és a lakosság életszínvonala emelésének döntő tényezői. A párt gazdaság poltikája abból indul ki, hogy a népgazdaság intenzív fejlesztésének megoldásában fontos szerepet tölt be a tudomány. A társadalmi termelés intenzifikálásának meggyorsítása érdekében tervgazdálkodási rendszerünk lehetővé teszi az egységes műszaki politika alkalmazását, amellyel el kell érni a tudomány és a technika összes fejlesztési irányainak egybehangolását. A tudományos-műszaki haladás alvány irányai közül, amelyek különleges szerepet töltenek be a X. ötéves tervben és meghatározzák a gazdaság fejlődésének hosszú távú perspektíváit, ki lehet emelni: — A munkaeszközök termelésében a munkaigényes termelési, folyamatok gépesítését és automatizálását, mindenekelőtt olyan ágazatokban, ahol a munkások nagy számban nehéz fizikai munkát végeznek, valamint a föld alatti és az egészségre ártalmas egyéb termelési körülmények között végzett munkákban; — a munkaeszközök termelésében a miniben a kevés műveletű, progresszív technológia fejlesztését (például a nagyolvasató nélküli kohászat, az orsó nélküli fonás és a vetélő nélküli szövés), valamint olyan technológia kifejlesztését, amely a lehető legnagyobb mértékben megtakarítja az elsődleges nyersanyagot, a fűtőanyagot és egyéb anyagokat és biztosítja a környezet védelmét. — az energetikában a villamos atomenergetika gyorsított fejlesztését, vízi erőművek és olcsó szenet használó hőerőművek építését; — az anyagok termelésében, a minőségi acélok termelésének növelését, az alumínium, a titán, a polimerek részarányának növelését a szerkezeti anyagok termelésében; — az előre meghatározott sajátoságokkal rendelkező szintetikus anyagok termelését. A X. ötéves tervben megvalósítandó műszaki politika megteremti a feltételeket ahhoz, hogy emelkedjék az állóalapok értékének minden egyes rubeljére jutó termelés, más szóval: emelkedjék az alapok hozama. Ha a most meglévő állóalapokból származó termelés csupán egy százalékkalnövekedne, akkor ez öt év alatt olyan összegű pótlólagos nemzeti jövedelmet eredményezne, amelyből két-, két és fél millió család számára lehetne lakást építeni. S természetesen különös figyelmet kell fordítani a munka termelékenységének növelésére. Az egész népgazdaságban a termelékenységet az 1971—75-ös 23 százalékhoz képest mintegy 27 százalékkal tervezzük növelni. Ez 211 millió dolgozó munkájának megtakarításával egyenértékű. Nem kevésbé fontos, hogy lényegesen megjavítsuk a munkaszervezést, kiküszöböljük a munkaidő-veszteségeket, növeljük a termelési testveimet. . ........... A főirányok tervezete meghatározza a tervezés és irányítás, az egész gazdasági mechanizmus további tökéletesítésének módjait. Az új ötéves tervben a tervezési szervek, minisztériumok és főhatóságok, a gazdaságtudomány feladata az, hogy a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére törekedve lényegesen fokozzák a terv minőségi mutatóinak szerepét. Kitartóan kell keresni az olyan mutatókat, amelyek fokozzák a tervnek a termelés műszaki színvonala és a termékminőség emelésére, a munkatermelékenység növekedési ütemének meggyorsítására, az állóalapok, az anyag- és pénzügyi erőforrások gazdaságosabb kihasználására való hatását. Szükséges, hogy ,az egész tervben vörös fonalként húzódjék végig minden egyes fejezetnek, az anyagi termelés minden ágazatának, az élenjáró tudománnyal való szerves kapcsolata. Az új ötéves tervhez nálunk első ízben készítettek a legfontosabb tudományos-műszaki problémái- megoldására vonatkozó konkrét programokat. A tudományos és műszaki állami bizottságnak biztosítania kell e programok teljesítésének rendszeres ellenőrzését. A tervezés fejlesztésében fontos iránnyá kell válnia a legfontosabb tudományos-műszaki, gazdasági és társadalmi problémákra vonatkozó komplex programok kidolgozásának. A Szovjetunió Állami Tervbizottságának a X. ötéves tervben a komplex programok kidolgozását a népgazdasági terv ágazati és területi megoszlásával összhangban kell megvalósítania. Az elsők között kell kidolgozni az atomenergetikai termelési bázis fejlesztésének programját, a nagy területi termelési komplexumok kialakítására vonatkozó programokat. Már jelentős részben elvégeztük az új ötéves terv összeállításának előkészítését. Jóváhagytuk az 1976-ra, a X. ötéves terv első évére vonatkozó tervet. A tervhatóságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy rövidebb idő alatt állítsák össze az évekre lebontott ötéves tervet és egyidejűleg a népgazdaság 1977. évi fejleszési tervét. Ez elvi jelentőségű, mivel lehetővé teszi, hogy kiküszöböljük tervezésünk egyik legnagyobb hiányosságát, a népgazdasági tervek tervezetei hosszadalmas összeállításának gyakorlatát. A X. ötéves tervben folytatódik a párt által az irányítás szervezeti rendszerének javítására kidolgozott irányvonal megvalósítása. Már jóváhagytuk egyes iparágak általános irányítási sémáit. Ezekben az ágazatokban megkezdődött a termelői és ipari egyesüléseik létrehozása, kiiktattak főigazgatóságokat, lerövidült az irányítási láncolat. Az egyesülések minőségileg új jelenséget képviselnek az ipari termelés irányításában. Nem a vállalatok mechanikus egyesüléséről, hanem egységes termelési gazdálkodási komplexumról van szó, amelyben szerves egységbe fonódik a tudomány és a termelés, magas szívonalú a szakosodás és a kooperáció. A mezőgazdaságban széles körben fejlesztik a gazdaságközi kooperációt és az agráripari integrációt, s ezen az alapon hatalmas szakosított vállalatokat és egyesüléseket hoznak létre. Tevékenységük szabályozására megfelelő javaslatokat kell kidolgozni és elfogadni. Az ipari termelési egyesülések létrehozása, az építési-szerelési szervezetek növelése, a mezőgazdaságban kialakítandó gazdaságközi kooperáció és agráripari integráció megfelel a gazdaságfejlesztés jelenlegi szakasza sajátosságainak, s javítja a népgazdaság és az irányítás szervezési rendszerét. Az új helyzet és az új feladatok figyelembevételével tökéletesíteni fogjuk gazdasági mechanizmusunk más oldalait is. A termelési egyesülések megteremtése lehetővé teszi az olyan szilárd (öt évre szóló) gazdasági normatívák szerepének növelését, mint az eszközlekötési járulék és más költségvetési befizetések, a nyereségelosztási normatívák és a béralapképzés. A IX. ötéves tervben mintegy 500 milliárd rubel nyereség képződött, ami másfélszerese a VIII. ötéves tervének. Ez bővítette és erősítette a Szovjetunió állami kölségvetésének bevételi bázisát, javította szerkezetét, más részről pedig erősítette a költségvetés hatását a vállalatok és egyesülések tevékenysége pénzügyi eredményeinek javulására. A vállalatok és egyesülések nyereségének és más forrásainak terhére több mint százmilliárd rubelt fordítottak a gazdasági ösztönzési alapok képzésére. Ezeket az összegeket a termelés fejlesztésére és műszaki megújítására, prémiumok és jutalmak kifizetésére, a dolgozók szociális- és életfeltételeinek javítására fordították. A X. ötéves tervben ezekre a célokra még nagyobb összegeket fordítanak. Szélesebb körben fogjuk alkalmazni az anyagi ösztönzés progresszív formáit, egyebek között a végtermékekért, illetve a befejezett objektumokért járó teljesítménybért, a munkautalvány nélküli rendszert, a kiváló minőségű termékek kisebb munkáslétszámmal történő gyártásának ösztönzését. A jutalmaknak az eddiginél nagyobb mértékben kell elősegíteniük a munka termelékenységének fokozását, a termelési kapacitások gyorsabb üzembe helyezését a meglévő berendezések kihasználásának javítását, az új technika bevezetését, a nyersanyag- és anyagtakarékosságot, a termékek minőségének fejlesztését. A népgazdaság tervszerű fejlesztése, az áruforgalom növelése és az árak stabilitása alapján gondoskodni fogunk országunkban a pénzforgalom további megszilárdításáról és a szovjet rubel vásárlóerejének állandóságáról. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésében a párt mindig fontos szerepet tulajdonított a gazdasági káderek kezdeményezőkészsége, kezdeményezési és szocialista szellemű ötletessége, vállalkozókedve fejlesztésének. A mai szovjet gazdasági kádertől megköveteljük az új tudományos és műszaki megoldások, a korszerű munkaszervezési és irányítási módszerek aktív felhasználását, a termelési tartalékok alkotó felkutatását, a változó szükségletek és a kereslet gondos figyelembevételét. A X. ötéves terv jellemző vonása lesz, hogy népgazdaságunkat mélyebben kapcsoljuk be a nemzetközi munkamegosztásba, tovább folytatjuk a külgazdasági együttműködés átállítását hosszú távú alapokra. Ezért a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelése szintén egyik fontos feladatunk lesz. E feladat megoldása érdekében tervszerűen kívánjuk bővíteni az ország export potenciálját, mind a hagyományos árucikkek, mind az új termékfajták vonatkozásában. Minthogy a külkereskedelem a népgazdaság fontos ágazatává lett, felvetődik a kérdés, hogy számos esetben exportra szakosított, külföldi piacok különleges követelményeinek kielégítésére képes üzemeket kell létrehozni. Ez elősegíthetné, hogy külkereskedelmünk jövedelmezőbb legyen és fokozódjék a népgazdaság egészére gyakorolt kedvező hatása. Az import területén a legfontosabb, hogy a behozatal fejlesztése maximálisan elősegítse a műszaki haladás meggyorsítását, megfeleljen a szovjet embereknek a legkülönbözőbb árudfékigényei teljesebb kielégítésének, megteljenek továbbá az állami tervben lefektetett gazdasági stratégiának. Erre nemcsak a központi tervező és külkereskedelmi szerveknek, hanem minden más minisztériumnak és hatóságnak is állandóan figyelmet kell fordítania. Ezek a külgazdasági kérdések megoldásánál kötelesek szem előtt tartani az összgazdasági hatékonyság kritériumait. A nemzetközi kérdésekben követett pártpolitikának megfelelően az összes országgal fejlesztjük külkereskedelmi kapcsolatainkat. A legnagyobb figyelmet továbbra is a szocialista országokkal megvalósított együttműködés fejlesztésének és erősítésének szenteljük. A szocialista gazdasági integráció húsz évre szóló komplex programja a sokoldalú integrációs intézkedéseik egyeztetett terve, amelyet a KGST tanácsa először 1975. nyarán fogadott el, még nagyobb jelentőséget ad együttműködésünknek. Számos nagyon fontos népgazdasági problémát csak közös, egyesített erőfeszítésekkel lehet megoldani, hosszú távú komplex együttműködési programok alapján, amelyek kidolgozásához a szocialista országoknak már a legközelebbi jövőben hozzá kell látniuk. Nagy feladat az ipari kooperáció és szakosodás. A testvéri szocialista országokkal való kereskedelmünk különleges jellegű. Tükrözik azokat a szilárd gazdasági kapcsolatokat, amelyek a szocialista építőmunka és a kölcsönös együttműködés folyamatában, születtek. Ezek a kapcsolatok, amelyek tartósságai a szocialista közösség országainak politikai egysége és barátsága szavatolja. a nyersanyag- és anyagtermelés, a berendezések előállítása, a tudományos-műszaki tapasztalat és mindannak forrásaként szolgál, ami feltétlenül szükséges valamennyi testvéri ország népgazdasága gyors és határozott fejlődéséhez. A Szovjetunió érdekelt abban, hogy a fejlődő országokkal való együttműködése a tartós és kölcsönösen előnyös munkamegosztás jellegét öltse. Ezeknek a céloknak, felel meg az elmúlt években számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai országgal kötött hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodás és szerződés. A fejlődő országokkal folytatott együttműködést demokratikus és igazságos alapokon fogjuk fejleszteni, hozzájárulunk gazdasági önállóságok megszilárdításához. Az anyagi termelés fejlesztése a hatékonyság növelése és a minőség javítása alapján Az ötéves terv szociális és gazdasági feladatai kapcsán, az irányelvek tervezete kifejti az anyagi termelés további fejlesztésének, strukturális tökéletesítésének, a termék minősége és műszaki színvonala javításának, illetve emelésének programját. Az egész társadalmi termelés növelésének méreteit illetően a tizedik ötéves terv jelentősen túlhaladja bármelyik ötéves tervet. Az ipari termelés öt év alatt 30—39 százalékkal növekszik. Teljesen fennmarad a nehézipar meghatározó helyzete, különösen a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításában. Az ,.A" csoportba tartozó ágazatok termelése 38—42 százalékkal növekszik. A célkitűzések hatalmas feladatokat tűztek minden egyes iparág elé. Ezek azonban minden feszítettségük ellenére reálisak és jó gazdálkodás esetén túlteljesíthetők Az egész anyagi termelés műszaki színvonala emelésében és minőségi mutatóinak javításában a legelső szerep a gépgyártásé, és mindenekelőtt a munkaeszközök gyártásáé, amely az utóbbi öt év alatt hozzávetőlegesen 1,6-szeresére növekszik. Eközben kiemelt növekedést irányoztak elő azatom-, a fémkohászati- és vegyi gépgyártásnak, valamint az elektronikai, a rádióelektronikai iparnak, a szerszámgépgyártásnak és a műszeriparnak. A kitűzött feladatok bonyolultak, de meg tudunk birkózni velük. Gépgyártásunk jelentős mértékben korszerűsített szerszámgépparkkal rendelkezik. Röviden ki kell térnem azokra a legfontosabb feladatokra, amelyek gépiparunk néhány ága előtt állnak. Az energetikai gépgyártás terén, az elmúlt öt évben országunkban megkezdték az atomerőművek számára szükséges gépek gyártását. A következő években az energetikai gépgyártás gyorsított ütemben fejlődik. Az ezer megawattos reaktorok gyártása mellett 1500 megawattos reaktorokkal működő atomenergia blokkok komplex berendezésének kidolgozását. Az energetikai gépgyártás üzemei 500, 800, valamint 1000—1200 megawattos turbinákat és generátorokat, valamint 250 megawattos gőz- és gáz berendezéseket, fognak gyártani. A mezőgazdasági gépgyártás az ötéves tervidőszakban csaknem 1,5-szer több gépet gyárt, mint a megelőzőben. A földművelés számára az eddiginél több 150 és 300 lóerős traktort gyártanak. Jelentősen növelik a „Kolosz”, a„Nyiva”, valamint a „Szibirjak” típusú gabonakombájnok gyártását, amelyeknek előállítását az elmúlt ötéves tervidőszakban indították be és amelyek termelékenysége másfélszer-kétszer nagyobb, mint a korábbi gyártmányoké. Intézkedéseket foganatosítottak, hogy tovább növeljék a gépek megbízhatóságát, élettartamát, gazdaságosságát. Bővül a fémkohászati berendezések gyártása. Erre a célra 2,4-szer annyi beruházást irányoztak elő, mint a legutóbbi ötéves tervben. ~~ A nehézgépgyártás fejlesztése lehetővé teszi belső szükségleteink kielégítését, s külföldi szállítási kötelezettségeink teljesítését. A Szovjetunió a világ egyetlen olyan ipari nagyhatalma, amely gazdaságfejlesztésében saját energetikai és tüzelő készleteire támaszkodik. Ez gazdaságunk komoly előnye és szakadatlan fejlődésének fontos előfeltétele, de hogy ezt az előnyt teljes mértékben kihasználhassák, el kell érni a készletek racionális és gazdaságos kiaknázását. A folyó ötéves tervben fektetik le az alapokat ahhoz, hogy a továbbiakban energetikai potenciálunk növekedése főleg a hidroenergia, az atom és az olcsó szén irányában fejlődjön. Az ország, — egyebek között a keleti körzetek — fűtőanyag- és elektromosenergia ellátásában növekvő szerepet kezd betölteni a szén. Már a tizedik ötéves tervben jelentősen bővül az ekibasztuzi és a kanacsinszki szén felhasználása elektromos áramtermelésre. Az Ural és a Volga-vidék számos nagy hőerőműve pedig pakura helyett szénre tér át. E célból tovább fejlesztik a szénbányászatot, különösen növelik a külszíni fejtést, az ekibasztuzi, a kanacsinszki, a kuznyeci, valamint a dél-jakutai szénmedencékben. A földgáztermelés a kilencedik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, körülbelül másfélszeresére, technológiai célokra történő felhasználása pedig mintegy kétszeresére növekszik. A kőolajfeldolgozás 25—30 százalékkal emelkedik. A tüzelő és energetikai mérleg struktúrájának tökéletesítésére vonatkozó intézkedések megvalósítása, valamint az összes tüzelő és energiafajták ésszerűbb felhasználása 1980- ban feltétlenül több mint 150 millió tonna fűtőanyag megtakarításával jár. Ezek az intézkedések biztosítják az ország normális energiaellátását és megteremtik a feltételeket az összes népgazdasági ágazat folyamatos fejlődésében. A X. ötéves tervben a gazdasági tevékenység méretei a korszerű technológiai folyamatok sajátossága az iparban és különösen olyan ágazatokban, mint a fémkohászat és a vegyipar, különleges intézkedéseket tesznek szükségessé a környezetvédelemben is. Ezekre a célokra az ipari ágazatok többségében nagy összegeket irányoztak elő. Gyakorlati alkalmazást nyernek a légkör szennyeződés elleni harc új eszközei és módszerei. Koszigin ezt követően a mezőgazdaság fejlesztéséről szólt. A X. ötéves tervben 171,7 milliárd rubelt irányoztak elő a mezőgazdaság további korszerűsítésére és jelentős mértékben emelni kívánják az átlagtermelést. Hasonlóan fejlesztik a mezőgazdasággal összefüggő könnyű- és élelmiszeripart is. A beruházásokról elmondotta, hogy ezek megmegszervezése nagyban meg fogja határozni az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés minden ágazata elé kitűzött feladatok megoldását. Majd így folytatta: Elvtársak! Előttünk a kommunista társadalom szovjetunióbeli felépítésének új ötéves terve. A párt, az egész szovjet nép alkotó és teremtő munkája ezekben az esztendőkben arra irányul, hogy teljesítse a XXV. kongresszuson kitűzött magasztos feladatokat. Konresszusunk menete méginkább elmélyíti azt a meggyőződésünket, hogy az ötéves tervet a hős munkásosztály, a dicső kolhozparasztság és a népi értelmiség új történelmi sikerei fémjelzik, nagy lenini kommunista pártunk eszméinek diadalaként — fejezte be beszédét Koszigin. Alekszej Kosztgin beszámolóid után folytatódott a vita. A kongresszus ma folytatja munkáját. , ■